Üzletmenet-folytonosság

Az előadások a következő témára: "Üzletmenet-folytonosság"— Előadás másolata:

1 Üzletmenet-folytonosság
Krasznay Csaba

2 Mi az az üzletmenet-folytonosság?
Az üzletmenet-folytonosság menedzsment az a folyamat, melynek során felkészülünk a kritikus üzleti folyamatok sérülés vagy leállás utáni visszaállítására, lehetőleg a legkisebb kieséssel. Természetesen megfelelő tervezéssel, teszteléssel, oktatással és karbantartással lehet csak kezelni a kérdéskört. A gyakorlatban ez elsősorban rengeteg dokumentum elkészítését jelenti, amitől sokan ódzkodnak. De ha egyszer beüt a krach, hirtelen minden leírt oldalnak és teszteléssel eltöltött időnek értelme lesz. Márpedig az üzletmenet folyamatosan fennakad, akár látja ezt a főnök, akár nem. Tulajdonképpen a kockázatmenedzsment egyik eredménye, hiszen abból derül ki, hogy mire kell felkészülnünk.

3 Hogyan érhető el a cél? Kipróbált, jól definiált eljárások vs. ott helyben kellene kitalálni Tudatosan viselkedő személyzet vs. fejetlenség Döntéshozó potenciál vs. egymásra mutogatás Rendelkezésre álló erőforrások vs. fennakadások, végeláthatatlan csúszások Üzleti oldal elvárásai  IT lehetőségei

4 Tervek, dokumentumok A NIST SP szerint egy jó üzletmenet-folytonossági dokumentáció az alábbi terveket és dokumentumokat tartalmazza: Üzletmenet-folytonossági terv (Business Continuity Plan – BCP): annak leírása, hogy hogyan lehet egy üzleti funkciót fenntartani annak megzavarása alatt és után. Ez a leírás minden kulcsfunkcióra elkészül, azokat egyesével tárgyalva. Helyreállítási Terv (Business Resumption Plan – BRP): leírja, hogy egy üzleti folyamatot hogyan kell visszaállítani egy nem kívánt esemény után. Szemben a BCP-vel, nem mondja meg, hogy a vészhelyzet alatt hogyan biztosítsuk a folytonosságot. Általában a BCP része.

5 Tervek, dokumentumok Működés folytatásának terve (Continuity of Operations Plan – COOP): feladata annak a definiálása, hogy a szervezeti működést hogyan lehet visszaállítani egy nem kívánt esemény után. A BCP-től függetlenül készül. Mivel elsősorban a cég menedzsment funkcióinak visszaállítását tartalmazza, nem IT megközelítésű. A támogatás folyamatossági terve (Continuity of Support Plan): az üzleti folyamatokat támogató rendszerek folyamatos üzemelésére vonatkozó terv. Krízis kommunikációs terv (Crisis Communication Plan): a katasztrófa esetén szükséges belső és külső kommunikációs stratégiát leíró dokumentum. A BCP egyik melléklete. A legfontosabb része, hogy megnevezi azt a kizárólagos személyt, aki ilyenkor megszólalhat a nyilvánosság előtt.

6 Tervek, dokumentumok Informatikai incidenskezelési terv (Cyber Incident Response Plan): azokat a lépéseket tartalmazza, melyeket egy informatikai támadás során kell a szervezetnek megtennie. A BCP melléklete. Katasztrófa helyreállítási terv (DRP): akkor alkalmazzák, ha a szervezetet valóban katasztrofális esemény éri. Lényegében leírja, hogy hogyan lehet a teljes IT-t egy alternatív helyen újjáépíteni és üzemeltetni. A BCP része. Létesítményekre vonatkozó vészhelyzeti terv (Occupant Emergency Plan – OEP): a létesítményeket fenyegető veszélyek bekövetkezése esetén szükséges lépések leírása. Tartalmazza pl. a tűzeset vagy valamilyen bűncselekmény miatt életbelépő cselekményeket. A BCP-be beleírható, de attól elválasztva hajtják végre.

7 Tervek, dokumentumok Forrás: NIST SP

8 Mikor beszélünk katasztrófáról?
A katasztrófa olyan hirtelen, nem tervezett, szerencsétlen esemény, ami nagy károkat vagy veszteséget okoz. Ez az üzlet szempontjából akkor jelentkezik, amikor a szervezet egy előre meghatározott időn túl nem képes a kritikus üzleti funkciókat működtetni. A katasztrófa kimondása ezen az előre meghatározott időn múlik, pl. ha egy szervezet egy hétig nem képes egy funkciót működni, akkor az már katasztrófa. Minden kritikus funkcióra más időbeliség vonatkozhat.

9 Mikor beszélünk katasztrófáról?
A katasztrófa jellemzői: Nem tervezett szolgáltatásleállás, Hosszan tartó szolgáltatásleállás, Olyan leállás, amit a normális problémamenedzsment eljárásokon belül nem lehet megoldani, Komoly károkat vagy veszteségeket okoz. Katasztrófát kimondani nagyon komoly döntés!!!

10 Az üzletmenet-folytonosság céljai
A kockázatmenedzsment során nem lehet mindenre felkészülni, vagy minden kockázatot eltűntetni, de az ilyen események során is fenn kell tartani a szervezet működőképességét. Néhány cél, amit a BCP megold: Azonnali, megfelelő és felmért válasz a vészhelyzetekre. Megkönnyíti az üzleti működés visszaállítását az esemény hatásának csökkentésével, miközben a kritikus üzleti funkciókat egy előre meghatározott időn belül újra lehet indítani. Csökkenti a kár mértékét.

11 Az üzletmenet-folytonosság céljai
Eljárások és erőforrások listája, amit a visszaállítás során fel kell használni. Világos leírás, amit a felelősök végre tudnak hajtani. Azon partnerek azonosítása, akik bevonása indokolt lehet a visszaállítás során. Segíti a zavar elkerülését vészhelyzet során a világos útmutatók és a tesztelés segítségével. Tartalmazza a visszaállításhoz szükséges információk listáját. Leírja a tartalék helyen történő működés szabályait, ha az elsődleges hely nem elérhető. Az elsődleges helyre való visszatérés eljárásait is meghatározza.

12 A BCP elkészítésének lépései
BCP-t készíteni és karbantartani sokáig tart és drága, ráadásul talán sosem lesz rá szükség. Igazából csak akkor hiányzik, amikor már megtörtént a baj, és nincs. De akkor nagyon tud hiányozni! Lépései: Projektindítás és irányítás, Üzleti hatások elemzése, Visszaállítási stratégiák meghatározása, Tervezés és megvalósítás, Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés.

13 Projektindítás és irányítás
Részei: Győződjünk meg arról, hogy egyáltalán szükségünk van-e BCP-re! Erre kiváló megoldás egy fókuszált kockázatelemzés. Szerezzük meg a menedzsment támogatását! Határozzuk meg a belső és külső stratégiai erőforrásokat, akik meg tudják mondani, hogy a BCP megvalósítható-e! Alakítsuk meg a BCP csoportot, amiben szervezeti és műszaki szempontból is kompetens emberek vannak! Készüljön projektindítási dokumentáció! Döntsük el, hogy kellenek-e automatizált adatgyűjtő eszközök! Ezeket a lépéseket és a továbbiakat jelentsük a menedzsmentnek! Legyenek formális, tervezett megbeszélések! Az egésznek legyen egy koordinátora!

14 Üzleti hatások elemzése (BIA)
Üzleti és nem műszaki döntések meghozatalát igényli! Célja a nem kívánt esemény hatásának elemzése az üzleti folyamatra. A hatás azzal a maximálisan megengedhető idővel mérhető, ami még nem okoz visszafordíthatatlan kárt az üzleti folyamatokban, és azzal, hogy a szervezet milyen működési és gazdasági károkkal tud visszaállni a megfelelő működésre. A BIA célja az, hogy a menedzsment elfogadja a maximálisan elfogadható kiesést (Maximum Tolerable Downtime – MTD) minden kritikus üzleti folyamatra. Ezen kívül meg kell határozni, hogy az MTD-n túli leállás mekkora anyagi kárt okoz (pl. kár/nap). A BIA a kiváltó okot nem elemzi, csak az okozott hatást!!!

15 Üzleti hatások elemzése (BIA)
A BIA céljai: Leírás a menedzsment részére a lehetséges nem kívánt események hatásairól. Az üzleti folyamatok kritikusságának meghatározása. Segít elképzelni a szervezet nem optimális működését. Prioritást állapít meg a kritikus rendszerek között. Megvizsgálja egy leállás anyagi hatásait. Megállapítja a kritikus funkciók visszaállítási ablakait.

16 Üzleti hatások elemzésének lépései
1. lépés: Határozzuk meg az információgyűjtés technikáját! Ez lehet elektronikus vagy papíralapú, személyes vagy csoportos interjú, stb. 2. lépés: Válasszuk ki az interjúalanyokat! Lehetőleg minden üzleti egységből egy vezetőt és egy dolgozót illik kiválasztani. 3. lépés: Készítsünk személyre (szervezetre) szabott kérdőívet! Nincs egyenkérdőív! A kérdések kvalitatív (anyagi) és kvantitatív (hírnév) veszteségekre vonatkoznak. 4. lépés: Elemezzük az információkat! A harmadik lépésből származó információkat szerkeszteni, analizálni és összesíteni kell.

17 Üzleti hatások elemzésének lépései
5. lépés: Határozzuk meg az időkritikus üzleti funkciókat! Az analízis eredményeképp meg lehet ezeket határozni. Ezen funkciókat kell az MTD-n belül visszaállítani. Figyeljünk a függőségekre is! 6. lépés: Határozzuk meg a maximálisan elfogadható kiesés (MTD) mértékét! 7. lépés: Az MTD alapján állapítsunk meg prioritást a kritikus üzleti funkciók alapján! Minél kisebb az MTD, annál fontosabb a funkció, és annál drágább visszaállítani. 8. lépés: Írjuk le a visszaállítási ajánlásokat! Ennek jóváhagyása még a következő lépés előtt történjen!

18 Példa a BIA-ra Forrás: NIST SP

19 Visszaállítási stratégiák meghatározása
Célja olyan stratégiák meghatározása, amik segítségével az előző lépésben definiált időkeretek betarthatók. Lépései: A költségek meghatározása minden lehetséges megoldáshoz, Árajánlat kérése külső szállítóktól, Szerződések megkötése, A kockázatok csökkenésének értékelése, Az értékelés alapján az időkeretek és prioritások esetleges újragondolása, A visszaállítási stratégiák bemutatása a menedzsmentnek.

20 Üzleti visszaállítási stratégia
Elsősorban a kritikus erőforrásokra és az üzleti funkciók MTD-jére koncentrál. Prioritásai egyenesen a BIA-ból származnak. Kidolgozásához azonosítani kell a következőket: Kritikus üzleti egységek és a hozzájuk tartozó üzleti funkciók. Az ezekhez tartozó kritikus IT infrastruktúra. Az IT infrastruktúrához való kapcsolódás módja. A kritikus funkciók ellátásához szükséges eszközök. A szükséges irodai terület. Kulcsemberek az adott területen.

21 Létesítmény visszaállítási stratégia
Annak meghatározása, hogy egy helyettesítő létesítményben hogyan lehet a munkát folytatni. Leírásra kerül: A minimálisan szükséges hely (munkaterületek, tárgyalók, stb.), ami a kritikus funkcióhoz kell. A kevésbé kritikus erőforrások által igényel hely. A helyettesítő létesítménnyel kapcsolatos biztonsági követelmények. Tűzvédelmi elvárások. A szükséges berendezési tárgyak listája. A kábelezési elvárások. Épületgépészeti igények. Irodaszerek listája.

22 Emberi erőforrással történő újraindítása stratégia
Feladata azon eljárások azonosítása, amit manuálisan is el lehet végezni. Ezeket a műveleteket megfelelően kell dokumentálni, bizonylatolni, hogy a későbbi elektronikus feldolgozás egyszerű legyen. A következő dolgokat kell megfontolni: A kritikus folyamat elvégezhető-e manuálisan? Milyen dokumentálási eljárással lehet biztosítani, hogy semmilyen adat vagy tranzakció nem fog elveszni? Mik az alapvető fizikai rekord tárolási követelmények? Hogyan lehet a munkaerőt biztosítani ezekhez a folyamatokhoz? Hogyan lehet a kapcsolattartást biztosítani?

23 Műszaki visszaállítási stratégia
A tartalék telephelyen történő működés feltételeinek megteremtését tartalmazza. Alapvetően négy megoldás létezik: Előfizetéses szolgáltatás Megállapodás kölcsönös segítségnyújtásról Több adatfeldolgozó központ Szolgáltató iroda

24 Előfizetéses szolgáltatások
Forró tartalék (hot site): teljesen berendezett helyet jelent, a szervezet által megkövetelt hardver és szoftver környezettel. Előnyei: Néhány óra alatt működőképessé tehető Kizárólagos használatú Lehetőséget ad rendszeres tesztelésre A szolgáltató általában több telephelyen is tudja nyújtani a szolgáltatást Hátrányai: Nagyon drága Környezeti katasztrófa esetén előfordulhat, hogy nincs szabad hely Speciális hardver és szoftver igények teljesítése gondot okozhat

25 Előfizetéses szolgáltatások
Melegtartalék (warm site): hasonló a forró tartalékhoz, de a nagyon drága és speciális hardverek nem állnak rendelkezésre. Ezek beszerzése után néhány óra alatt működőképessé tehető. Előnyei: Hosszú ideig rendelkezésre áll A szervezet több megfelelő hely közül választhat Kizárólagosan a szervezet részére áll rendelkezésre Kevésbé drága, mint a forró tartalék Kevésbé elterjedt hardverkonfigurációk esetén jól használható Hátrányai: A működési teszt nem kivitelezhető A szükséges erőforrások nem állnak azonnal rendelkezésre Még ez is elég drága

26 Előfizetéses szolgáltatások
Hidegtartalék (cold site): csak a gépészetet és a kábelezést tartalmazza. Minden más hardver és szoftver eszközt be kell építeni. Néhány nap alatt lehet működőképessé tenni. Előnyei: Hosszú ideig rendelkezésre áll Több telephelyen is tudják biztosítani Kevésbé drága, mint a többi megoldás Hátrányai: A működési tesztelés nem kivitelezhető A szükséges eszközök nem állnak azonnal rendelkezésre A költségek nagyobbak, mintha már létezne egy belső megoldás

27 Előfizetéses szolgáltatások
Tükör tartalék (mirror site): az infrastruktúra megegyezik az elsődleges telephellyel, minden tranzakció megjelenik itt is. Tipikusan egy nagysebességű hálózati kapcsolat van kiépítve az elsődleges telephely felé. Előnyei: Nincs adatvesztés, ha az elsődleges helyen katasztrófa történik Azonnal át lehet állni Hátrányai: Nagyon-nagyon drága

28 Előfizetéses szolgáltatások
Mobil tartalék (mobile site): olyan kamion, amin bizonyos IT eszközök rendelkezésre állnak. Előnyök: A katasztrófa után az eredeti telephelyen lehet vele elkezdeni a munkát Egy szolgáltató ki tud szolgálni egy decentralizált szervezetet Hátrányai: A működési tesztelés nem kivitelezhető A szükséges erőforrások nem állnak azonnal rendelkezésre

29 Előfizetéses szolgáltatások
Tartalék Ár Hardver Távközlés Felállítási idő Hely Hidegtartalék Alacsony Nincs Hosszú Fix Melegtartalék Közepes Részben Részben/ Teljesen Forró tartalék Közepes/ Magas Teljes Rövid Mobil tartalék Magas Függő Mobil Tükör tartalék

30 Megállapodás kölcsönös segítségnyújtásról
Olyan megállapodás, amit közel azonos infrastruktúrával működő cégek kötnek, hogy katasztrófa esetén használhassák egymás telephelyét. Előnyei: Ingyen vagy nagyon olcsón áll rendelkezésre a szerződő feleknek Hasznos, ha a résztvevők ugyanazokat a speciális hardvereket és szoftvereket használják Hátrányai: Általában szóban köttetnek az ilyen megállapodások Valószínűleg nem fér el egymás mellett két működő szervezet A működési tesztelés nehezen kivitelezhető A szükséges erőforrások nem állnak azonnal rendelkezésre Csak rövid ideig tartó kiesések esetén használható Az együttes működés biztonsági kérdéseket vet fel Nehéz a konfigurációkat szinkronban tartani, idővel óhatatlanul sérül a kompatibilitás Nincs semmilyen támogatás

31 Több adatfeldolgozó központ
A szervezet egyszerre több, saját fennhatóság alatt álló központban dolgozik Előnyei: A kompatibilitás és rendelkezésre állás teljesen a szervezet által kontrollált Minden támogatás rendelkezésre áll Hátrányai: Nem biztos, hogy az egyik telephely kiesése után a másik elbírja a terhelést A többletkapacitás fenntartása drága Problémákat okozhat a konfigurációmenedzsment

32 Szolgáltató iroda Adatfeldolgozási szolgáltatást nyújtó cégeknél érhető el. Ezek a cégek általában szinte teljes kapacitással dolgoznak normál üzletmenetben, de a megrendelőknél történt katasztrófa esetén be tudnak segíteni. Előnyei: Gyors válasz és rendelkezésre állás a meglevő ügyfeleknél Lehetőség van tesztelésre Hátrányai: Kevés szolgáltató tud nagy szervezetet kiszolgálni Drága Gond lehet a konfigurációmenedzsment.

33 Adatvisszaállítási stratégia
Feladatok: menteni a szoftvereket és adatokat, ezeket egy távoli helyen tárolni, és minél hamarabb visszaállítani. Mentési stratégiák: Teljes mentés Inkrementális mentés Differenciális mentés Folyamatos mentés Ezek leírását ld. Az 5. előadás anyagában!

34 Adatvisszaállítási stratégia
A távoli hellyel kapcsolatos igényeket is meg kell határozni A létesítmény rendelkezzen: Fizikai biztonsági megoldásokkal (pl. hozzáférés-ellenőrzés) Megfelelő gépészettel Tűz és vízvédelemmel Megfelelően messze legyen a fő telephelytől A mentések továbbításánál meg kell oldani: A mentési média biztonságos eljuttatását A megfelelő járművek megválasztását A megfelelő személyek kiválasztását A 7/24-es hozzáférést a mentett anyagokhoz

35 Adatvisszaállítási stratégia
A személyek kiválasztásánál figyelembe kell venni: Megfelelően ellenőrizni kell a továbbítással és kezeléssel megbízott személyeket Folyamatosan teszteket kell végezniük, hogy aktuális tudással rendelkezzenek Ismerniük kell a tárolási, elválasztási, visszaállítási és megsemmisítési eljárásokat. Bizonyos esetekben a gyártók letétbe helyezik a szoftverek forráskódját (software escrow), így az bármikor rendelkezésre áll.

36 Tervezés és megvalósítás
Ebben a fázisban készítik el a teljes BCP-t, és dokumentálják is azt. Lépései: A menedzsment prioritásainak megvizsgálása A terv hatókörének meghatározása A kieséssel kapcsolatos feltételezések leírása Védelmi intézkedések felsorolása Az újrakezdési stratégiák leírása kritikus rendszerekre Az újrakezdési stratégiák leírása nem kritikus rendszerekre A szolgáltatási funkciók visszaállítási terveinek leírása Az üzleti funkciók visszaállításának terve és eljárásai.

37 Tervezés és megvalósítás
A létesítmény visszaállításának terve A vészhelyzetben szükséges lépések leírása A terv véglegesítéséhez szükséges információk összegyűjtése (pl. személyek neve, elérhetősége) A külső partnerekkel való kapcsolattartás módozatai

38 Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés
Az üzletmenet-folytonossági tesztelés céljai a következők: Meggyőződés a visszaállítási dokumentumok érthetőségéről Az érintettek megismertetése a feladataikkal A stratégia életképességének ellenőrzése Az érintettek gyakorlati képzése A terv hibáinak felderítése Információszerzés a stratégia megvalósításának aktuális állapotáról Annak bizonyítása, hogy a tartalék rendszer megfelel az élesüzemű infrastruktúrának Az új követelmények alkalmazása a létező tervben. A tervben szereplő összes komponens tesztelése

39 Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés
A tesztelés típusai: Átnézés: a terv felelősei egy asztal körül átnézik a tervet. Chechklist: az egyes területek kapnak egy listát, amit végignéznek, és ellenőrzik annak tartalmát. Szimuláció: a felelősök egy forgatókönyv alapján próbálják a terv működőképességét. Párhuzamos tesztelés: a kritikus rendszereket üzembe is helyezik a tartalékhelyen. Teljes megszakításos tesztelés: teljesen leállnak az élesüzemmel.

40 Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés
Karbantartási technikák: A változáskezelési eljárások között gondolni kell a tervek folyamatos karbantartására is. A tesztelés során érzékelt összes problémát meg kell oldani. Az auditoroknak jelenteniük kell a terv hatékonyságával kapcsolatos összes észrevételüket. A karbantartási eljárásokat be kell építeni a napi rutinokba, pl. a felelősök munkaköri leírásába. A változtatásokkal kapcsolatos döntéseket centralizálni kell. A változásokat folyamatosan jelenteni kell az érintettek felé.

41 Tesztelés, karbantartás, tudatosság és képzés
A karbantartás folyamata: Folyamatosan figyeljük, hogy az egyes üzleti egységek milyen változással kapcsolatos inputokat szolgáltatnak! Időnként nézzük át teljesen az egész terveket! Ez lehet évente egyszer vagy egy nagyobb változás után. A teljes terv egyes részeit sűrűbben is át lehet nézni, az üzleti terület működésétől függően. A változásokat osszuk szét az érintetteknek!

42 Olvasnivaló NIST SP ,

43 Összefoglalás

44 A témához tartozó kérdések
Gondolja át, hogy mik lehetnének egy mintaszervezet üzletmenet-folytonossági tervének alapjai! Mik azok a kritikus funkciók, amik érintettek lehetnek? Mekkora MTD értékek tartozhatnak ezekhez a területekhez? A telephely kiesése esetére milyen megoldást választana? A két kérdésre összesen minimum 1 oldalt kérünk!

45 Köszönöm szépen! krasznay.csaba@kancellar.hu Az előadás letölthető: