Civil szerepek és civil szereplők Salgótarján, 2010. január 29.

Az előadások a következő témára: "Civil szerepek és civil szereplők Salgótarján, 2010. január 29."— Előadás másolata:

1 Civil szerepek és civil szereplők Salgótarján, 2010. január 29.

2 1. 1. Az ember testileg 2. 3. 4. 5. 6. 7. 2. Intraperszonális szint 3. Interperszonális szint 4. Család, más kiscsoport 5. Helyi közösség 6. Adott kultúra 7. Nemzet, állam 8. 8. Társadalom Welch: Humán öko- rendszer 1987.

3 R. Castel társadalmi kirekesztés dimenziói Társadalmilag elismert munka Munka hiánya Támogató, megtartó közösségek K özösségek hiánya Társadalmi beilleszkedés zónája Anyagi veszélyeztetés zónája Társadalmi veszélyeztetés zónája Társadalmi kirekesztés zónája

4 „ A civil társadalom egyrészt a magánszférától (családtól, klántól) elkülönülő, másrészt az államtól független egyéni kezdeményezések sokasága.” /Adam Fergusson, 18.sz./

5 A civil szervezetek társadalmi szerepe •Értékorientáció •Szükségletek artikulációja •Társadalmi tőke építése •Közösségi cselekvés, akciók •Társadalomlélektani integráció biztosítása •Nyilvánosság •Társadalmi részvétel biztosítása •Demokratikus kontroll

6 Civil szervezetek típusai •Nem formális •Formális –Alapítványok –Egyesületek –Nonprofit gazdasági társaságok (Szövetkezet, Nonprofit Bt. Nonprofit Kft.)/

7 Tevékenységi területek szerint •Kultúra, oktatás •Sport, szabadidő •Egészségügy, szociális •Környezetvédelem, településfejlesztés •Polgári védelem, jogvédelem, közbiztonság •Szakmai, gazdasági érdekvédelem •Többcélú adományosztás •Nonprofit szövetségek

8 Funkciók szerint •Adományosztó •Adománygyűjtő •Szolgáltatásokat nyújtó •Érdekvédelmi •Felhalmozási célú, önsegélyező •Társadalmi érintkezést szolgáló, klubjellegű •Rekreációs, képességfejlesztő •Állami tevékenységet átvállaló •Önsegítő

9 Hálózatok, szövetségek •Törvény által létrehozott •Ágazati, szakmai •Területi szerveződésű

10 Hálózattá szerveződés motivációi •Politikai szándék (állami, önkormányzati civil együttműködési stratégiák) •Egy ügy iránti elkötelezettség •Információ megosztás •Partnerségépítés •Forrásokhoz való jobb hozzáférés

11

12 Civil szervezetek érdekérvényesítési eszközei •31 % már konkrét javaslatot is megfogalmazott az önkormányzat képviselő testülete felé. •25 % aktívan tart kapcsolatot a képviselő testülettel, beadványokkal fordul hozzájuk. •18 % részt vesz testületi üléseken. •18 % részt vett közmeghallgatáson •18 % közösségi megmozdulást szervezett •10 % aláírást gyűjtött •13 % nyilatkozott már a megyei sajtóban fontos kérdésekről •13 % lakossági fórumot szervezett • 3 % hirdetést tett közzé javaslattal, tiltakozással • 3 % plakátokat ragasztott ki • 2 % vállalta tüntetés szervezését

13 Erősségek •A szervezetek cél szerinti tevékenysége társadalmilag hasznos, valós szükségleteket elégít ki •Mára már léteznek azok a civil szervezetek, melyek folyamatosan magas szakmai színvonalú minőségi szolgáltatásokat képesek nyújtani •A sikerrel pályázó szervezetek megtanultak alkalmazkodni a támogatói igényekhez

14 GYENGESÉGEK •Folyamatos forráshiány szervezeti nagyságtól függetlenül •Kicsi a szektor jövedelemtermelő képessége •Alacsony a szektorban foglalkoztatottak aránya •Alapvető tárgyi eszközök hiánya •Bevételek összetételében túl nagy a pályázati források aránya •Támogatóknak való kiszolgáltatottság •Egzisztenciális bizonytalanság miatt nagy a munkaerő fluktuációja •Nincs valódi érdekképviselet •Gyengék és formálisak a civil hálózatok •Sok szervezetet egy karizmatikus vezető lelkesedése és elkötelezettsége tart életben

15 LEHETŐSÉGEK •A szektor szereplőinek társadalmi beágyazottsága nő •Alulról szerveződő hatékonyan működő civil hálózatok jönnek létre •Nő a szektor forrásteremtő képessége •Létrejön a civil szervezetek minőségbiztosításának rendszere, melyhez egyre több szervezet csatlakozik •Nő a for-profit szféra adományozói, támogatói szerepe •Nő a szektorban foglalkoztatottak száma •Javul a civil szervezetek szolgáltatásait igénybe vevők elégedettsége •Tudatos non-profit marketing és lobby tevékenység

16 VESZÉLYEK •Tovább romlik a civil szervezetek megítélése •A szektor szereplői vetélytársaknak tekintik egymást A kvalifikált munkaerő elhagyja a szektort •A karizmatikus vezetők „kiöregednek”, az utánpótlás kérdése nem megoldott •A döntéshozók továbbra sem tekintik partnernek a szektor szereplőit •A magas színvonalon szolgáltatni képes civileket az önkormányzati intézmények versenytársnak tekintik •A szektor visszafordíthatatlanul kettészakad „nagyokra” és „kicsikre”- •Az egyre professzionálisabban működő szervezetek elveszítik tevékenységük civil, „mozgalmi” jellegét

17 Köszönöm a figyelmet!