Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület

Az előadások a következő témára: "Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület"— Előadás másolata:

1 Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület
Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés TÁMOP C-11/

2 A rendőrség és a civil áldozatsegítő szervezetek együttműködése
Buczkó Erika r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály

3 A kormány szerepvállalása az áldozatvédelemben
1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999. Korm.hat.); 1999: a kormány megteremti az áldozatok (korlátozott) pénzbeli támogatásának alapját (1075/1999.Korm.hat.); 1999: az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatok ellátására létrejön az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Alapítvány (későbbi jogutódja a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány); 1999: A Belügyminisztérium központi Áldozatvédelmi Irodát hoz létre;

4 A rendőrség szerepvállalása az áldozatvédelemben
: az áldozatok segítését 62, zömében rendőrség által üzemeltetett iroda biztosítja. 1999: a Belügyminiszter rendelkezik az irányítása alá tartozó szervek áldozatvédelmi feladatairól (4/1999.(BK.6.) BM Utasítás); 1999: ORFK vezetője utasításban rendelkezik a rendőrség áldozatvédelmi feladatairól (25/1999.IV.30) Intézkedés; 1999: kialakul a rendőri áldozatvédelem szervezetrendszere ( ) létrejön a rendőrség áldozatvédelemi referensi hálózata; Kikristályosodik a rendőri áldozatvédelem gyakorlati tartalma: felvilágosítás, tanácsadás, segítő szolgáltatások elérhetőségének kiközvetítése, kárenyhítéssel kapcsolatos ügyintézés.

5 Jogi keretek 2003: Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája (115/2003 (X.28) OGY.hat.); 2004: Kormányhatározat az áldozatok védelméről szóló Tv. kidolgozására (1009/2004.(II.26) Korm.hat); 2006: hatályba lép a Bűncselekmények Áldozatainak segítéséről és az Állami Kárenyhítésről szóló törvény (2005. évi CXXXV. Tv. Ást); 2007: a rendőrség és határőrség áldozatvédelmi feladatait rendeletben szabályozzák (17/2007.(III.17) IRM rendelet; 2008:ORFK vezetőjének utasítása a rendőrség áldozatvédelmi feladatairól (50/2008.(OT 29.) ORFK Utasítás majd 2/2013.(I.31) ORFK Utasítás

6 Civil szervezetek – Rendőrség együttműködésének célja
az áldozattá /ismételt /másodlagos/ áldozattá válás megelőzése; információk hatékony célba juttatása; állampolgárok védekező képességének fejlesztése; a már áldozattá váltak mielőbbi ellátásba kerülése; gördülékenyebb hozzáférés a szolgáltatásokhoz; áldozatsegítő szolgáltatások egymásra épüljenek, fejleszthetővé váljanak, minőségük javuljon; a sérelmek kezelését célzó ellátó rendszer hatékonyabbá tétele, rugalmasabb, személyre szabott áldozatsegítés; a tevékenység koordinálásával a lakosság életminőségét javító szolgáltató rendszer jöjjön létre; országos adaptálásra érdemes programok, a már működő jó gyakorlatok elterjesztése.

7 Együttműködés gyakorlati megvalósulása
Együttműködés érinti Potenciális áldozatokat; Bűncselekmények áldozatait; Áldozatvédelemben, áldozatsegítésben érintett áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakembereket. Együttműködés gyakorlati megvalósulása Esetmegbeszélések, Munkacsoport megbeszélések, Tréningek, Képzések; Konferenciák, Rendezvények Pályázatok, Projektek,

8 Együttműködés hozadéka
a rendőrség folyamatosan gyűjti, elemzi, értékeli a jellemző áldozati magatartásokat, a bűncselekmények létrejöttét segítő okokat, körülményeket, az új elkövetési módokat, évente értékelő jelentést készít az áldozatvédelem helyzetéről, az áldozati jogok érvényesüléséről, a civil szervezetek első-kézből értesülnek ezen információkról; Szakmai ismeretek átadása, érzékenyítés a civil szervezetek részéről; a rendőrség hidat képez az áldozatsegítésben érintett más kormányzati szervek és a civil szervezetek között; közös rendezvények lehetőséget teremtenek kapcsolatok bővítésére, a személyes kapcsolatok kiépítésével áldozatok még gyorsabban kerülnek ellátásba; egymás tapasztalatainak beépítése a mindennapi munkába (Nk-i tapasztalatok) tükör a hiányosságok feltárására, megoldás közös kidolgozása; egymás pozíciójának javítása pályázatok benyújtásakor; Azon áldozatok is ellátásba kerülhetnek akik valamilyen oknál fogva nem kaptak segítséget az állami áldozatsegítő szolgálattól. A civil szervezetek jobban megértik a személy, vagyon elleni jogsértések tulajdonságait, elkövetői, sértetti oldal megismerése a bűncselekmények jövőbeni megelőzése érdekében

9 Fejlesztésre, megoldásra váró feladatok
Nem formalizált együttműködés esetén személyfüggőség (fluktuáció, vezető csere, átszervezés, leépítés); Hierarchiából adódóan (kötelező, utasítás alapján történő részvétel) időnként motiválatlanok a képzéseken, tréningeken megjelent kollégák; Protokollok kidolgozásának fontossága (együttműködés szervezettebbé tétele), Civil szervezetek által nyújtott tudásanyag beépítése a rendőrök iskolarendszerű képzésébe; Együttműködés eredményei (képzések, viták, fórumok) eredményei beépülésének, gyakorlati munka során történő alkalmazásának mérése, utánkövetése, Nemzetközi kapcsolatok kiépítésének segítése; Gyakoribb tapasztalatcserék; Rendőrök érzékenyítése, információval történő ellátása civil szervezetek létéről, tevékenységéről;

10 Közös pályázatban rejlő lehetőségek I.
Állami és civil szervezetek együttműködésének elmélyítése; Szakemberek felkészültségének magas színvonalra emelése; Áldozatsegítő tevékenység hatékonyságának javítása; Szakemberek érzékenyítése, empátia növelése; Tréningek (felkészítő-érzékenyítő-kommunikációs-stressz-kezelő); Nemzetközi tapasztalok megosztása, mindennapi tevékenységbe építése; Kiadványok (legjobb gyakorlatok), módszertani útmutatók, tájékoztató anyagok, megelőzési kisfilmek készítése, E learning tananyag készítése; Megelőzést, tájékoztatást, népszerűsítést célzó reklámtárgyak beszerzése; Nyilvánosság biztosítása, sajtó megjelenés, cikkek, riportok, media;

11 Közös pályázatban rejlő lehetőségek II.
Áldozattá válás megelőzését célzó jelzőrendszer kiépítése; Állampolgárok önvédelmi képességének, bűnözéssel szembeni védettségének, szubjektív biztonságérzetének fokozása; Bűnmegelőzés társadalmasítása (megelőzési programokba egyre többen kapcsolódnak be, megelőzés eszközeiről-módszereiről egyre többen szereznek tudomást, látencia csökken) Kutatás, hatékonyság vizsgálat; Bűnmegelőzési Információs Pontok, web oldal létrehozása, közösségi portálokon való megjelenés; Jó gyakorlatok elterjesztése; Olyan modell kidolgozása, amelyben az állami és civil szervezetek nyújtotta szolgáltatások egymásra épülnek, egymást kiegészítik

12 Rendőrség legfontosabb civil partnerei
Fehérgyűrű Közhasznú Egyesület; Eszter Közhasznú Alapítvány; Magyarországi Női Alapítvány (MONA); Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE); KÉK Vonal Gyermekkrízis Alapítvány; Magyar Vöröskereszt; Baptista Szeretetszolgálat, Budapeti Szociális Forrásközpont; Máltai Szeretetszolgálat; Félúton Alapítvány; Lelkisegély Szolgálat; Egyházak; Országos Polgárőrszövetség

13 Fehérgyűrű Közhasznú Egyesülettel való együttműködés gyakorlati megvalósulása
Közös bűnmegelőzési előadások tartása; Közös rendezvényeken való megjelenés, (Főszezon Kiállítás) Közös média megjelenések; Fehérgyűrű által nyújtott szolgáltatásokról állomány tájékoztatása; Szakirányítás; Balatonon, Sziget Fesztiválon bűnmegelőzési tevékenységbe való bekapcsolódás; Áldozatsegítést célzó magyar, idegen nyelvű tájékoztató anyagok készítése, azok elektronikus formában a rendőrségi honlapokon történő megjelentetése, panaszirodákban való kihelyezése; Rendőrség kérésére (egyes esetekben) a rászoruló, tanúként idézett áldozatok részére szállás, útiköltség megtérítése; Rászoruló áldozatok részére azonnali pénzügyi segély; Devecser, Kolontár vörösiszap áldozatainak gyorssegély nyújtása; Budapesten, Alsóőrsön meggyilkolt rendőr hozzátartozóinak gyorssegély

14 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Buczkó Erika r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály Tel: 20/