Egészségügyi vagy betegségügyi reform?

Az előadások a következő témára: "Egészségügyi vagy betegségügyi reform?"— Előadás másolata:

1 Egészségügyi vagy betegségügyi reform?
Dr. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont Ha az egészségügyről feltett kérdésekre akarunk válaszolni, célszerű előbb tisztázni, mit is értünk az egészségügy fogalmán. „Az öngondoskodás és a magán források szerepe az egészségügyi reformban” Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége szeptember 26.

2 Mi az egészségügyi rendszer?
Az egészségi állapot javítása A betegséggel járó anyagi kockázat elleni védelem A lakossági elégedettség növelése Célok Minőség Hatékonyság Hozzáférés Közbenső célok Rendszer- finanszírozás Szervezés Szolgáltatás- finanszírozás Szabályozás „Meggyőzés” Eszközök Átlagos szinten Egyenlő megoszlásban A meghatározáshoz nézzük: milyen célokból tarja fent a társadalom az egészségügyet? Célok két szinten, eszközök, közbenső célok Meggyőzés: az egyének hiedelmeinek, elvárásainak, preferenciáinak és ezen keresztül életmódjának befolyásolása oktatás informálás hirdetés útján Ha a lakosság egészségének javítását tűzzük ki célul, fontos megvizsgálni, hogy az egészségügyi rendszer mely elemei és milyen módon tudnak hozzájárulni a célkitűzéshez Mindazok az egyének, szervezetek valamint a közöttük fennálló kapcsolatok, amelyek e célok eléréséhez vezetnek, az egészségügyi rendszer alkotóelemei. Forrás: William C. Hsiao, Harvard School of Public Health

3 Egészség Tudásközpont
Fizikai környezet Lakó és munkahely fizikai, kémiai, biológiai környezeti tényezői Információ, termékek és szolgáltatások Szabadidő egészséges eltöltésének lehetőségei Egészségmagatartás Kockázati magatartás Táplálkozás Testmozgás Ellátás igénybevétele Problémákkal való megbirkózás „Értelmes, tartalmas” életvitel Egészség Öröklött tulajdonságok Nem, életkor, testi és lelki alapvonások Betegség-fogékonyság Egészségügy Népegészségügy Megelőzés Gyógyítás Rehabilitáció Pszicho-szociális környezet Lehetőség kreatív tevékenységre Feszültség mentes, biztonságot, támogatást nyújtó személyes kapcsolatok és közösség Egyenlőség és szabadság Szerzett tulajdonságok Ismeretek Készségek Motiváció Változó testi és lelki jellemzők Mi befolyásolja egészségünket? Elsősorban az egészségmagatartásunk és az öröklött tulajdonságaink, a minket körülvevő fizikai környezet, és ha megbetegszünk, az egészségügy befolyásolja Mi befolyásolja az egészségmagatartásunkat? Részben biológiai adottságaink, részben az életünk során az adott időpontig szerzett tulajdonságaink. Életmódunkat a minket körülvevő fizikai környezet, illetve a szerzett tulajdonságaink közvetítésével a pszicho-szociális környezetünk is alakítja. Az egyén szociális helyzete, az erőforrásokhoz való hozzáférésen keresztül közvetve szinte minden tényező csoport hatását módosítja. Könnyen belátható, hogy mind a fizikai, mind a pszicho-szociális környezet, vagy összefoglalva az egészséges életfeltételek, biztosításában igen fontos tényező az egészségügy. Az egészség visszahatva befolyásolja az egyén magatartását, szerzett tulajdonságait, és a szociális státuszát is. Nem igényel hosszabb magyarázatot, hogy az ábra alján feltűntetett valamennyi társadalmi terület hatással van a lakosság egészségének alakításában. Végül, hogy még komplikáltabb legyen az egészség-modellben feltüntetett tényezők hatása életünk során különböző jelentőségűek. Szociális státusz Anyagi helyzet Erőforrásokhoz való hozzáférés KULTÚRA OKTATÁS SZOCIÁLIS VÉDELEM GAZDASÁG POLITIKA TUDOMÁNY Társadalmi Riport TÁRKI 2006.

4 Egészség Tudásközpont
Az ország fenntartható fejlődésének korlátai Gyenge versenyképesség Emelkedő függőségi arány Kevesebb munka- képes személy Több a betegség miatt kiesett munkaidő Alacsonyabb termelékenység Alacsony születési arány Idősödő lakosság Kevesebb potenciális szülő Rossz a lakosság egészsége Az előbb vázlatosan bemutatott egészség-modell alapján most nézzük meg, milyen ok-okozati láncok azonosíthatók a magyar lakosság rendkívül rossz egészsége mögött! Ez az ábra az Egészségügyi Minisztérium 2005-ben szakmai és társadalmi vitán átjutott Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepciójából, egy másképpen nevezett Zöld könyvből származik. Az hogy a lakosság rossz egészsége hogyan érinti az ország általános társadalmi-gazdasági fejlődését, most idő hiányában nincs mód értékelni. Fordítsuk figyelmünket az egészséget befolyásoló három tényezőcsoportra, és vizsgájuk meg egyenként! Egészségtelen életmód Egészségtelen életfeltételek Alacsony hatékonyságú az egészségügyi ellátás Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció. Egészségügyi Minisztérium o.

5 Egészség Tudásközpont
Egészségtelen életmód Ismeretek hiánya Motiváció hiánya Készségek hiánya Rossz anyagi helyzet Egyéb tényezők Alacsony az egészség értéke Nem hatékony az egészségismeretek terjesztése A hazánkban oly gyakori egészségtelen életmód több okra vezethető vissza:… Azok mögött két okcsoport azonosítható, azok alatt… és így tovább. Amit most fontos kiemelni, és az ábrán piros szín jelöli, az egészségügyi rendszer érintett elemei, azok a területek, amelyek változtatásával javítható az egészség A népegészségügyi intézményrendszer elégtelen működése Nem eléggé támogató a társadalmi környezet Forráshiány Egyéb tényezők Alacsony a tárca érdekérvényesítő képessége Elégtelen a szakmai irányítás Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció. Egészségügyi Minisztérium o.

6 Egészség Tudásközpont
Egészségtelen életfeltételek Egészségtelen társas környezet Egészségtelen fizikai környezet Egészségtelen termékek, szolgáltatások A népegészségügyi intézményrendszer elégtelen működése Elégtelen közösségi élet, támogatás Nem „egészség- barát” a gazdaság Forráshiány Alacsony az egészség értéke Az egészséghatás-vizsgálatok nem váltak gyakorlattá Az egészségtelen életfeltételek mögött… És ismét pirossal vannak jelölve az egészségügyi rendszerre vonatkozó érintő tényezők Egyéb tényezők Alacsony a tárca érdekérvényesítő képessége Elégtelen a szakmai irányítás Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció. Egészségügyi Minisztérium o.

7 Egészség Tudásközpont
Alacsony hatékonyságú egészségügyi ellátás Nem a szükséglethez igazodik a kapacitások mennyisége, összetétele Nem megfelelő a szolgáltatások minősége Nincs hatékony betegirányítás Nem megfelelő a minőségbiztosítás Kedvezőtlen érdekviszonyok Forráshiány Nem megfelelő humán kapacitás Nem megfelelő finanszírozási rendszer Ezen az ábrán az ellátás elégtelensége mögött felismerhető legfontosabb okok láncolata látható. Itt a piros szín a láncvégeket jelöli. A változtatások lehetősége – természetesen – az irányítók kezében van. Elégtelen a szakmai irányítás Elégtelen az irányítás támogatása Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció. Egészségügyi Minisztérium o.

8 1. Mi a magyar egészségügy öt legnagyobb problémája?
Nem képes javítani a lakosság – a ráfordítások szintjéhez képest is – kirívóan rossz egészségén Alacsony a tárca érdekérvényesítő szerepe, emiatt elégtelen az egészséges életfeltételek biztosítása, továbbá az egészséges életvitelhez hézagosak az ismeretek, gyenge a készség és alacsony a motiváltság Alacsony hatékonyságú az ellátórendszer: a kapacitások nem a szükséglethez igazodnak, elavult az infrastruktúra, a szakemberképzés Gátolja a megújulást a forráshiány, a kedvezőtlen tulajdonosi szerkezet és ellátási kötelezettségi rendszer, valamint a stratégiai tervezés és a döntéshozói támogatás hiánya És most nézzük, az előzőek alapján, milyen válaszok fogalmazhatók meg a rendezők által feltett kérdésekre!

9 2. Ha az Ön kezében lenne a döntés, mi lenne az egészségügyi reform első három legfontosabb intézkedése? Megerősíteném a stratégiai tervezés és a döntéshozói támogatás rendszerét A jogszabályi keretek átszabásával átalakítanám a tulajdonosi és ellátási kötelezettségi rendszert, valamint a forrásteremtés és a finanszírozás rendszerét: megkezdeném az egészségügy valamennyi területére kiterjedő regionális rendszerek kiépítését Indítványoznám a tárcaközi együttműködések új elemeként az egészséghatás-elemzések kötelező bevezetését

10 3. Az egészségügyi kormányzat tervei közül az Ön szemében melyik élvezi a legnagyobb és legkisebb támogatást? Legnagyobb: az ellátórendszer struktúrájának korszerűsítése, mert a szükségletekhez igazítás növeli a hatékonyságot, ezzel az egészségnyereséget, és végső soron javítja a lakosság egészségét Legkisebb: az egészségügyi közkiadások jelentős csökkentése, mert a forráshiány akadálya a korszerűsítésnek

11 4. A reformban Ön milyen szerepet szánna az öngondoskodásnak és a magánforrásoknak?
Az öngondoskodás az egyén motivációjának megnyilvánulása az egészségének megőrzésére, fejlesztésére Lehetséges formái: egészséges életvitel szűréseken való részvétel ellátás időben való igénybevétele Az öngondoskodás ajánlott ösztönzése: egészségnevelés egészség-marketing biztosítási jutalom

12 4. A reformban Ön milyen szerepet szánna az öngondoskodásnak és a magánforrásoknak?
A magánforrások megjelenése az egészségügyben gyakran a hatékonyság növekedését jelenti, de az „egészségpiac” sajátosságai miatt megfelelő egyensúlyra van szükség a közszolgáltatás céljai és a vállalkozások érdekei között. Javasolt magánforrás-felhasználás: intézmény (kórház), részleg üzemeltetés (diagnosztika, gyógyszertár) kiegészítő szolgáltatások (mint pl. betegszállítás, étkeztetés, hotel) beszállítók (mint pl. orvosi eszközök, segédanyagok) kiegészítő biztosítások, előtakarékosság K+F támogatás

13 Egészségügyi vagy betegségügyi reform?
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőség: További forrás: Egészségügyi reform elektronikus felmérés. Kutatási jelentés Remélem, sikerült meggyőznöm önöket, hogy az egészségügyi reform több mint az ellátó rendszer rendbetétele, és hogy a reformot ki kell terjeszteni az egészségügyi rendszer összes elemére. E nélkül ugyan elérhető költségmegtakarítás, de félő, hogy a következő években a lakosság egészsége nem hogy javulna, de romlani fog.

14 Születéskor várható élettartam változása az EU tagországaiban
Forrás: European Health for All Database, WHO/EURO július

15 Egészségügyi közkiadások változása az EU tagországaiban
összehasonlítható árakon (PPP$) évente/fő Forrás: European Health for All Database, WHO/EURO július