Erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés

Az előadások a következő témára: "Erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés"— Előadás másolata:

1 Erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés

2 Lawrence Kohlberg Piaget nyomdokain

3 ° Kohlberg – bizonyos erkölcsi elvek univerzálisak – pl
° Kohlberg – bizonyos erkölcsi elvek univerzálisak – pl. minden kultúrában hasonló fogalmaik vannak az igazság, egyenlőség, tisztelet, személyi autonómia kifejezéseinek. ° Kohlberg szerint az erkölcsi ítéletek kisgyermekkorban még alacsony színvonalúak, végleges morális szint csak kb évre alakul ki ° Az erkölcsi fejlődés menete az abszolutisztikus ítéletektől halad a relativizálódás felé. („Mindenki másképp gondolkodik” – ez is abszolutisztikus gondolat.)

4 A morális fejlődés szakaszai Kohlberg alapján - áttekintés
PREKONVENCIONÁLIS Büntetésorientáció Jutalomorientáció KONVENCIONÁLIS Jógyerek-orientáció Tekintélyorientáció POSZTKONVENCIONÁLIS Társadalmi szerződés orientáció Egyetemes erkölcsi elvek orientáció

5 A prekonvencionális szint jellemzői
Mi a „jó”? Miért kell jót cselekedni? Szociális érettség Büntetés-orientáció Engedelmesség szabályok betartása (büntetés miatt) büntetés elkerülése tekintély egocentrizmus Jutalom-orientáció -szabályok betartása (egyéni érdekek) igényeink kielégítése alku - hogy elérhessük céljainkat (mások nélkül nem megy!) Konkrét individualizmus (igazság/osság/ relatív)

6 A konvencionális szint jellemzői
Mi a „jó”? Miért kell jót cselekedni? Szociális érettség Jógyerek-orientáció - Közelállók elvárásainak megfelelni - Emberi kapcsolatok ápolása hogy mások jónak tartsanak mások iránti szeretet Az emberi kapcsolatok hálójában élő ember Tekintély-orientáció -kötelesség teljesítése törvények betartása a jog abszolút - lelkiismeret - hogy a társ. működőképes maradjon A társadalom perspektívája

7 A posztkonvencionális szint jellemzői
Mi a „jó”? Miért kell jót cselekedni? Szociális érettség Társadalmi szerződés értékek relativi-tása miatt társadalmi szerződés bizonyos abszolút értékek Szabad akaratból adódó elkötelezettség Társadalmi szemlélet: relativitás – perspektívák integrálása Egyetemes erkölcsi elvek Erkölcsi elvek követése Egyetemes erkölcsi elvek melletti elkötelezettség Moralitás lényegének felismerése

8 Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában
Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában? Prekonvencionális szint Büntetésorientáció A diák: azért nem szalad a folyosón, mert akkor beírást kap. (alsó tagozat) Jutalomorientáció: Alsó tagozat: Egy kislány hajlandó ebédnél utolsóként beállni a sorba, mert akkor majd ő mehet ki délután először az udvarra.

9 Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában
Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában? Konvencionális szint Jógyerek-orientáció Középiskolás lány: „Nagyon sokat tanulok, hogy ne okozzak csalódást a tanáromnak.” Tekintélyorientáció Az iskolák házirendje, osztálytermi szabályok – (Puskázni tilos?) A betartásukhoz kapcsolódó attitűd

10 Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában
Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában? Posztkonvencionális szint Társadalmi szerződés orientáció: Középiskola: osztálytermi szabályok közös megalkotása

11 Morális nevelés „just community” schools Morális dilemmák megvitatása
A belátás jelentősége A jóvátétel fontossága

12 A történet: Egy asszony rákban haldoklik
A történet: Egy asszony rákban haldoklik. Egy gyógyszerész feltalált egy gyógyszert, de 2000 dollárt kért érte. Az asszony férje, Heinz, csak a pénz felét tudta összegyűjteni. Kérte a gyógyszerészt, hogy adja olcsóbban, vagy fizethessen későbben, de a gyógyszerész elutasitotta. Heinz elkeseredésében betört az üzletbe és ellopta a gyógyszert felesége számára. Szabad volt-e ezt tenni a férjnek?  Miért?

13 A történetekre adott válasz és a döntés indoklása alapján állapította meg az erkölcsi ítéletek fejlődésének szakaszait :

14 „Heinz nem lophatja el a gyógyszert, mert büntetést kap, bajba kerülhet!”

15 A büntetéstől való félelem a fő aspektus
A büntetéstől való félelem a fő aspektus. Egy kívülről fenntartott szabályhoz ragaszkodik. Egocentrizmusa miatt a saját szemszögéből ítél meg egy cselekvés helyes, avagy helytelen voltát. De Heinz aspektusából már képtelen ítélni. Erkölcsi érték: valamilyen cselekedet vagy jó, vagy rossz (mint a mesékben). Szemet szemért elv. (Büntetésorientációs szakasz)

16 „Ellophatja, mert mert nem kerül sokba a gyógyszer.”

17 „Heinz ellophatja a gyógyszert, mert Heinz is lehet beteg, s akkor majd neki lophatnak - a feleségétől ezt visszakaphatja.”

18 Tehát megéri megtenni, haszna származhat belőle.
Szándék, méltányosság még mindig nincs, de már épül le az egocentrizmusa, önmaga előtérbe helyezése. (Jutalomorientációs szakasz)

19 „Heinz ellophatja a gyógyszert, mert fontos, hogy törődjön a társával, így lehet jó ember. „

20 Az a helyes magatartás, amit a csoport
Az a helyes magatartás, amit a csoport. társadalom tőlem, elvár, fontos másokra odafigyelni, empatikusan tekinteni rá, a csoportérdeknek alárendeli magát, vagyis kilépünk az egocentrizmusból. (Jó gyerek orientáció)

21 „Heinz nem lophatja el a gyógyszer, de a férfi kötelességét társával szemben teljesítenie kell!” „Számtalan más lehetősége is lett volna arra, hogy a gyógyszerhez jusson, s tettével feleségének sem használt, mert így az asszony elveszette legfőbb támaszát.” „Ha mindenki így tenne sem gyógyítás, sem törvény és morál nem létezne. Az elfogadott törtvények mentén is cselekedhet helyesen.”

22 Azon töpreng, mi volna, ha mindenki így cselekedne: felborulna a társadalmi rend. Úgy véli, az a helyes magatartás, amely hozzájárul a társadalom jólétéhez, fennmaradásához. (Tekintély orientáció vagy törvény és rend szakasza)

23 „Heinz jól tette, ha ellopta a gyógyszert, mert a szeretet nem mérhető pénzzel, az életnek nem lehet megszabni az árát.” „A tisztesség az életnél is előrébb való.” „Miért legyek tisztességes, kiterítenek úgy is, miért ne legyek tisztességes, kiterítenek úgy is.” „A társadalmi törvények szerint Heinz rosszat cselekedett, de a természet, vagy Isten törvényei szerint a gyógyszerész volt rossz és a férj felmentést kaphat. Az emberi élet többet ér, mint az anyagiak. ”

24 Posztkonvencionális szint
Posztkonvencionális szint. Etikai elv –orientácó : a társadalmi konvenciókon túllép a morális gondolkodása. Az emberek 20-30%-ka lép erre a szintre, tehát korántsem univerzális erre az utolsó, legmagasabb nívóra való lépés. A saját választású, de egyetemes etikai elvek által vezérelt cselekvés, célja az önvád elkerülése igazságosság, méltóság, egyenlőség szerepe fontos. pl.

25 Gilligan Gilligan válasza:
Női és ffi morál között nem mennyiségi, hanem minőségi különbség van – a nők más szempontok szerint ítélnek. - ffiak = az igazságosság morálja - nők = a törődés erkölcse Előzmények

26 A morális fejlődés szintjei nők esetén Gilligan szerint
1. Egocentrizmus: Középpontban az ÉN Átmenet: az önzéstől a felelősségvállalás felé ÉN vagy TE??? 2. Önfeláldozás: TE Átmenet: a konformitástól az önállóság felé TE vagy ÉN??? 3. Egyensúly TE és ÉN

27 Az erkölcsi fejlődés elméletei: 1) A pszichoanalitikusok szerint az erkölcsi fejlődés alapja a szülőkkel való azonosulás révén szabályi belsővé tétele. A személyiség összetevőinek belső harca, a szuperego szerepe kiemelt. 2) Biológiai megközelítés: pl. tesztoszteronszint (agresszivitás vagy sikeréhség), idegrendszeri különbségek, frontális lebeny sérülése. 3) A behavioristák szerint az erkölcsi fejlődés alapja külső modellek megfigyelése, szülői jutalmazás és büntetés. A tanulás szerepe kiemelt (befolyásolja figyelmi képesség, motiváció, megőrzés folyamatai)  is. 4) A kognitív elméletek szerint az erkölcsi fejlődés alapja az egyén kognitív fejlettségének szintje. 5) A humanisztikusok szerint az erkölcsi fejlődés alapja minden egyes egyénben eredendően benne rejlő potenciális önmegvalósítási lehetőségek. Az erkölcsös magatartás feltételei külső beavatkozás nélkül, spontán alakulnak ki.    Az erkölcsi szabályok társadalmi eredetűek: alapvetően a társadalom, a kultúra határozza meg mit tart követendő, betartandó szabálynak. De az erkölcsi magatartás az identitás része, aktív egyéni befogadás eredménye                 

28 Erikson: a személyiség egész életen át tartó fejlődésének elengedhetetlen része. Csak akkor érünk el magasabb szintet, ha a korábbi szint konfliktusát megoldottuk, minden konfliktus, krízis eredményeként belső erő integrálódik a személyiségbe. Grastyán Endre: a játékokban valóban kreálódnak is konfliktushelyzetek, melyek megoldása végül az öröm alapjává válik.

29 Oser diszkurzus módszere
Mutassunk be egy dilemmát! Kényszerítsük gyors döntésre a gyerekeket! Csoportmunka (3-5 azonos véleményen lévő gyerek) – gyűjtsék össze érveiket álláspontjuk mellett /1 gyerek írja/ Osztálymunka: az ellentétes vélemények ütköztetése (szabályok! Forgatókönyv) T érveket a táblára írja Csoportmunka: megbeszélni, változott-e a véleményük, vannak-e új érveik stb. Osztálymunka: két szóvivő összegzi a csoport véleményét Újabb szavazás T összefoglal, reflektál, pozitív megerősítés

30 Források: goclenaus.freeblog.hu/ [DOC]
A serdülőkor (pubertás: sugi.uni.hu/Pszichopatologia.doc