A szabadidő fogalma.

Az előadások a következő témára: "A szabadidő fogalma."— Előadás másolata:

1 A szabadidő fogalma

2 Kinek van szabadideje? A turistának van szabadideje, aki a turizmusban a turizmus ALANYA. Szabadideje függ: személyes elhatározástól társadalmi helyzettől gazdasági helyzettől A turisták összetétele HETEROGÉN Igényeik, elvárásaik, keresletük megismerése fontos.

3 Szabadidő fogalma Mindazon elfoglaltságok összességét, amelyekkel az egyén tetszése szerint foglalkozhat, legyen az pihenés, szórakozás, szabadon választott képzés, amely társadalmi helyzetét javítja oly módon, hogy ezáltal munkahelyi-, családi- és társadalmi kötelezettségektől mentesül.

4 az 1950-es években is a pihenés-orientált szabadidő dominált
Opaschowski a szabadidő felhasználásának három szakaszát különbözteti meg: az 1950-es években is a pihenés-orientált szabadidő dominált az 1960-as és az 1970-es éveket a fogyasztásorientált szabadidő jellemezte Az 1980-as években betör az ÉLMÉNYorientált szabadidőfázis

5 Tendenciák a szabadidő társadalmi-gazdasági környezetében
Következmények a szabadidőre Lakosság számának stagnálása fokozott elöregedés mellett a fiataloknak szóló szabadidő-kínálat csökkenő jelentősége egyre több a „szabadidő-aktív” idős ember Növekvő motorizáció az autós szabadidő- és pihenő forgalom újabb áradatai bevásárlás mint szabadidő-élmény =növekvő bevásárló forgalom „zöld mező” (kirakodóvásárok, Szedd magad árusítási formák, biotermékek stb.) irányába a mobilitáshoz kötött szabadidő-tevékenységek, mint szörfözés, golf, hosszútávfutás stb. elterjedése erős tendencia a rövid utazással összekapcsolt hosszú hétvége irányába Az együttélés formáinak változása növekvő potenciális kereslet a szabadidő-áruk és szolgáltatások iránt a család, mint szabadidő környezet kizárólagosságának elvesztése, jelentőségének csökkenése több egyszemélyes háztartás (több „szingli” életstílusú fiatal; több egyedül maradt és elzárkózott idős ember)

6 Növekvő képzettségi szint
a szabadidő-magatartásban kritikusabb gondolkodás -és választás az aktív sporttevékenység és kulturális aktivitás fokozódása a szabadidő, mint képzésre fordított idő, jelentőségnek növekedése Fokozott városiasodás a lakás- és szabadidő-értéket az ingázó- és bevásárló közlekedés fokozottan befolyásolja a városok kihalása a hétvégeken, közlekedési dugók miatti problémával A második lakhelyek elterjedése a turisztikai területeken fokozódó környezeti -és esztétikai terhelés ingatlanárak emelkedése a pihenő területeken a mezőgazdaság változása – veszteség a kulturális ás tájképi sokoldalúság tekintetében Gazdasági növekedés a termelékenység növekedése mellett A z 1990-es évek gazdasági növekedési klímájának kedvező hatása a szabadidő-piacra a jövedelem és munkaidő alakulásának mozgástere a termelékenység növekedése alapján

7 A hagyományos munkaidő struktúrák felbomlása
a rövidebb munkaidő és a kereső tevékenységen belüli és kívüli nagyobb idő-autonómia felé mutató tendencia tendencia új vállalkozási formák irányába, új munka(idő)etikával a közlekedési áramlatok időbeli kiegyenlítődése A saját munka jelentőségének növekedése barkácstevékenység terjedése fokozott igény a szabadidő-autonómia iránt a munka és szabadidő határának elmosódása A munka és a szabadidő újraértékelése élvhajhász életstílus = jó táptalaj a szabadidő-ipar számára az olyan életterek és értékek felértékelődése, mint szabadidő, család, ill. barátok, képzés, kultúra olyan szabadidő-értékek átvitele a hivatásra és munkára, mint életöröm, önmegvalósítás, társaságkedvelés A nemekről alkotott kép változása hivatás és háztartás / gyerekek = a nők kettős terhelése munkamegosztást kíván a férfiak / nők között a háztartásban, nevelésben és hivatásban Fokozott környezetérzékenység az ökokritika kiterjed a szabadidő-területre kevés önkéntes lemondási képesség a szabadidő-élvhajhászok esetében a szabadidő a politika nagyon kényes cselekvési területe