Ugrás az első oldalra Területi kiegyenlítés: fejleszteni vagy fejlődni. Pécs, 2007. szeptember 14. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter.

Az előadások a következő témára: "Ugrás az első oldalra Területi kiegyenlítés: fejleszteni vagy fejlődni. Pécs, 2007. szeptember 14. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter."— Előadás másolata:

1 Ugrás az első oldalra Területi kiegyenlítés: fejleszteni vagy fejlődni. Pécs, 2007. szeptember 14. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter

2 Ugrás az első oldalra Területi felzárkóztatás  A területi felzárkóztatás kiemelten fontos célkitűzése az ÚMFT-nek  A felzárkóztatás megvalósulását célzó eszközrendszer:  A területi, települési elmaradottság szempontjának beépítése az operatív programok horizontális intézkedéseinek sorába (eljárásrendi és támogatás- intenzitási előnyök)  A területiség horizontális szempontját kiemelten és integráltan képviselő programok indítása

3 Ugrás az első oldalra Pozitív diszkrimináció  EU-s pályázatokat kedvező feltételekkel és differenciáltan írjuk ki  hátrányos helyzet, elmaradottság kezelése a ROP-ban  településfejlesztési pályázatok: településméret szerinti differenciálás  kedvezményes MFB hitel (Sikeres Magyarországért Hitelprogram)  kamattámogatás a szennyvíz, hulladék, ivóvíz beruházások jövedelemtermelő részére  hitelgarancia  EU Önerő Alap  társulásos beruházások segítése  üzemeltetők – átlátható módon történő - bevonása a beruházás finanszírozásába

4 Ugrás az első oldalra Decentralizáció A régiók szerepe minden eddiginél jelentősebb:  javaslattétel  részvétel a tervezésben  részvétel az értékelésben és a bírálatban Kritériumok:  választott  saját bevételi forrás  döntés-előkészítési szakapparátus

5 Ugrás az első oldalra Kiemelt válságtünetek a hátrányos helyzetű régiókban  Gyenge gazdasági potenciál;  Súlyos foglalkoztatási és foglalkoztathatósági problémák;  Nagyfokú és tartós munkanélküliség;  Jövedelemhiány;  Szegénység, nagymértékű szociális rászorultság;  Mindennek területi értelemben vett halmozódása

6 Ugrás az első oldalra A foglalkoztatási, foglalkoztathatósági gondok jelzőszámai Mutatók Kijelölt kistérségek Kontrol-csoport Foglalkoztatottak aránya 2001 (%)24,835,0 Regisztrált munkanélküliek 2005 (%)15,37,5 Működő vállalkozás száz lakosra, 2004 (db) 4,47,4 Felsőfokú iskolai végzettségűek a 25- x népesség arányában 2001 (%) 7,013,1

7 Ugrás az első oldalra A szociális rászorultság jelző- számai Mutatók Kijelölt kistérségek Kontrol-csoport Foglalk. nélküli háztartások 2001 (%)53,941,7 Gyermekvédelmi tám.ban részesülők a 18 éven aluliak körében 2005 (%) 65,537,2 Rokkant és megváltozott munkaképességűek a nyugdíjasok arányában % 46,937,2 Komfort nélküli lakások aránya, 2001 (%)24,912,7 Cigány, romani, beás népesség aránya 2001 (%) 6,72,3 Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 2005 (%) 10,13,2

8 Ugrás az első oldalra Kiváltó okok  Gazdasági hátrányok:  a kedvező befektetési/működési feltételeket kereső spontán piaci folyamatok hatása,  gazdasági centrumoktól, magterületektől való távolság  Településszerkezeti hátrányok:  a kistelepülések magas aránya  Térszerkezeti hátrányok:  periférikus elhelyezkedés  Társadalmi-kulturális hátrányok:  alacsony képzettség,  tartós munkaerőpiaci kiszorítottság,  előítéletek, diszkrimináció

9 Ugrás az első oldalra A periférikus elhelyezkedés és település-szerkezeti hátrányok illusztrációja 28 kistérség-2007. januári állapot szerint

10 Ugrás az első oldalra A Program  A leghátrányosabb helyzetű kistérségek hanyatlásának megállítása, gazdasági és társadalmi integrációjának, felzárkózásának elindítása  Ennek szolgálatában az ÚMFT és az ÚMVP források abszorpciójának maximalizálása

11 Ugrás az első oldalra A Program célterülete  A területfejlesztés hazai kedvezményezési rendszerébe beépítve kerül meghatározásra  Az OTK-ban előírtaknak megfelelően azon leghátrányosabb helyzetű kistérségek köre, amelyekben az ország népességének 10%-a, 1 millió ember él  A leghátrányosabb helyzetű kistérségek = a lehatárolás célját szolgáló komplex mutató legalacsonyabb értékei alapján a 67/2007. (VI. 28.) OGY Határozat szerint  Zöld út: Kistérségi tv. szeptember 10-i elfogadása  A kedvezményezett kistérségek várható száma: 32-35

12 Ugrás az első oldalra A Program prioritásai  Komplex humán-erőforrás- és közszolgáltatás-fejlesztés: a különböző OP-k által kínált fejlesztési lehetőségek (ROP, TÁMOP, TIOP és ÚMVP) helyi összehangolásának elősegítésére,  Komplex térségi gazdaságfejlesztés a leghátrányosabb helyzetű térségek gazdasági teljesítményének növelése érdekében elsősorban a foglalkoztathatóság, munkaerő-mobilitás és vállalkozás-fejlesztés összekapcsolódásainak erősítésére (GOP, ROP, TÁMOP),  Fenntartható komplex környezeti és infrastruktúra-fejlesztés: az alapvető közszolgáltatások biztosításához (ivóvíz, hulladék és szennyvíz-kezelés) szükséges, továbbá az egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó, energia-hatékonysági, közlekedés-szervezési, Internet-hozzáféréssel kapcsolatos fejlesztések fenntartható fejlesztéseinek ösztönzése.

13 Ugrás az első oldalra A Komplex Térségfejlesztési program forrásai  Társadalmi megújulás OP,  Társadalmi Infrastruktúra OP,  Gazdaságfejlesztési OP,  Környezet és energia OP,  Regionális OP-k,  Elektronikus Közigazgatás és Államreform OP,  Új Magyarország Vidékfejlesztési Program  Európai Területi Együttműködés – A határ-menti együttműködéseket rendszerező OP-k

14 Ugrás az első oldalra Minimális indikatív keret: 100-120 Mrd Becsült összes forrás-abszorpció: 180-240 Mrd  A célterületről érkező projektek támogatásának módja a nyertes projekteken keresztül történik  Az egyes operatív programokon belül dedikált források (csak a célterületen megvalósítandó műveletekre allokált összegek): TÁMOP, TIOP együtt mintegy 36 Mrd Ft  Eddig kidolgozott kiemelt projektek: 5 Mrd Ft  További becsült forrás-abszorpció eljárásrendi kedvezményekkel: további 200 Mrd Ft  További kiemelt projektek és elkülönített keretek kidolgozása 2007. decemberéig, majd folyamatosan

15 Ugrás az első oldalra Központi szakmai és információs szolgáltatások  A Program központi menedzsmentjét végző Programiroda szolgáltatásai  Egyedi konstrukciók, kiemelt projektek kidolgozása, akciótervekbe illesztésének előmozdítása  Programozás, szakmai segítségnyújtás (regionális szervezésű, szakmai szervezetekből álló konzorciumok közreműködésével)  Kistérségi talapzat  Többcélú kistérségi társulások kibővített területfejlesztési bizottságai civil és vállalkozói részvétellel  Menedzsment: a három tanácsadói hálózat együttműködésével és vezetésével, kibővített szakmai és adminisztratív kapacitásokkal működő kistérségi irodák

16 Ugrás az első oldalra „Nem mondunk le senkiről”

17 Ugrás az első oldalra Köszönöm a figyelmet!

18 Ugrás az első oldalra I. prioritás: Komplex humán-erőforrás- és közszolgáltatás-fejlesztés n Az életminőséget javító műveletek: a közszolgáltatások fejlesztése (közoktatás, egészségügy, szociális ellátás); n A periférikus elhelyezkedésű térségekben élők foglalkoztathatóságát, kompetenciáit, érvényesülési esélyeit és önszerveződési képességét javító műveletek; n A szociális gazdaság bővítése n Diszkrimináció elleni és deszegregációs műveletek; n Közösségi és kulturális érték-megőrzésre és teremtésre irányuló fejlesztések, n A civil szerveződések erősítését célzó tevékenységek.

19 Ugrás az első oldalra II. prioritás: Komplex térségi gazdaságfejlesztés n A kis- és középvállalkozások telepítését és a meglévők megerősítését és n az önállóvá válást szolgáló fejlesztések, n a háztatásokban, közösségi vállalkozásokban végzett jövedelem kiegészítő tevékenységet támogató műveletek, mint u befektetések ösztönzése; u technológiai fejlesztések; u a gazdasági kapcsolatok széles skálájának bővítése a térségeken belül, határon innen és túl elhelyezkedő magterületek irányába; u az üzleti szolgáltatások bővítése.

20 Ugrás az első oldalra III. prioritás: Fenntartható komplex környezeti és infrastruktúra-fejlesztés n A környezeti infrastruktúra fenntartható fejlesztései (egészséges ivóvíz ellátás, szennyvíz, és hulladékkezelés) n A természeti környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek, n A természeti értékeket nem veszélyeztető infrastrukturális és környezet- és természet-feltáró fejlesztések, n Az alternatív energiaforrások hasznosítását és az energia- felhasználás hatékonyságát célzó fejlesztések n Közlekedésfejlesztés és szervezés n Szélessávú Internet elérhetőség és IKT fejlesztések