Rendszeres szociális segély

Az előadások a következő témára: "Rendszeres szociális segély"— Előadás másolata:

1 Rendszeres szociális segély
Voltak, vannak és lesznek emberek, akik nem tudnak lépést tartani a változásokkal. Rendszeres szociális segély Szociális munka

2 Szociális munka – segítő hivatás
Az emberi szükségletek kielégítéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtésében segít az embereknek, akik erre önmaguk erejéből nem képesek. Segít, hogy az erőtlenek jövedelemhez, lakhatáshoz, táplálékhoz, használati tárgyakhoz, értelmes és hasznos tevékenységhez, gondoskodáshoz, működőképes emberi kapcsolatokhoz, fejlődéshez és jogokhoz jussanak. A szociális munkás szerepe a kliens életében az, hogy az átmenetileg vagy tartósan fennálló szociális problémáiban lehetőleg olyan segítséget adjon, amely lehetővé teszi számára, hogy úgy élhessen, mint mások.   

3 Értékeink Egyenjogúság Társadalmi szolidaritás
Igazságosság a társadalmi javak elosztásában Önrendelkezéshez való jog Emberi méltóság Titoktartás A problémával küzdők pozitív megkülönböztetése

4 Értékeink A szociális munkás hivatása az, hogy a lemaradók, a botladozók hátrányait és szenvedéseit csökkentse.  

5 Értékeink Kiegyenlítse a hátrányokat
Védelmezze az önmaguk védelmére képteleneket Motiválja a reményvesztetteket, a szükséges változtatásokra Közvetítsen a kliensek és környezetük közötti

6 Igénybevevők - kliensek
Kliensek azok, akik segítséget kérnek, vagy azok, akiket a társadalom arra kötelez, hogy igénybe vegyék a szociális munkások szolgáltatásait. Ilyen klienseink a rendszeres szociális segélyezettek.

7 Adatok A tartósan munka nélkül élők száma 630.400 fő
Regisztrált álláskereső fő rendszeres szociális segélyben részesülő fő Nem regisztrált álláskereső, de rendszeres szociális segélyezett fő

8 Út a rendszeres szociális segélyig
1997-től a szociális törvény jelentősen bővítette a jogosultak körét: Munkanélküli ellátásokból kikerült aktív korúak, súlyosan egészségkárosodottak, tartós munkanélküliek A kérelmezők nem rendelkeznek jövedelemmel, vagyonnal Az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80 %-át

9 Út a rendszeres szociális segélyig
Együttműködési kötelezettség vizsgálata, de ez még fakultatív 2000-től együttműködési kötelezettség 2006-tól „családi segély” 2007-től a jogosultak köre kibővül az álláskeresési támogatásban részesülőkkel

10 A segélyre jogosultak fő jellemzői
A leghátrányosabb helyzetűk Az ellátottak száma folyamatosan emelkedik Életkorukat tekintve – fiatalok, középkorúak Nagy arányban vannak az egyedül élők, gyermektelenek Az egészségkárosodottak aránya csökken

11 A munkanélküliségről A munkahely elvesztése súlyos csapásokkal jár az egyének és családjaik számára. A legáltalánosabb következmény a rendszeres jövedelem csökkenése vagy megszűnése, a teljes elszegényedés és az ezzel járó létbizonytalanság. Lelkileg legalább ennyire megrázó a fölöslegesség és értéktelenség átélése, a jövő kilátástalanná válása. A munkanélküliség hatással van az egészségi állapotra is: a hosszú ideig fennálló stressz-hatás testi és lelki betegségek kiváltó tényezője lehet. A közvetlen, egyéni veszteségek mellett megrendítők a munkanélküliek családját érintő következmények is.

12 Rendszeres szociális segélyezettekkel végzett szociális munka jellemzői
A rendszeres szociális segélyezettekkel végzett tevékenység nem más, mint a munkanélküliek segítése abban, hogy minél könnyebben, minél kevesebb anyagi, érzelmi és kapcsolati veszteséggel vészeljék át a munkanélküliség átmeneti állapotát, minél hamarabb találjanak megfelelő állást.

13 A rendszeres szociális segélyezettekkel végzett szociális munka jellemzői
A munkaerőpiacra való visszasegítés időben elhúzódó folyamat, hiszen a rendszeres szociális segélyezettek nagy része évek óta inaktív, ráadásul a tartós munkanélküliség okaként vagy következményeként összetett problémákkal küzd. A probléma rendezése nem azonnal és nem kizárólag egy szervezettől várható. Eredményt csak akkor lehet elérni, ha ebben a sokszereplős modellben a különböző szervezetek saját szolgáltatásaikkal járulnak hozzá a nem foglalkoztatottak munkaerő-piaci helyzetének javításához. Szereplők: igénybe vevő + önkormányzat + munkaügyi szervek + szociális intézmény

14 Rendszeres szociális segély
A segélyre való jogosultság feltétele, az együttműködés 1997-től szerepel a szociális törvényben A rendszeres szociális segély alapvető fontosságú jellemzője, hogy a megélhetéshez nyújtott pénzbeli segély mellé szolgáltatásokat is hozzárendel.

15 A rendszeres szociális segélyezettekkel végzett munka jellemzői
A segély feltételéül szabott kötelező együttműködés az igénybe vevők oldaláról nézve mindenképpen kényszer. A program tartalmán, szakmai elvein és a közreműködők szakmai hozzáállásán múlik, hogy ez a kényszerhelyzet hogyan tud lehetőséggé, pozitív élethelyzet-változássá és aktív együttműködéssé válni. Az együttműködési kötelezettségen alapuló beilleszkedést segítő program támogató (szupportív), képességfejlesztő (edukatív) és kontroll elemeket egyaránt tartalmaz.

16 Rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapítása
Kérelem benyújtása a helyi önkormányzathoz. A jogosultság megállapítása. Kapcsolatfelvétel az együttműködésre kijelölt szervezettel.

17 Az együttműködésre kijelölt szervezet lehet:
családsegítő szolgálat, egyéb szociális intézmény, az önkormányzat foglalkoztatást végző szervezete, a munkaügyi központ,

18 Az együttműködésre kijelölt szervezet feladatai
A települési önkormányzatnak helyi rendeletében nevesítenie kell az együttműködésre kijelölt szervet. Az együttműködés intézményi feltételeinek megteremtése valamennyi önkormányzat számára kötelező. Együttműködő szervként csak olyan intézmény jelölhető ki, ahol adottak a feladatellátás feltételei. A kijelölt szerv szerepe az, hogy végigkísérje, koordinálja a folyamatot, amely ideális esetben az elsődleges munkaerőpiacra történő belépéssel zárul.

19 Az együttműködés eljárási szabályai, lépései:
1. Kérelem benyújtása. 2. Feltételek teljesülése: A segély megállapításáról szóló határozatot meg kell küldeni az együttműködésre kijelölt szervnek. A határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az igénybe vevőnek fel kell keresnie a kijelölt szervet. Ha kliens nem jelentkezik a nyilvántartásba vételre, akkor a mulasztás okát vizsgálnia szükséges, és a vizsgálat eredményét a kijelölt szerv az önkormányzat felé köteles jelezni. A nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – az együttműködésre kijelölt szervnél történő megjelenéskor – nyilvántartásba veszik. 3. Nyilvántartásba vétel az együttműködésre kijelölt szervezettel.

20 Az együttműködés eljárási szabályai, lépései:
4.Tájékoztatás, esetfelmérés,együttműködési megállapodás megkötése. Az esetfelelős tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről. A programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól.

21 Az együttműködés eljárási szabályai, lépései:
Esetfelmérés, a probléma definiálása A képességek, adottságok felmérése A helyzet- és állapotfelmérés során a szociális munkás elsősorban arra keresi a választ, hogy az igénybe vevő milyen mozgósítható erőforrásokkal rendelkezik, és milyen korlátok nehezítik munkaerő-piaci reintegrációját.

22 Esetfelmérés A felmérés kiterjed a szolgáltatást igénybe vevő
bevonható erőforrásaira, intézményi kapcsolataira, a foglalkoztathatóságot meghatározó egyéb tényezőkre, hogy az állásvesztés milyen hatással volt a segélyezettre. A felmérés során vizsgálják a személyes tényezőket, a környezeti adottságokat.

23 Esetfelmérés A személyes tényezők négy csoportra bonthatók.
Demográfiai tényezők; Egészségi állapot; Lélektani tényezők, mentális állapot; Az egyén változásokkal, változtatásokkal kapcsolatos attitűdje. A környezeti adottságok három csoportra bonthatok. Társas kapcsolatok; Intézményes kapcsolattartás, támogatottság; A munkaerő-piaci jellemzők.

24 Esetfelmérés A helyzet- és állapotfelmérés eszköze az irányított interjú és a segítő beszélgetés. Színtere az intézmény, vagy családlátogatás esetén a segélyezett otthona.

25 Beilleszkedést segítő program
A beilleszkedést segítő program alatt az igénybe vevő kondícióihoz igazított, személyre szabott cselekvési, gondozási tervet értünk. A beilleszkedési terv a közösen megfogalmazott probléma megoldásának – a rövid és hosszú távú célok megvalósítását segítő –, rövid és hosszú távú lépéseinek bemutatása, eszközök, módszerek, technikák mellérendelésével.

26 Beilleszkedési program célja
Elsődleges cél: a visszatérés segítése a munkaerőpiacra, a segélyezett munkába állítása. Másodlagos cél: a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek társas kapcsolatainak javítása, az izoláció oldása, a pszichés támogatás, az életminőség romlásának megakadályozása, a hátrányos helyzetből adódó nehézségek kezelése.

27 A beilleszkedési program típusai
tanácsadás (jogi, pszichológiai, életvezetési, álláskeresési stb.), csoportos képességfejlesztő, életmódformáló foglalkozás, munkavégzésre felkészítő foglalkozás, oktatásban, képzésben való részvétel stb.

28 A beilleszkedési program meghatározása célmegjelölés alapján
munkaerőpiacra való visszatérést segítő programok, megváltozott helyzethez való alkalmazkodást segítő programok, tartós munkanélküliség okozta traumák feldolgozását segítő hátrányos helyzetből adódó problémák leküzdését szolgáló programok, izoláció oldását segítő programok, mentális állapotot javító szolgáltatások stb.

29 A program szervezet szerinti csoportosítása
Önkormányzatoknál Munkaügyi központoknál Családsegítő szolgálatoknál

30 Beilleszkedési programok a családsegítő szolgálatoknál
Munkaképesség-javító programok: munkára és pályára állítási, pályakorrekciós csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok, Egyéni foglalkozások,egyéni esetkezelés Képességfejlesztés, Szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok,

31 Beilleszkedési programok a családsegítő szolgálatoknál
Közösségi szakmai programok, – csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, orientációs, kommunikációs tréning, Tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.

32 Az együttműködési terv tartalma
A beilleszkedési tervnek tartalmaznia kell az együttműködő felek jogait, kötelezettségeit, nyilatkozatait, konkrétumokat arról, hogy az egyén milyen típusú programban vesz részt, ennek módját, feltételeit; az egyes szervekkel való kapcsolattartás módját, gyakoriságát; az együttműködési megállapodás megszegésének következményeit.

33 A beilleszkedési tervet módosítani kell
Amennyiben a kitűzött célok határidőre nem teljesülnek. Amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő helyzetében változás következik be (például előre nem látható események). Amikor a szolgáltatást igénybe vevő ezt alapos indokkal alátámasztva kéri. Ha a kapcsolattartás gyakoriságát változtatni kell.

34 Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei és következményei
Nem jelenik meg, nem kerül nyilvántartásba. A beilleszkedési programról a megállapodást nem köti meg. A beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti.

35 Megszegés esetei Ha nem teszi meg az általa vállalt feladatokat a program sikeres végrehajtása érdekében. Ha a számára felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el. A szankcióban részesített személyek különböző időtartamok eltelte után válhatnak újból jogosulttá a segélyre.

36 Beilleszkedési program teljesülése
Értékelés, lezárás A beilleszkedési tervben foglaltak teljesítését az együttműködésre kijelölt szervnek legalább évente értékelnie kell. Az értékelésben a megállapodásban rögzített feladatok végrehajtása által várható eredményt vetik össze a tényleges eredménnyel.

37 Az együttműködés kimenetei
munkavállalás: elhelyezkedés az elsődleges munkaerőpiacon vagy támogatott foglalkoztatásba kerülés, képzésbe kerülés (támogatott), más ellátásba kerülés, jogosultsági feltételek megszűnése, az együttműködés megszakadása.

38 A tevékenység adminisztrációja
Az intézmények különböző dokumentációs formákat, nyomtatványokat alakítottak ki maguknak. Az intézmények mindennapi munkája dönti el, hogy az adminisztráció melyik formáját használják.

39 Egyénekkel végzett szociális munka
információadás a munkaerőpiacról; átképzésben való részvételre motiválás; állásközvetítésben való közreműködés; alkalmi munkavállalás elősegítése; a motiváció és együttműködés kialakítása és fenntartása; javaslattétel a csoportos foglalkozásban való részvételre; életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás.

40 Csoportokkal végzett szociális munka
Álláskereső klub – álláskeresés segítése csoportmunka keretben. Álláskeresési készségek erősítése, csoportosan. Munkavégzésre felkészítő csoporttréning. Személyes hatékonyságát fejlesztő tréning. Képzésbe-juttatás.

41 A segítő kapcsolatban legfontosabb eszközünk a bizalmon alapuló, személyre szóló, megerősítő kapcsolat. Az együttműködés folyamatában meghatározó a kapcsolati elem. Nagyon fontos, hogy szem előtt tartsuk, és az együttműködési programot úgy tervezzük, hogy abban minden igénybe vevővel „ott kezdhessünk, ahol ő tart”, és a különböző szolgáltatási elemek személyre szóló kombinációját az egyéni helyzethez és szükségletekhez alakítsuk.