Az Európai Unió intézményrendszere

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió intézményrendszere"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió intézményrendszere
Pásztor Szabolcs egyetemi tanársegéd

2 Az intézményrendszer jellege
Az EU egyedülálló a nemzetközi jogban Kormányközi és nemzetekfeletti (szupranacionális) jegyek Lisszaboni Szerződés: december 1.

3 A működés feltétele Különböző intézmények jöttek létre
A legfontosabbak intézmények: Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank, Európai Számvevőszék

4 Az intézményi háromszög
Az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Parlament

5 További intézmények Tanácsadó szervek:
Régiók Bizottsága, Gazdasági és Szociális Bizottság Önálló szervek: Európai Beruházási Bank, európai ombudsman, Európai Külügyi Szolgálat

6 “Nothing is possible without men;
nothing is lasting without institutions.” Jean Monnet

7 Az Európai Bizottság Szupranacionális jelleg - a Közösség érdekében
Kormányszerűen működő intézmény Székhely: Brüsszel, (Luxemburg) Tagjai: Biztosok Tagok száma: 27 fő Választás 5 évente fős hivatalnoki kar

8 A Bizottság feladatai Döntéselőkészítő, kezdeményező,
javaslattevő intézmény Ellenőrző, képviseleti, döntéshozó, végrehajtó feladatokat is ellát

9 A Bizottság feladatai Az EUMSz 17. cikke: (1) „A Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek értelmében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról…” (2) „Ha a szerződések nem rendelkeznek, az Unió jogalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni…”

10 A Bizottság elnöke Politikai és stratégiai irányító
Kijelöli a munka irányvonalait, és a Bizottság viszonyát a többi intézményhez Felelős a belső szervezeti felépítés kialakításáért Kiosztja a feladatokat, felelősségi köröket Kérheti a tagok lemondását is Az EP választáson győztes politikai oldalról kerül ki (2004 és 2009) Az EP abszolút többséggel választja meg

11 Az Európai Bizottság elnöke
2004. november – José Manuel Durao Barroso (Portugália)

12 A Bizottság tagjai – a biztosok
Korábbi gyakorlat (15 tagállam) 5 nagyabb tagállam két-két biztos, többi egy-egy előtt 20 tag Nizzai Szerződés (2002): egy tagállam egy biztos Lisszaboni Szerződés (2009): rotációs elv 2014-től De! Nem kerül bevezetésre! (az ír népszavas eredménye miatt)

13 A Bizottság tagjai - biztosok
Nemzeti kormányok minisztereihez hasonló tárcák felelősei Nem tagállami alárendeltek; a Tanácstól és a kormányoktól függetlenül tevékenykednek Az Unió érdekeit tartják szem előtt A nemzeti politikai élet prominens politikusai 5 éves megbízatás, újraválasztás lehetősége Jelenleg 27 fős grémium – biztosok kollégiuma

14

15

16

17

18 Hivatali struktúra Directorate General (DG) – biztosok alá tartozó főigazgatóságok Service –szolgálatok Office – hivatalok Több mint tisztviselő – túlméretezett bürokráciaként emlegetik

19 Az Európai Unió Tanácsa
Döntéshozó, jogalkotó, politika-meghatározó intézmény Tagállamok között koordinatív funkciókat is ellát Érdekképviseleti intézmény Székhelye: Brüsszel Áprilisban, júniusban, októberben Luxemburgban ül össze, további informális találkozók a soros elnök országban Hivatali adminisztráció: 3500 fő Főtitkárság – tagállamoktól független hivatalnokok Élén egy független főtitkár (Secretary General) áll Honlap:

20 Az Európai Unió Tanácsa

21 Tagjai Tagállami kormányképviselők, az adott témáért felelős miniszterek Szokás Miniszterek Tanácsának (Council of Ministers) is emlegetni (ECOFIN) Általános Ügyek Tanácsa Külügyek Tanácsa – állandó elnök az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

22 COREPER és a tanácsi munkacsoportok
COREPER (Committee of Permanent Representatives) – Állandó Képviselők Bizottsága A tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli Állandó Képviseletei (Permanent Representations) vezetőinek, nagyköveteinek, illetve azok helyetteseinek testülete Elsődleges feladat: egyezteti a tagállami álláspontokat, döntésre előkészíti az egyes javaslatokat

23 A Tanács elnöksége Az elnökség intézménye kiemelkedő fontosságú
Az elnöki tisztséget félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam Az adott tagállam képviselői elnökölnek a Tanács minden szintjén A tisztség jelentős átalakuláson ment keresztül – stratégiai tisztség

24 A Tanács elnöksége Meghatározó szerep a napirend összeállításában, szavazásra hív fel, aláírja az elfogadott aktusokat Komoly súly a napirendre kerülő ügyek befolyásolásában Kiemelt szerep a többi intézménnyel való egyeztetésben (elnökség tárgyal a Tanács nevében) Az elnökség elnökségi programot ad a féléves ciklust megelőzően

25 A Tanács elnöksége Nagy presztízs minden tagállam számára – komoly előkészületek és jelentős erőfeszítések A periódusok összekapcsolódnak az ET félévzáró júniusi és decemberi üléseivel Három egymást követő elnökség 18 hónapos ciklusban együttműködve, programját összehangolva látja el az elnökséget (trió elnökség)

26 A Tanács elnökségét adó országok

27 A Tanács szavazási formái
Háromféle szavazási forma: egyszerű többség, minősített többség, egyhangúlag Leginkább minősített többség vagy egyhangúság jellemző Lisszaboni szerződés a Tanács döntéseit minősített többséggel hozza Az egyhangúságra épülő döntéshozatal kivételes eset („legérzékenyebb kérdések”) A szavazás sokszor elmarad – konszenzus keresés

28 Minősített többségi szavazatok tagállamok szerint

29 Az Európai Tanács European Council
A tagállamok állam- illetve kormányfőiből, a Bizottság elnökéből, a testület saját elnökéből áll – jelenleg 29 tagja van A munkában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, esetleg valamelyik miniszter vagy biztos

30 Az Európai Tanács

31 Feladata Nagy horderejű stratégiai kérdésekben dönt
Meghatározza az EU számára a követendő általános politikai irányvonalakat A tagállamok közötti politikai kompromisszumok megkötésének fő színtere Nem jogalkotó szervről van szó

32 Lisszaboni Szerződés Önálló intézményi szint
Világos és elhatárolt státusz a Tanácstól Az ET az Unió önálló intézménye, mely elkülönül a Tanácstól Az ET az állam- és kormányfők szintje, míg a Tanács miniszteri szint Az ET nem rendelkezik jogalkotási jogkörrel Összességében tovább erősödött az ET szerepe

33 Az Európai Tanács elnöke
A rotációs elnökségi rendszer a Lisszaboni Szerződéssel megszűnt – állandó elnök Az elnököt az ET minősített többséggel választja meg Egyszer megújítható két és fél éves időszak Az elnök semmilyen nemzeti tisztséget nem tölthet be (államfő vagy kormányfő) Egyéb más tisztsége azonban lehet az elnöknek

34 Az elnök Herman Van Rompuy

35 Feladatai Az ülések vezetése, előkészítése, a folyamatosság biztosítása Az Unió külső képviselete Az EP-ben is az elnök képviseli az Európai Tanácsot Minden csúcs után beszámol az ülés eredményeiről

36 Az Európai Parlament (European Parliament)
Az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület 1962-ben jön létre 1979 óta választják a tagokat a Közösség állampolgárai Feladata: az állampolgári érdekek képviselete a döntéshozatalban Tagjai a parlamenti képviselők Társdöntéshozó, társjogalkotó Honlap: 23 hivatalos nyelv

37 A strasbourgi ülésterem

38 A brüsszeli épület

39 Intézményi fejlődés 1962-ben jött létre
Közvetlen választások bevezetése (1979. június 7-10.) Egységes Európai Okmány (1987) Lisszaboni Szerződés (2009)

40 Az Európai Parlament választása és politikai összetétele
A képviselők a tagállami állampolgárokat reprezentálják A képviselők pártfrakciókban tevékenykednek A képviselői megbízatás 5 évre szól

41

42 Az EP politikai összetétele a 2009. júniusi választások szerint

43 Elnöke (Jerzy Buzek – Európai Néppárt)

44 A magyarországi eredmények
FIDESZ-KDNP (Néppárt): 56,4%, 14 képviselő MSZP (Szocialista Képviselőcsoport): 17,4%, 4 képviselő Jobbik (Független Képviselők): 14,8%, 3 képviselő Magyar Demokrata Fórum (Konzervatívok és Reformisták): 5,3%, 1 képviselő

45 FIDESZ-KDNP

46 FIDESZ-KDNP

47 MSZP

48 Jobbik

49 Magyar Demokrata Fórum

50 Részvételi arány az EP választásokon (1979-2009)

51 Részvételi arány ( )

52 Az Európai Unió Bírósága (Court of Justice of the European Union)
Székhely: Luxembourg Honlap: Létrejöttének oka az uniós jog A Bíróság az Unió legfelsőbb bírói szerve

53 Feladatai Az Uniós jog egységes értelmezésének kikényszerítése
Az intézmények Szerződésekben lefektetett hatáskörének betartatása Nemzetközi egyezmények, szerződések előtt véleményt alkot az Uniós joghoz való viszonnyal kapcsolatban Kiemelkedő szerepet játszik az integráció fejlődésében

54 Összetétele Az Európai Unió Bírósága három szervezeti egységből áll: a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék A Bíróság tagállamonként egy bíróból áll A bírák megújítható hatéves időszak A bírák függetlenek a tagállamoktól, de más intézményektől is Maguk közül választanak elnököt 3 éves időszakra A bírósági munkát 8 főtanácsnok is segíti

55 Az Európai Bíróság eljárásai
Kötelezettségszegési eljárás Semmisségi eljárás Mulasztási eljárás Kártérítési eljárás Véleménykérési eljárás Előzetes döntéshozatali eljárás

56 Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank (European System of Central Banks and the European Central Bank) A Gazdasági és Monetáris Unió programjának meghirdetésével hívják életre Elődje az Európai Monetáris Intézet (EMI) Az EKB székhelye: Frankfurt Honlap:

57 A Központi Bankok Európai Rendszere
A tagállamok jegybankjaiból és az EKB-ból áll Céljai: az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása a devizaügyek irányítása a tagállamok hivatalos devizatartalékainak őrzése és kezelése a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása

58 Az Európai Központi Bank
Teljesen független és központi szerepet tölt be a KBER-en belül Az EKB biztosítja a végrehajtást A tőkéjét a tagállamok központi bankjai jegyzik

59 Az EKB intézményei Kormányzótanács (Governing Council)
Igazgatóság (Executive Board) Általános Tanács (General Council)

60 A Számvevőszék (European Court of Auditors)
1977-ben jött létre A közösségi pénzügyek ellenőrzésével megbízott független testület Honlap: Székhely: Luxembourg Tagállamonként egy tagból álló testület Kinevezés megújítható 6 éves periódus Elnök: mandátum három évre szól (megújítható)

61 Feladata Az EU által elköltött pénzek szabályszerű és előirányzott céljainak megfelelő elköltésének ellenőrzése Az „Unió pénzügyi lelkiismerete” Nemcsak a kiadások, hanem a bevételeket is vizsgálja A megvalósított kiadások céljai elérték-e a céljukat Minden költségvetésből részesülő szerv látókörbe kerül A munkájáról és a vizsgálatok eredményeiről éves jelentést kell készítenie – Parlament, Tanács Tanácsadó funkciót is ellát

62 Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee)
Tanácsadó szerv A Római Szerződések hozzák létre Feladat: gazdasági, szociális érdekcsoportok bekapcsolása a közösségi ügyekbe, döntésekbe Tagok száma: max. 350 fő Jelenleg: 344 tagja van Székhelye: Brüsszel Honlap:

63 Összetétele Számos gazdasági és szociális érdekvédelmi szervezet:
Munkaadók csportja (employers’ group), munkavállalók csoportja (workers’ group) egyéb érdekvédelmi szervezetek csoportja (various interests’ group)

64 Tagjai Tagállami delegáltak
A Tanács minősített többséggel nevezi ki őket megújítható 5 éves ciklusra A tagok maguk közül elnököt, két alelnököt és Elnökséget választanak két és fél éves időtartamra

65 Tevékenysége Az Unió különböző gazdasági és szociális érdekcsoportjainak véleményét ismerteti a döntéshozó intézményeknél Tanácsokat ad a EB, ET, EP-nek Korlátozott a mozgástere a döntések befolyásolásában Hat szekció: Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió Foglalkoztatás, szociális ügyek és állampolgárság Külkapcsolatok Belső piac, termelés és fogyasztás Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom

66 A Régiók Bizottsága (Committee of the Regions)
Tanácsadó testület A Maastrichti Szerződés hívta életre A helyi és regionális szervek bekapcsolása az Unió döntéshozatalába Tagok száma: maximum 350 fő Jelenleg 344 tagja és 344 póttagja van A tagokat a Tanács nevezi ki 5 éves megújítható időszakra A tagok függetlenek a külső intézményektől Székhely: Brüsszel Honlap:

67 Szervezeti felépítés Elnök (2 és fél éves időszakra)
Tagállamonként 1-1 alelnök Elnökség (Bureau) – a munka koordinálása Tagok: elnök, alelnökök, további 27 tag, a képviselőcsoportok vezetői – jelenleg 60 tag

68 Feladata Kötelező konzultációs eljárás a regionális kérdéseket érintő döntésekben Véleményalkotás oktatás, kultúra, közegészségügy, transzeurópai hálózatok, gazdasági és társadalmi kohézió kérdésében, foglalkoztatás, szociálpolitika, környezetvédelem, szakképzés, közlekedés Lisszaboni Szerződés: a Bíróság előtt keresetet indíthat előjogai megóvása érdekében, a szubszidiaritás elvének megsértésének kivizsgálását is kérhei

69 Feladata A Régiók Bizottságának véleményét határidőre köteles kiadni, de ez a Tanácsra, az Európai Parlamentre, az Európai Bizottságra semmilyen kötelező erővel nem bír Korlátozott befolyásolási lehetőség Évente 5 plenáris ülés Állandó bizottságok: Területi kohéziós politika Gazdasági és szociális politika Oktatás, ifjúság és kutatás, Környezet, éghajlatváltozás és energia, Állampolgárság, kormányzás, intézményi ügyek és külkapcsolatok, Természeti erőforrások

70 Az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank)
A Római Szerződés hívta életre Székhelye: Luxembourg A jegyzett tőkét a tagállamok adták össze A jegyzett tőke jelenleg 232 milliárd € A banki kölcsön maximuma a jegyzett tőke 250%-a lehet Kiváló tőkepiaci adós Honlap:

71 Feladata Az Unió kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésének elősegítése tőkeberuházások finanszírozásával Az EU költségvetésének megterhelése nélkül végzi feladatát Különösen segíti a gazdaságilag elmaradottabb területek fejlődését, az ipar és a KKV szektor versenyképességét Innovációs képesség erősítésének előmozdítása Energiaellátás biztonsága, környezetvédelem és fenntarthatóság, életminőség javítását szolgáló beruházások Az Unió közlekedési és energia infrastruktúrájának fejlesztése Foglalkoztatás ösztönző beruházások

72 Intézményi felépítés A legfelsőbb testület a Kormányzótanács (Board of Governors) – egy-egy tagállami miniszter Feladat: a hitelezési politika általános irányelvei, a mérleg, az éves beszámoló jóváhagyása, a vezető tisztségviselők kijelölése, tőkeemelés Igazgatótanács (Board of Directors) – 28 igazgató, 18 póttag Feladat: döntéshozatal a kölcsönfelvételről, hitelnyújtásról, garanciavállalásról Igazgatási Bizottság (Management Committee) – egy elnök és nyolc alelnök Feladat: a napi ügyek vezetése, tervezetek készítése, határozatok végrehajtása Számvizsgáló Bizottság (Audit Committee) – hat tag Feladat: bankműveletek végrehajtása és ellenőrzés

73 Tevékenysége Évente 50-80 milliárd € értékben hitelez
A kölcsönök 90%-a az EU-ban marad, de aktív a tagjelölt országokban, a preferenciális kapcsolatban álló afrikai, karibi és csendes-óceáni fejlődő országokban, mediterrán országokban, ázsiai és latin-amerikai államokban és az Unió szomszédos országaiban is.

74 Európai Beruházási Alap
Tevékenységét kiegészítették 1994-ben az Európai Beruházási Alappal (European Investment Fund) Feladata: KKV-k létrehozásának, növekedésének és fejlesztésének finanszírozása A jegyzett tőke 3 milliárd € Az EBA a tagállamokban és a potenciális tagjelölt országokban végzi tevékenységét

75 Az európai ombudsman (European Ombudsman)
A Maastrichti Szerződés hívja életre 1995-ben jön létre A kinevezés 5 évre szól Székhely: Strasbourg Honlap:

76 P. Nikiforos Diamandouros

77 Feladata Az uniós polgárok, a lakóhellyel rendelkező személyek, az Unió területén bejegyzett székhellyel rendelkező társadalmi szervezetek, vállalkozások valamilyen uniós intézmény által okozott sérelmének kivizsgálása Igazgatási szabálytalanság, méltánytalan eljárás, diszkrimináció, hatalommal való visszaélés, az információadás hiánya, visszautasítása, a nem szükségszerű késlekedés Ajánlásokat fogalmaz meg a vétkes intézmény számára és jelenheti az ügyet az Európai Parlamentnek

78 Ajánlott irodalmak Horváth (2011): Kézikönyv az Európai Unióról
Várnay-Papp (2010): Az Európai Unió joga Hardacre (2011): How the EU Institutions Work and how to Work with EU Institutions Horváth-Ódor (2010): The Union after Lisbon – The Treaty reform of the EU

79 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!