Az ápolás minőségügyi standardjai

Az előadások a következő témára: "Az ápolás minőségügyi standardjai"— Előadás másolata:

1

2 Az ápolás minőségügyi standardjai
WHO 1993: Kiváló minőségű az az eü. ellátás, amely a tudományos ismeretek és a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével megfelel a jótékony hatás maximalizálása és az egészségkárosító kockázat minimalizálása iránt támasztott elvárásoknak.

3 A minőség  több (négy) komponense van
Teljesítmény (technikai minőség) Felhasznált erőforrások (közgazdasági minőség) Rizikómenedzsment (a szolgáltatáshoz kapcsolódó károsodás) Beteg/ fogyasztó megelégedettsége

4 Minőségvizsgálat Struktúra:
a környezet feltételei (épületek, kórtermek, komfort) tárgyi feltételek(ápolási eszközök, gyógyászati segédeszközök, gyógyszer, élelmezési anyagok, műszerek, informatika, takarítási eszközök) személyi feltételek (személyzet száma, kvalifikáltsága, képzési-továbbképzési rendszer, munkaköri leírások, stb.)

5 Folyamat: az egészségügyi ellátás folyamatai (ápolási folyamat, diagnosztikus eljáráspk, terápiás folyamatok, stb.) irányelvek, standardok Irányelv: szisztematikusan felépített állítások rendszere, amelyek a gyakorló szakembernek és a betegeknek az egügyi ellátással kapcsolatos megfelelő döntéseit segíti elő az orvostudomány adott területén. Standard: előre megfogalmazott elvárások összessége, melynek teljesítése szükséges feltétele a kívánt minőség eléréséhez.

6 Eredmény: egészségi állapot nozokomiális fertőzések aránya a beteg jelenlegi és/vagy jövőbeni eg.-i állapotában bekövetkező változások(az egügyi beavatkozások, ill. szolgáltatások következményeként)

7 Az egügyi szolgáltatások minőségének mutatói jellemzői:
mortalitás morbiditás egügyi állapotváltozás betegelégedettség

8 Az egügyi intézményekben végzett minőségügyi tev
Az egügyi intézményekben végzett minőségügyi tev. célja annak biztosítása, hogy a betegellátás megfeleljen a betegek, hatósági és szakmai felügyeletek. a tulajdonos és a finanszírozó szakmai elvárásainak. A minőségjavítás 2 módja: a minőségbiztosítás és a folyamatos minőségfejlesztés

9 Minőségbiztosítás: - a kitűzött célok ismeretében meg kell figyelni a mindennapi gyakorlatot, és ha az eltér a céloktól, akkor korrekciós intézkedéseket kell hozni. A betegek szempontjából a minőségnek a köv. kategóriái lehetnek az egügyben: esélyegyenlőség igényeknek való megfelelés elfogadhatóság hatékonyság, eredményesség választás lehetősége megfelelő infó.

10 Folyamatos minőségfejlesztés esetében a folyamatokat és eseményeket folyamatosan monitorozva értékelik, annak érdekében, hogy az esetleges hibákat megelőzzék. Ennek érdekében a folyamatok lépéseit aprólékosan leírják. Az egügyi szolgáltató szervezetben a folyamatok fejlesztésére vonatkozó törekvéseket egy mindenre kiterjedő minőségfejlesztési tev. keretében kell elvégezni mert: a betegellátási tev. egynél több osztályra vagy egységre terjed ki; több egyéni feladatot foglalhat magába; a klinikai és vezetési terület több ponton kapcsolódik egymáshoz.

11 A minősítés módjai: Akkreditáció:egy külsőszervezet az adott egügyi intézményt közvetlenül értékeli és vizsgálja, hogy tev.-i megfelelnek-e az akkreditációs standardoknak(előírásoknak). Az akkreditáció annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült biz. tev-k meghatározott feltételek szerinti végzésére. Tanúsítás:azt vizsgálja, hogy az adott egügyi intézmény minőségügyi rendszere megfelel-e az előírásoknak, és ezáltal képes biztosítani az ellátás elvárt szintjét, valószínűleg megfelel majd a normáknak. Az akkreditációval szemben nem közvetlenül értékeli a termék vagy szolgáltatás minőségét.

12 A minőségbiztosítás bevezetésének lépései:
1.       A vezetők egyértelmű elkötelezettsége a minőségbiztosítás mellett. 2.       Az előkészítő csoport létrehozása(megkezdi a minőségi helyzet felmérését, megvizsgálja a lehetőségeket, javaslatot tesz a rendszer jellemzőire, t3erjedelmére) 3.       Rendszerdokumentációk elkészítése(kézikönyv, iratminták, eljárások kidolgozása)  – minőségi kézikönyv – minőségi tervek, folyamatleírások – kapcsolódó dokumentumok.

13 1.szint: Minőségirányítási kézikönyv: meghatározza a rendszer felépítését
2. szint: Eljárási utasítások; Osztályos működési rendek; Szabályzatok; Szerződések, jogszabályok. 3. szint: Betegellátási utasítások; Munkautasítások; Szakmai irányelvek; Munkaköri leírások; Minőségügyi feljegyzések.

14 4. Minőségbiztosítást végzők képzése
5. A minőségbiztosítás bevezetésének ütemezése. 6. A rendszer gyakorlati alkalmazásának megkezdése, a gyak. foly. ell., a tapasztalatok alapján a dok. javítása, véglegesítése. 7. Próba-audit (audit: az alkalmazható standardok/eljárások teljesítésének értékelése) 8. Ha megfelelő eredménnyel zárul le, akkor kiválasztják és megbízzák a tanúsítót, aki a vizsgálatok alapján értékeli a minőségbiztosítási rendszert.

15 Az ápolók szerepe és funkciói a minőségbiztosítási rendszerben:
individuális ápolás tervezése, végrehajtása, eredmények értékelése; az ápolási folyamat precíz dokumentálása; ápolási dokumentáció fejlesztése; ápolási protokollok kidolgozása; szakmai továbbképzéseken és tudományos rendezvényeken való részvétel; részvétel az ápoláskutatásban; A minőség folyamatos fenntartása érdekében a célokat,irányelveket, standardokat rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.

16 Az Európai Tanács ajánlását figyelembe véve, nálunk az 1997. Évi CLIV
Az Európai Tanács ajánlását figyelembe véve, nálunk az Évi CLIV. Törvény: Kötelezővé tette minden eü. intézményben a belső minőségügyi rendszer működését A belső minőségügyi rendszer célja A szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése (lehetséges hibák megelőzésének tervezése is) A szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéshez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése

17 A hiányosságok okainak feltárása, az azokból adódó költségek, károk csökkentése
Megfelelés a szakmai és minőségügyi követelményeknek, és a saját követelményrendszer fejlesztése ISO 9000:2000, MES Standard: az alkalmazattak felé támasztott olyan specifikus követelmény, amelyet egy bizonyos tevékenységben vagy eredményben határoznak meg, amelyhez az alkalmazottak tevékenységét viszonyítják.

18 Szakmai, ápolási standardok→bizonyítékokra épülnek, mérhetőek, folyamatos fejlesztés
Dokumentáció, laboratórium, tűzvédelem, veszélyes hulladékok, radiológiai vizsgálatok, gyógyszerek tárolása Bizonyítékokon alapuló ápolás: milyen  bizonyítékaink vannak arra, hogy az alkalmazott eljárások megfelelnek a tudomány mindenkori állásának, hatékonyak, alacsony kockázatúak

19 Szükségletfelmérés Hogyan? Mikor? Ki?

20

21

22 Maslow

23 EGÉSZSÉG ÉS BETEGSÉG WHO Az egészség teljes testi, lelki és szociális jóllét, és nem csupán a betegség és fogyatékosság hiánya. Az egészség dimenziói: Biológiai: szervezetünk megfelelő működése Lelki: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, ill. a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni béke jele Mentális: tiszta és következetes gondolkodásra való képesség Szociális:másokkal való kapcsolatok kialakításának képessége

24 A betegség a testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása, amely akadályozza az embert a mindennapos tevékenysége elvégzésében, és a társadalmi életben való részvételben. Homeosztázis: tökéletes alkalmazkodás a külvilág  behatásaival szemben.

25 BETEGSÉGET ELŐIDÉZŐ TÉNYEZŐK
KÜLSŐ OKOK Élő Élettelen

26 BELSŐ KÓROKI TÉNYEZŐK Immunológiai reakciók Genetikai állomány károsodása Pszichoszociális okok, pszichoszomatikus betegségek Élő kóroki tényezők: egy v. többsejtű kórokozók Kórokozók bejutása: bőr, légutak, tápcsatorna Fertőzés elleni védekező mechanizmusok Sérülésmentes bőr- és nyálkahártya felszínek Légúti nyák, csillók, reflexek Normálflóra Gyomorsav

27 Károsodás: közvetlen v
Károsodás: közvetlen v. közvetett úton sejt-és szövetkárosodás, autoimmun betegségek, daganatos betegségek Baktériumok, 1-2 µm, gömb, pálcika, spirál, toxinok, Vírusok, nm, nincs anyagcseréjük, sejt pusztulása, osztódása, lappangó fertőzések kialakulása Gombák, 1 v, többsejtű, telepes, mérgező vegyületek,felszínes, mélyfertőzések, normál flóra

28 Protozoonok,20-400µm,  egy részük élősködő, terjesztő állat kell hozzá, toxoplasmosis, malária pneumocystis, cryptosporidiosis Férgek, többsejtű élősködők, széklet/talaj, szennyezett ételek, kéz, nyers hús Rovarok, szúnyog, légy, kullancs, külső okok, élettelen Környezeti ártalmak, táplálkozással kapcsolatos betegségek Kémiai anyagok, légutakon, tápcsatornán, bőrön, Fizikai tényezők: mechanikai, hő, elektromos-, sugár- ártalmak,

29 Kémiai hatások Kémiai anyagok, gyógyszer, vegyszer→sejtkárosodás, módosítás→immunrendszer idegenként ismer fel, rosszindulatú daganatok

30 Fizikai hatások Mechanikai erők, balesetek Hőhatás, égés, fagyás, hőguta, kihűlés Elektromos hatás: égés, szívizom fibriláció, légzés, keringés      központ károsodása Sugárzás: mennyiség, behatás függő, UV, égés, bőrrák Ionizáló:atombomba, reaktor balest, rtg, Nyomásváltozások : légnyomás, keszon Oxigénhiány

31 belső okok Immunológiai reakciók Normális reakció, védelem, elpusztítja a kórokozókat, ellenanyagok, falósejtek, kilökődés Túlérzékenységi, allergiás reakciók: szervezetbe jutott anyagot felismeri, ellenanyagot termel, hízósejtek felszínén rögzülnek, következő alkalomkor a hízósejtekben tárolt anyagok kiáramlanak Autoimmun betegségek Immunhiányos betegségek: immunrendszer működésének részleges v. teljes hiánya, veleszületett, szerzett, betegségek, terhesség, külső kórokok Genetikai betegségek, genetikai állomány károsodása Veleszületett Szerzett, örökítőanyag károsodása(DNS)

32 Pszichoszociális kórokok
Pszichoszomatikus –szomatopszichés betegségek gyomorfekély, hypertónia, szívinfarktus, depresszió-csökkent immunválasz Szociális hatások: anyagi helyzet, elismerés, biztonság

33 BETEGSÉGEK LEFOLYÁSA, JELLEGZETESSÉGEI
HEVENY (akut) 1-2 naptól néhány hétig, heves tünetek FÉLHEVENY (subakut) lassúbb kifejlődés, nem heves   tünetek, elhúzódó lefolyás IDÜLT (krónikus) évekre, évtizedekre elhúzódó, lassú lefolyású, tünetei kevésbé szembetűnők, de heveny fellángolások előfordulnak

34 Lappangási szakasz: kórfolyamat elindulásától a tünetek jelentkezéséig, fertőző betegségek, daganatok, Bevezető szakasz: a betegség általános tünetekkel jelentkezik, védekező mechanizmusok aktiválódása (láz, fvs emelkedés), élettani folyamatok felborulása Kifejlődési szakasz: betegségre jellemző tünetek

35 Módosító tényezők: öröklött, szerzett
Élettani: nem, életkor Szerzett, nem specifikus: védekező mechanizmusok károsodása A BETEGSÉG KIMENETELE Gyógyulás, teljes, részleges Maradandó elváltozások Komplikáció, újabb betegség társul Kiújulás (recidíva) Halál, klinikai, agyhalál

36 A SZERVEZET REAKCIÓI adaptációs mechanizmusok
A szervezet alkalmazkodóképessége genetikailag meghatározott anyagcsere-folyamatok teljesítőképességén múlik. Normális Kompenzált: kóros körülmények között is működőképes, új egyensúlyi állapot alakul k Dekompenzált: viszonylagos egyensúly felborulása, sejt, szerv, szervezet nem tud alkalmazkodni

37 Sejtek alkalmazkodása:
Növekvő igénybevétel-hypertrófia ( osztódásképtelen )-hyperplázia(osztódásra képes sejtek) Kedvezőtlen hatások- atrófia-involúció Metaplázia: hám v. ktsz-et másik típusú hám v. ktsz. Vált fel sejtkárosodás Ha az ártalom adaptációs mechanizmusokkal nem ellensúlyozható, sejtkárosodás alakul ki.

38 Visszafordítható (reverzibilis) sejtkárosodás:
sejtek, szervek duzzadása (vesékben O2 hiány) zsíros elfajulás (máj, energiaigényét zsírok lebontásával fedezi), O2 hiány, mérgek Visszafordíthatatlan (irreverzibilis) sejtkárosodás Sejthalál: nekrózis, vérzéssel, vérzés nélkül Programozott sejthalál- öngyilkos sejtek a károsító hatást követően energiaigényes folyamatsort indít el. Normálisan is előfordul

39 – beteg fogadása – beteg elhelyezése – beteg áthelyezése – tájékoztatás – értékkezelés – dokumentációs feladatok – beteg távoztatása – ápolási zárójelentés

40 Textíliák Csoportosítás Kezelésének szabályai
Átvitt fertőzések elkerülésének lehetőségei Munkaruha

41 Az élősködők (paraziták) olyan élőlények, melyek más élőlényeken vagy bennük (gazdaszervezet) élnek és annak kárt okoznak. Bejutási hely: szájon át: lenyeljük,a bélben maradnak vagy a bélfalon átjutva más szervekhez vándorolnak bőrön át :közvetlenül átfúrják, vagy fertőzött rovarok csípése (vektor) révén, mezítláb járó ember talpbőrén át hatol be

42 Kimutatása: véréből székletéből Vizeletéből Szövetminta

43 Életciklusuk: egysejtűek, a gazdaszervezeten belül szaporodnak bonyolult életciklusuk van, melyben a peték vagy lárvák hosszú ideig maradnak a természetben vagy valamely ízeltlábúban, mielőtt fertőzőképessé válnak Ha petével szaporodó élősködő telepszik meg a tápcsatornában, petéi a széklet mikroszkópos vizsgálatával megtalálhatók. Az antibiotikumok, a hashajtók és a savkötők (antacidumok) csökkenthetik a paraziták számát, kimutatásuk a székletben körülményessé válik. Az ételekben, az italokban és a vízben gyakran vannak élősködők a világ olyan tájain, ahol a tisztaság és a fertőtlenítés nem áll magas fokon. A fejlődő világban ezért étkezéssel kapcsolatban érdemes megszívlelni a "süsd meg, főzd meg, hámozd meg, vagy dobd el" tanácsot. Bizonyos élőlények a fagyasztást is túlélik, így akár a jégkocka is fertőzhet, ha nem tiszta vízből készítették.

44 Rühesség (scabies) A rühesség (scabies) atkafertőzés, mely apró, vörös kiütéssel és igen erős viszketéssel jár. A fertőzés közvetlen érintkezéssel emberről emberre terjed, gyakran az egész családban. Az alig látható atkák gyakran együttalvás során szóródnak szét. A ruházat, az ágynemű és más közös tárgy ritkán terjeszti, az atkák élettartama rövid, és a szokásos mosás elpusztítja őket. A nőstény atka alagutat fúr a bőr legfelső rétegében, és petéket rak a járatba. A lárvák néhány napon belül kikelnek.

45 A leggyakoribb parazitás bőrfertőzések egyike
A leggyakoribb parazitás bőrfertőzések egyike. Különösen a hajléktalanság magyarországi megjelenése óta alakul ki egyre gyakrabban, gócokban, helyi járványszerűen. Erősen fertőző.

46 Tünetek: erős viszketés, feltehetően az atka kiváltotta allergiás reakció miatt, amely éjszaka a legkínzóbb Atkajáratok:  felhámban ferdén lefelé haladva annak mélyebb, nedvdúsabb rétegéig, onnan a bőr felületével párhuzamos irányban halad előre, keskenyek, 1-2 cm-nyi hosszúak, legtöbbször kacskaringósan futnak. Szabad szemmel általában nem láthatók, külső nyílásuk a belé jutott piszoktól sötétebb, belső, vakon végződő végükben  egy fénylő fehér pontocska ül - ez az atka. Kedvelt tartózkodási helye: azon bőrrészek, amelyek bizonyos egyenletes nyomásnak vannak kitéve, ülő foglalkozásúaknál az ülőgumók, hónalj és kezek.

47 leggyakoribbak a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén Az arc ritkán fertőzött, kivéve a kisgyermekeket, akiken vizes hólyagocskák formájában jelenhet meg a betegség. A járatok később már nem láthatók jól, mivel ekcémás tünetek, gyulladás vagy vakarásnyomok fedhetik el. Kiterjedt vagy régóta fennálló esetben az egész testfelszínt borítják a felmaródott, 1-2 mm átmérőjű papulák (kidomborodó, apró, piros bőrelváltozások), amelyek elszórtak, nem tömörülnek szorosan egymás mellé.

48 Az atkák a zsírosabb arcbőrt kerülik, de ritkán, főleg nedves klímájú területről érkező beteg esetén a fejbőr is fertőzött lehet Megfigyelés szempontjai: A jellegzetes tünetek, a viszketés és járatok együttese Kaparék vétele a járatokból,  mikroszkópos vizsgálat anamnesztikus adatok:  esti órákban a viszketés fokozódása, és a beteg környezetében hasonló panaszok előfordulása. Megfigyelés nővéri, dg. orvosi feladat dokumentálás

49 Kezelés atkák és peték megsemmisítése chlor-ciclohexan tartalmú emulzió vagy zselé, ill. benzil-benzoát oldat (Linimentum scabicidum) Zuhanyozás után, majd fél órával később megismételve az egész testet le kell kenni a nyaktól a lábujjakig. 24 órán keresztül bekenve, lemosás nélkül. Makacs fertőzés esetén a kezelést még kétszer meg kell ismételni.

50 Következmények: vakarás olyan sebeket ejthet a bőrön, amelyek elfertőződhetnek, ezért a vakarást meg kell próbálni elkerülni. nagyon erős a viszketés csillapítása. Ha valamennyi atka elpusztult, az elváltozások általában maguktól rövid idő alatt eltűnnek. kiterjedt, elhanyagolt a fertőzés, vagy nagyon érzékeny bőrű a beteg, az elvakart, felülfertőzött, gyulladt bőr kezelése, sokszor hosszú időt vesz igénybe.

51 Megelőzés bárki elkaphatja, a legteljesebb testi higiénia mellett is előfordulhat például tömegközlekedési eszközökön, gyermekintézményekben, felnőtt közösségekben, sokak által használt tárgyak közvetítésével. gyakori kézmosás, a felismert esetek mielőbbi kezelése, a ruhák és az ágynemű gyakori mosása, a beteg környezetében az alapos fertőtlenítés megakadályozhatja a továbbterjedést.

52 A családtagokat és a közvetlen bőrkontaktusban élőket (beleértve a szexuális kapcsolatot is) egyidejűleg kell kezelni. Az ágynemű és a ruházat alapos - forró vizes mosással, vasalással történő - tisztítása vagy fertőtlenítése igen fontos. A három napig nem használt ruhanemű már nem fertőz, mert az atka a gazdaszervezeten kívül nem marad életben három napnál tovább, az alaposan kiszellőztetett, kirázott ruházat (pl. télikabát) egy hét után már biztosan újra használható.

53

54 Fejtetű (Pediculosis capitis)
A tetű egy élősködő rovar, mely zárt közösségekben gyorsan terjed. Emberen háromféle fordul elő:fej-, ruha- és lapostetű. Fej –és ruhatetű: egy faj két változata, amely külsőleg és testfelépítésében majdnem egyforma, csak előfordulási helyében, életmódjában tér el egymástól Külön fajt csak a lapostetű alkot. A  ritkábban fordul elő. Ennek járványügyi jelentősége is van a kiütéses tífusz és a visszatérő láz terjesztése miatt. A fejtetvek vérszívás útján táplálkoznak, amellyel a gazdaszervezet bőrén viszketést váltanak ki, és allergiás bőrreakciót okozhatnak.

55 Amikor az élősködő rovarok lerakják a petéiket, a serkéket, e fehér szemcsék odaragadnak a hajszálhoz, amelyekből körülbelül 1 hét alatt kelnek ki a tetvek. A tetvek repülni, ugrálni nem tudnak, de viszonylag gyorsan tudnak mászni a fejbőrön. Kerülik a fényt, ezért ritkán láthatók. A fejtetvesség könnyen átterjed az egyik emberről a másikra a fejek szoros érintkezése révén, széktámlák, fésűk, kefék, hajjal kapcsolatba kerülő tárgyak, törülközők és kalapok közvetítésével. Fertőző betegséget nem terjesztenek ugyan, de sok testi-lelki kellemetlenséget okoznak, a viszketés miatt elvakart sebek pedig könnyen felülfertőződhetnek. Előfordulás: Egész világon előfordulnak

56 A nemzetközi és hazai epidemiológiai tapasztalatok szerint a fejtetvesség egy országon belül éves periódusokban visszatérően növekszik. Magyarországon legutóbb a hetvenes-nyolcvanas években okozott jelentős gondot a fejtetvesség, s napjainkban ismét emelkedő trend észlelhető. Leggyakrabban a legrosszabb higiénés viszonyok között élőknél, elsősorban a hajléktalanoknál tapasztalják az előfordulását, járványszerűen pedig elsősorban gyermekközösségben léphet fel, főleg óvodáskorban és az általános iskola alsó tagozatában.

57 A fejtetű 2,5 - 4,5 mm nagyságú, ovális alakú rovar
A fejtetű 2,5 - 4,5 mm nagyságú, ovális alakú rovar. A színe általában szürke, de ez a haj színétől függően változhat. Petéit (serkéit) a hajas fejbőrön, a hajszálak tövében helyezi el, leggyakrabban a halánték- és tarkótájon. A nőstény tetvek 2-4 hetes életük során , átlagosan 100 petét raknak. Az igen ellenálló burokkal ellátott serkét a tetű a jellegzetes helyekre nehezen eltávolítható, cementszerű anyaggal rögzíti. A serkékből a lárvák 5-8 nap alatt kelnek ki és 2-3 hét alatt válnak ivaréretté. A kifejlett nőstények 1-5 nap múlva kezdik el a peterakást.

58 Az első hónap végére egyetlen nőstény ivadékainak száma mintegy 150, a második hónap végén viszont akár több ezer is lehet, így az eltetvesedés viszonylag gyorsan bekövetkezhet. A tetveknek igen fejlett kapaszkodási ösztönük van, karmaik bicskaszerűen csukhatók vissza a lábszárra, így a vérszívás idején nagyon erősen tudják magukat rögzíteni. A fejtetvek fertőző megbetegedést nem terjesztenek.

59 Tünetek A fejbőrön, főleg fülek mögött és a nyak hátsó felszínén apró, tojás alakú, szürkésfehér serkék láthatók, amelyek a hajszálak hossztengelyével hegyesszöget alkotnak, és - a korpával ellentétben - nem húzhatók le könnyen a hajszálról, kézzel nem lehet lesöpörni, csak úgy távolíthatók el, ha fésűvel lehúzzák a hajszál végéről. Erős viszketéssel jár, a fejbőrön vörös, kiütésszerű foltok láthatók. Az ártalom elsősorban abból ered, hogy a vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadás-gátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat.

60 A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat. Az allergia azonban csak egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki. A viszketés miatti gyakori vakarózás felsebzi a bőrt, ezeken a sérüléseken keresztül másodlagos fertőzés érheti a bőrt, gennyesedés, gyulladásos folyamat indulhat meg. A vakarás helyein bakteriális felülfertőződés, gennyesedés alakulhat ki, melyet a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása is kísérhet. Nagyon rossz higiénés körülmények között élőkön a törzsön, valamint a nemi szervek szőrzetén is előfordulhat tetvesség; ez utóbbi szexuális érintkezéssel terjed.

61 Diagnózis Tetvességre gyanús, aki eltetvesedett környezetben él, fejbőrén illetve a testén jellegzetes vakarózási nyomok láthatók, haján vagy ruházatán üres serketokok találhatók, illetve az is, akinek elhanyagolt külseje, hiányos tisztálkodása, életmódja, egyéb körülményei valószínűsítik a fertőzöttséget. A vizsgálatokhoz kézi nagyító használata ajánlatos. Fejtetvességre utaló gyanú alkalmával a hajat lazán szét kell bontani, és elsősorban a fülek melletti, mögötti területet valamint a tarkótájat kell átvizsgálni. A serkék és a kifejlett tetvek a barna és fekete hajúakon szabad szemmel is könnyen észrevehetők, a világosabb hajúaknál azonban fokozott figyelem szükséges.

62 TERÁPIA Erősen eltetvesedett egyéneknél a tetvek a hajból sűrű fogazatú fésűvel kifésülhetők. (Ilyen sűrűfésű a gyógyszertárakban kapható, de van olyan tetűirtó szer is, amelyikhez mellékelik.) Lehetőleg a serkéket kell keresni, mivel ezekből több is található, és a fénykerülő, gyorsan menekülő tetveknél könnyebben fellelhetők. Minden esetben meg kell győződni a talált serkék életképességéről. "körömpróbával" bizonyítható: az életképes serke két köröm között összenyomva pattanó hangot ad.

63 a haj kezelése a legfontosabb, mivel a fejtetű gyakran a jellegzetes használati tárgyak (fésű, hajkefe, sapka, fejkendő stb.) közvetítésével is terjedhet, ezért ezek hatásos fertőtlenítését is el kell végezni. A hajszesz a fejtetvesség azonnali megszüntetésére és megelőzésére egyaránt alkalmas. Vény nélkül kapható Nittyfor, Pedex, NIX, a hajas fejbőrt és a hajat gondosan át kell itatni, majd azt a fejbőrbe kell dörzsölni. Ezután meg kell várni, amíg a hajszesz rászárad a hajra (5-15 perc). A hajszesz száradási ideje elegendő arra, hogy a készítmény kifejtse hatását, a tetveket és a serkéket elpusztítsa.

64 Szemvédelem: vattával lefedve ügyelni kell arra, hogy a hajszesz a szembe ne jusson.
Az elhalt serkéket a cementszerű anyag erősen rögzíti a hajszálakhoz, ezért ezek a hajszálakról csak ecetes vízbe mártott, sűrű fogazatú fésűvel, illetve egyenkénti lehúzással - esetleg a haj levágásával - távolíthatók el. A hajjal érintkező használati tárgyakat, például hajkefét, fésűt forró vízzel vagy a tetűirtó hajszeszbe mártva lehet fertőtleníteni. Tetűirtó szerek alkalmazásakor kicsi a rezisztencia kialakulásának veszélye.

65 Ennek - az azonos kémiai szerkezetű vegyületek használata ellenére - az az oka, hogy e szereket nem rendszeresen alkalmazzák, a kezelés csak rövid ideig tart, és a populációnak csak viszonylag kisszámú és elszigetelt egyedét érinti. A mindennapos gyakorlatban a kezelések hatástalanságának okát mégis sokszor az alkalmazott készítmény hatóanyagával szemben kialakult rezisztenciának tulajdonítják még akkor is, amikor ezek hátterében kivitelezési hibák állnak. A hatás alapvető feltétele, hogy a serke és a tetű a készítménnyel legalább 5 percen keresztül érintkezzen. Amennyiben a bedörzsölés nem alapos, és nem terjed ki a fejbőr és a haj teljes területére, úgy az érintőméreg nem tudja kifejteni hatását.

66 Megelőzés A fertőzött személyek kezelésén kívül "ping-pong effektusra„: ha a környezetében élők kezeletlenül maradnak, akkor a kezelt személy visszakaphatja a tetűt attól is, akitől eredetileg ő kapta, de attól is, akinek továbbadta. a vizsgálatot és a tetvetlenítést a megelőzés érdekében ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy egész környezetére.

67 A készítmény a tetűirtó hatását a következő hajmosásig is megőrzi, és a fejre kerülő tetveket még a peték lerakása előtt elpusztítja. Amíg a visszafertőződés veszélye fennáll, célszerű a hajszeszes kezelést minden hajmosás után megismételni. A kezelés során a megelőzést szolgálja a fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak fertőtlenítése, a fertőzött személy által használt törülközők, ruhák, ágyneműk, fejtámlát fedő huzatok forró vizes mosása, a kalapok, sapkák és kabátok vegytisztítása is. Ajánlatos kerülni a fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak és kalapok közös használatát.

68

69 kórházon belüli balesetek és azok elkerülése,
biztonságos betegellátás kritériumai a fizikai korlátozás oka a fizikai korlátozás elrendelése alkalmazása, kivitelezésének lehetőségei és szabályai a fizikai korlátozás tényének dokumentálása a fizikai korlátozás alatt lévő beteg ápolása.

70 A kórházban bekövetkezett balesetek fele elesésből származik
A kórházban bekövetkezett balesetek fele elesésből származik. Ha bármilyen baleset történik, jegyzőkönyvet kell felvenni. A balesetek történhetnek a beteg hibájából/állapotából eredően (például alkohol, drog, gyógyszerhatás, a mozgást-érzékelést rontó állapotok és betegségek, mint például epilepsia, glaucoma, hypoglykae-mia, elmebetegségek, érzelmi labilitás, agresszivitás, veszélyérzet hiánya, mérlegelési képesség gyengesége, téves önértékelés, kimerültség, túlzott aktivitás, kockázatos magatartás), beavatkozásból származóan (például gyógyszer hibás adagolása, hibás kötözés, nem tartják be az aszepszis, antiszepszis szabályait), és a felszerelések meghibásodásából adódóan (technikai tényezők). Balesetet szenvedhetnek nem csupán a betegek, hanem a személyzet és a látogatók is.

71 A balesetet szenvedett emberek számára szükséges a korai és azonnali segítségnyújtás, szükség esetén az életveszély elhárítása a súlyosabb következmények kialakulásának megelőzése. A biztonságérzet komplex fogalom; alapvetően a pszichés, a szociális és a szomatikus biz­tonságot kell megkülönböztetnünk, ugyanakkor ezeket a dimenziókat nem különállóan, ha­nem együttesen kell értelmeznünk. A betegség, a kórházba kerülés ténye felborítja ezeket a dimenziókat, s - egyebek mellett - az ápoló feladata az, hogy a beteg/kliens biztonságérzetét a lehető legteljesebb mértékben helyreállítsa, biztosítsa. Eközben az ápoló saját biztonságát is szem előtt kell tartania.

72 Az egyes összetevőknek megfelelően a felmérés során meg kell határozni az egyén biztonsá­gát és önvédelmi képességét veszélyeztető - egyéni és környezeti - tényezőket. A felmérés és tervkészítés után a helyes ápolói óvintézkedésekkel megelőzhetők a balesetek, sérülések, ká­rosodások. Legfontosabb, hogy a beteg biztonságban legyen, és kialakuljon az ápoló-beteg közötti bizalom, mely alapvető feltétele a sikeres ápolói tevékenyégnek. Hosszasan fekvő beteg esetében - fertőzések mellett - egyik legsúlyosabb veszélyt a decubi-tus kialakulása jelenti. Kialakulásában számos endogén és exogén tényező játszik szerepet, így sajnos a nem megfelelő ápolás következménye is lehet.

73 Fertőzések kialakulása, terjedésének módja
Nosocomiális fertőzések, az MRSA fertőzés Biztonságos környezet létrehozása, elkülönítés Alkalmazott védőeszközök, fertőtlenítő szerek A beteg ágyának tisztántartásának szempontjai Fertőzött ágynemű kezelése Munkavédelmi szabályok Személyzet higiénéje