Együttműködési lehetőségek az NRSZH

Az előadások a következő témára: "Együttműködési lehetőségek az NRSZH"— Előadás másolata:

1 Együttműködési lehetőségek az NRSZH
Szociális - Rehabilitációs Főosztályával Kiss Györgyi főosztályvezető

2 Az NRSZH új feladatai 331/2010. (XII. 27.) Korm. rend. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól Szociális Főosztály – szociális igazgatási, ellenőrzési feladatok, szolgáltatások pályázataihoz, finanszírozásához kapcsolódó feladatok, nyilvántartások vezetése, névjegyzékek vezetése Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály – megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához rehabilitációs költségtámogatások finanszírozása, rehabilitációs munkahelyek akkreditációja, ellenőrzése Jogvédő Főosztály – betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselet

3 Az NRSZH szervezetei

4 SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK, SZAKVÉLEMÉNYEK
Több, mint 30 féle jogcímen szakhatósági állásfoglalást, illetve szakvéleményt adunk ki, többek között: rokkantsági, baleseti nyugellátás, rehabilitációs járadék, rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, fogyatékossági támogatás, súlyos fokozatú demens megbetegedés, fogyatékos személyek alapvizsgálata és gondozási felülvizsgálata, szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat, átfogó rehabilitációs vizsgálat és felülvizsgálat.

5 A SZOCIÁLIS - REHABILITÁCIÓS FŐOSZTÁLY FELADATAI
A vizsgálatokban közreműködő szociális szakértők munkájának szakmai irányítása: tájékoztatás, koordináció, egységes eljárások, protokollok, módszertani feladatok, a szociális szakértői tevékenység bizottsági munkába történő integrálásának segítése.

6 MÓDSZERTANI FELADATOK
a rehabilitációs, valamint a szociális ellátások és szolgáltatások iránti szükségletek felmérése és az értékelés szempontjainak kidolgozása, a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó vizsgálatok szakmai szabályainak, a szakértői véleményezés szakmai rendszerének kidolgozásában való közreműködés.

7 A SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG
A szociális szakértők az NRSZH vizsgálataiban vesznek részt: bizottsági tagként, illetve előadó szakértőként. Feladatuk: a szociális szakmai szempontok érvényesítése a bizottsági munka során. Szakértők száma: 23 szociális szakértő dolgozik első fokú bizottságokban a kirendeltségeken, 7 szociális szakértő a regionális igazgatóságokon másodfokú eljárásokban.

8 MILYEN VIZSGÁLATOKBAN VESZ RÉSZT A SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐ?
Fogyatékos személyek alapvizsgálata és gondozási felülvizsgálata, Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat, Átfogó rehabilitációs vizsgálat és felülvizsgálat, Komplex minősítések.

9 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, 92/20008.(IV.23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatáról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról, 2007. évi LXXXIV. tv. a rehabilitációs járadékról 321/2007. (XII.5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról 331/2010.(XII. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól.

10 EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERREL

11 PROBLÉMÁK A SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁSBAN
Nem mindíg épül a személyes képességekre, az NRSZH-tól nem kell szakvéleményt kérni abban az esetben, ha fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra alkalmas személyt az intézmény munka rehabilitációban foglalkoztatja, a finanszírozás intézményi „csomagok” alapján történik, amely lehetővé teszi az átcsoportosítást. Ritkán látható tényleges különbség a munkarehabilitációs és a fejlesztő – felkészítő tevékenységek között. Önálló rendszer, független a nyílt munkapiactól.

12 PROBLÉMÁK A SZOCIÁLIS FOGLALKOZTATÁSBAN
A nyílt munkaerőpiacra az ellátottak nem, vagy csupán kevés eséllyel tudnak kilépni. Ez a szociális intézményeknek nem is érdeke. A védett munkahelyekre nehéz belépni, mivel nem érdekeltek új munkaerő beléptetésében. A termékek nagy része nem piacképes. A piacképes termékek külső értékesítési háttere hiányzik, hiányzik a piaci tudás, a kapcsolatrendszer, a marketing tevékenység.

13 EGYÜTTMŰKÖDÉS Vizsgálatokkal kapcsolatban tájékoztatás,
Rendszeres párbeszéd, Vizsgálati módszerek és eljárási protokollok egyeztetése, Részvétel a szociális szakma rendezvényein, Akkreditált képzések szervezése, Kiállítások szervezése.

14 FOGLALKOZTATÁSI ALAPÚ REHABILITÁCIÓ
KOMPLEX MINŐSÍTÉS, FOGLALKOZTATÁSI ALAPÚ REHABILITÁCIÓ

15 NYUGDÍJBAN, NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA 2010. XII. 31-ÉN
Öregségi nyugdíj Korbetöltött öregségi nyugdíj Korhatár alatti öregségi nyugdíj Korbetöltött rokkantsági nyugdíj Korengedményes és bányásznyugdíj 15.315 Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak Rehabilitációs járadék 23.662 Nyugellátások összesen Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások mindösszesen

16 FOGLALKOZTATÁSI ALAPÚ REHABILITÁCIÓ
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási alapú rehabilitációja. Nem a hiányzó, hanem a meglévő, fejleszthető képességeken alapul. Cél: segély helyett az aktivitás támogatása! Munkahelyek teremtése szükséges.

17 A REHABILITÁCIÓ FOLYAMATA
Orvosi rehabilitáció Szociális rehabilitáció Foglalkoztatási rehabilitáció Egyéb:pedagógiai, pszichológiai, jogi rehabilitáció Nem különálló, hanem egymásba kapaszkodó elemek Fókuszában az aktív egyén áll!

18 KOMPLEX MINŐSÍTÉS Az NRSZH komplex rehabilitációs eljárás keretében végzi a vizsgálatot. Komplex minősítést végző bizottság: 2 orvos, 1 szociális szakértő, 1 foglalkoztatási szakértő. Szakhatósági állásfoglalás Minősítések (össz – szervezeti egészségkárosodás) 50% - 79 %-ig komplex rehabilitáció vagy III. csoportú rokkant, 79% - 90%-ig II. csoportú rokkant, 90% - 100%-ig I. csoportú rokkant.

19 A SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ CÉLJA
Az egyén, illetve családja korábbi társadalmi pozíciójának, egzisztenciális biztonságának megőrzése, A megváltozott élethelyzetből adódóan a kieső jövedelem pótlása, Kapcsolati háló megőrzése, bővítése, családi, baráti, lakókörnyezeti kapcsolatok erősítése.

20 AZ NRSZH SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐJE:
Vizsgálja az igénylő szociális szükségleteit, A szociális rehabilitáció lehetőségeit, A rendelkezésre álló szolgáltatásokat, A rehabilitációt befolyásoló körülményeket, A közvetlen és tágabb fizikai és társadalmi környezetet, A szűkebb környezet, legtöbbször a család rehabilitációt segítő vagy gátló tényezőit.

21 IGÉNYBE VEHETŐ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
Pénzbeli, természetbeni ellátások, Társadalombiztosítási ellátások, Gyermekvédelmi ellátások Alapszolgáltatások: Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítő szolgálat, Támogató szolgálat, Közösségi pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek ellátása, Nappali ellátás. Szakosított ellátások: Bentlakásos intézmény, Rehabilitációs intézmény, lakóotthon.

22 INTERPROFESSZIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
NRSZH – szociális rehabilitációs szükséglet feltárása, Munkaügyi Központ, mentor (esetmenedzser) – rehabilitációs terv, melynek része a szociális rehabilitáció, Együttműködés a szociális szervezetekkel az egyén szociális rehabilitációjában.

23 A REHABILITÁCIÓ AKADÁLYA
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rehabilitációjának jelentős akadályát képezik a szociális problémák. Sok esetben a közvetlen családtagok szociális helyzete, egészségi állapota akadályozza a rehabilitációt. Rontja a rehabilitációs esélyeket az is, hogy a szociális ellátórendszer nem készült fel a megváltozott munkaképességűek problémáinak kezelésére, illetve a szolgáltatások nem érhetőek el számukra. Ahol a legrosszabbak a körülmények, ott a leghiányosabb a szolgáltatási háló is!

24 „A komplex rehabilitációs vizsgálatban résztvevők szociális szükségletei, motivációi és az igénybe vehető szociális ellátások” KUTATÁS Vizsgált kérdéscsoportok: Lakókörnyezet, Iskolai végzettség, Munkaviszonyban eltöltött idő, beosztás, Alapszükségletek, Önellátási képesség, Közlekedés, Közösségi kapcsolat, Motiváció, Szociális támogatások szükségessége.

25 A kutatás célja Képet kapni:
a komplex rehabilitációs vizsgálatokban résztvevő, megváltozott munkaképességű személyek szociális szükségleteiről, a megváltozott munkaképességű személyek motivációjáról és motiválatlanságának okairól. Annak felmérése: hogy a megváltozott munkaképességűek lakókörnyezetében rendelkezésre állnak-e a feltárt szociális szükségletek megoldását segítő ellátások, ismerik-e a településen elérhető szociális ellátásokat és igénybe veszik-e azokat.

26 Mintavétel módja, nagysága
Módszer: - struktúrált interjú készítés Mintavétel nagysága: - az éves tervezett vizsgálatszám több, mint 10%-a, személy, - 30 szociális szakértő végezte az interjúzást. - Jelenleg zajlik az elemzés.

27 ALAPSZÜKSÉGLETEK alapszükségletek önállóan kielégített segítséggel kielégítetlen étkezés 12.858 78,3% 2.996 18,2% 577 3,5% lakhatás 11.893 72% 3.886 24% 652 4% ruházat 13.746 83,6% 2.176 13% 509 3,1% gyógyszer 10.538 64,1% 4.440 20,4% 1.447 9% összesen 49.035 74,6% 13.387 3.121 5%

28 Rehabilitációhoz szükséges támogatások
támogatási forma számára szüks. hozzátartozó összes szüks. pénzb. term. 9.099 952 10.051 csal. seg. 4.030 516 4.546 házi sgny. 370 351 721 falugondnok 209 24 233 étkezés 3.895 322 4.217 tám. szolg. 651 96 747 közösségi ell. 837 49 886 nappali 207 84 291 bentlakásos ell. 139 65 204 rehab. ell. 1.648 132 1.780 egyéb 314 77 391 összesen 21.399 2.668 24.067

29 A REHABILITÁCIÓ AKADÁLYA
Az ügyfelek tájékozatlanok, félnek az újtól, motiválatlanok a változásra, gyakori, hogy az NRSZH szakértői bizottságában találkoznak először szociális szakemberrel, a szociális szolgáltatásokat nem ismerik, illetve nincs a lakókörnyezetükben. Jól működő természetes támaszok esetén az egyén és környezete a nehéz problémákat is megoldja. Amennyiben a szociális szükségletek tartósan kielégítetlenek, az egyén és a család belső erőforrásai felőrlődnek. A mesterséges támaszok, ellátórendszerek belépése esetleges, külső segítség nélkül azonban mélyülnek a problémák, az egyén önerejéből nem lesz képes helyzetén javítani.

30 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET