Társadalmi és területi nyelvváltozatok

Az előadások a következő témára: "Társadalmi és területi nyelvváltozatok"— Előadás másolata:

1 Társadalmi és területi nyelvváltozatok
Összeállította: Dóber Valéria

2 Anyanyelvünk változatai
Anyanyelvünk nem egységes Egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő változatokban él Ezeknek a változatoknak az összessége a nemzeti nyelv A nyelv egységesülése hosszú történelmi folyamat eredménye De a nyelv ma is folyamatos változásban van, tükrözi a nyelvet használó emberi közösség életének változásait

3 A nyelvi norma fogalma Követendő, példaértékű nyelvhasználati minta. Hagyományozott, általános nyelvszokás, íratlan és írott szabályok (főképp nyelvtanok, helyesírási szabályzatok) rögzítik a normát, mely a nyelv legkülönbözőbb szintjeiben nyilvánul meg (hangtan, nyelvtani szerkezet, szókészlettan, helyesírás)

4 Irodalmi nyelv, köznyelv
Minden magyar anyanyelvű ember ismeri, érti a köznyelvet (írott, beszélt változat). A köznyelv területileg nem tagolt, viszonylag egységes nyelvváltozat A köznyelv választékosabb, igényesebb változatát irodalmi nyelvnek nevezzük (igényesebb újságírás, televízió, rádió, iskolai tanórák)

5 Társadalmi nyelvváltozatok 1.
A nyelv társadalmi tagolódása szerint beszélünk csoportnyelvekről I. Szaknyelvek – egyes szakmák, foglalkozási csoportok, mesterségek jellegzetes szó- és nyelvhasználata II. Hobbinyelvek – különböző szabadidős tevékenységekhez köthető nyelvhasználat

6 Társadalmi nyelvváltozatok 2.
III. Rétegnyelvek 1. Életkorhoz kötődő nyelvváltozatok: dajka vagy gyermeknyelv; diáknyelv, ifjúsági nyelv, katonai nyelv stb. 2. Egy- egy társadalmi réteg, csoport tudatosan felépített, a csoporthoz tartozást ily módon is hangsúlyozó elkülönült, sajátos nyelvhasználata: A, az argó B, a szleng

7 Az ifjúsági nyelv A fiatalok elkülönülési vágyát a nyelv is hangsúlyosan kifejezi Gyorsan változik, és hat más nyelvi rétegekre Sok új, egyedi szóalak (neologizmus) jellemzi Értéke: a nyelvi eredetiség, szemléletes eredeti szóképek, stíluseszközök, szórövidítések sokasága, egyedi látásmód, humor, irónia, őszinte szókimondás Negatívuma: nyers, harsány durva hangvétel, trágár szavak halmozása, nyelvi igénytelenség,

8 Az argó, a tolvajnyelv, az alvilág nyelve
Cél: a nyelvet a beavatottakon kívül más ne értse, a titok megőrzése, a lelepleződés elkerülése A szavak: teljesen újak vagy köznyelvi szavak eltorzításából, vagy más jelentésben történő használatából erednek A köznyelvre, a szlengre, az ifjúsági nyelvre is hat

9 A szleng Alacsonyabb igényű nyelvhasználat, többnyire hátrányos társadalmi helyzetű csoportokhoz kötődik Szókészlete gyorsan változik, mindig megújul Szoros a kapcsolata az argóval, az ifjúsági nyelvvel, hat a köznyelvre Fontos szociológiai, művészeti, társadalmi üzenetet hordozva bekerül irodalmi művekbe, filmekbe

10

11 Néhány példa a szlengnyelvből Forrás: szlengszótar.ini.hu
tag férfi tahó rosszindulatú tatyó táska tápol 1. eszik 2. (szerepjátékban) (túl)fejleszti a karakterét tátós homoszexuális tbc tablettás bor kólával tej sperma tejel pénzt ad vkinek tekerés 1. közösülés. 2. marihuánás cigaretta sodrása és elfogyasztása 3. székletürítés telcsi telefon

12 A nyelv területi tagolódása, a nyelvjárások
A nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagolódnak A nyelvek különböznek egymástól a tekintetben, hogy milyen fokú az egyes nyelvjárások közötti eltérés A magyar nyelvben az egyes nyelvjárások között nincs akkora eltérés, amely megnehezíteni a különböző területeken élők egymás közötti kommunikációját

13 A magyar nyelvjárások jellemzői
A nyelvjárások főleg hangtanukban különböznek, szókészletükben és mondattanukban kevéssé térnek el egymástól A nyelvjárások osztályozásával sok magyar tudós foglalkozott: Verseghy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, A mai magyar nyelvjárások rendszere (Deme László, Imre Samu) 18 tiszta és 10 keverék nyelvjárást ismertet

14 A nyolc legnagyobb nyelvjárás
Nyugati Dunántúli Déli Tiszai Palóc Északkeleti Mezőségi Székely és csángó

15 A nyelvjárások földrajzi elhelyezkedése

16 A tájszavak jellemzői, típusai
1. Alaki tájszó- a köznyelvitől eltérő kiejtés, hangalak (föld – főd; gereblye – grábla) 2. Valódi tájszó – a köznyelvben is meglévő fogalmat más, egyedi hangsorral jelöli (kukorica – tengeri – törökbúza; burgonya - krumpli – pityóka; szekrény – kredenc) 3. Jelentésbeli tájszó – a köznyelvben is meglévő szót más jelentésben használja (medence – fateknő; bogár – légy)