Bíróné Bondor Katalin március

Az előadások a következő témára: "Bíróné Bondor Katalin március"— Előadás másolata:

1 Bíróné Bondor Katalin 2009. március
Módszertani műhely Bíróné Bondor Katalin 2009. március

2 Miért van szükség módszertani megújulásra?

3 A kor kihívásai Hatékonyabbá kell tenni az oktatást. Ehhez egyéni fejlesztést szolgáló diagnosztizáló és fejlesztő módszerek, eszközök egyaránt szükségesek. Tudomásul kell venni a PISA nemzetközi mérésének tényeit, és reagálni kell a szövegértés, a matematika, a természettudományok, de különösen a gondolkodás-fejlesztés területein jelentkező problémákra, igényekre. Meg kell találni az egyre zavaróbb magatartási problémák tanórai kezelésének pedagógiai módszer- és eszközrendszerét, és fel kell kutatni a prevenció lehetőségeit is. Sürgető feladatokat ró a közoktatási rendszer valamennyi intézményére az a tény is, hogy a jelenleg 1–4. évfolyamos kisiskolások számára már 18 éves korig tart a tankötelezettség, sőt, nemcsak 12 évre szólóan, hanem az élethosszig tartó tanulásra kell megalapozni a tanulási képességeket.

4 MAG Adaptív tanulásszervezés, miért?
…mert éves gyerek közül csak 34 gyerek mentális kora azonos az életkorával, 66 gyereké ettől eltérő Mentális kor 4 5 6 7 8 9 10 Gyermekek száma 1 26 34 24

5 Egyéni fejlesztés éves gyerek közül mindössze 20 gyermek kora azonos az életkorával, 80 gyereké ettől eltérő Men-tális kor 7 8 9 10 11 12 13 14 Gyer ekek szá-ma 1 4 19 24 20 2

6 Elvárható eredmények Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Ennek eredményeként: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak

7 Milyen módszertani elemeket határoz meg a program?

8 A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei
Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia

9 A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei
Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva

10 Óvodai program elemei 3. Pedagógiai munka kiemelt területei
3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis) 3.2. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) 3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) 3.4. Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) 3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése 3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei)

11 Melyiket válasszuk?

12 Szempontok Az intézmény jellemzői
A pedagógusok módszertani képzettsége Intézményi stratégia, célok Korábbi intézményi hagyományok Külső iskolahasználói igények Helyi tanterv, tananyag Pedagógusok választása

13 A módszerek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés: egyéni különbségekre figyelő kooperatív tanulásszervezés: együttműködési képesség fejlesztése, közös felelősség kialakítása Projektmódszer: indirekt tanulás, az ismeretszerzés folyamata a lényeg Drámapedagógia: közösségi helyzetek megoldása, kommunikációs képesség fejlesztése

14 A drámapedagógia az oktatásban
drámapedagógia (Gavin Bolton) Játék: képzeletbeli világot, valós problémák, valós tudás és tapasztalatok Cselekvésbe ágyazott gondolkodás művészetpedagógiai tevékenység, a kreatív nevelés egyik ága Kommunikációs nevelés

15 A drámapedagógia az oktatásban
téma - valódi élmény, élethelyzet saját gondolataik, ötleteik kifejezése és gyakorlati megvalósítása A tanár - tevékeny részese, kiszolgálója, illetve facilitátora a gyerekek ötleteinek Az identitás erősítése - a kultúra elemeinek beépítése az oktatásba

16 A drámapedagógia az oktatásban
Cél: saját adottságainak kibontása: CSOPORTÉPÍTŐ ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ ELJÁRÁSOK érzelmi ráhangolódás, elmélyítés: ALKALMAZOTT DRÁMAJÁTÉKOK kommunikációs biztonság, kifejező közlés: KOMMUNIKÁCIÓS GYAKORLATOK, BESZÉD- ÉS MOZGÁSGYAKORLATOK, DRAMATIKUS IMPROVIZÁCIÓ ÉS A SZÍNJÁTÉKOS GYAKORLATOK

17 Mit és hogyan? - A tanítási dráma elemei és tervezése
Szempontok a tervezéshez A csoport és a cél egybevetése - mire képes a csoport, mennyi tapasztalatuk van dramatikus tevékenységekkel - lehetséges célok: közösségformálás, nyelvi fejlesztés, kommunikációs készségfejlesztés

18 Mit és hogyan? - A tanítási dráma elemei és tervezése
A tanár céljai : - sztereotípiák, leegyszerűsítő vélemények megkérdőjelezése - egy adott történés jelentőségének kiemelése - a folyamat lassítása/gyorsítása - nyelvi/viselkedésbeli modellnyújtás - csoport-konszenzus kikezdése - fegyelmezés

19 Mit és hogyan? - A tanítási dráma elemei és tervezése
A dráma hatására bekövetkező változások főbb területei: - megértés - attitűd - szociális viselkedés - nyelvi és egyéb kommunikációs tapasztalatok - mások szükségleteinek és szándékának fel- és elismerése

20 A drámát szabályozó elemek
Tartalmak és technikák Bemelegítő gyakorlatok: lazító, légzés, koncentrációs gyakorlatok Mozgáskoordinációs, kommunikációs gyakorlatok Dramatikus improvizációk Színjáték gyakorlatok

21 példák Szövegértés-szövegalkotás: Játékok tára Bagdy Emőke: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Gabnai Katalin: Drámajátékok Drámapedagógiai műhelygyakorlatok

22 Szakirodalom Gabnai Katalin: Drámajátékok. 4. bővített kiadás. Helikon Kiadó, 2005. Drámapedagógiai olvasókönyv (Szerk.: Kaposi László). Színházi füzetek VII. Marczibányi Téri Művelődési Központ, Bp., l995. Add tovább! – drámajáték (gyűjt., szerk.: Előd Nóra). Candy Kiadó, Veszprém, l995. Játékkönyv (szerk.: Kaposi László). Gödöllői Művelődési Központ, 1995.

23 Mit jelent? Eltérésekhez való alkalmazkodást
Differenciálás Mit jelent? Eltérésekhez való alkalmazkodást Tartalom Folyamat A produktum ≠ a képességek alapján való rétegbe sorolással!!

24 Szükségessége „MÁS” gyerek Más a felkészültség Más családi közegből
Más a tanulási motiváció Más a munkatempó Más a képesség Frontális osztálymunka egységes tanulási feltételek mellett

25 Szükségessége? Miért változtassunk? Több munkával jár.
Hogyan csináljam? Nincs rá idő. Nem biztos, hogy eredményesebb. Eddig is megtanítottam a gyereket. A változások miatt túlterheltek vagyunk. A kreativitás időt követel. Kinek van ideje rendszeresen készülni?

26 Mégis miért? Beszűkült kommunikációs lehetőségek
Magasabb szintű gondolkodás, fejlettebb kommunikációs készség kialakítása Különbözőségek Nagyobb motiváció „nem a tananyagot, a gyereket kell tanítani”

27

28 A differenciálás pedagógiai értéke
Mindenkit elvezet a célhoz,mindenkinek sikere lehet Sokszínűségével a képességek sokféleségét hozza mozgásba Sokféle tehetség megjelenésére ad alkalmat Mentesít a stressz hatása alól, erősíti az önbizalmat Ha választható, akkor önkéntes – motivál, kötelesség, felelősség Hosszabb ideig fenntartható a motiváció Lehetőség valamennyi tanuló bevonására az iskolai tevékenységbe, a tanulásba

29 A differenciálás típusai
Tartalom szerint Érdeklődés szerint Tempó szerint Szint szerint Információszerzés elsődleges forrása szerint Eredmény szerint Sorrend szerint Szerkezet szerint Idő szerint A tanár stílusa szerint

30 Mi szükséges a differenciáláshoz?
A tanuló megismerése: A tanulói személyiség működési jellemzői (kogníció, attitűdök, a tanulói motiváció) Előzetes tudás felmérése (diagnosztizáló mérések, megfigyelés)

31 Tudástérkép-hiánytérkép
megy és fontos nem megy, de fontos megy, de nem olyan fontos nem megy, de nem is olyan fontos név: …………………………………………………….

32 A differenciált rétegmunka
a tanulók bizonyos csoportjai azonos feladatokkal dolgoznak „mini” frontális tanulás (de hatékony- a csoport homogén) új rétegek (más szempont, más tanulási helyzet, más cél) Pedagógus minden réteggel közvetlenül is tanul (odafigyelés, törődés) Optimális terhelés a tanulónak

33 A differenciált tanulásszervezés lehetséges modelljei

34 Egyéni-csoport és pedagógus értékelés
Minden feltétellel rendelkező réteg Változó feltételekkel rendelkező réteg Hiányos feltételekkel rendelkező réteg Önálló munka: egyéni, páros, kooperatív a fejlesztés céljainak és a feladatok tartalmának megfelelően- önellenőrzés A feladatok közös értelmezése, a megértés ellenőrzése, a tevékenységek megtervezése, a segítségnyújtás megszervezése- pedagógussal Önálló munka: egyéni, páros, kooperatív a fejlesztés céljainak és a feladatok tartalmának megfelelően Egyéni és csoportfejlesztés- a pedagógussal Egyéni-csoport és pedagógus értékelés

35

36 A differenciált rétegmunka típusai

37 Bloom gondolkodási szintjei
Tudás Megértés Alkalmazás Elemzés Értékelés Szintézis

38 Gardner elmélete a többszörös intelligenciáról
Verbális/nyelvi Vizuális/térbeli Logikai/matematikai Testi/kinesztéziás Interperszonális Intraperszonális Zenei Praktikus

39 Integrációs mátrix Tudás Megértés Alkalmazás Elemzés Értékelés
Szintézis Verbális/nyelvi Vizuális/térbeli Logikai/matematikai Testi/kinesztéziás Interperszonális Intraperszonális Zenei Praktikus

40

41 Szakirodalom Kagan, Spencer : Kooperatív tanulás. Önkonet Kiadó, Budapest, 2004. Gereben Ferencné – Kereszty Zsuzsa (szerk.): Különböznek: Differenciálás kisiskolás korban. Budapesti TanítóképzőFőiskola, Budapest, 1996. Golnhofer Erzsébet – M. Nádasi Mária: A pedagógus tevékenysége az egyéni munka tervezésében és irányításában.Kézikönyv. Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém, 1980. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Oktatási Kiadó,Budapest, 2000. Lappints Árpád: Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs, 2002. Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban. Comenius Bt., Pécs, 2001. Nádasi Mária: Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986

42 Módszertani tapasztalatok az intézményekben
Pedagógiai Program: az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai; a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatai; szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái Helyi tanterv: nem szakrendszerű oktatás értékelés tantárgyak tantervi részénél SZMSZ: munkacsoport IMIP: pedagógus teljesítményértékelés elégedettségi mérések egyéb mérések irányított önértékelés

43 Módszertani munkacsoport
Munkaterv: helyzetelemzés, személyi feltételek, feladatterv Beszámoló Dokumentálás

44 Köszönöm a figyelmet! Bíróné Bondor Katalin