06309773074 1 Munkaügyi Kapcsolatok, Kollektív Szerződés.

Az előadások a következő témára: "06309773074 1 Munkaügyi Kapcsolatok, Kollektív Szerződés."— Előadás másolata:

1 www.factor77.hu 06309773074 fabiangyorgy@chello.hu 1 Munkaügyi Kapcsolatok, Kollektív Szerződés

2 2 Tartalom •Foglalkoztatás •Együttműködés •Tájékoztatási kötelezettség •Jogosultságok •Kollektív Szerződés •Hatékony érdekérvényesítés

3 3 Foglalkoztatás •Ráfordítás a foglalkoztatottakra - befektetés •A kifizetett összegek célja a vállalkozás kitűzött eredményének elérése, profitjának növelése •Munkaviszony ismérvei •Munkaerő-kölcsönzés •Munkáltató és a munkavállalók együttműködése

4 4 Együttműködés •Jóhiszeműség és a tisztesség követelményei, kölcsönösen együttműködés •Tájékoztatási Kötelezettség •A munkáltató köteles minden olyan tényről, körülményről tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős. •Érdekképviselet – érdekvédelem - érdekérvényesítés

5 5 Tájékoztatási Kötelezettség •A munkáltató szakszervezet felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége a munkaügyi kapcsolatokkal, illetve a munkaviszonnyal összefüggő információk átadása, lehetővé téve azok megismerését, megvizsgálását, azokkal kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét. •A szakszervezet az információ átadása időpontjától számított 15 napon belül kezdeményezhet konzultációt.

6 6 Tájékoztatási Kötelezettség Ha a munkáltatónál üzemi tanács nincs, a munkáltató Köteles tájékoztatni a szakszervezetet: •Legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről; •A tevékenységi kör jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről, a keresetek alakulásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.

7 7 Képviseleti Jog •A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő körben tagjait a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje. •A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján -, annak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben bíróság, más hatóság, illetve egyéb szervek előtt képviselni.

8 8 Véleményezési Jog •A munkáltató köteles döntése előtt a szakszervezettel véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket. •A szakszervezet minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

9 9 Ellenőrzési Jog A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó szabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet és a szükséges felvilágosítást, adatot rendelkezésére kell bocsátani.

10 10 A Kifogás Joga •A szakszervezet jogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. •A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételétől számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani. •Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. A kifogással kapcsolatos egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított három munkanapon belül kell megkezdeni.

11 11 A tisztségviselők védelme A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.

12 12 A tisztségviselők védelme •A tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét, illetve a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

13 13 Munkaidő-kedvezmény Minden három munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. Szakszervezet által szervezett képzés céljára előzetes egyeztetés alapján minden tíz szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadság. A fel nem használt időtartamot, legfeljebb a kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani.

14 14 Üzemi Tanács együttdöntési jog A kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve intézmények és ingatlanok hasznosítása.

15 15 Kollektív Szerződés •Általában a munkavállalók részére kedvezőbb feltételeket állapíthat meg. •A KSZ megkötése a munkáltató részéről is fontos. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama – KSZ eltérő rendelkezése hiányában naptári évenként legfeljebb 44 munkanap. Egy naptári éven belül az átirányítás, kirendelés, kiküldetés együttes időtartama – KSZ eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 110 munkanap.

16 16 Kollektív Szerződés •KSZ meghatározhatja a rendkívüli felmondás eseteit. •Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. KSZ eltérhet azzal, hogy az éjszakai munkának minősülő időszak hét óránál rövidebb nem lehet, és ebbe a huszonnégy és öt óra közötti időtartamot be kell számítani. •A munkarendről, a munkaidőkeretről, a napi munkaidő beosztásának szabályairól – KSZ rendelkezik.

17 17 Kollektív Szerződés •A munkaidő KSZ rendelkezése alapján legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is meghatározható. • KSZ legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg megszakítás nélküli, többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében. •A munkaidő-beosztást – KSZ eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre kell közölni.

18 18 Kollektív Szerződés A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. KSZ ettől eltérően legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidő biztosítását írhatja elő a készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli, a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, az idénymunkát végző munkavállaló esetében.

19 19 Kollektív Szerződés •KSZ rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb a munkavállaló foglalkoztatására megállapított munkaidőkeret tartama alatt – részben vagy egészben - összevontan is kiadható. •Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ettől a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében a KSZ eltérhet.

20 20 Kollektív Szerződés •Naptári évenként legfeljebb 200, KSZ rendelkezése alapján legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. •Egy hónapban, illetve négyheti időszakban KSZ eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb 168 óra készenlét rendelhető el. •KSZ rendelkezése hiányában nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, heti pihenőidő alatt, ha a megelőző 168 órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján készenlétben volt.

21 21 Kollektív Szerződés •Az ügyelet és a készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közölni kell – KSZ eltérhet. •Szabadság kiadása az esedékesség évében. Rendkívüli körülmény: következő év március 31, KSZ: június 30. •Munkabér kifizetése: KSZ rendelkezhet az átutalásról (költségtöbbletet nem okozhat). •Kártérítés: legfeljebb másfél havi átlagkereset, KSZ:6 hónap.

22 22 A hatékony érdekérvényesítés •Munkáltató és munkavállalók közötti egyensúly •Tagok száma •Szervezettség – a szervezettség növelésének eszközei  Tájékoztatás a szakszervezet fontosságáról  Rendszeres tájékoztatás az elért eredményekről •A szakszervezet pénzügyi helyzete  Pénzügyi erőforrások  Egyéb erőforrások  Sztrájkalap

23 23 A hatékony érdekérvényesítés •Szakszervezet - Üzemi Tanács - Felügyelő Bizottság •Információ mértéke, mélysége •A munkavállalók véleményét továbbítani •Testületi döntések, vélemények •Érdekhierarchia  Munkahely megőrzése  Egészséges és biztonságos munkakörülmények  Munkabér, béren kívüli juttatások nagysága

24 24 A hatékony érdekérvényesítés •A jogosultságok gyakorlása a jogszabályi keretek között •Ellenőrzés  A foglakoztatásra irányuló szabályok betartása  Munkakörülmények, munkabiztonság  Információ a KSZ végrehajtásáról  Munkaidőre, rendkívüli munkavégezésre, pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása

25 25 A hatékony érdekérvényesítés •Döntést megalapozó a munkáltatóéval azonos mélységű részletes információk  Munkabér és közterhek  Egyéb munkaviszony (munkaerő-kölcsönzés)és  egyéb jogviszonyok indokoltsága és költségei  Béren kívüli juttatások költségei  Időszakok közötti változások

26 26 A hatékony érdekérvényesítés •Szakmai felkészültség •Munkaügyi szabályok általános ismerete •Ágazati KSZ ismerete •KSZ ismerete •Egységes fellépés  Előzetes egyeztetés és egységes álláspont kialakítása a szakszervezet képviselői között

27 27 A hatékony érdekérvényesítés •A munkavállalóktól érkezett javaslatok egységesítése, szakmai pontosítása •Ágazati szintű előzetes egyeztetés •Megállapodás a foglalkoztatásról, a munkahelyek számáról, az alkalmazott létszámról •Megállapodás a keresetekről  Lehetőleg teljes részletezettségű, kidolgozású  A kereseti bázis pontosítása, szükség esetén korrekciók  Kereset tömeg, a béremelés mértéke és tömege

28 28 A hatékony érdekérvényesítés •Megállapodás a KSz-t érintő minden kérdésről  A KSZ minden fejezetének részletes elemzése  Munkaidő, pihenőidő, munkavégzés feltételei  Béren kívüli juttatások mértéke  A munkaerő teljes költségeinek figyelembe  vétele •Minden esetben pontos, számszerűsített igények

29 29 A hatékony érdekképviselet •A választmány által megbízott – szervezeti egységek érdekeit integrálva - bizottság tárgyal •Egységes álláspont •Megközelítés a munkáltató szempontjából •Tárgyalási technikák