Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Innovatív Dél-Zala VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Innovatív Dél-Zala VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Innovatív megoldásokkal Dél- Zaláért

1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Innovatív Dél-Zala VE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 31 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 39%-a, 12 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 38 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Gazdaságfejlesztési szervezetek mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Innovatív Dél-Zala VE területe 46 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 30,382 fő, a városokban élő lakosok száma 2,020 fő

3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 30,382 46 1 14 Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Zalakomár 3,195 fő 2,020 fő 1,951 fő 1,698 fő Zalakaros Murakeresztúr Szepetnek Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok 7 11 0 1 Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 19 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 31 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 38 Innovatív Dél-Zala VE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,087,000 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Innovatív Dél-Zala VE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪2▪2▪1,087,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪2▪2▪1,060,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪2▪2▪784,000 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪529,829 ▪Leader közösségi fejlesztés▪13▪368,129 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪8▪8▪277,000 ▪Leader képzés▪3▪3▪48,000 ▪Leader rendezvény▪4▪4▪66,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪50,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪15,000 ▪Leader komplex projekt▪2▪2 ▪Leader tervek, tanulmányok▪4▪4▪49,000

5 Innovatív Dél-Zala VE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térségben többségében alacsony szaktudást igénylő munkahelyek vannak, ezért a magasabb végzettségű fiatalok elvándorolnak, számukra nem vonzó a térség. A természeti táj adottságainak termékké fejlesztése nem történt meg, a mezőgazdasági termékek feldolgozása nem jellemző a térségre. Magas a jövedelemkiáramlás a térségből az energia és más termékek vásárlása révén. ▪A fejlődő infrastruktúrára, a különleges természeti tájra, a szőlő,- és gyümölcstermesztésre építve az egypólusú turisztikai kínálat diverzifikálása komplex termék és szolgáltatás csomag kialakításával. A Pannon Egyetemmel együttműködve kiépíteni a tudásalapú vidéki gazdaságot. Megújuló energia mintaprojektek indítani, elterjeszteni, helyi termékeket felépíteni, és az így képződő jövedelemtöbblettel a helyi befektetéseket ösztönözni.

6 Az Innovatív Dél-Zala Akció Csoport által készített vidékfejlesztési stratégia átfogó célja a népesség megtartása, a jövedelemszerző képesség fokozása a térségben, a szükséges képességek és tapasztalatok biztosításával a helyi innovatív fejlesztések meghonosítása, a helyi közösségek, az önkormányzatok, a vállalkozói szféra és a non-profit szervezetek közötti együttműködések megerősítése és a térségre jellemző identitás és egyedi arculat kialakítása. A stratégia alapgondolata, hogy térségük fejlesztésében nem csak a külső erőforrások, hanem a meglévő adottságok, az önsegítés, az együttműködés vihet előre. Célunk: -A térség innovációs képességének növelése innovációs központ létrehozásával, eljárások kidolgozása és termékek fejlesztése- értékesítése. -A tájgazdálkodás alapelveire épülő komplex termékfejlesztés, energiagazdálkodás, megújuló energiák felhasználása. -Helyi adottságon alapuló, magas élményértéket nyújtó turisztikai termékfejlesztés, a vendégek fogadására alkalmas kapacitások és turisztikai kínálat kiépítése. Az Innovatív Dél-Zala Akció Csoport által készített vidékfejlesztési stratégia átfogó célja a népesség megtartása, a jövedelemszerző képesség fokozása a térségben, a szükséges képességek és tapasztalatok biztosításával a helyi innovatív fejlesztések meghonosítása, a helyi közösségek, az önkormányzatok, a vállalkozói szféra és a non-profit szervezetek közötti együttműködések megerősítése és a térségre jellemző identitás és egyedi arculat kialakítása. A stratégia alapgondolata, hogy térségük fejlesztésében nem csak a külső erőforrások, hanem a meglévő adottságok, az önsegítés, az együttműködés vihet előre. Célunk: -A térség innovációs képességének növelése innovációs központ létrehozásával, eljárások kidolgozása és termékek fejlesztése- értékesítése. -A tájgazdálkodás alapelveire épülő komplex termékfejlesztés, energiagazdálkodás, megújuló energiák felhasználása. -Helyi adottságon alapuló, magas élményértéket nyújtó turisztikai termékfejlesztés, a vendégek fogadására alkalmas kapacitások és turisztikai kínálat kiépítése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Innovatív Dél-Zala VE – A stratégia alapvető célja

8 A Nagykanizsai Kistérség Magyarország délnyugati, Zala megye déli részén helyezkedik el, amelyből kiválással jött létre a zalakarosi kistérség. E két kistérség szövetkezett a vidékfejlesztési program megvalósítására. A térség területe közel 722 km2, átlagos népsűrűsége Nagykanizsát nem számítva 42fő/km2. A térség településszerkezete aprófalvas, a települések több mint fele 500 fő alatti. A települések jól tudják, hogy fejlesztési elképzeléseiket egymástól elszigetelten, önállóan nehezebben valósíthatják meg, és ez összekovácsolta a Leader közösséget is. A térséget kettősség jellemzi. Az egyik pólust, Nagykanizsa, és a turisztikailag virágzó kisváros, Zalakaros alkotja. A másik oldalon népességükben csökkenő, kilátástalanságot érző kistelepülések. A térség egyfelől É-D és K-NY irányú közlekedési csomópontként definiálható, ugyanakkor zsáktelepülések, a főútvonalakon kívül eső területek infrastrukturális elmaradottsága jellemző. Virágzó idegenforgalom a térség egyik felében – szálláshelyek és programok hiánya miatti idegenforgalmi alulkínálat a térség belső perifériáin. Földrajzi fekvéséből adódóan közlekedésére és gazdasági életére meghatározó az osztrák, szlovén, horvát határ és a Balaton közelsége, Nyugat- és Dél-Dunántúlt összekötő szerepe. A határtól Nagykanizsáig már kész M7 autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, mely közvetlen összeköttetést hivatott biztosítani az Adriai-tenger és a kelet-európai országok között. Az elképzelések szerint megépül az M9 gyorsforgalmi út is, mely az ország déli határain fekvő megyéket fűzi fel, megteremtve ezzel együtt a Dunántúl É-D irányú átjárhatóságát is. A fentiekből következik, hogy a terület logisztikai elhelyezkedése kiváló, amit erősít az a tény, hogy itt található Zala megye egyetlen vasúti határátkelőhelye is (Murakeresztúr – Kotoriba). A 4 megyei repülőtér közül kettő a térségben (Nagykanizsa, Zalakaros), egy pedig közvetlen közelében (Sármellék) helyezkedik el, mely az ország legnagyobb forgalmú vidéki reptere.Az Akciócsoportot kis, összetartó közösségek alkotják, akik számára mindig fontos volt természet közeliség mind az életmódot,mind a gazdasági tevékenységeket és a kultúrát, szokásokat tekintve. A Nagykanizsai Kistérség Magyarország délnyugati, Zala megye déli részén helyezkedik el, amelyből kiválással jött létre a zalakarosi kistérség. E két kistérség szövetkezett a vidékfejlesztési program megvalósítására. A térség területe közel 722 km2, átlagos népsűrűsége Nagykanizsát nem számítva 42fő/km2. A térség településszerkezete aprófalvas, a települések több mint fele 500 fő alatti. A települések jól tudják, hogy fejlesztési elképzeléseiket egymástól elszigetelten, önállóan nehezebben valósíthatják meg, és ez összekovácsolta a Leader közösséget is. A térséget kettősség jellemzi. Az egyik pólust, Nagykanizsa, és a turisztikailag virágzó kisváros, Zalakaros alkotja. A másik oldalon népességükben csökkenő, kilátástalanságot érző kistelepülések. A térség egyfelől É-D és K-NY irányú közlekedési csomópontként definiálható, ugyanakkor zsáktelepülések, a főútvonalakon kívül eső területek infrastrukturális elmaradottsága jellemző. Virágzó idegenforgalom a térség egyik felében – szálláshelyek és programok hiánya miatti idegenforgalmi alulkínálat a térség belső perifériáin. Földrajzi fekvéséből adódóan közlekedésére és gazdasági életére meghatározó az osztrák, szlovén, horvát határ és a Balaton közelsége, Nyugat- és Dél-Dunántúlt összekötő szerepe. A határtól Nagykanizsáig már kész M7 autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, mely közvetlen összeköttetést hivatott biztosítani az Adriai-tenger és a kelet-európai országok között. Az elképzelések szerint megépül az M9 gyorsforgalmi út is, mely az ország déli határain fekvő megyéket fűzi fel, megteremtve ezzel együtt a Dunántúl É-D irányú átjárhatóságát is. A fentiekből következik, hogy a terület logisztikai elhelyezkedése kiváló, amit erősít az a tény, hogy itt található Zala megye egyetlen vasúti határátkelőhelye is (Murakeresztúr – Kotoriba). A 4 megyei repülőtér közül kettő a térségben (Nagykanizsa, Zalakaros), egy pedig közvetlen közelében (Sármellék) helyezkedik el, mely az ország legnagyobb forgalmú vidéki reptere.Az Akciócsoportot kis, összetartó közösségek alkotják, akik számára mindig fontos volt természet közeliség mind az életmódot,mind a gazdasági tevékenységeket és a kultúrát, szokásokat tekintve. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

9 térség földrajzi elhelyezkedéséből és történelmi múltjából következik, hogy az utak és a kultúrák találkozása mentén fekszik, és az itt élők mindig vendégszerető emberek voltak, akik készek voltak a folyamatos megújulásra. Az Akciócsoport területén élők életvitelét, életmódját alapvetően meghatározza a nyitottság, a térség egészére jellemző magas erdősültség, a Mura – menti és a Kis – Balaton melletti falvak életét pedig alapvetően a víz határozza meg. Már több éve hagyományteremtő céllal megrendezésre kerülnek különböző gasztronómiai fesztiválok (Bor – és Dödölle fesztivál, Rétesfesztivál stb.),amelyek a térség megismertetését és a térségi identitás kialakulását segítik elő.A térségben jelentős a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás,de a megtermelt termékek helyben történő feldolgozása nagyon alacsony szintű, ami alól csak a bútoripar jelent kivételt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

10 A Helyi Közösség területe teljes egészében a Zalai-dombság területén található. Meghatározó a magas erdősültség. A területet É-D csapásirányú párhuzamos völgyek tagolják. A térség területén a Principális-csatorna és a Zala- Somogy-határárok völgye fekszik, meghatározva a települések vízrajzát. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik a térség területére is eső Kis-Balaton, valamint a Mura-menti Tájvédelmi Körzet, ill. a Zalakomári Madárrezervátum tartozik a természetvédelmi területek közé. A települések kétharmada érintett a NATURA 2000 területek vonatkozásában, de gondot jelent, hogy ezeken a területeken művelési ág megváltoztatására nincs lehetőség. A térség legfőbb védett állatai: fekete gólya, fekete harkály, réti sas, lile, vidra, hód. A felszín alatti vizekre komoly veszélyt jelent a kommunális szennyező források közül a települések csatornázatlansága, a rákötések nem megfelelő aránya. Leggyakoribb esetben a szennyvizet szikkasztókba helyezik, és mivel csak minimális szippantást végeztetnek, a szennyvíz jelentős része elszivárog. A mezőgazdasági eredetű szennyezés a nitrát koncentráció növekedésében jelentkezik. A kistérségben potenciális szennyező források közül jelentősek az állattartó telepek. Rehabilitációra szoruló tájsebek a kistérségben nincsenek. A legtöbb település határában egy-egy felhagyott homokgödörben használnak, vagy használtak illegális hulladéklerakókat. Komoly veszélyt jelent a felszín alatti vízbázisokra az illegális hulladéklerakás, fokozza a veszélyt, hogy a szennyezés ténye, mértéke, terjedési iránya sok esetben nem ismert. A térségben a kommunális hulladék gyűjtése, szállítása megoldott, a szelektív gyűjtés, az illegális hulladéklerakók felszámolása, a rekultiváció a befejezés alatt álló Zala Megyei ISPA projekt keretein belül megtörténik. Szelektív hulladékgyűjtést jelenleg csak kis területen végeznek. A térség energiafelhasználás szempontjából kiszolgáltatott, ennek csökkentése érdekében indokolt helyi megújuló energiaforrások bevonása,amely kedvezően befolyásolja a klímaváltozás negatív hatásait. A Helyi Közösség területe teljes egészében a Zalai-dombság területén található. Meghatározó a magas erdősültség. A területet É-D csapásirányú párhuzamos völgyek tagolják. A térség területén a Principális-csatorna és a Zala- Somogy-határárok völgye fekszik, meghatározva a települések vízrajzát. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik a térség területére is eső Kis-Balaton, valamint a Mura-menti Tájvédelmi Körzet, ill. a Zalakomári Madárrezervátum tartozik a természetvédelmi területek közé. A települések kétharmada érintett a NATURA 2000 területek vonatkozásában, de gondot jelent, hogy ezeken a területeken művelési ág megváltoztatására nincs lehetőség. A térség legfőbb védett állatai: fekete gólya, fekete harkály, réti sas, lile, vidra, hód. A felszín alatti vizekre komoly veszélyt jelent a kommunális szennyező források közül a települések csatornázatlansága, a rákötések nem megfelelő aránya. Leggyakoribb esetben a szennyvizet szikkasztókba helyezik, és mivel csak minimális szippantást végeztetnek, a szennyvíz jelentős része elszivárog. A mezőgazdasági eredetű szennyezés a nitrát koncentráció növekedésében jelentkezik. A kistérségben potenciális szennyező források közül jelentősek az állattartó telepek. Rehabilitációra szoruló tájsebek a kistérségben nincsenek. A legtöbb település határában egy-egy felhagyott homokgödörben használnak, vagy használtak illegális hulladéklerakókat. Komoly veszélyt jelent a felszín alatti vízbázisokra az illegális hulladéklerakás, fokozza a veszélyt, hogy a szennyezés ténye, mértéke, terjedési iránya sok esetben nem ismert. A térségben a kommunális hulladék gyűjtése, szállítása megoldott, a szelektív gyűjtés, az illegális hulladéklerakók felszámolása, a rekultiváció a befejezés alatt álló Zala Megyei ISPA projekt keretein belül megtörténik. Szelektív hulladékgyűjtést jelenleg csak kis területen végeznek. A térség energiafelhasználás szempontjából kiszolgáltatott, ennek csökkentése érdekében indokolt helyi megújuló energiaforrások bevonása,amely kedvezően befolyásolja a klímaváltozás negatív hatásait. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

11 A térség levegőminősége jó,sőt a legtöbb település esetében kitűnő.A belterületek rendezettek, a poros utak aránya 20 %-os.A külterületeken a műveletlen táblák arányának emelkedése miatt nőtt a pollenterhelés. A közlekedési légszennyezés nem jellemző.Földhasználatra jellemző a szántóföldi növénytermesztés,valamint a nagy lejtésű és kevés tápanyagtartalmú területeken az erdőgazdálkodás.Az alacsony aranykorona értékű területeken a táji adottságoknak megfelelő erdőtelepítés indokolt.Nagy területeken található kihasználatlan rét és legelő,amelyeket extenzív állattartással újra be lehetne vonni a mezőgazdasági termelésbe.A borszőlő termelése általános a települések melletti dombokon, de a térség borászati szempontból alig ismert.Korábban általános volt a falvak környékén a csonthéjas gyümölcsösök,bogyósok jelenléte,amelynek visszahonosítása munkalehetőségeket teremthet a térségben.Összességében a kistérségről elmondható, hogy a talajadottságai megfelelőek a mezőgazdasági műveléshez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

12 Az Innovatív Dél- Zala Akciócsoporthoz 46 település tartozik, amelyből 14 település hátrányos helyzetű, lakosságuk 9.046 fő, ez a térségben élők 30%-a. A munkanélküliek aránya 5 % ponttal magasabb, mint a térségi átlag, számuk 1009 fő (2009.09. adat). A nonprofit szervezetek száma a térségben közel 200 db ezeken a településeken 37 db, ez 19%-ot jelent, míg a vállalkozások száma 269 db, a térségi vállalkozások számának (1211 db) 21%-a, itt él az 59 év felettiek 29%-a. És sajnos az egyetemet, főiskolát végzettek száma ezeken a településeken csak 217 fő, ez a térségi adatok 20%-át adja. (ez így nem értelmezhető – ez a térség diplomásainak 20 %-a.) A településeken szinte mindegyikén megtalálható a vezetékes gáz, kivéve Pat és Zalaszentjakab. A csatornázottság nincs ilyen jó helyzetben, hiszen Galambok és Zalakomár kivételével sehol nem megoldott. Összességében megállapítható, hogy kevés munkahely, magas munkanélküliség, elöregedő lakosság, alacsony képzettség, gyenge civil élet, és rossz közlekedési infrastruktúra jellemzi ezeket a településeket. Pályázati képességük gyenge, fejlesztésre szorul. Csak integrált falu-, vállalkozás-, és közösségfejlesztési programok, továbbá a pozitív diszkrimináció javíthat tartósan a helyzetükön. Az Innovatív Dél- Zala Akciócsoporthoz 46 település tartozik, amelyből 14 település hátrányos helyzetű, lakosságuk 9.046 fő, ez a térségben élők 30%-a. A munkanélküliek aránya 5 % ponttal magasabb, mint a térségi átlag, számuk 1009 fő (2009.09. adat). A nonprofit szervezetek száma a térségben közel 200 db ezeken a településeken 37 db, ez 19%-ot jelent, míg a vállalkozások száma 269 db, a térségi vállalkozások számának (1211 db) 21%-a, itt él az 59 év felettiek 29%-a. És sajnos az egyetemet, főiskolát végzettek száma ezeken a településeken csak 217 fő, ez a térségi adatok 20%-át adja. (ez így nem értelmezhető – ez a térség diplomásainak 20 %-a.) A településeken szinte mindegyikén megtalálható a vezetékes gáz, kivéve Pat és Zalaszentjakab. A csatornázottság nincs ilyen jó helyzetben, hiszen Galambok és Zalakomár kivételével sehol nem megoldott. Összességében megállapítható, hogy kevés munkahely, magas munkanélküliség, elöregedő lakosság, alacsony képzettség, gyenge civil élet, és rossz közlekedési infrastruktúra jellemzi ezeket a településeket. Pályázati képességük gyenge, fejlesztésre szorul. Csak integrált falu-, vállalkozás-, és közösségfejlesztési programok, továbbá a pozitív diszkrimináció javíthat tartósan a helyzetükön. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 12% 10% 22% 10% 7% 15% 8% 0% 13% 3%

16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 33%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 11% 33% 10% 5% 10% 3% 17% 7% 1% Egyéb tevékenység 0%

17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.6%, ami 2.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.6% ▪Változás 2003-hoz képest 2.5 százalékpont

18 A kistérség munkanélküliségi adatai alapján megállapítható, hogy azok a Zala megyei, a régiós és az országos összehasonlításban is rosszabbak az átlagosnál, 2009. szeptember hónapban elérte a 12 %-ot. A szezonális adatok évről-évre javulást hoznak, hiszen főleg Zalakaros térségének idegenforgalma, az építőipar, kedvező irányba befolyásolja, de a 2008. év végén ez a szezonális csökkenés sem volt kimutatható a gazdasági válság hatásaként. A mezőgazdaság egyre kevesebb munkavállalót foglakoztat. A foglalkoztatási adatok településenkénti elemzése lényeges tendenciát mutat: A térségközponttól (Nagykanizsa), illetve Zalakarostól mért távolsággal egyenes arányban növekszik a munkanélküliség, van olyan település, ahol meghaladja 20%- ot. Különösen a kistelepüléseken, és általában a roma lakosság körében kilátástalan a foglalkoztatás. Nem hoztak hosszú távú változást a foglakoztatást elősegítő programok, amelyek főként a munka világába történő beilleszkedést segítették, és kevésbé a keresett szakmák képzését, vállalkozások indításának megkönnyítését tűzték ki célul. Megjegyzendő, hogy a fejlesztési területen rendkívül alacsony - népességarányukhoz viszonyítva - a roma vállalkozások száma. A nagykanizsai és zalakarosi térségben a nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen emelkedett 2009-re, jelenleg tartósan elérte a 6000 főt (2007-ben még csak 4000 fő volt). Növekedett a regisztrációba ismételten bekerülők száma is. A pályakezdő álláskeresők aránya tartósan 5 % felett van. A kistelepüléseken általában az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ezen a területen jelentős munkahelyteremtő programok nem indultak. Az aprófalvakban a nők és a romák körében a legkritikusabb a helyzet. Az Innovatív Dél-Zala Helyi Közösség területén a problémák strukturálisak. Az elmúlt 17 évben a foglalkoztatás szerkezete jelentősen átalakult, mert a magasabb szakképzettséget igénylő szakmák, munkahelyek száma jelentősen lecsökkent, és a betanított munka aránya lényegesen megnövekedett. A letelepedett új ágazatok csak kis mértékben igényelték a magasabb szaktudást. Ez egyrészt azzal járt, hogy a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatása lecsökkent, a fiatal magasan képzett munkavállalók elvándoroltak megyei, régiós, országos központokba (a kistelepüléseken az értelmiségi réteg a pedagógusokra szűkült). A kistérség munkanélküliségi adatai alapján megállapítható, hogy azok a Zala megyei, a régiós és az országos összehasonlításban is rosszabbak az átlagosnál, 2009. szeptember hónapban elérte a 12 %-ot. A szezonális adatok évről-évre javulást hoznak, hiszen főleg Zalakaros térségének idegenforgalma, az építőipar, kedvező irányba befolyásolja, de a 2008. év végén ez a szezonális csökkenés sem volt kimutatható a gazdasági válság hatásaként. A mezőgazdaság egyre kevesebb munkavállalót foglakoztat. A foglalkoztatási adatok településenkénti elemzése lényeges tendenciát mutat: A térségközponttól (Nagykanizsa), illetve Zalakarostól mért távolsággal egyenes arányban növekszik a munkanélküliség, van olyan település, ahol meghaladja 20%- ot. Különösen a kistelepüléseken, és általában a roma lakosság körében kilátástalan a foglalkoztatás. Nem hoztak hosszú távú változást a foglakoztatást elősegítő programok, amelyek főként a munka világába történő beilleszkedést segítették, és kevésbé a keresett szakmák képzését, vállalkozások indításának megkönnyítését tűzték ki célul. Megjegyzendő, hogy a fejlesztési területen rendkívül alacsony - népességarányukhoz viszonyítva - a roma vállalkozások száma. A nagykanizsai és zalakarosi térségben a nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen emelkedett 2009-re, jelenleg tartósan elérte a 6000 főt (2007-ben még csak 4000 fő volt). Növekedett a regisztrációba ismételten bekerülők száma is. A pályakezdő álláskeresők aránya tartósan 5 % felett van. A kistelepüléseken általában az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ezen a területen jelentős munkahelyteremtő programok nem indultak. Az aprófalvakban a nők és a romák körében a legkritikusabb a helyzet. Az Innovatív Dél-Zala Helyi Közösség területén a problémák strukturálisak. Az elmúlt 17 évben a foglalkoztatás szerkezete jelentősen átalakult, mert a magasabb szakképzettséget igénylő szakmák, munkahelyek száma jelentősen lecsökkent, és a betanított munka aránya lényegesen megnövekedett. A letelepedett új ágazatok csak kis mértékben igényelték a magasabb szaktudást. Ez egyrészt azzal járt, hogy a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatása lecsökkent, a fiatal magasan képzett munkavállalók elvándoroltak megyei, régiós, országos központokba (a kistelepüléseken az értelmiségi réteg a pedagógusokra szűkült). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

19 Ez a folyamat lecsökkentette a foglalkoztatottak jövedelemszintjét, ami a szolgáltató ágazat bevételeire is negatívan hatott. E mellett a hagyományosan erős gépipari ágazatokban szükséges szakmákban munkaerő hiány van, a szakképző iskolák nem tudják kielégíteni a munkáltatók igényeit. A foglalkoztathatóság érdekében jelentős erőforrásokat kell fordítani a felnőttképzés fejlesztésére (kulcskompetenciák fejlesztése, új szakma megszerzése, stb.), a képzési lehetőségek kistelepülési szinteken való megjelenésére. A cél a térség szereplőinek összefogásával nagyobb hozzáadott értéket előállító, innovatív ágazatok erősítése, elsősorban a természeti értékekre alapozott fejlesztésekkel. Ez a folyamat lecsökkentette a foglalkoztatottak jövedelemszintjét, ami a szolgáltató ágazat bevételeire is negatívan hatott. E mellett a hagyományosan erős gépipari ágazatokban szükséges szakmákban munkaerő hiány van, a szakképző iskolák nem tudják kielégíteni a munkáltatók igényeit. A foglalkoztathatóság érdekében jelentős erőforrásokat kell fordítani a felnőttképzés fejlesztésére (kulcskompetenciák fejlesztése, új szakma megszerzése, stb.), a képzési lehetőségek kistelepülési szinteken való megjelenésére. A cél a térség szereplőinek összefogásával nagyobb hozzáadott értéket előállító, innovatív ágazatok erősítése, elsősorban a természeti értékekre alapozott fejlesztésekkel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪ székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 3 db db 934 fő 9% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Építőipar ▪Egyéb szolgáltatás ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fogl. száma (fő) ▪197 ▪160 ▪158 ▪115 ▪110 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪5510 Szállodai szolgáltatás ▪4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése ▪9304 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás ▪5510 Szállodai szolgáltatás ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Név ▪Karos Spa ▪Szabadics Zrt. ▪Gránit Gyógyfürdő ▪MD Rt. ▪Fűzvölgy Agrár Zrt. 1 2 3 4 5

22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪67 ▪35 ▪34 ▪33 ▪25 ▪6024 Közúti teherszállítás ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás ▪3614 Egyéb bútor gyártása ▪4022 Gázelosztás, - kereskedelem ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 3 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪Kanizsa Sprint Kft. Név ▪Blasius Faipari Kft. ▪Totál Hungária Kft. (Újudvar) ▪Március 15 MGSz. ▪Új- palini Hús Kft. 6 7 8 9 10

23 A gazdasági átalakulás mélyreható változásokat hozott a LEADER térségben, amelynek eredményeként, iparágak tűntek el, és újak alakultak ki. Jelenleg a térségi gazdaság gerincét a vakum-technikai ipar, olaj-, gáz-, és gépipar, erdő- és fagazdaság, a bútoripar, a műanyagipar, a vízkezelés ipar, a zalakarosi térségben az egészségturizmus, az autóipari alkatrész-gyártó ipar, a pénzintézeti és kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások adják. A térségi települések közül csak Nagykanizsa rendelkezik jelentős iparral. A többi településen kisebb számban - a zalakarosi gyógyturizmust kivéve - helyi jellegű ipari, szolgáltató, kereskedelmi, és mezőgazdasági vállalkozások találhatók. A General Electric nagykanizsai gyárában több ezer fő dolgozik jelenleg is, az akciócsoport területén lévő települések lakói is nagy számban találnak itt munkát. A térség gazdaságára ez az egy cég erős függést gyakorol. Az Innovatív Dél-Zala Helyi Közösség területén leginkább az élelmiszeriparban figyelhető meg a hanyatlás. A növénytermesztés mutatói kedvezőtlenebbek, mint az országos átlag. Ezzel szemben pozitív hatásként kell megállapítani, hogy a meredek lejtésű dombvidék kiválóan alkalmas a Zalában amúgy is hagyományos erdőgazdálkodásra. A meglevő mezőgazdasági termelésre azonban az alacsony hozzáadott érték a jellemző, mivel jelenleg szinte alig történik meg a előállított termények, termékek elsődleges, másodlagos feldolgozása. A kistérségben 9800 vállalkozás működik, amelynek 27%-a társas vállalkozás. Az ezer főre jutó működő vállalkozások száma meghaladja a 120-t, ami a magasnak mondható régióban is. Ennek oka a kényszervállalkozások magas aránya, melyek jelentős része egyéni vállalkozás formájában működik. A 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 8, ez a Zala megyei adat 36 %-a. Az ágazati szerkezetet tekintve a régió többi kistérségéhez viszonyítva a nagykanizsai és zalakarosi kistérség esetében idegenforgalmi vállalkozások magas száma a szembetűnő,hiszen a régiós átlag duplája(15%). A gazdasági átalakulás mélyreható változásokat hozott a LEADER térségben, amelynek eredményeként, iparágak tűntek el, és újak alakultak ki. Jelenleg a térségi gazdaság gerincét a vakum-technikai ipar, olaj-, gáz-, és gépipar, erdő- és fagazdaság, a bútoripar, a műanyagipar, a vízkezelés ipar, a zalakarosi térségben az egészségturizmus, az autóipari alkatrész-gyártó ipar, a pénzintézeti és kereskedelmi-szolgáltató vállalkozások adják. A térségi települések közül csak Nagykanizsa rendelkezik jelentős iparral. A többi településen kisebb számban - a zalakarosi gyógyturizmust kivéve - helyi jellegű ipari, szolgáltató, kereskedelmi, és mezőgazdasági vállalkozások találhatók. A General Electric nagykanizsai gyárában több ezer fő dolgozik jelenleg is, az akciócsoport területén lévő települések lakói is nagy számban találnak itt munkát. A térség gazdaságára ez az egy cég erős függést gyakorol. Az Innovatív Dél-Zala Helyi Közösség területén leginkább az élelmiszeriparban figyelhető meg a hanyatlás. A növénytermesztés mutatói kedvezőtlenebbek, mint az országos átlag. Ezzel szemben pozitív hatásként kell megállapítani, hogy a meredek lejtésű dombvidék kiválóan alkalmas a Zalában amúgy is hagyományos erdőgazdálkodásra. A meglevő mezőgazdasági termelésre azonban az alacsony hozzáadott érték a jellemző, mivel jelenleg szinte alig történik meg a előállított termények, termékek elsődleges, másodlagos feldolgozása. A kistérségben 9800 vállalkozás működik, amelynek 27%-a társas vállalkozás. Az ezer főre jutó működő vállalkozások száma meghaladja a 120-t, ami a magasnak mondható régióban is. Ennek oka a kényszervállalkozások magas aránya, melyek jelentős része egyéni vállalkozás formájában működik. A 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 8, ez a Zala megyei adat 36 %-a. Az ágazati szerkezetet tekintve a régió többi kistérségéhez viszonyítva a nagykanizsai és zalakarosi kistérség esetében idegenforgalmi vállalkozások magas száma a szembetűnő,hiszen a régiós átlag duplája(15%). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24 A mezőgazdasági vállalkozások aránya (14%)pedig 2,5-szer magasabb,mint a Nyugat-Dunántúli Régió mutatói. Az arányeltolódás az ipari vállalkozásoknál érzékelhető,mivel 50%-al alacsonyabb a nagykanizsai és zalakarosi kistérségben, mint a régió más területein.Összességében a szolgáltatási szektor aránya az összes vállalkozáson belül 3,15 ponttal magasabb, mint a régióban. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatásközpontú gazdasági jellemzők alapján a nagykanizsai és zalakarosi kistérségben a régió átlagának megfelelő az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma (18),az ezer lakosra jutó szálláshely 45,6 ágy, viszont közel 30%-al alacsonyabb, míg a szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő(3,7 nap)0,3 nappal magasabb a régiós mutatónál.Az adatok együttes elemzése alapján az Innovatív Dél-Zala Helyi Közösség területe felzárkózó kategória besorolású, amely a Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb kategória.Ebből következik, hogy jelentős erőket megmozgató vállalkozás élénkítő programokra van szüksége a nagykanizsai és zalakarosi kistérségnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység11 Vallással kapcsolatos tevékenység3 Sporttal kapcsolatos tevékenység30 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység23 Oktatással kapcsolatos tevékenység9 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 6 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 25 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 8 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 26 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 13 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26 A KSH 2003-as évi adatai szerint Zala megyében 1271 regisztrált civil szervezet van, amelyből 446 alapítvány, 60 közalapítvány, 737 egyesület, szövetség és 28 egyéb szervezet. Az Innovatív Dél-Zala Helyi Közösség területén közel 200 civil szervezetet tartanak nyilván. A térséget vizsgálva a sport és szabadidős tevékenységek állnak az első helyen, amelyet követ az oktatás- kultúra, a településfejlesztés-szépítés, és a biztonság. A biztonság iránti igényt a folyamatosan emelkedő számú polgárőr, és tűzoltó egyesületek tevékenysége jelzi. A településfejlesztéssel a faluszépítő, falu baráti körök foglalkoznak. A szervezetek hatókör vizsgálata szerint a nonprofit szektor 40-50 %-a csak egy települést szolgál. A civil szervezetek jelentős része 500 000 Ft-nál kevesebb összegből gazdálkodik. A pályázati aktivitás alacsony, nagyrészt az NCA pályázatokra korlátozódik. A szervezetek támogatásába az önkormányzatok, gazdasági szervezetek (mint szponzorok) és magánszemélyek kapcsolódtak be. A Zalatáj Egyesület a Pannonhát Tájpark projekt továbbfejlesztésével az idegenforgalom, különösen a bakancsos és lovasturizmus elterjesztésében érdekelt. Osztrák-magyar PHARE pályázatuk folytatásaként össze kívánják kötni a térség túraútvonalait, és integrált szolgáltatást nyújtanak az idelátogatóknak. Tudásuk, tapasztalatuk rendkívüli jelentőséggel bír a turisztikai programok megvalósítása során. Rendkívül aktívak a térség roma szervezetei, köszönhető vezetőik társadalmi elismertségének. Koordinációjukkal országos és kistérségi civil kezdeményezések működnek (Roma Nők Országos Szövetsége, Dél-Zalai Cigányokért Egyesület). A LEADER Kísérleti program (2003-2004) kedvezményezett szervezete, a Zala Megyei Cigányok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete HEFOP és ROP pályázataival a kistérség hátrányos helyzetű munkavállalói számára nyújtott alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásokat, tartott fenn roma referensi hálózatot. A KSH 2003-as évi adatai szerint Zala megyében 1271 regisztrált civil szervezet van, amelyből 446 alapítvány, 60 közalapítvány, 737 egyesület, szövetség és 28 egyéb szervezet. Az Innovatív Dél-Zala Helyi Közösség területén közel 200 civil szervezetet tartanak nyilván. A térséget vizsgálva a sport és szabadidős tevékenységek állnak az első helyen, amelyet követ az oktatás- kultúra, a településfejlesztés-szépítés, és a biztonság. A biztonság iránti igényt a folyamatosan emelkedő számú polgárőr, és tűzoltó egyesületek tevékenysége jelzi. A településfejlesztéssel a faluszépítő, falu baráti körök foglalkoznak. A szervezetek hatókör vizsgálata szerint a nonprofit szektor 40-50 %-a csak egy települést szolgál. A civil szervezetek jelentős része 500 000 Ft-nál kevesebb összegből gazdálkodik. A pályázati aktivitás alacsony, nagyrészt az NCA pályázatokra korlátozódik. A szervezetek támogatásába az önkormányzatok, gazdasági szervezetek (mint szponzorok) és magánszemélyek kapcsolódtak be. A Zalatáj Egyesület a Pannonhát Tájpark projekt továbbfejlesztésével az idegenforgalom, különösen a bakancsos és lovasturizmus elterjesztésében érdekelt. Osztrák-magyar PHARE pályázatuk folytatásaként össze kívánják kötni a térség túraútvonalait, és integrált szolgáltatást nyújtanak az idelátogatóknak. Tudásuk, tapasztalatuk rendkívüli jelentőséggel bír a turisztikai programok megvalósítása során. Rendkívül aktívak a térség roma szervezetei, köszönhető vezetőik társadalmi elismertségének. Koordinációjukkal országos és kistérségi civil kezdeményezések működnek (Roma Nők Országos Szövetsége, Dél-Zalai Cigányokért Egyesület). A LEADER Kísérleti program (2003-2004) kedvezményezett szervezete, a Zala Megyei Cigányok Érdekvédelmi és Kulturális Egyesülete HEFOP és ROP pályázataival a kistérség hátrányos helyzetű munkavállalói számára nyújtott alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásokat, tartott fenn roma referensi hálózatot. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27 Hasonlóan építkezik az Európai Unió Roma Ifjúságáért Egyesület. Különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó csoportok jelentek meg a térségben, mint alkotóközösségek. Ezek közül a Kendlimajor Művészeti Akadémia hazai és nemzetközi művésztelepeket szervez. A Zalaszentbalázsi Fiatalok Egyesülete hosszú ideje mutat követendő példát az ifjúság összefogására. Az Anima Társadalmi és Kulturális Innovációs Egyesület keretében alternatív energetikai projektek előkészítése indult meg, a környezettudatosság és az energiahatékonyság növelése szempontjából ennek az egyesületnek nagy szerepe van a térségi program megvalósításakor. Civil szervezetek közreműködésével szervezik a Dunántúli Középkori Mezővárosok Találkozóját Zalakomárban, a Keresztúri Napokat Murakeresztúron és számos más térségi és megyei szintű programot is. Figyelemre méltó a német nemzetiségi szervezetek aktivitása is. A nonprofit szervezetek legfontosabb problémája az információáramlás rossz hatékonysága, valamint a szakértők hiánya. A térségben nem működik a kistelepülési civil érdekeket kezelő központ, holott ennek igényét már többször megfogalmazták. Hasonlóan építkezik az Európai Unió Roma Ifjúságáért Egyesület. Különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó csoportok jelentek meg a térségben, mint alkotóközösségek. Ezek közül a Kendlimajor Művészeti Akadémia hazai és nemzetközi művésztelepeket szervez. A Zalaszentbalázsi Fiatalok Egyesülete hosszú ideje mutat követendő példát az ifjúság összefogására. Az Anima Társadalmi és Kulturális Innovációs Egyesület keretében alternatív energetikai projektek előkészítése indult meg, a környezettudatosság és az energiahatékonyság növelése szempontjából ennek az egyesületnek nagy szerepe van a térségi program megvalósításakor. Civil szervezetek közreműködésével szervezik a Dunántúli Középkori Mezővárosok Találkozóját Zalakomárban, a Keresztúri Napokat Murakeresztúron és számos más térségi és megyei szintű programot is. Figyelemre méltó a német nemzetiségi szervezetek aktivitása is. A nonprofit szervezetek legfontosabb problémája az információáramlás rossz hatékonysága, valamint a szakértők hiánya. A térségben nem működik a kistelepülési civil érdekeket kezelő központ, holott ennek igényét már többször megfogalmazták. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága 2002-2006 között 406 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 406 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 30,78830,53730,52130,48930,382 -251-16 -32-107

29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 2% 63% 23% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év 15-59 év 59 év felett

30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 16% 4% 0% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 35% 8% 3% 17% 9% 26% 12% 10% 17%

31 Az Innovatív Dél Zala Akciócsoport területe 722 km2, lakóinak száma 30.282 fő. Az akciócsoport területén az átlagos népsűrűség 41,67 fő/km2 szemben a Zala megyei 78, 41 fő /km2-es népsűrűséggel. Településszerkezetére jellemző, hogy területén a települések 50 %-a 500 fő alatti, és egy város is található (Zalakaros). Általános tendencia, hogy a települések népességnagyság alapján “zsugorodnak”. A térség migrációs folyamatait tekintve megállapíthatjuk, hogy az elvándorlási adatok magasak. Ez leginkább a kistelepüléseken érezhető, néhány pozitív példa kivételével a térség számos települését az elnéptelenedés veszélyezteti (a népesség szám 100 fő alá csökkent). További hátrányt jelent a térségben, hogy a szakképzett munkaerő elhagyja a térséget. A térségben a népesség csökkenés legfőbb oka, hogy az élve születések száma rendre alatta marad a halálozások számának, 5 település kivételével (Bocska, Börzönce, Homokkomárom, Kerecseny, Zalaszentjakab) mindenütt negatív szaporodási indexet találunk. A vándorlási különbözetet tekintve 13 településen csak pozitív számok jelennek meg, míg 10 települése kizárólag negatív a különbözet. Egy térség humán erőforrás állományának egyik legfontosabb tényezője a korstruktúra. A korstruktúra vizsgálatának legfontosabb eleme az öregségi index meghatározása, mely a fiatal/idős arányt fejezi ki. A vizsgált térségben ez az érték: 0,7, azaz öregedő korstruktúráról tanúskodik. Az ilyen vidéki térségekre, melyekre az elöregedés jellemző a gazdaságfejlesztésük is problémába ütközik, hiszen szüksége van a munkaképes, innovációra kész lakosságra, amely a térség megújításában szerepet játszik. A cigányság, mint Magyarország legnagyobb etnikai kisebbsége nagy számban megtalálható térségünkben is. A 2001-es népszámlálás önbevalláson alapuló adatai szerint 1118 fő vallotta magát a térségben romának, ami viszont csupán a térségben élők 3 %-a. A cigány kisebbség aránya Zalakomárban, Zalaszentjakabon, Galambokon a legmagasabb. A térségi cigányok mintegy 70 %-a városlakó, a többi az apró falvakban él. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy a kistelepüléseken sok az értékét vesztett házas ingatlan, amelyet meg tudnak vásárolni. Az Innovatív Dél Zala Akciócsoport területe 722 km2, lakóinak száma 30.282 fő. Az akciócsoport területén az átlagos népsűrűség 41,67 fő/km2 szemben a Zala megyei 78, 41 fő /km2-es népsűrűséggel. Településszerkezetére jellemző, hogy területén a települések 50 %-a 500 fő alatti, és egy város is található (Zalakaros). Általános tendencia, hogy a települések népességnagyság alapján “zsugorodnak”. A térség migrációs folyamatait tekintve megállapíthatjuk, hogy az elvándorlási adatok magasak. Ez leginkább a kistelepüléseken érezhető, néhány pozitív példa kivételével a térség számos települését az elnéptelenedés veszélyezteti (a népesség szám 100 fő alá csökkent). További hátrányt jelent a térségben, hogy a szakképzett munkaerő elhagyja a térséget. A térségben a népesség csökkenés legfőbb oka, hogy az élve születések száma rendre alatta marad a halálozások számának, 5 település kivételével (Bocska, Börzönce, Homokkomárom, Kerecseny, Zalaszentjakab) mindenütt negatív szaporodási indexet találunk. A vándorlási különbözetet tekintve 13 településen csak pozitív számok jelennek meg, míg 10 települése kizárólag negatív a különbözet. Egy térség humán erőforrás állományának egyik legfontosabb tényezője a korstruktúra. A korstruktúra vizsgálatának legfontosabb eleme az öregségi index meghatározása, mely a fiatal/idős arányt fejezi ki. A vizsgált térségben ez az érték: 0,7, azaz öregedő korstruktúráról tanúskodik. Az ilyen vidéki térségekre, melyekre az elöregedés jellemző a gazdaságfejlesztésük is problémába ütközik, hiszen szüksége van a munkaképes, innovációra kész lakosságra, amely a térség megújításában szerepet játszik. A cigányság, mint Magyarország legnagyobb etnikai kisebbsége nagy számban megtalálható térségünkben is. A 2001-es népszámlálás önbevalláson alapuló adatai szerint 1118 fő vallotta magát a térségben romának, ami viszont csupán a térségben élők 3 %-a. A cigány kisebbség aránya Zalakomárban, Zalaszentjakabon, Galambokon a legmagasabb. A térségi cigányok mintegy 70 %-a városlakó, a többi az apró falvakban él. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy a kistelepüléseken sok az értékét vesztett házas ingatlan, amelyet meg tudnak vásárolni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

32 A lakásviszonyok lassú javulása ellenére a cigány lakosság mintegy 15 %-a még mindig lepusztult telepeken, elszigetelten él, integrálódásuk nem indult meg. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 8 % körüli, ez a cigányság körében legalább 80 %, de Zalakomárban szinte 100 %. Megállapíthatjuk, hogy a roma családok többsége szociális juttatásokból él, és újratermeli hátrányos helyzetét. Az Innovatív Dél – Zala Helyi Közösség területén kisszámú német és horvát kisebbség is él. Német kisebbséghez tartozónak 73 fő vallotta magát, de a hagyományápolásban, kultúrában sokkal többen részt vesznek. A térségben 461 fő vallotta magát a horvát kisebbségnek, élénk hagyományőrző és közösségépítő tevékenységet folytatnak. Nemzeti identitásuk megőrzését az anyaország közelsége és a nemzetiségek iránti elkötelezettsége is erősíti. A lakásviszonyok lassú javulása ellenére a cigány lakosság mintegy 15 %-a még mindig lepusztult telepeken, elszigetelten él, integrálódásuk nem indult meg. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 8 % körüli, ez a cigányság körében legalább 80 %, de Zalakomárban szinte 100 %. Megállapíthatjuk, hogy a roma családok többsége szociális juttatásokból él, és újratermeli hátrányos helyzetét. Az Innovatív Dél – Zala Helyi Közösség területén kisszámú német és horvát kisebbség is él. Német kisebbséghez tartozónak 73 fő vallotta magát, de a hagyományápolásban, kultúrában sokkal többen részt vesznek. A térségben 461 fő vallotta magát a horvát kisebbségnek, élénk hagyományőrző és közösségépítő tevékenységet folytatnak. Nemzeti identitásuk megőrzését az anyaország közelsége és a nemzetiségek iránti elkötelezettsége is erősíti. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) 7 11 0 45 0 Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 15% 24% 0% 98% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Állati hulladék tároló ▪Középiskola Mozgatórugó alcsoport

35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra alkalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 Az országos közúthálózat átlagos hosszát illetően Zala megye országos viszonylatban közepesen feltártnak tekinthető. Az úthálózat sűrűsége és a burkolat minősége az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a megyében (egyes mellékutak állapota azonban javításra szorul). A térségi települések úthálózata előnytelen, mert a falvak egy része a közigazgatási központjával sincs közvetlen összeköttetésben. Ezt a helyzetet részben a sajátos domborzati viszonyok, az észak-déli irányú dombvonulatok okozzák. Az elmúlt években a települések többségében helyi utakat, mezőgazdasági utakat és járdákat építettek. Sajnos még mindig van a térségben zsáktelepülés. Befejeződött az M7-es autópálya építése ez javítja az elérhetőséget, másrészt a települések környezetterhelését is enyhíti. Nagykanizsáról az Innovatív Dél-Zala Akciócsoport minden település közúton elérhető, a buszközlekedés is megoldott. Helyi tömegközlekedés csak Nagykanizsán működik. A vasúti közlekedés észak-dél, és kelet-nyugat irányban jelent a kistérség számára elérhetőséget. Murakeresztúr Horvátország és Olaszország felé biztosítja az ország, és a kistérség nemzetközi vasúti kapcsolatát. Légiközlekedés szempontjából fontos megemlítenünk Sármelléket, és a Nagykanizsa határában fekvő bajcsai, és a zalakarosi sport repülőteret. A FlyBalaton repülőtér távolsága a térség jelentősebb településeitől: Zalakaros: 19 km, Nagykanizsa: 35 km. A Sármelléki repülőtér folyamatos fejlesztése és bővítése elősegítheti a nyugat- dunántúli régió külföldi látogatószámának növekedését és csökkenti a budapesti repülőtér koncentráltságát. A helyszínen gyűjtött, jobbára a települési önkormányzatoktól származó adatok a KSH adatainál lényegesen magasabb, 97%-os vezetékes víz ellátottságot mutatnak. Az un. „közműolló”, vagyis a vezetékes vízellátottság és a csatornázottság közötti különbség azonban tovább „nyílt”. A térség szennyvíz-csatornahálózata bővítésre szorul, a 46 településből csupán 16 településen épült ki, de még kismértékben így is nagyobb a bekötési arány a megyei átlagnál. A folyamatban levő uniós projekt 15 településen oldja meg a csatornázást. Az országos közúthálózat átlagos hosszát illetően Zala megye országos viszonylatban közepesen feltártnak tekinthető. Az úthálózat sűrűsége és a burkolat minősége az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a megyében (egyes mellékutak állapota azonban javításra szorul). A térségi települések úthálózata előnytelen, mert a falvak egy része a közigazgatási központjával sincs közvetlen összeköttetésben. Ezt a helyzetet részben a sajátos domborzati viszonyok, az észak-déli irányú dombvonulatok okozzák. Az elmúlt években a települések többségében helyi utakat, mezőgazdasági utakat és járdákat építettek. Sajnos még mindig van a térségben zsáktelepülés. Befejeződött az M7-es autópálya építése ez javítja az elérhetőséget, másrészt a települések környezetterhelését is enyhíti. Nagykanizsáról az Innovatív Dél-Zala Akciócsoport minden település közúton elérhető, a buszközlekedés is megoldott. Helyi tömegközlekedés csak Nagykanizsán működik. A vasúti közlekedés észak-dél, és kelet-nyugat irányban jelent a kistérség számára elérhetőséget. Murakeresztúr Horvátország és Olaszország felé biztosítja az ország, és a kistérség nemzetközi vasúti kapcsolatát. Légiközlekedés szempontjából fontos megemlítenünk Sármelléket, és a Nagykanizsa határában fekvő bajcsai, és a zalakarosi sport repülőteret. A FlyBalaton repülőtér távolsága a térség jelentősebb településeitől: Zalakaros: 19 km, Nagykanizsa: 35 km. A Sármelléki repülőtér folyamatos fejlesztése és bővítése elősegítheti a nyugat- dunántúli régió külföldi látogatószámának növekedését és csökkenti a budapesti repülőtér koncentráltságát. A helyszínen gyűjtött, jobbára a települési önkormányzatoktól származó adatok a KSH adatainál lényegesen magasabb, 97%-os vezetékes víz ellátottságot mutatnak. Az un. „közműolló”, vagyis a vezetékes vízellátottság és a csatornázottság közötti különbség azonban tovább „nyílt”. A térség szennyvíz-csatornahálózata bővítésre szorul, a 46 településből csupán 16 településen épült ki, de még kismértékben így is nagyobb a bekötési arány a megyei átlagnál. A folyamatban levő uniós projekt 15 településen oldja meg a csatornázást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37 A villamos energia tekintetében a kistérség 100%-osan ellátottnak tekinthető, néhány külterületi lakott hely kivételével, ill. ahol a mezőgazdasági nagyüzem megszűnésével és saját villamos hálózati transzformátorállomásának kikapcsolásával az ellátás megszűnt. A nagykanizsai térségében 1950 óta jelen van a vezetékes gáz, és mára elmondhatjuk, hogy Börzönce, Kisrécse, Pat, Sand, Zalamerenye, Zalasárszeg és Zalaszentjakab kivételével mindenütt elérhető. Az alternatív energiaforrások használata csak nyomokban jelenik a településeken. Távközlés terén javuló tendencia figyelhető meg. Azonban, hasonlóan a megyei és régiós tendenciához a fővonalak száma csökken, és növekszik a mobiltelefon használata. Az internet elérés minden településen biztosított, a sávszélesség azonban még sok helyen nem teszi lehetővé a megfelelő információtovábbítást. A villamos energia tekintetében a kistérség 100%-osan ellátottnak tekinthető, néhány külterületi lakott hely kivételével, ill. ahol a mezőgazdasági nagyüzem megszűnésével és saját villamos hálózati transzformátorállomásának kikapcsolásával az ellátás megszűnt. A nagykanizsai térségében 1950 óta jelen van a vezetékes gáz, és mára elmondhatjuk, hogy Börzönce, Kisrécse, Pat, Sand, Zalamerenye, Zalasárszeg és Zalaszentjakab kivételével mindenütt elérhető. Az alternatív energiaforrások használata csak nyomokban jelenik a településeken. Távközlés terén javuló tendencia figyelhető meg. Azonban, hasonlóan a megyei és régiós tendenciához a fővonalak száma csökken, és növekszik a mobiltelefon használata. Az internet elérés minden településen biztosított, a sávszélesség azonban még sok helyen nem teszi lehetővé a megfelelő információtovábbítást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában 0.100.19 0.020.04 595%471% 15.484.30 1.810.68 853%632%

39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪394 ▪Község▪535 ▪Község▪824 ▪Község▪389 ▪Község▪74 ▪Község▪164 ▪Község▪744 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alsórajk Balatonmagyaród Belezna Bocska Börzönce Csapi Eszteregnye Munkanél- küliség (%) ▪8.85% ▪10.94% ▪10.39% ▪18.22% ▪13.64% ▪12.84% ▪6.74% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪541,281 ▪436,641 ▪444,307 ▪357,564 ▪271,107 ▪562,990 ▪492,280 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.336 ▪0.000 ▪0.298

40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪707 ▪Község▪136 ▪Község▪1,286 ▪Község▪774 ▪Község▪1,158 ▪Község▪265 ▪Község▪1,180 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Fityeház Fűzvölgy Galambok Garabonc Gelse Gelsesziget Hahót Munkanél- küliség (%) ▪5.90% ▪8.00% ▪14.05% ▪13.38% ▪2.94% ▪8.24% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪612,365 ▪509,835 ▪362,989 ▪365,387 ▪519,808 ▪468,845 ▪491,958 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪4.772 ▪1.376 ▪0.000 ▪0.489 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪9.669 ▪0.863 ▪0.000 ▪0.323

41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪230 ▪Község▪195 ▪Község▪242 ▪Község▪293 ▪Község▪262 ▪Község▪197 ▪Község▪433 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Homokkomárom Hosszúvölgy Kacorlak Kerecseny Kilimán Kisrécse Liszó Munkanél- küliség (%) ▪20.00% ▪9.00% ▪7.97% ▪10.56% ▪6.25% ▪15.93% ▪5.24% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪305,410 ▪420,451 ▪549,561 ▪271,866 ▪460,142 ▪303,115 ▪549,756 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.139 ▪0.000 ▪2.102 ▪0.000

42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪272 ▪Község▪567 ▪Község▪833 ▪Község▪1,951 ▪Község▪468 ▪Község▪544 ▪Község▪1,047 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Magyarszentmiklós Magyarszerdahely Miháld Murakeresztúr Nagybakónak Nagyrada Nagyrécse Munkanél- küliség (%) ▪2.22% ▪2.88% ▪13.38% ▪8.20% ▪13.20% ▪4.60% ▪3.74% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪601,748 ▪487,492 ▪425,025 ▪594,002 ▪428,147 ▪449,321 ▪712,843 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.001 ▪0.000 ▪1.222 ▪0.025

43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪318 ▪Község▪500 ▪Község▪243 ▪Község▪427 ▪Község▪435 ▪Község▪438 ▪Község▪930 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nemespátró Orosztony Pat Pölöskefő Rigyác Sand Sormás Munkanél- küliség (%) ▪6.28% ▪20.76% ▪10.87% ▪3.37% ▪9.18% ▪12.50% ▪5.56% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪402,014 ▪325,517 ▪396,479 ▪440,371 ▪571,502 ▪391,998 ▪623,029 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪3.214 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.008 ▪0.000 ▪0.903

44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Települések főbb jellemzői 6/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪624 ▪Község▪1,698 ▪Község▪1,071 ▪Város▪2,020 ▪Község▪3,195 ▪Község▪197 ▪Község▪115 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Surd Szepetnek Újudvar Zalakaros Zalakomár Zalamerenye Zalasárszeg Munkanél- küliség (%) ▪7.01% ▪7.87% ▪4.50% ▪7.05% ▪14.87% ▪10.71% ▪17.57% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪497,132 ▪558,365 ▪534,707 ▪607,455 ▪308,669 ▪275,624 ▪370,106 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪229.89 3 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.264 ▪0.000 ▪0.759 ▪54.880 ▪0.922 ▪0.183 ▪0.835

45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 7/7 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪621 ▪Község▪866 ▪Község▪402 ▪Község▪118 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Zalaszabar Zalaszentbalázs Zalaszentjakab Zalaújlak Munkanél- küliség (%) ▪11.80% ▪5.07% ▪18.93% ▪8.96% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪430,763 ▪629,547 ▪274,103 ▪334,164 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

46 Települések egy mondatos jellemzése 1/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Alsórajk ▪„A kis létszámú lakosság miatt a helyben elérhető szolgáltatások száma alacsony,alig van helyben munkahely, és a fiatalok számára sem tudják elősegíteni a letelepedést (elvándorlások száma magas).” ▪Balatonmagya ród ▪„AAz intézményrendszer fenntartása (óvoda, iskola) a csökkenő támogatások mellett alig megoldható, a helyben lévő szolgáltatások számának csökkenésével a település népességmegtartó ereje folyamatosan csökken.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település természeti környezetének (tőzegbányászat, tavak) és kulturális- történeti emlékeinek (Római kori villa, falusi kúria, Kis-Faludy Strób Zsigmond szülőhelye) hatékonyabb kihasználása, közösségépítő tevékenység erősítése.” ▪„Természeti adottságok (Kis-Balaton közelsége), az itt élők humánerőforrása (kreatív ötletek kulturális, turisztikai programok megvalósítására), a táji környezetbe illeszkedő gazdasági ágak fejlesztése (üdölő falu-ökofalu kialakítása) új távlatokat nyithat Balatonmagyaród számára.”

47 Települések egy mondatos jellemzése 2/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Belezna ▪„A határmenti zsáktelepülés a Nagykanizsa felé közvetlen közlekedést biztosító út hiánya miatt elzárt; mint társadalmi, mind gazdasági fejlődését az elérhetőség hiánya akadályozza.” ▪Bocska ▪„Nagy számú munkanélküliek, közösségi színtér hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Mura folyó adottságai, az érintetlen természeti környezet, a történeti múlt (Zrínyi-vár feltárása), az alternatív energiára épülő vállalkozás indulása a településen, serkentőleg hathat Belezna és mikrotérsége gazdasági és társadalmi életére.” ▪„Turizmus fejlesztése, víztározó építése.”

48 Települések egy mondatos jellemzése 3/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Börzönce ▪„A lakosság elöregedett, alig van fiatal, munkahely nincs. (A település lélekszáma 100 fő alatt van.)” ▪Csapi ▪„A munkalehetőség csekély volta, a humán infrastruktúra gyengesége, kevés a helyben maradó fiatal.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen kedvező fekvése, átfolyik a kürtöspatak, (horgásztó kialakítása), természetközeli turisztikai fejlesztésekbe való bekapcsolódás, közösségfejlesztés.” ▪„Városokhoz való közelség (Nagykanizsa, Zalakaros), természeti környezet szépsége pihenésre, relaxációra kiválóan alkalmas.”

49 Települések egy mondatos jellemzése 4/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Eszteregnye ▪„Fogyó lakosság, magas munkanélküliség nincs jövőképe a településnek. Lepusztult épületek funkciók nélkül. A település nem ismert a nagyközönség számára.” ▪Fityeház ▪„a község ellzártságban fekszik, ami miatt eddig a tőkebefektetések elkerülték. Helyben a vállalkozók kevés munkahelyet létesítettek, nem találnak funkciót az üresen álló önkormányzati épületeknek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A megépült autópálya adta lehetőségek ipari-logisztikai,és a természeti táj adta turisztikai lehetőségek kihasználása.A városból kiköltözők lakó-pihenő övezetévé válása.” ▪„A természeti környezet, a tórendszer turisztikai adottságainak kihasználása. A határnyitás után az átmenő forgalom részére szolgáltatások, (szálláshaly, vendéglátás) nyújtása. Esély mutatkozik a mezőgazdasági termények, termékek tovább feldolgozására.”

50 Települések egy mondatos jellemzése 5/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fűzvölgy ▪„A népesség elöregedése, település mérete, saját forrás, önerő teljes hiánya a fejlesztésekhez. A közigazgatási terület mérete nem teszi lehetővé új telkek kialakítását.” ▪Galambok ▪„A Zalakarosra épülő fizetővendég szolgálat jelentős visszaesése miatti gazdasági problémák ellensúlyozása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vonzó természeti környezet, jó levegő, Nagykaizsa közelsége, 74-es főút, M7-es autópálya közelsége, EU-s fejlesztési pályázatok igénybevétele, kerékpárút megépítése, új vállalkozások megtelepedése.” ▪„Zalakaros közelségére épülő turisztikai adottságok, a településen élő képzőművészek, a működő civil szervezetek, a helyi terméket előállító vállalkozók (méz, bor) tevékenységének fejlesztésével (versenyképesség, közösségépítés) kedvező változások indíthatók el.”

51 Települések egy mondatos jellemzése 6/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Garabonc ▪„Kevés a vállalkozás, kevés a regisztrált gazda. Rendezetlen környezeti állapot.” ▪Gelse ▪„Folyamatos fejlődés ellenére kevés a helyben lévő munkahely, a fiatalok letelepedését a lakótelkek hiánya akadályozza.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti környezet, szőlőbirtokok. Helyi termékek körének kialakítása. Kis- Balaton turisztikai értékének kialakítása.” ▪„Az új termálfürdő-uszoda köré kialakítandó kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás, szálláslehetőségek, kiállítótér stb) és kapcsolódó turisztikai irányok (pl. lovas, gyalogostúrázás) fejlesztése, a helyi termékekre épülő feldolgozóipar bővítése (asztalos-kárpitos ipar, zöldség-gyümölcs feldolgozás).”

52 Települések egy mondatos jellemzése 7/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gelsesziget ▪„A kistelepülésen kevés a helyben elérhető szolgáltatás, alig van helyben munkahely. A település egyes részeinek közterületei rendezetlenek” ▪Hahót ▪„Kevés a helyi munkalehetőség. Kevés a fiatal, kevés a vállalkozó.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A letelepedő fiatal családok számára szabadtéri közösségi terek (park, játszótér, stb.) kialakítása, közösségi élet erősítése, civil szervezetek szolgáltatásainak és rendezvényeinek fejlesztése, táji értékek megőrzése.” ▪„Teljes infrastruktúra, kedvező közlekedési feltételek (74. sz főút). Fejlesztésre alkalmas területek megléte (gazdasági- kereskedelmi- szolgáltató terület). Művelődési, szórakozási lehetőségek (sport, turisztika is), helyi szálláslehetőségek, óvoda, iskola helyben.”

53 Települések egy mondatos jellemzése 8/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Homokkomár om ▪„A gazdaság alacsony szintje, a népesség elöregedése és a hátrányos helyzetben lévő családok jelenléte. Az önszerveződő civil csoportok hiánya. Kedvezőtlen földrajzi fekvés, a település mérete és fekvése miatt nem függetlenítheti magát a szomszédos településektől. A saját forrás, önerő csaknem teljes hiánya a fejlesztésekhez.” ▪Hosszúvölgy ▪„A gazdaság alacsony szintje, a népesség elöregedése, az önszerveződő civil csoportok hiánya. Kedvezőtlen földrajzi fekvés, a település mérete fekvése miatt nem függetlenítheti magát a szomszédos településektől.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vonzó természeti környezet, jó levegő, csend, Nagykanizsa közelsége, 74-es főút, M7 autópálya közelsége, növekvő falusi turizmus iránti igény. A Nyolc Boldogság vallási közösség hagyomány ápolása a vallási területen minden hónap 13-án, országosan és külföldön is már ismert zarándoklat a homokkomárom kegytemplomhoz népszerüsíti a község hírnevét.” ▪„Vonzó természeti környezet, jó levegő, csend, Nagykanizsa közelsége, 74-es főút, M7 autópálya közelsége, növekvő falusi turizmus iránti igény.”

54 Települések egy mondatos jellemzése 9/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kacorlak ▪„A kistelepülésen nincs munkahely, a fiatalok elhagyják a települést.” ▪Kerecseny ▪„Szennyvízhálózat hiánya, utak állapota rossz. Munkahelyek nincsenek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település épített öröksége (két műemlék lakóház), a táji környezet adottságai (kerékpáros turisztikai lehetőség), a közösségi szolgáltatások fejlesztése.” ▪„Természeti környezet adottságai (szép táj, vadban gazdag erdő), turizmus fellendítése (bemutató állatpark kialakítása, rendezvények szervezése, ifjúsági, kézműves táborok szervezése).”

55 Települések egy mondatos jellemzése 10/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kilimán ▪„A település kedvező fekvése, nagyobb vállalkozások jelenléte, s a helybe vitt szolgáltatások ellenére elöregedik. Hiányzik a szennyvízcsatorna-hálózat.” ▪Kisrécse ▪„Szenyvízhálózat, és egyéb infrastruktúra hiánya. Nincs turisztikai csúcstermék.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi és mikrotérségi adottságokra (Gelsei fürdő) építve vállalkozásélénkítés, településkép fejlesztése, mezőgazdasági termelés feldolgozásának elősegítése (hűtőház helyben).” ▪„Falusi turizmus kiépítése. A természeti táj alkalmas megújuló energiák hasznosítására. Helyi termék előállítása.”

56 Települések egy mondatos jellemzése 11/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Liszó ▪„A településen kevés a munkahely, az úthálózat felújításra szorul. A közfeladatok ellátása közül a ravatalozó épületének felújítása szükséges.Hegyalja utca kialakítása.” ▪Magyarszent miklós ▪„A lakosság elidősödése, a fiatalok elvándorlása. Jelentős kihasználatlan területek és épületek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település kedvező természeti adottságokkal rendelkezik, lehetőség van turistaösvények kialaktására, árvízvédelemi szempontból indokolt egy záportározó kialakítása és hasznosítása.” ▪„A mezőgazdasági termékek és termények tovább feldolgozása. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése”

57 Települések egy mondatos jellemzése 12/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Magyarszerda hely ▪„Kevés helyben a munkahely, a bejárók számára nem kielégítő a közlekedés. A faluközpont nem kiépített, volt iskolaépület kihasználatlan.” ▪Miháld ▪„A település lakossága elöregedik, fiatalok elvándorolnak, kevés az új munkahely.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdasági ágazat fejlesztése hálózatépítéssel, vállalkozási kezdeményezések támogatásával.” ▪„Vállalkozásfejlesztési program indítása a természeti táj és a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében.”

58 Települések egy mondatos jellemzése 13/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Murakeresztúr ▪„Kavicsbányák rekultivációja. A termőföldek, erdők tulajdonviszonyánk alakulása. Közlekedési rendszerfejlesztés elhúzódása. ▪Kedvezőtlen talajadottságok. A település népességcsökkenése, a negatív természetes szaporodás tendenciája. A gazdasági koncentráció mellett perifériás, szervezőkészségben, központi szerepvállalásban elmaradott helyzet. ▪A település közúti zsákjellege.” ▪Nagybakónak ▪„Természeti értékek turisztikai szempontból kihasználatlanok. Közterületek, középületek felújításra szorulnak. Zsáktelepülés léte.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Oktatási-képzési intézmények fejlesztése. ▪INTERREG Nyugat-dunántúli Regionális pályázatok felzárkóztatási program kedvezményezettjei közé tartozik. ▪Közlekedési rendszer bővülése, közúti határátkelő nyitása.” ▪„Turisztika beindítása. Középületek, közterületek rendbetétele. település megközelíthetősége más irányból is aszfaltos úton. (Újudvar, Zalaújlak)”

59 Települések egy mondatos jellemzése 14/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyrada ▪„Kistérségi központtól távol fekszik, gyenge a szolgáltatások színvonala.” ▪Nagyrécse ▪„A turisztikai adottságok nem állnak össze egységes termékkínálattá. Az épített örökségek elhanyagolt állapotban vannak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A szőlő- bortermelés, és a Kis- Balaton adta turisztikai lehetőségek kihasználása.” ▪„Természeti táj adta turisztikai lehetőségek. Az M7 autópálya közelsége, vállalkozási övezet kialakítása.”

60 Települések egy mondatos jellemzése 15/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nemespátró ▪„A település zsáktelepülés, amelyből következően rossz a közlekedés. A várostól való jelentős távolság, az alacsony képzettség miatt kevés a munkahely, a falu elöregszik.” ▪Orosztony ▪„Magas a képzetlen munkaerő, emiatt magas a munkanélküliség aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Földrajzi és természeti adottságok alaklmasak lehetnek turisztikai fejlesztésekre.” ▪„Szép nyugodt természeti környezet, érintetlen tájak. Történeti emlékei (Thury György). Természetközeli és biogazdálkodás fejlesztése.”

61 Települések egy mondatos jellemzése 16/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pat ▪„Kevés a munkalehetőség, alacsony színvonalú és hiányos szolgáltatások. nem kapnak a gazdálkodók megfelelő támogatást, rossz közbiztonság.” ▪Pölöskefő ▪„Nagyon kevés a munkalehetőség, elöregedett a község, kevés a fiatal gyermekes család.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az erdő adta turisztikai lehetőségek kihasználása. Vállalkozásokat erősítő programok, szolgáltatások.” ▪„Vállalkozói területek kialakítása. Természeti adottságokra épülő kulturális és turisztikai fejlesztések.”

62 Települések egy mondatos jellemzése 17/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rigyác ▪„Munkahelyek hiánya, a település elöregedése, fiatalok elvándorlása.” ▪Sand ▪„Szennyvízcsatorna hálózat kialakítása, mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsága. Rossz közlekedési, megközelítési viszonyok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti táj adta turisztikai lehetőségek kiaknázása.” ▪„Természeti táj, az erdő turisztikai célú kihasználása. A gyünölcs termelés hozzáadott értékének növelése.”

63 Települések egy mondatos jellemzése 18/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Sormás ▪„A település jellegtelen arculata, nem vonzza az érdeklődőket.” ▪Surd ▪„Általános iskola megszűnése. Lakosság elöregedése. Kevés a munkahely és a vállalkozás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Település kedvező fekvése és Nagykanizsa valamint a határ közelsége(7. út mellett, M7 közelében) lehetőséget biztosít vállalkozások letelepedésére, új munkahelyek létrehozására.” ▪„Természeti környezet és az erdő adta gazdálkodási és turisztikai lehetőségek. Jó közlekedési viszonyok, két megye határán fekszik, erre turisztikai terméket építeni.Folyó közelsége.”

64 Települések egy mondatos jellemzése 19/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szepetnek ▪„Kevés a munkahely, és a magasan képzettek helyben nem kapnak munkát. A munkanélküliek képzettsége viszont alacsony. Nem indultak helyben vállalkozást támogató programok.” ▪Újudvar ▪„Infrastruktúra teljes kiépítettségének hiánya (járdák, utak, közterek, faluközpont befejezése). Gépek, eszközök hiánya, személyszállítási problémák megoldatlansága, civil szervezetek működéséhez szükséges tárgyi eszközök hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Nagyváros közelségére (Nagykanizsa) alapozott gazdaságfejlesztés, településen élő nemzetiségekre (német, horvát, roma) épülő multi-kulturális centrum funkció kialakítása, közösségfejlesztés, horgásztó és sportlétesítmények lehetőségeinek hatékonyabb kihasználása.” ▪„Idegenforgalmi lehetőségek kihasználása (természeti környezetből adódó előnyök kihasználása). Turistautak, sípálya, jóléti víztározó befejezése. Meglévő épületek kihasználásának növelése (szolgáltatások nyújtása helyi vállalkozók bevonásával).”

65 Települések egy mondatos jellemzése 20/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalakaros ▪„Vendégek szabadidő eltöltéséhez szükséges szabadidős szolgáltatások hiánya. Háttér ipar hiánya, egy lábon állás.” ▪Zalakomár ▪„Bűnözés, közbiztonság alacsony színvonala.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Gyógyfürdőből adódó lehetőségek minél szélesebb körben való kihasználása.” ▪„Jó fekvése miatt vállalkozások telepítése (helyi munkalehetőség).”

66 Települések egy mondatos jellemzése 21/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalamerenye ▪„Fejlesztési források szűkössége, elöregedő lakosság, helyi foglalkoztatási lehetőségek korlátozott volta, munkanélküliség, romatelep, illegális szemétlerakó.” ▪Zalasárszeg ▪„Szennyvízhálózat hiánya, a település elöregedése, alavsony vállalkozási aktivitás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vállalozások támogatása, falusi turizmus fejlesztése, tófejlesztés, elhanyagolt területek rendbetétele.” ▪„A természeti tájból fakadó értékek kihasználása, turisztikai fejlesztések.”

67 Települések egy mondatos jellemzése 22/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalaszabar ▪„Távol esik a városoktól,nincs munkalehetőség ezért a fiatalság elköltözik a településről és csak az idősek maradnak.” ▪Zalaszentbalá zs ▪„Nincs szennyvízcsatorna. felújításra storul az általános iskola és óvoda, az új lakótelep felé nincs járda. Ipari parkra lenne szükség, hogy vállalkozások települjenek meg, munkát biztosítva a környék munkanélküli lakosságának. A 74-es főút keresztezi a községet, ezért nagy az átmenő forgalom, kellene egy elkerülő szakasz.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Bekapcsolódás a Kis-Balatoni turisztikai programba. Kerékpárút tervezése.” ▪„A 74- es főútvonalon gyorsan elérhető Nagykanizsa és Zalaegerszeg. A városok munkahelyet biztosítanak a település lakóinak.Kiváló az autóbusz közlekedés. A község központi fekvése következtében általános iskola, óvoda, háziorvosi és védőnői központ van. Zalaszentbalázsra települt a KITE Zrt. alközpontja.”

68 Települések egy mondatos jellemzése 23/23 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zalaszentjaka b ▪„Elhanyagolt, rossz infrastruktúra, nem megfelelő közlekedés, gyenge vállalkozások.” ▪Zalaújlak ▪„A falu lakossága elöregedett, a fiatalok a munkahely hiánya miatt elvándorolnak a településről, inkább a közeli városban telepednek le.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mezőgazdasági ágazat technológiai fejlesztése, értékesítésben összefogás, hálózat építés.” ▪„A település környezeti adottsága miatt szép turisztikai látványosság. A Római Katolikus templom látványossága régészeti szempontból.”

70 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 19 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztése, kiemelten a helyi termékekre, a helyben keletkező nyersanyagok és előállított alapanyagok felhasználására” ▪„"Dél- Zala" várja vendégeit-Helyi turizmus fejlesztése” ▪„"Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése” ▪„"Unokáink Öröksége"- A helyi épített, kulturális és természeti örökség megőrzése, fejlesztése a térség népjóléti és turisztikai alkalmasságának fokozása, a környezettudatos gondolkodás növelése érdekében” ▪„„Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhasználás helyettesítése helyi előállítású és megújuló alapú energiatermékekkel” Fő fejlesztési prioritás ▪„A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében” 70 3 db 2 db 5 db 4 db 2 db 10,200,000 8,087,000 4,854,721 887,829 795,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db437,408

71 ▪"Ragadd meg a lehetőséget" Vállalkozások, kézművesek, projektek támogatása, versenyképes vállalkozások létrehozása, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 86,408 EUR – a(z) Fejlesztő, kutató bázis kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A természetre épülő helyi termékek előállítása, a térség jövedelemszerző képességének növelése ▪"A Mi termékünk a Te terméked" A szőlő, a bor, a zöldség, a gyümölcs, a fűszer és a gyógynövény ágazat fejlesztése, gazdaságosságának javítása Fő fejlesztési prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejlesztése, kiemelten a helyi termékekre, a helyben keletkező nyersanyagok és előállított alapanyagok felhasználására Allokált forrás (EUR) 7,620,000 400,000 2,180,000

72 ▪"Szívesen látjuk" Szálláshely-, vendéglátó, borturisztikai és egyéb turisztikai kapacitás kialakítása, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 86,408 EUR – a(z) Fejlesztő, kutató bázis kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪"Dél- Zala csalogat"A turizmust elősegítő programfejlesztés, értékesítés támogatása Fő fejlesztési prioritás: "Dél- Zala" várja vendégeit-Helyi turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 8,037,000 50,000

73 ▪Biztonságosabb kistérséget Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 86,408 EUR – a(z) Fejlesztő, kutató bázis kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Településfejlesztés, alapszolgáltatások fejlesztése, a hozzáférés elősegítése ▪"Generációk egységben" Idősek és fiatal családok részére nyújtandó szolgáltatások fejlesztése ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése ▪"Nem mondunk le senkiről" Kisebbségek, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, identitásuk növelése Fő fejlesztési prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások fejlesztése Allokált forrás (EUR) 40,721 4,334,000 250,000 120,000 110,000

74 ▪Épített örökségek megóvása, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 86,408 EUR – a(z) Fejlesztő, kutató bázis kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪"A Tiszta forrás" Kulturális örökség kutatása, megőrzése, továbbfejlesztése, népszerűsítése, örökségmarketing tevékenység támogatása ▪"Harmóniában a természettel" A táj népjóléti és turisztikai alkalmasságának fejlesztése ▪"Zöld Térséget" Környezettudatos beruházások, gazdálkodás, vállalkozások támogatása és a környezetszennyeződések megszüntetésére, csökkentésére irányuló tevékenységek elősegítése Fő fejlesztési prioritás: "Unokáink Öröksége"- A helyi épített, kulturális és természeti örökség megőrzése, fejlesztése a térség népjóléti és turisztikai alkalmasságának fokozása, a környezettudatos gondolkodás növelése érdekében Allokált forrás (EUR) 529,829 40,000 300,000 18,000

75 ▪A helyi megújuló energiaforrásokból származó energia és-energiatermékek használatának elősegítése és támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 86,408 EUR – a(z) Fejlesztő, kutató bázis kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪"Energiagazdálkodj okosan" A megújuló energia használat és az energiatakarékos szemlélet elterjesztése Fő fejlesztési prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhasználás helyettesítése helyi előállítású és megújuló alapú energiatermékekkel Allokált forrás (EUR) 460,000 335,000

76 ▪Fejlesztő, kutató bázis kialakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 86,408 EUR – a(z) Fejlesztő, kutató bázis kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪"Varázslat" Térségi marketing- és védjegyprogram kidolgozása és megvalósítása ▪A jövő alkotóműhelyei- több tudás, sikeres helyi társadalom Fő fejlesztési prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Allokált forrás (EUR) 86,408 78,000 273,000

77 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legnagyobb vállalk. Javaslatok 10 legfontosabb javaslat 12% 10% 22% 10% 7% 15% 8% 0% 13% 3% 13% 40% 12% 5% 12% 4% 0% 9% 1% 20% 30% 0% 20% 10% 0% 10% 0% 10% 0% 6% 39% 6% 13% 0% 19% 16% 0% 33% 0% 22% 0% 33% 11% 0%

79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„Létre kell hozni termékfejlesztő és kutató bázist. Feladata, hogy új eljárásokat, módszereket, technikákat kutasson fel, vagy fejlesszen ki,majd ezeket indítsa el, amelyek elősegítik a helyi vállalkozások alkalmazkodását a folyamatosan változó piaci viszonyokhoz. Az új módszerek felkutatásához folyamatosan szemlézik a hazai és a nemzetközi szakirodalmat és tapasztalatokat. A nemzetközi szakirodalmat és példákat ("best practice") összehangolva a helyi igényekkel és lehetőségekkel termékfejlesztési módszereket dolgoznak ki.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egy darab fejlesztőbázis kialakítása, esetlegesen több telephellyel. A termékfejlesztő központ tartósan fenntartja magát. (Min. 3 termékfejlesztési és 3 értékesítési / hálózatszervezési projekt megtervezése/beindítása.) Komplex projekt, kapcsolat a 2545, és a 2557 HMPE-vel.”

2 80 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” ▪„Különböző vállalkozói hálózatok, klaszterek létrehozása a térségben működő vállalkozások részvételével. Ezek a szervezetek tegyék lehetővé az adott vállalkozások hatékonyabb működését, a piackutatást, az olcsóbb anyagbeszerzést, illetve közös fellépést a mikrovállalkozás méretét meghaladó közbeszerzéseken, pályázatokon. Az igények kielégítésére egyéni kezdeményezések vannak, de vállalkozói szövetségekkel a jelentkező igények hatékonyabban kielégíthetőek.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Létrejön legalább 2 szakmai együttműködés, klaszter, amelynek eredményeként a tagok esetében az inflációt 5 % ponttal meghaladó árbevétel növekedésre számítunk. (A térségben az 1 főre jutó SZJA alapot képező jövedelem a régiós átlagnál jobban növekszik.) Komplex projekt, kapcsolat a 2282 és a 2321-es HPME-vel.”

81 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A térség jövőképén alapuló marketingstratégia, és ez alapján elkészülő arculati kézikönyv elkészítése, 1 térségi védjegyprogram alapelveinek és eljárásrendjének kidolgozása, földrajzi lehatárolása és termék/szolgáltatás típusok meghatározása, arculati elemeinek kidolgozása és a védjegy - programhoz való csatlakozás feltételeinek meghatározása, és a védjegy piaci bevezetése. Érintettek: helyi célok megvalósítását és értékesítését zászlajukra tűző civil szervezetek, helyi terméket előállító vállalkozók, szolgáltatásokat nyújtó önkormányzatok, magánszemélyek.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„1 arculati kézikönyv, térségi védjegy, programleírás a védjegyprogramhoz való csatlakozáshoz. Komplex projekt, kapcsolat 2282, és a 3352 HPME-el.”

▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 4 ▪„Falusi szálláshelyek mennyiségi és minőségi bővítése (3-4 napraforgó minősítés), amelyek kialakítása megfelel mind a mai fogyasztók elvárásainak, mind a térségi, települési arculatnak, építészeti hagyományoknak.Ifjúsági szálláshelyek kialakítása és bővítése a diákok bakancsos túrázásához kapcsolódó igényes, de megfizethető szálláshelyek kialakítása. Turisztikai szolgáltatás fejlesztés a térség adottságaira építve (öko, lovas, vadász-, erdei, horgász, bor-, kerékpáros, vizi és alkalmi falusi, agroturisztikai szolgáltatások fejlesztése).” ▪„A térségben töltött vendégéjszakák emelkedése.100 falusi/ifjúsági turisztikai szállásférőhely kialakítása. Turisztikai szolgáltatási kínálat bővülése. A térség idegenforgalmi bevételeinek emelkedése.” 82 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

83 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Erdőgazdasági, fafeldolgozási melléktermékre, hulladékra épülő, villamos energia, hő, melegvíz termelő kapacitás kiépítése.üzemeltetése, a hulladék hőre pedig faszárító stb.építése, fűtési rendszerekre való csatlakozás, esetleg üvegház kiépítése fűtése.Háztartási hasznosítás apríték égető kazán üzemeltetésével lehetséges. Biogáz, földhő, víz energetikai célú hasznosításának támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségben felhasznált energia 1%- nak kiváltása 2013-ig.”

▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” 6 ▪„Helyi induló/működő vállalkozások támogatása javíthatná a térség jövedelemteremtő helyzetén. A már működő és újonnan alakuló vállalkozásai technológiai, infrastrukturális fejlesztése elősegítendő. Az UMVP I-II. tengelybe nem illeszkedő programok támogathatók.” ▪„Új vállalkozások alakításával, meglévők fejlesztésével új munkahelyek jönnek létre. Minőségirányítási, vállalatirányítási rendszerek bevezetésével, infrastrukturális és technológiai fejlesztéssel nő a vállalkozások versenyképessége. Javulnak a térség gazdasági mutatói. Nő a lakosság jövedelem szintje.” 84 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

85 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„Falusi szálláshelyek mennyiségi és minőségi bővítése (3-4 napraforgó minősítés), amelyek kialakítása megfelel mind a mai fogyasztók elvárásainak, mind a térségi, települési arculatnak, építészeti hagyományoknak.Ifjúsági szálláshelyek kialakítása és bővítése a diákok bakancsos túrázásához kapcsolódó igényes, de megfizethető szálláshelyek kialakítása. Turisztikai szolgáltatás fejlesztés a térség adottságaira építve (öko, lovas, vadász-, erdei, horgász, bor-, kerékpáros, vizi és alkalmi falusi, agroturisztikai szolgáltatások fejlesztése).” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségben töltött vendégéjszakák emelkedése. 100 falusi/ifjúsági turisztikai szállásférőhely kialakítása. Turisztikai szolgáltatási kínálat bővülése. A térség idegenforgalmi bevételeinek emelkedése.” Szektor

▪„Egyéb szolgáltatás” 8 ▪„A "Becsali Élményprogram" összeállítása, a térség turisztikai kínálatának összefogása és egységes programcsomag létrehozás. Összefogással lehet megtervezni és kialakítani a falusi turizmus élményelemeit úgy, hogy mindig találjunk térségi kapcsolódási pontokat. Kiadványok kiadása (elektronikus is).” ▪„A kínálatba beilleszthető, min. 5 programszolgáltatás kialakítása, turisztikai marketing kiadványok megjelentetése a programszolgáltatásokhoz kapcsolódva. (Min. 5%-al növekszik a vendégéjszakák száma.)” 86 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

87 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A feldolgozó kapacitások növelése, új technológiák beszerzésének a támogatásával nő a terület jövedelmezősége. Értékesítési pontok, boltok, hálózat kialakítása szükséges. Az ezzel kapcsolatos fejlesztések támogatása. Támogatni kell az ÚMVP I.- II.- és III. tengelyébe nem illeszkedő, a mezőgazdasági termékek nem elsődleges feldolgozásával összefüggő fejlesztéseket.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Min. 5 feldolgozó egység (üzem) fejlesztése, vagy létrehozása. (min. 5 új munkahely létrehozása).”

▪„” 10 ▪„” 88 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

90 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A közösségi ismeretszerzés módja olyan rövid, aktuális információkat átadó képzések szervezése (Nem OKJ), amelyek "népfőiskola" mintájára működnek. Ezeken a képzéseken lehetőség nyílik arra, hogy egy - egy téma legkompetensebb képviselőitől jussanak a résztvevők aktuális, munkájukban felhasználható ismeretkhez. ÚMVP III. tengelyéből nem támogatható képzések.” Megoldási javaslat ▪„1 internetes portál, mint a tudásközvetítés, tapasztalatcsere eszköze. 1 képzés "népfőiskola" és workshop módszerrel. 14 párbeszédkör működtetése.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

91 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Létrehozni egy olyan internetes portált, amely a hazai és a külföldi szakirodalmi forrásokat monitorozva folyamatosan biztosítja a legújabb, a térségi viszonyok közé könnyen adaptálható információkat a térségi vállalkozások és egyéb szervezetek számára. Ezen portál felhasználja az online kapcsolattartás legújabb eszközeit (blog, fórum, hírlevél). A tudásközvetítés másik módja olyan rövid, aktuális információkat átadó képzések szervezése (nem OKJ), amelyek "népfőiskola" mintájára működnek. Ezeken a előadássorozatokon lehetőség nyílik arra, hogy egy - egy téma legkompetensebb képviselőitől jussanak a résztvevők aktuális, munkájukban felhasználható ismeretekhez. Közösségépítő párbeszédkörök szervezése.” Megoldási javaslat ▪„1 internetes portál, mint a tudásközvetítés, tapasztalatcsere eszköze. Min. 5 előadássorozat "népfőiskola" és workshop módszerrel. 22 párbeszédkör működtetése. --Komplex projekt, kapcsolat a 3352 és a 2321 HPME- vel.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

92 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„Szabadtéri pihenőrészek, piacok, játszóterek kialakításának támogatása. Nem védett épületek külső megújítása elősegítése a hozzákapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztéssel együtt.” Megoldási javaslat ▪„Játszóterek kialakítása/ meglévő játszóterek fejlesztése, EU komform- á tétele. Pihenőövezetek kialakítása, padokkal, ivókutakkal, szélfogókkal. Faluközpontok minőségi átalakulása, piacterek kialakítása. Várhatóan 5 új munkahely jön létre. Javul a lakosság életminősége.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

93 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„Szabadtéri pihenőrészek, piacok, játszóterek kialakításának támogatása. Nem védett épületek külső megújítása elősegítése a hozzákapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztéssel együtt.” Megoldási javaslat ▪„Játszóterek kialakítása/ meglévő játszóterek fejlesztése, EU komform- á tétele. Pihenőövezetek kialakítása, padokkal, ivókutakkal, szélfogókkal. Faluközpontok minőségi átalakulása, piacterek kialakítása. Várhatóan 3 új munkahely jön létre. Javul a lakosság életminősége.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

94 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„Összefogással, civil programokkal lehetőséget látunk a közbiztonság javítására. Szomszédok egymásért mozgalom indítása. Tájékoztató kiadvány megjelentetése, terjesztése a biztonság fokozásáról. Bűnmegelőzési fórumok tartása. Hangosbemondó rendszer kiépítése. Vagyonvédelmi rendszerek beépítése. Jelzőrendszerek kiépítése.Polgárőr egyesületek eszközállományának fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„Technikai eszköz beszerzése, tájékoztató kiadványok összeállítása, tájékoztató rendezvények szervezése. Fejlesztések min. 5 szervezetnél. (A bűnesetek számának jelentős csökkenése a térségben: 2013- ra 10%-kal. )” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Közbiztonsági szolgálat”

95 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A biomassza alapanyagok és egyéb megújuló energiák előállításának ösztönzése. A biomassza (fahulladék, erdőalja, vágástéri apadék, hígtrágya, állattartási és mezőgazdasági melléktermékek, stb) hasznosításának elősegítése. Elsősorban nem lakossági demonstrációs berendezések és mintaprojektek támogatása. Minden a térségben racionálisan megvalósítható megújuló energia fajtából 1-2 bemutatása földrajzilag szétszórva. A KEOP 6.2.0 kívüli mintaprojektek és az ÚMVP- n kívüli mintaprojektek.” Megoldási javaslat ▪„5 kisebb pilot jellegű alternatív energiát használó projekt támogatása a térségben.---- Kapcsolat komplex projektekkel: a HPM 2268, és 2545” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

96 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A térség kulturális, örökségének feltárása, rendszerezése, megőrzése és népszerűsítése, a térség ismertségének növelése. Eseményút tervezése és kialakítása, térségi népdalkörök anyagaiból CD/DVD készítése. Kultúrérték katalógus összeállítása.” Megoldási javaslat ▪„Térségre jellemző kulturális repertoár kialakítása az amatőr művészeti együtteseknél. Térségi amatőr művészeti együttesek anyagaiból 1 CD/DVD összeállítása. A térség kulturális értékeinek tematikus gyűjteményének/katalógusának összeállítása (min. 3 témában).A hagyományápoló egyesületek taglétszámának emelkedése (5-10 %-kal)” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

97 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Állandó telephelyű, vagy utazó tehetséggondozó és felzárkóztató program kidolgozása, és ezzel összefüggő információs és mentor program indítása. A kisebbségi és/vagy hátrányos helyzetű fiatalok középiskolai, felsőfokú tanulmányainak nyomon követése segítése.Kis léptékű fejlesztések, amelyeket a TÁMOP nem támogat.” Megoldási javaslat ▪„Min. 15 fő roma/ kisebbségi vagy más hátrányos helyzettel küzdő fiatal tanulmányainak elősegítése, min. 1 tanoda jellegű program elindítása.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szociális ellátás” Fejlesztési téma

98 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

99 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/69 Kód: NyD-16-GF-B-02 Sorszám: 2789 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "Ragadd meg a lehetőséget" Vállalkozások, kézművesek, projektek támogatása, versenyképes v... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A Nagykanizsai és a Zalakarosi kistérségben több olyan mikro- és kisvállalkozás működik, melyek fejlődési potenciállal rendelkeznek ugyan, de nem tőkeerősek, ezért nem képesek lehetőségeiket erősségükké formálni: fejlettebb technológiájú, termelő kapacitásukat bővítő s ezáltal munkahelyteremtő eszközöket beszerezni, jövőbemutató szolgáltatásokat igénybevenni, szaktudásukat és infrastrukturájukat fejleszteni. Helyzet/ adottság ▪A növekedési potenciállal rendelkező mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő ▪képességének növelése technológiai és infrastrukturális fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül: eszközbeszerzés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, licenc és know-how beszerzések, információs technológia fejlesztése, piacra jutás támogatása, vállalati HR fejlesztés, tanácsadás igénybevétele, szabványok bevezetése és tanúsíttatás. Probléma/ lehetőség ▪A fejlődési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások részére "tőkeinjekció" biztosítása a következőkhöz: eszközbeszerzés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, licenc és know-how beszerzések, információs technológia fejlesztése, piacra jutás támogatása, vállalati HR fejlesztés, tanácsadás igénybevétele, szabványok bevezetése és tanúsíttatás. Ezáltal munkahelyek teremtődnek, az elvándorlási mutatók csökkennek. Megoldási javaslat ▪A támogatás hatására térségen 20 új munkahely jön létre. Az SZJA alap növekedési üteme meghaladja a régiós átlag növekedési ütemét. Az adott településeken csökken a munkanélküliség és nő az önkormányzatok helyi adó bevétele. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000000 EUR▪Önkormányzatok0% 9800000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága3000000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek30%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/69 Kód: NyD-16-GF-B-02 Sorszám: 2789 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/69 Kód: NyD-16-GF-B-09 Sorszám: 2792 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "Ragadd meg a lehetőséget" Vállalkozások, kézművesek, projektek támogatása, versenyképes v... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség számára fontos a versenyképesség megőrzése, fejlesztése, a települések rendelkeznek ipari parkok kiépítésére alkalmas területtel. A létesítésekkel kialakulhat a befektetés-ösztönzés tudatosan szervezett tevékenysége.Ezt követően meg lehet szólítani a magasan kvalifikált munkaerőt alkalmazó, kis- és középvállalkozói réteget is.A térségből kivonulnak, ill. jelentősen csökkentik a foglakoztattainak számát, nő a munkanélküliség. Új munkahelyeket kell létrehozni. Helyzet/ adottság ▪A térségben található ipari parkok egy része már megtelt, így új területek bevonására van szükség, míg többségük esetében pedig a meglévő szolgáltatások fejlesztésére van szükség, hogy kistérségi funkciókat betölteni képes parkokká válhassanak, illetve egyre több már a vállalkozások inkubációjához kapcsolódó szolgáltatással is rendelkezzenek. Probléma/ lehetőség ▪Új ipari parkok létrehozása a cél, és a meglévő ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Minimum 2 db új ipari park jön létre, 2 db szolgáltatása bővül.Létrejön 200 új munkahely. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/69 Kód: NyD-16-GF-A-03 Sorszám: 2734 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "Ragadd meg a lehetőséget" Vállalkozások, kézművesek, projektek támogatása, versenyképes v... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A települések elnéptelenednek, kevés a munkahely, kevés a vállalkozó, mindez kihat a munkanélküliség alakulására, továbbá az önkormányzatok bevételeire. A térség vállalkozói nem megfelelő technológiával, infrastruktúrával rendelkeznek (versenyhátrányban vannak). A termékek hozzáadott értéke alacsony. Alacsony a vállalkozói aktivitás. Hiányzik a kézműves mesterségek bemutatkozási lehetősége, mint gyártási, mind eladási szinten. Helyzet/ adottság ▪A helyi vállalkozások alacsony jövedelmet termelnek, kevés helyi munkahelyet biztosítanak. A jövedelem kiáramlik a térségből. Alacsony hozzáadott értéket hordozó termékeket állítanak elő a vállalkozók. A hagyományápoló kézművességgel foglalkozó mesterek, az előállított termékek ismertsége alacsony, a termékek iránti kereslet ingadozó. A tőke hiány akadályozza a térség mikróvállalkozásainak fejlődését. Probléma/ lehetőség ▪Helyi induló/működő vállalkozások támogatása javíthatná a térség jövedelemteremtő helyzetén. A már működő és újonnan alakuló vállalkozásai technológiai, infrastrukturális fejlesztése elősegítendő. Az UMVP I-II. tengelybe nem illeszkedő programok támogathatók. Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások alakításával, meglévők fejlesztésével új munkahelyek jönnek létre. Minőségirányítási, vállalatirányítási rendszerek bevezetésével, infrastrukturális és technológiai fejlesztéssel nő a vállalkozások versenyképessége. Javulnak a térség gazdasági mutatói. Nő a lakosság jövedelem szintje. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok0% 1100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága698000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/69 Kód: NyD-16-GF-A-03 Sorszám: 2734 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/69 Kód: NyD-16-GF-B-03 Sorszám: 2800 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "Ragadd meg a lehetőséget" Vállalkozások, kézművesek, projektek támogatása, versenyképes v... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Alacsony a vállalkozási aktivitás, különösen a fiatal anyák, az idősek nem találnak munkát. A vállalkozók nem megfelelő technológiával, infrastrukturával rendelkeznek, ami versenyképességi hátrányt jelent. Leromlott, lepuszult, sokszor elhagyott volt TSZ épületekben működnek, nem képesek magas jövedelmezőséget biztosító termelésre. Következményként nincs fejlesztés, és leszakadás az iparágak vezető vállalkozásaitól, ami által negatív spirálba kerülnek. Nem tudják vállalni a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását. Helyzet/ adottság ▪Technológiai fejlesztés, programokkal megindítani a vállalkozói érdeklődést a településeken. Önkormányzati elhagyott, nem gondozott ingatlanok felajánlása a vállalkozóknak. Ügyviteli támogatás összevont együttes megoldásával segíteni működésük indítását a hátrányos helyzetű csoportok körében. Probléma/ lehetőség ▪Alternatív foglalkoztatási programok indítása az alacsonyan képzett vagy más hátrányokkal küzdő vidéki munkavállalók érdekében. Megoldási javaslat ▪Min. 20 fő munkanélküli bevonása különböző képzési -foglalkoztatási programokba, 10 fő tartós elhelyezése az elsődleges munkaerő piacon. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 4. prioritás - A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/69 Kód: NyD-16-GF-A-04 Sorszám: 2739 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "Ragadd meg a lehetőséget" Vállalkozások, kézművesek, projektek támogatása, versenyképes v... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A települések elnéptelenednek, kevés a munkahely, kevés a vállalkozó, mindez kihat a munkanélküliség alakulására, továbbá az önkormányzatok bevételeire. A térség vállalkozói nem megfelelő technológiával, infrastruktúrával rendelkeznek (versenyhátrányban vannak). A termékek hozzáadott értéke alacsony. Alacsony a vállalkozói aktivitás. Hiányzik a kézműves mesterségek bemutatkozási lehetősége, mint gyártási, mind eladási szinten. Helyzet/ adottság ▪A helyi vállalkozások alacsony jövedelmet termelnek, kevés helyi munkahelyet biztosítanak. A jövedelem kiáramlik a térségből. Alacsony hozzáadott értéket hordozó termékeket állítanak elő a vállalkozók. A hagyományápoló kézművességgel foglalkozó mesterek, az előállított termékek ismertsége alacsony, a termékek iránti kereslet ingadozó. A tőke hiány akadályozza a térség mikróvállalkozásainak fejlődését. Probléma/ lehetőség ▪Helyi induló/működő vállalkozások támogatása javíthatná a térség jövedelemteremtő helyzetén. A már működő és újonnan alakuló vállalkozásai technológiai, infrastrukturális fejlesztése elősegítendő. Az UMVP I-II. tengelybe nem illeszkedő programok támogathatók. Megoldási javaslat ▪Új vállalkozások alakításával, meglévők fejlesztésével új munkahelyek jönnek létre. Minőségirányítási, vállalatirányítási rendszerek bevezetésével, infrastrukturális és technológiai fejlesztéssel nő a vállalkozások versenyképessége. Javulnak a térség gazdasági mutatói. Nő a lakosság jövedelem szintje. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 312 Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok0% 700000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága389000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/69 Kód: NyD-16-GF-A-04 Sorszám: 2739 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/69 Kód: NyD-16-GF-B-04 Sorszám: 3996 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "Ragadd meg a lehetőséget" Vállalkozások, kézművesek, projektek támogatása, versenyképes v... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kevés a roma vállakozó, mert nincs elegendő anyagi forrás és szakértelem a vállakozások indításához. Ezáltal halmozódnak a kisebbség vonatkozásában egyébként is meglevő hátrányos helyzetek, az átlagosat sokszorosan meghaladó munkanélküliség. Helyzet/ adottság ▪Nincsenek speciálisan számukra indított vállalkozást előkészítő prgramok, amelyek nam csak oktatást végeznek, hanem a vállalkozás indítása után is nyomon követik, támogatják a vállalkozót. Probléma/ lehetőség ▪Meglévő roma és induló roma vállalkozások technológiai fejlesztése a munkahelyteremtés érdekében. Megoldási javaslat ▪Min. 5. roma vállalkozási program elindítása a térségben. Min. 5 új munkahely kialakítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Első készlet (működés megindításához szükséges alapanyagok) beszerzése, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/69 Kód: NyD-16-GF-1-04 Sorszám: 2794 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "Ragadd meg a lehetőséget" Vállalkozások, kézművesek, projektek támogatása, versenyképes v... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Kevés a roma vállalkozó, mert nincs elegendő anyagi forrás és szakértelem a vállalkozások indításához. Ezáltal halmozódnak a kisebbség vonatkozásában egyébként is meglevő hátrányos helyzetek, az átlagosat sokszorosan meghaladó munkanélküliség. Helyzet/ adottság ▪Nincsenek speciálisan számukra indított vállalkozást előkészítő programok, amelyek nem csak oktatást végeznek, hanem a vállalkozás indítása után is nyomon követik, támogatják a vállalkozót. Probléma/ lehetőség ▪Kisebbségi vállalkozások információellátásának biztosítása, információs pont kialakítása, rendszeres találkozók szervezése.Elsődleges célcsoport a térségben élő roma fiatalok. Megoldási javaslat ▪Egy darab roma vállalkozói pont kialakítása. Roma vállalkozó jelölt bevonása a programba, munkaügyi központ támogatási programjaival együttműködve. Információs pont havi látogatóinak száma 20-25 fő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪ingatlan bérlés (10%), Kisértékű eszközök (irodaszerek) beszerzése (10%), Roma célcsoport számára képzés (25%), Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kapcsolattartás költségei (6%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16500 EUR▪Önkormányzatok100% 23721 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága33000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/69 Kód: NyD-16-GF-1-04 Sorszám: 2794 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/69 Kód: NyD-16-GF-A-05 Sorszám: 2806 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "A Mi termékünk a Te terméked" A szőlő, a bor, a zöldség, a gyümölcs, a fűszer és a gyógyn... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben jelentős mezőgazdasági termelés folyik. Ugyanakkor a feldolgozóipar jelenléte elenyésző, a termékek jó részét a térségen kívül dolgozzák fel. A megtermelt alapanyagok alternatív értékesítési lehetősége kevés (gabona- élelmiszer, biomassza). Helyzet/ adottság ▪A térségben hiányoznak a mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások. A másodlagos feldolgozást végző szervezetek versenyképessége nem megfelelő, hiányzik a fejlesztéshez szükséges tőke. Probléma/ lehetőség ▪A másodlagos feldolgozást végző ágazatok (szőlő, gyümölcs,húsfeldolgozás, tejfeldolgozás, stb.) termékfejlesztése, technológiai korszerűsítés, minőség javítása, speciális termékek fejlesztése. A termeléssel járó környezeti termelés csökkentése. Megoldási javaslat ▪Min.5 feldolgozóipari üzem fejlesztése a térségben. Min. 2 új termék bevezetése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 123 A mezőgazdasági termékek értéknövelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1000000 EUR▪Önkormányzatok0% 6660000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások30% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2000000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek30%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/69 Kód: NyD-16-GF-A-05 Sorszám: 2806 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/69 Kód: NyD-16-GF-2-02 Sorszám: 2803 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "A Mi termékünk a Te terméked" A szőlő, a bor, a zöldség, a gyümölcs, a fűszer és a gyógyn... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Az itt élők fontos megélhetési forrása a mezőgazdaság, a szőlő- és bortermelés, a zöldség és a gyümölcstermesztés. Az éghajlat, az évi 700-800 mm csapadék és az átlag 16 C-os középhőmérséklet kedvező feltételeket kínálnak a termeléshez. A térségben a háztáji termesztés az elterjedt, pár nagyobb ültetvénytől eltekintve. A gyümölcsök közül az alma, bogyós gyümölcsök, szelíd gesztenye. A termőterületek szétszórva helyezkednek el, és magántulajdonban vannak, elaprózottak, heterogén a fajtaösszetétel. Az előállított termékek értékesítése nem megfelelő, nem hatékony. Helyzet/ adottság ▪egfelelő jövedelmezőséget biztosítana a mg.feldolgozás, mert van kereslet a helyi élelmiszerek iránt pl. szörp, lekvár, pálinka stb. Lehetőség rejlik a gyógynövények termesztésében és gyűjtésében is. A térség területén megtermelt, illetve előállított termékek helyben történő feldolgozása, egységes minőséget biztosító kisüzemek, vállalkozások létrehozása kiút lehet. Nem megoldott ezen termékek értékesítése, szükséges lenne értékesítési lánc kialakítása, ezzel összefüggő vállalkozások létrehozása. Probléma/ lehetőség ▪A feldolgozó kapacitások növelése, új technológiák beszerzésének a támogatásával nő a terület jövedelmezősége. Értékesítési pontok, boltok, hálózat kialakítása szükséges. Az ezzel kapcsolatos fejlesztések támogatása. Támogatni kell az ÚMVP I.- II.- és III. tengelyébe nem illeszkedő, a mezőgazdasági termékek nem elsődleges feldolgozásával összefüggő fejlesztéseket. Megoldási javaslat ▪Min. 5 feldolgozó egység (üzem) fejlesztése, vagy létrehozása. (min. 5 új munkahely létrehozása). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok65% 120000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága68000 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/69 Kód: NyD-16-GF-2-02 Sorszám: 2803 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/69 Kód: NyD-16-GF-2-01 Sorszám: 2802 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "A Mi termékünk a Te terméked" A szőlő, a bor, a zöldség, a gyümölcs, a fűszer és a gyógyn... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Az itt élők fontos megélhetési forrása a mezőgazdaság, a szőlő- és bortermelés, a zöldség és a gyümölcstermesztés. Az éghajlat, az évi 700-800 mm csapadék és az átlag 16 C-os középhőmérséklet kedvező feltételeket kínálnak a termeléshez. A térségben a háztáji termesztés az elterjedt, pár nagyobb ültetvénytől eltekintve. A gyümölcsök közül az alma, bogyós gyümölcsök, szelíd gesztenye. A termőterületek szétszórva helyezkednek el, és magántulajdonban vannak, elaprózottak, heterogén a fajtaösszetétel. Az előállított termékek értékesítése nem megfelelő, nem hatékony. Helyzet/ adottság ▪Megfelelő jövedelmezőséget biztosítana a mg.feldolgozás, mert van kereslet a helyi élelmiszerek iránt pl. szörp, lekvár, pálinka stb. Lehetőség rejlik a gyógynövények termesztésében és gyűjtésében is. A térség területén megtermelt, illetve előállított termékek helyben történő feldolgozása, egységes minőséget biztosító kisüzemek, vállalkozások létrehozása kiút lehet. Nem megoldott ezen termékek értékesítése, szükséges lenne értékesítési lánc kialakítása, ezzel összefüggő vállalkozások létrehozása. Probléma/ lehetőség ▪A feldolgozó kapacitások növelése, új technológiák beszerzésének a támogatásával nő a terület jövedelmezősége. Értékesítési pontok, boltok, hálózat kialakítása szükséges. Az ezzel kapcsolatos fejlesztések támogatása. Támogatni kell az ÚMVP I.- II.- és III. tengelyébe nem illeszkedő, a mezőgazdasági termékek nem elsődleges feldolgozásával összefüggő fejlesztéseket. Megoldási javaslat ▪Min. 5 feldolgozó egység (üzem) fejlesztése, vagy létrehozása. (min. 3 új munkahely létrehozása). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok60% 90000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága52000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/69 Kód: NyD-16-GF-2-01 Sorszám: 2802 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/69 Kód: NyD-16-GF-2-03 Sorszám: 2807 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "A Mi termékünk a Te terméked" A szőlő, a bor, a zöldség, a gyümölcs, a fűszer és a gyógyn... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben a bioélelmiszert előállító gazdaságok száma csekély. A klimatikus és egyéb lehetőségek adottak, hogy jó minőségű termékek teremjenek. Az igény és a kereslet a térségen belül és kívül is nő a biotermékek iránt. A bioélelmiszereket magasabb áron lehet értékesíteni, van fizetőképes kereslet Helyzet/ adottság ▪Jelenleg a térségben nagyon kevés gazdálkodó foglalkozik biotermesztéssel. A biotermelés feltételeinek gyors megteremtése szükséges, hiszen az átmenet hosszú akár 2-3 év is lehet. A hazai és a nemzetközi piac jól fizet ezekért a termékekért, így jó lehetőség a jövedelemszint növelésére. Probléma/ lehetőség ▪Bemutatóhelyek, mintagazdaság, erdei termékkert létesítéséhez támogatás, illetve a feldolgozó kapacitások kialakításának, növelésének a támogatása. Célcsoportok az őstermelők és a mezőgazdasági vállalkozók. Az ÚMVP I-II. tengelye által nem támogatott tevékenység. Megoldási javaslat ▪Minimum 1 biotermék feldolgozó üzem létesítése, 1 db erdei termékkert, 1db szarvasgomba-ültetvény,mint mintagazdaság, min. 3 új munkahely. (A projekt indítását követő 4. év végére elfogadottá és ismertté válnak a térségi arculatú biotermékek, erdei termékek, stb. ) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok60% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága35000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/69 Kód: NyD-16-GF-2-03 Sorszám: 2807 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Erdei termékkert - olyan elsősorban bemutató jellegű növénygyűjtemény, ahol a gazdálkodás mellett az érdeklődők a kert művelésének formáiból és az előállított termékekből elméleti és gyakorlati ismertetőt kapnak.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/69 Kód: NyD-16-GF-2-04 Sorszám: 2810 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: "A Mi termékünk a Te terméked" A szőlő, a bor, a zöldség, a gyümölcs, a fűszer és a gyógyn... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A térségben a bioélelmiszert előállító gazdaságok száma csekély. A klimatikus és egyéb lehetőségek adottak, hogy jó minőségű termékek teremjenek. Az igény és a kereslet a térségen belül és kívül is nő a biotermékek iránt. A bioélelmiszereket magasabb áron lehet értékesíteni, van fizetőképes kereslet. Helyzet/ adottság ▪Jelenleg a térségben nagyon kevés gazdálkodó foglalkozik biotermesztéssel. A biotermelés feltételeinek gyors megteremtése szükséges, hiszen az átmenet hosszú akár 2-3 év is lehet. A hazai és a nemzetközi piac jól fizet ezekért a termékekért, így jó lehetőség a jövedelemszint növelésére. Probléma/ lehetőség ▪Bemutatóhelyek, mintagazdaság, erdei termékkert létesítéséhez támogatás, illetve a feldolgozó kapacitások kialakításának, növelésének a támogatása. Célcsoportok az őstermelők és a mezőgazdasági vállalkozók. Az ÚMVP I-II. tengelye által nem támogatott tevékenység. Megoldási javaslat ▪Minimum 1 biotermék feldolgozó üzem létesítése, 1 db erdei termékkert, 1db szarvasgomba-ültetvény,mint mintagazdaság, min. 3 új munkahely. (A projekt indítását követő 4. év végére elfogadottá és ismertté válnak a térségi arculatú biotermékek, erdei termékek, stb. ) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok65% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/69 Kód: NyD-16-GF-2-04 Sorszám: 2810 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Erdei termékkert - olyan elsősorban bemutató jellegű növénygyűjtemény, ahol a gazdálkodás mellett az érdeklődők a kert művelésének formáiból és az előállított termékekből elméleti és gyakorlati ismertetőt kapnak.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/69 Kód: NyD-16-GF-A-01 Sorszám: 2729 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: A természetre épülő helyi termékek előállítása, a térség jövedelemszerző képességének növe... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Zala megye területe az ország legerdősültebb része. Az elmúlt években az erdőterületek jelentős része került magán erdőbirtokosságok kezébe. Az új tulajdonosoknak hiányoznak az eszközök, illetve a tőke az erdők állapotának szintentartására, fejlesztésére. Helyzet/ adottság ▪A térségben lévő erdők állapota romlásnak indult (Gyérítéseket, tarvágásokat sokszor nem követi telepítés). Nincsenek megfelelő erdőgazdálkodási tervek, hiányoznak a megfelelő eszközök. Sok helyen a NATURA 2000 területeket erdő borítja. Probléma/ lehetőség ▪Erdészeti célú géppark fejlesztése. Fiatal erdőállomány kialakításának, gondozásának támogatása erdőgazdálkodási tervek alapján. Megoldási javaslat ▪Min. 10 erdőgazdálkodás támogatása (50 ha feletti területek esetében). Min. 3 új munkahely kialakítása az erdőgazdálkodás területén. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 122 Az erdők gazdasági értékének javítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/69 Kód: Sorszám: 2724 Prioritás: A „Míves Térség” kialakítása, a mikrovállalkozások technológiai és infrastrukturális fejle... Intézkedés: A természetre épülő helyi termékek előállítása, a térség jövedelemszerző képességének növe... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Helyzet/ adottság Probléma/ lehetőség ▪.▪. Megoldási javaslat Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 14/69 Kód: Sorszám: 2724 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/69 Kód: NyD-16-GF-B-05 Sorszám: 2596 Prioritás: "Dél- Zala" várja vendégeit-Helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: "Szívesen látjuk" Szálláshely-, vendéglátó, borturisztikai és egyéb turisztikai kapacitás... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Az Innovatív Dél- Zala Akciócsoporthoz 2 kistérség tartozik. Szálláshelyek tekintetében a térség összességében jól ellátottnak mondható. Az új fejlődő idegenforgalmi településeken (pl:Gelse) nincsen megfelelő szálláshely, máshol pedig csak alacsony kategóriájú szállásokkal rendelkeznek. Helyzet/ adottság ▪A szálláshelykínálat kettőséget mutat, Zalakaroson a szolgáltatások kiválóak. A többi településen csak elvétve található szálláshely, ami van az is elavult (egy-két kivétellel), csak egy- egy ember vagy kis létszámú csoport fogadására alkalmas, nincsenek megfelelő szolgáltatások. Probléma/ lehetőség ▪A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak minőségi bővítése, valamint a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásainak fejlesztése, működésük hatékonyságának növelése. A magas komfortfokozatú kereskedelmi szálláshelyek minőségi fejlesztése, valamint az alacsony komfortfokozatú kereskedelmi szálláshelyek minőségi fejlesztése. Pályázók köre: költségvetési szervek, nonprofit szervezetek, szövetkezetek, gazdasági társaságok, vállalkozások, vállalkozók. Megoldási javaslat ▪Komponensenként min. 5 db pályázat. Várhatóan 5 %- al növekszik a vendégéjszakák száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/69 Kód: NyD-16-GF-B-06 Sorszám: 2692 Prioritás: "Dél- Zala" várja vendégeit-Helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: "Szívesen látjuk" Szálláshely-, vendéglátó, borturisztikai és egyéb turisztikai kapacitás... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A természeti, táji adottságok turisztikai lehetőségeinek kiaknázása kifejezetten azökoturisztikai elemeket jelenti, mégpedig a térségre jellemző táji sokszínűség bemutatását célozva, mely un. tájegységi programcsomagokra bontva a kultúrtájak örökségének bemutathatóságát is magába foglalja. A Kis-Balaton, a Mura a természeti táj sajátos természeti jelleggel bír, melyet a különböző célcsoportú vendégkörnek kínálva az aktív turizmus egyes ágait erősíthetik kistérségi programokként. Helyzet/ adottság ▪Az ökoturisztika területén fontos környezeti fenntarthatóság.Nincsenek ökoturisztikai programok, pedig kiválóak a fejlesztésének a lehetőségei.Szakembergárda, hordozó szervezetek rendelkezésre állnak. Természetvédelmi területek látogathatóságát, szabadidő aktív eltöltését segítő fejlesztések: téma- és kalandparkok, szabadidőparkok kialakítása, vízi turizmus fejlesztése fürdés, evezés céljára. Probléma/ lehetőség ▪Ennek megfelelően előnyben kell részesíteni a kis területigényű, ill. a barnamezős fejlesztéseket. Fontos turisták tájékozódását és a vonzerők látogathatóságát megkönnyítő helyi információs rendszerek (pl. tábla) kialakítása, természethez és helyi kulturális örökséghez kapcsolódó és az aktív turizmus ösztönzését jelentő szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztése. Borturizmushoz kapcsolódó tartalmas időtöltéshez szükséges infrastrukturális fejlesztések. Fejlesztendő: támogatott turisztikai vonzerők használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, marketing tevékenységek. Megoldási javaslat ▪5 %-al nő a vendégéjszakák száma, min 20 db fejlesztő projekt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/69 Kód: NyD-16-SzF-B-15 Sorszám: 2684 Prioritás: "Dél- Zala" várja vendégeit-Helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: "Szívesen látjuk" Szálláshely-, vendéglátó, borturisztikai és egyéb turisztikai kapacitás... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az egyes települések részéről egyre nagyobb mértékben merül fel, hogy a külterületeiken, a települések között közlekedési szempontból biztonságos kerékpárutakat alakítsanak ki. Erre mind hivatásforgalmi, mind biztonsági, mind pedig az egészséges életmód elterjedése következtében ill. turisztikai szempontból egyre nagyobb igény mutatkozik. Helyzet/ adottság ▪A térségben lévő települések között nincs kiépített kerékpárút, a kerékpárral való közlekedés nem biztonságos az önkormányzati külterületeken az utakon lezajló jelentős gépkocsiforgalom miatt. A térségben sok főútvonal található, melyen a kerékpárral való közlekedés tilos. A tervezett aktív turisztikai fejlesztések igénylik az új kerékpárutakat. Probléma/ lehetőség ▪Hivatásforgalmi és közlekedésbiztonsági célkitűzéseknek megfelelő kerékpáros létesítmények létrehozása, valamint előkészítési munkáinak / tervezés, engedélyezés, stb./ társfinanszírozása. A fejlesztések hozzájárulnak a prioritás célkitűzéseihez, a "Térségi elérhetőség javításához" a regionális közúti hálózat-elemeivel párhuzamos kerékpárutak kiépítésével. Megoldási javaslat ▪Településeket összekötő kerékpárutak hosszának növekedése, legalább 50 km hosszúságban. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1000 EUR▪Önkormányzatok90% 2222000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások90% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2000000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek90%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/69 Kód: NyD-16-SzF-B-15 Sorszám: 2684 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/69 Kód: NyD-16-GF-A-06 Sorszám: 2587 Prioritás: "Dél- Zala" várja vendégeit-Helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: "Szívesen látjuk" Szálláshely-, vendéglátó, borturisztikai és egyéb turisztikai kapacitás... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Az akciócsoport területén kielégítő szálláshelykínálat csak Zalakaroson található, de a falusi - vidéki turizmushoz kapcsolódóan néhány településtől (Pötréte, Kisrécse, Újudvar) eltekintve nincs elegendő, vagy megfelelő minőségű, a turisták elszállásolására alkalmas szálláshely. Hiányoznak a térség látogatottságát elősegítő öko- aktív és egyéb turisztikai attrakciók, a meglévő turisztikai szolgáltatások színvonala nem megfelelő. A táj szőlő- és borkultúrájának ismertsége alacsony, hiányoznak a borkóstolási lehetőségek, nyitott pincék. Helyzet/ adottság ▪Tőke és infrastruktúra hiány akadályozza a térség turisztikai szolgáltatásainak (szálláshely és egyéb szolgáltatások) fejlődését. Az adottságokra épülő minőségi idegenforgalmi fejlesztésekhez jelentős beruházásokra van szükség. Turisztikai fejlesztések elsődlegesen zalakarosi gyógyfürdőhöz kapcsolódnak. Probléma/ lehetőség ▪Falusi szálláshelyek mennyiségi és minőségi bővítése (3-4 napraforgó minősítés), amelyek kialakítása megfelel mind a mai fogyasztók elvárásainak, mind a térségi, települési arculatnak, építészeti hagyományoknak.Ifjúsági szálláshelyek kialakítása és bővítése a diákok bakancsos túrázásához kapcsolódó igényes, de megfizethető szálláshelyek kialakítása. Turisztikai szolgáltatás fejlesztés a térség adottságaira építve (öko, lovas, vadász-, erdei, horgász, bor-, kerékpáros, vizi és alkalmi falusi, agroturisztikai szolgáltatások fejlesztése). Megoldási javaslat ▪A térségben töltött vendégéjszakák emelkedése.100 falusi/ifjúsági turisztikai szállásférőhely kialakítása. Turisztikai szolgáltatási kínálat bővülése. A térség idegenforgalmi bevételeinek emelkedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret90000 EUR▪Önkormányzatok100% 1200000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága780000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/69 Kód: NyD-16-GF-A-06 Sorszám: 2587 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/69 Kód: NyD-16-GF-A-07 Sorszám: 2672 Prioritás: "Dél- Zala" várja vendégeit-Helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: "Szívesen látjuk" Szálláshely-, vendéglátó, borturisztikai és egyéb turisztikai kapacitás... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Az akciócsoport területén kielégítő szálláshelykínálat csak Zalakaroson található, de a falusi - vidéki turizmushoz kapcsolódóan néhány településtől (Pötréte, Kisrécse, Újudvar) eltekintve nincs elegendő, vagy megfelelő minőségű, a turisták elszállásolására alkalmas szálláshely. Hiányoznak a térség látogatottságát elősegítő öko- aktív és egyéb turisztikai attrakciók, a meglévő turisztikai szolgáltatások színvonala nem megfelelő. A táj szőlő- és borkultúrájának ismertsége alacsony, hiányoznak a borkóstolási lehetőségek, nyitott pincék. Helyzet/ adottság ▪Tőke és infrastruktúra hiány akadályozza a térség turisztikai szolgáltatásainak (szálláshely és egyéb szolgáltatások) fejlődését. Az adottságokra épülő minőségi idegenforgalmi fejlesztésekhez jelentős beruházásokra van szükség. Turisztikai fejlesztések elsődlegesen zalakarosi gyógyfürdőhöz kapcsolódnak. Probléma/ lehetőség ▪Falusi szálláshelyek mennyiségi és minőségi bővítése (3-4 napraforgó minősítés), amelyek kialakítása megfelel mind a mai fogyasztók elvárásainak, mind a térségi, települési arculatnak, építészeti hagyományoknak.Ifjúsági szálláshelyek kialakítása és bővítése a diákok bakancsos túrázásához kapcsolódó igényes, de megfizethető szálláshelyek kialakítása. Turisztikai szolgáltatás fejlesztés a térség adottságaira építve (öko, lovas, vadász-, erdei, horgász, bor-, kerékpáros, vizi és alkalmi falusi, agroturisztikai szolgáltatások fejlesztése). Megoldási javaslat ▪A térségben töltött vendégéjszakák emelkedése. 100 falusi/ifjúsági turisztikai szállásférőhely kialakítása. Turisztikai szolgáltatási kínálat bővülése. A térség idegenforgalmi bevételeinek emelkedése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 313 A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret90000 EUR▪Önkormányzatok100% 425000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága280000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/69 Kód: NyD-16-GF-A-07 Sorszám: 2672 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/69 Kód: NyD-16-GF-2-07 Sorszám: 2675 Prioritás: "Dél- Zala" várja vendégeit-Helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: "Szívesen látjuk" Szálláshely-, vendéglátó, borturisztikai és egyéb turisztikai kapacitás... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Az Innovatív Dél -Zala területén szinte mindegyik településen van olyan fedett és/vagy szabadtéri helyszín, amely alkalmas regionális és országos érdeklődésre számot tartó rendezvények megszervezésére. A térségi hagyományok, mezőgazdasági munkák és gasztronómia kitűnő alapot nyújtanak a rendezvények témájául. Fontos vonzerőt jelent a térségben a zarándokturizmus célpontjául szolgáló települések, helyszínek (pl. Homokkomárom) Helyzet/ adottság ▪A kultúrházak állapota nem kielégítő, de vannak olyan térségi rendezvények, rendezvényötletek, amelyek szakmai menedzselés mellett regionális és országos érdeklődésre tarthatnak számot. A rendezvények mellett a zarándokok fogadását elősegítő kiegészítő programok megtervezése is fontos termékfejlesztési lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪Rendezvények lebonyolítására alkalmas fedett és szabadtéri helyszínek kialakítása önkormányzati és/vagy vállalkozói megvalósításban, szükséges infrastrukturális felszerelések beszerzése (pl. sátor, hangosító berendezés, projektorok, számítógépek stb.). Specifikus, időben egyenletes eloszlású rendezvények kialakítása és megtervezése, amelyek ünnepekhez, mezőgazdasági munkákhoz, térségi gasztronómiához kapcsolódnak. Megoldási javaslat ▪Min. 1 szabadtéri rendezvényhelyszín kialakítása/fejlesztése. (5%-al növekszik a vendégéjszakák száma.) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret27000 EUR▪Önkormányzatok60% 45000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága27000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/69 Kód: NyD-16-GF-2-07 Sorszám: 2675 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/69 Kód: NyD-16-GF-2-08 Sorszám: 2704 Prioritás: "Dél- Zala" várja vendégeit-Helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: "Dél- Zala csalogat"A turizmust elősegítő programfejlesztés, értékesítés támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A versenyképes falusi turizmus fogadásához elengedhetetlen olyan programok és rendezvények biztosítása, amelyek növelik a termék élményértékét, segítik a turistákat a megismerésben, a rekreációban vagy a rehabilitációban. Az Innovatív Dél - Zala öröksége a programszervezés és - megvalósításhoz kiváló alapot nyújt, amelyet következetes fejlesztéssel ki kell használni. Helyzet/ adottság ▪A térség nem tud széleskörű turisztikai kínálatot nyújtani az ide érkező vendégeknek. Jelenleg ezek a lehetőségek csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, nem biztosítják a térség versenyképességét. Külön álló szolgáltatások nincsenek termékcsomaggá fejlesztve. Probléma/ lehetőség ▪A "Becsali Élményprogram" összeállítása, a térség turisztikai kínálatának összefogása és egységes programcsomag létrehozás. Összefogással lehet megtervezni és kialakítani a falusi turizmus élményelemeit úgy, hogy mindig találjunk térségi kapcsolódási pontokat. Kiadványok kiadása (elektronikus is). Megoldási javaslat ▪A kínálatba beilleszthető, min. 5 programszolgáltatás kialakítása, turisztikai marketing kiadványok megjelentetése a programszolgáltatásokhoz kapcsolódva. (Min. 5%-al növekszik a vendégéjszakák száma.) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok60% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/69 Kód: NyD-16-GF-2-08 Sorszám: 2704 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Programszolgáltatás - olyan turisztikai termékcsomag, amely a térség több idegenforgalmi szolgáltatójának programját kínálja egységes keretbe foglalva.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/69 Kód: NyD-16-GF-B-07 Sorszám: 2717 Prioritás: "Dél- Zala" várja vendégeit-Helyi turizmus fejlesztése Intézkedés: "Dél- Zala csalogat"A turizmust elősegítő programfejlesztés, értékesítés támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség gyönyörű tele természeti, kulturális, történelmi látványosságokkal. Sok a gyönyörű erdő, gazdag a vadállomány, számos értékes madárfaj található itt. Sok helyütt találkozhatunk jellegzetesen térségi hagyományokkal, térségre jellemző ételkülönlegességekkel. Helyzet/ adottság ▪A turisták, de sokszor a hazaiak számára is ismeretlen ez a számos látványosság, étel, hagyomány, gyönyőrű erdők, ligetek, vadállomány. Nincs egy kialakult márkanév, nincs egy szín, egy hang, kabalaállat, amihez az emberek kötni tudnák a térséget. A nemzetközi piacon pedig szinte ismeretlen. Jelenleg elenyésző az önkormányzati és vállalkozói összefogás, melynek köszönhetően meglehetne teremteni a térségi márkanevet. Probléma/ lehetőség ▪Az Innovatív Dél- Zala Akciócsoport azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy középtávon megvalósítható egy olyan térségi turisztikai desztináció-menedzsment (TDM) rendszer, amely európai értelemben véve képes lesz megteremteni, illetve a hazai és a nemzetközi piacon értékesíteni a térséget, mint térségi turisztikai desztinációt, illetve a hazai és a nemzetközi köztudatban megteremteni és fenntartani egy térségi márkanevet. ▪A TDM rendszer kiépítése folyamán fontos feladat a létrejövő TDM szervezetek – turisztikai egyesületek, szövetségek – együttműködési érdekeltségének megteremtése és működésük segítése. Megoldási javaslat ▪2011-re a nemzetközi piacon is ismert lesz a HVS keretei közt kimunkált márkanév, ezáltal 5%-al növekszik a térségi vendégéjszakák száma. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 2. prioritás - Turizmusfejlesztés (Pannon örökség megújítása)

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/69 Kód: NyD-16-SzF-B-10 Sorszám: 2345 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: Településfejlesztés, alapszolgáltatások fejlesztése, a hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A Nagykanizsai és a Zalakarosi kistérség településeinen alapvetően helyi szinten felmerülő és megoldható környezeti problémák kezelését a helyi önkormányzatok képtelenek pusztán saját forrásból finanszírozni. Legnagyobb problémák: szennyvízkezelés és a veszélyeztetett települések csapadékvíz-elvezetése. Helyzet/ adottság ▪A települések részére forrás biztosítása az alapvetően helyi problémák megoldására: szennyvízkezelés és a veszélyeztetett települések csapadékvíz-elvezetése. Ezáltal helyi lakosok felé jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása, életminőség javítása. A település élhetőbbé tétele beruházásokat vonzhat, mely csökkenti az elvándorlást. Probléma/ lehetőség ▪A helyi önkormányzatoknak és a helyi önkormányzatok társulásainak forrás biztosítása szennyvíztisztítási létesítmények építéséhez, közcsatornahálózat kiépítéséhez, járművek, ill. gépek, berendezések beszerzéséhez; belterületi csapadék és belvíz elvezető árkok, csatornák, víztározók rekonstrukciójához, építéséhez. Ezáltal a térségben élők életminőségének javítása. Megoldási javaslat ▪A térségben élők életkörülményei javulnak. A csapadék és belvíz által veszélyeztett településeken az esetleges károk valószínűsége csökken, megszűnik. Támogatottak köre: helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 4. prioritás - Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/69 Kód: NyD-16-SzF-A-11 Sorszám: 2335 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: Településfejlesztés, alapszolgáltatások fejlesztése, a hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az Innovatív-Dél Zala Helyi Közösség területén az aprófalvas település szerkezet a meghatározó (a lakosság jelentős része 500 fő alatti településeken él). A kistelepüléseken kevés a szabadtéri közösségi tér/zöld terület. Hiányoznak a pihenőrészek (Nem sportlétesítmények). Kevés a gyermekjátszótér. Hiányosak az utcabútorok. A településképet meghatározó épületek külső megjelenése leromlott. Nincs helyi árucserére alkalmas tér. Helyzet/ adottság ▪Nagy igény jelentkezik a gondozott zöld területek kialakítására, ahol a családok közösen tudnak pihenni, vagy találkozási pontként szolgálhatnak a falu lakossága számára, s egyben védik a lakóövezeteket a megnövekedett forgalom zaj és porártalmaitól,de kevés a szabadtéri terület a gyerekeknek.Több ponton van piac kialakítására alkalmas szabad telek.Jelentős a védelem alatt nem álló,de megőrzésre érdemes utcarészlet. Probléma/ lehetőség ▪Szabadtéri pihenőrészek, piacok, játszóterek kialakításának támogatása. Nem védett épületek külső megújítása elősegítése a hozzákapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztéssel együtt. Megoldási javaslat ▪Játszóterek kialakítása/ meglévő játszóterek fejlesztése, EU komform-á tétele. Pihenőövezetek kialakítása, padokkal, ivókutakkal, szélfogókkal. Faluközpontok minőségi átalakulása, piacterek kialakítása. Várhatóan 5 új munkahely jön létre. Javul a lakosság életminősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% 434000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága434000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/69 Kód: NyD-16-SzF-A-11 Sorszám: 2335 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/69 Kód: NyD-16-SzF-A-12 Sorszám: 2339 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: Településfejlesztés, alapszolgáltatások fejlesztése, a hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az Innovatív-Dél Zala Helyi Közösség területén az aprófalvas település szerkezet a meghatározó (a lakosság jelentős része 500 fő alatti településeken él). A kistelepüléseken kevés a szabadtéri közösségi tér/zöld terület. Hiányoznak a pihenőrészek (Nem sportlétesítmények). Kevés a gyermekjátszótér. Hiányosak az utcabútorok. A településképet meghatározó épületek külső megjelenése leromlott. Nincs helyi árucserére alkalmas tér. Helyzet/ adottság ▪Nagy igény jelentkezik a gondozott zöld területek kialakítására, ahol a családok közösen tudnak pihenni,vagy találkozási pontként szolgálhatnak a falu lakossága számára,s egyben védik a lakóövezeteket a megnövekedett forgalom zaj és porártalmaitól,de kevés a szabadtéri terület a gyerekeknek.Több ponton van piac kialakítására alkalmas szabad telek.Jelentős a védelem alatt nem álló,de megőrzésre érdemes utcarészlet. Probléma/ lehetőség ▪Szabadtéri pihenőrészek, piacok, játszóterek kialakításának támogatása. Nem védett épületek külső megújítása elősegítése a hozzákapcsolódó kisléptékű infrastruktúra fejlesztéssel együtt. Megoldási javaslat ▪Játszóterek kialakítása/ meglévő játszóterek fejlesztése, EU komform-á tétele. Pihenőövezetek kialakítása, padokkal, ivókutakkal, szélfogókkal. Faluközpontok minőségi átalakulása, piacterek kialakítása. Várhatóan 3 új munkahely jön létre. Javul a lakosság életminősége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 322 Falumegújítás és -fejlesztés

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% 350000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága350000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/69 Kód: NyD-16-SzF-A-12 Sorszám: 2339 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/69 Kód: NyD-16-SzF-A-08 Sorszám: 2330 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: Településfejlesztés, alapszolgáltatások fejlesztése, a hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A Közösség területén az aprófalvas település szerkezet a meghatározó. A települések szolgáltatásrendszere hiányos,több helyen a szolgáltatások helybe vitele nem megoldott. Az idősödő lakosság ellátása egyedi szociális ellátás keretében lehetséges.A hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos kistelepülések és tanyák esélyegyenlőségének növelése, az ott élők életfeltételeinek javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a szociális alapellátások kiépítésének elősegítése,a közösségfejlesztés, valamint jobb életminőség elérése szükséges. Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások helybe vitelét és a hiányzó szociális ellátások bevezetésére/minőségének javítására a lakossági igény jelentős. A kistelepüléseken rendelkezésre áll a szolgáltatás bevezetésére/fenntartására alkalmas humánerőforrás. (Alapképzés megszerzése országos szervezésben biztosított). Probléma/ lehetőség ▪Kistelepüléseken már sok esetben bevált falugondnoki/tanyagondnoki szolgálatok indítása, a lakossági szociális szolgáltatások helybevitele. Megoldási javaslat ▪Min. 5. falugondnoki szolgálat/tanyagondnoki szolgálat közlekedési eszközállományának fejlesztése/ vagy új szolgálat kiépítése (járműbeszerzés) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret125000 EUR▪Önkormányzatok100% 300000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága300000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/69 Kód: NyD-16-SzF-A-08 Sorszám: 2330 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/69 Kód: NyD-16-SzF-A-09 Sorszám: 2326 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: Településfejlesztés, alapszolgáltatások fejlesztése, a hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A Közösség területén az aprófalvas település szerkezet a meghatárózó (a lakosság jelentős része 500 fő alatti településeken él). A kistelepülések szolgáltatásrendszere hiányos. Nincs, vagy alacsony minőségi szintem működnek a közösségi, közművelődési, ifjúsági stb. szolgáltatások. Hiányoznak a szolgáltatások befogadására/végzésére alkalmas terek Illetve a meglévők felújításra, eszközfejlesztésre szorulnak. Kevés az ügyfélbarát közigazgatási szolgáltatás. A körjegyzőségek kisebb településein nem kiépített az elektronikus ügyintézés. Helyzet/ adottság ▪A lakossági igény olyan komplex "szolgáltatási tér" kialakítását kezdeményezi, ahol a közösségi és rekkreációs lehetőségek mellett, civil forrásközpontok ("Mindenki irodája" szaktanácsadással), oktatási, képzési lehetőségek, kzösségi kulturális programok megvalósítására, illetve időszakosan vállalkozói és szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételére van lehetőség. A közigazgatási ügyintézés nem ügyfélbarát. Probléma/ lehetőség ▪Meglévő, illetve új integrált közösségi terek, szolgáltatási központok kialakítása/építése. A meglévő közösségi terek átalakítása, eszközfejlesztése. Ezen szolgáltató központok működési rendszerének kidolgozása (nonprofit és forprofit - pl. bérbeadás).Elektronikus közigazgatási végpontok kialakításának elősegítése (internetes számítógép beszerzése). Felhasználó barát internetes felület kialakítása a távügyintézés bevezetése érdekében (mikrotérségi szinten). Megoldási javaslat ▪Minimum 10 integrált szolgáltatási központ kialakítása. Ehhez kapcsolódva ügyfélbarát közigazgatási végpont kialakítása (eszközfejlesztés), távügyintézés fejlesztése,hozzákapcsolódó szoftverfejlesztéssel (internetes ügyfélfogadó oldal). Min. 5 munkahely létrehozása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 321 A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/69 Kód: NyD-16-SzF-B-14 Sorszám: 2364 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: "Generációk egységben" Idősek és fiatal családok részére nyújtandó szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A gyermekek napközbeni megoldása az apró településeken nem megfelelően megoldott. A szolgáltatás vagy hiányzik, vagy pedig nem megfelelő, fejlesztésre szorul. A fiatal anyák nem tudnak belépni a munkaerőpiacra, így rendkívül alacsony az SZJA alap a szolgáltatáshiányos településeken. Helyzet/ adottság ▪Problémát jelent, hogy a településeken egyáltalán nincs ilyen lehetőség, vagy ha van, akkor szük a kapacitás, illetve a szolgáltatás minősége, infrastruktúrális feltételei nem megfelelőek, így a lakosság ehhez az elemi szociális szolgáltatáshoz nem fér hozzá. Problémát jelent még, hogy ennek hiányában a nők később tudnak visszalépni a munkaerőpiacra. Probléma/ lehetőség ▪Megoldásként szolgál, hogy ahol nincs, ott napközbeni férőhelyeket hoznak létre, ahol pedig van, de szűkös a kapacitás, ott fejlesztenek. Kisebb településeken szó lehet családi napközik létrehozásáról is, amelyből kistérségi szinten hálózatot lehet kialakítani. Megoldási javaslat ▪Új családi napközi szolgáltatás jön létre, illetve a már meglévő intézmények fejlesztése, bővítése történik meg. Legalább 2 db 2 egységből álló családi napközi jön létre. Nő a foglalkoztatási szint. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪NYDOP - 5. prioritás - Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/69 Kód: NyD-16-SzF-1-06 Sorszám: 2355 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: "Generációk egységben" Idősek és fiatal családok részére nyújtandó szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪Az Innovatív-Dél Zala Helyi Közösség területén az aprófalvas település szerkezet a meghatározó (a lakosság jelentős része 500 fő alatti településeken él). Az elöregedő falvakban egyre nagyobb szükség van az idősellátás minőségi javítására. Az érintett 46 település közül 33 településen a Vöröskereszt működtet házi segítségnyújtó rendszert. Sok önkormányzat biztosít kisebb-nagyobb segítséget idős lakosai számára. A hátrányos helyzetű településeken az idősellátás színvonala nem megfelelő. Helyzet/ adottság ▪A térségben egyre növekszik az egyedül élő idősek száma, akik nem kívánják önálló életvitelüket feladni, de egészségi állapotuk és koruk miatt indokolt ebben őket folyamatosan segíteni. A települések jelentős részében elérhető a helyi önkormányzat által biztosított házi segítségnyújtás. E szolgáltatás hálózati szintű lefedését a Vöröskereszt biztosítja. Nem megoldott a kommunikáció és gyors elérése az igénybevevőknek. Probléma/ lehetőség ▪Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése mellett kistelepüléseken, a tartósan egyedül élő, gondozásra szoruló idősek szociális ellátásának javítása. Meglévő gondozói hálózat eszközállományának fejlesztése, korszerűsítése (kerékpárok, mopedek, mobiltelefon). NYDOP-on és TÁMOP-on kívüli. Megoldási javaslat ▪Házi segítségnyújtás eszközállományának fejlesztése. Min. 5 projekt indítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 30000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/69 Kód: NyD-16-SzF-1-06 Sorszám: 2355 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/69 Kód: NyD-16-SzF-1-05 Sorszám: 2352 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: "Generációk egységben" Idősek és fiatal családok részére nyújtandó szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Közösség területén az aprófalvas település-szerkezet a meghatározó, szolgáltatás-rendszerük hiányos. Nincs, vagy alacsony minőségi szinten működnek a közösségi, közművelődési, ifjúsági stb. szolgáltatások. Hiányzik az alternatív napközbeni gyermek-ellátás (néhány órás felügyelet, míg a szülő más településen kénytelen hivatalos ügyeit intézni). A kistelepüléseken rendelkezésre áll (faluház, volt óvoda, iskolaépülete) az alternatív gyermekfelügyeletre alkalmas tér. Helyzet/ adottság ▪Azon kistelepüléseken, ahol nincs általános iskola és óvoda a gyermekek tanítás utáni felügyelete nem megoldott. Nincs lehetőség helyben a felzárkóztató, vagy tehetséggondozó foglalkozásokra. Hiányzik az alternatív napközbeni gyermek-ellátás. Probléma/ lehetőség ▪Települési, vagy mikrotérségi rendszerű "családi napközik" szervezése a 3-12 éves korú gyermekek számára. A működtetéshez szükséges helyiségek ki/átalakítása. A tanulást és a szabadidő hasznos eltöltését segítő eszközök beszerzése (pl. számítógép, oktató programok, sporteszközök, könyvek, társasjátékok, stb.). Biztosított, illetve megszervezhető a pedagógus végzettséggel rendelkezők bevonása, mint szolgáltatás működtetők. Megoldási javaslat ▪Min. 3 alternatív napközbeni gyermek-ellátást biztosító szolgáltatás feltételeinek kialakítása és beindítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Első készlet (alternatív gyermekfelügyelet kisértékű eszköz pl. irodaszerek) beszerzése, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (12%), Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 35000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/69 Kód: NyD-16-SzF-1-05 Sorszám: 2352 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/69 Kód: NyD-16-SzF-B-11 Sorszám: 2395 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: "Nem mondunk le senkiről" Kisebbségek, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, identitásuk n... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A jelenlegi közoktatási rendszer nem tudja a családból hozott hátrányokat kezelni. A roma gyermekek által hozott hátrányokat az oktatási intézmények konzerválják. A továbbtanulási adatokat vizsgálva a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elsősorban a szakképzéseket részesítik előnybe, felsőfokú továbbtanulási esélyeik alacsonyak. Helyzet/ adottság ▪A térségben vannak jól működő tanoda jellegű kezdeményezések. (pl. Bogdán János Közösségi Ház). Az általános iskolák közül több is jelezte készségét "nyitott" iskola, vagy felzárkózató-tehetséggondozó programok indítására. Probléma/ lehetőség ▪Térséget átfogó esélyegyenlőségre alapozott tanoda program indítása. Megoldási javaslat ▪Min. 3 közoktatási intézmény indítson tanoda jellegű programot, illetve kapcsolódjon be a közoktatási intézmények esélyegyenlőségi programjának végrehajtásába. 2013-ig legalább 20 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló jusson el a felsőoktatásba. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/69 Kód: NyD-16-SzF-3-03 Sorszám: 2383 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: "Nem mondunk le senkiről" Kisebbségek, hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, identitásuk n... Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A kisebbséghez tartozó fiatalnak, különösen, ha hátrányos helyzettel indul (pl. roma) nehéz az érvényesülés. A kistelepüléseken a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatására, tehetséggondozására kevesebb eszköz áll rendelkezésre. Mikrotérségi szinten adottak az általános iskolaépületek. Van fogadókészség a "nyitott iskola" működtetésére. Helyzet/ adottság ▪Nincsenek tartósan működő tehetséggondozó és felzárkóztató programok, hiányoznak a rendszeres foglalkozások. A hátrányos helyzetű települések kevés forrással rendelkeznek, nem tudják segíteni fiataljaikat. Probléma/ lehetőség ▪Állandó telephelyű, vagy utazó tehetséggondozó és felzárkóztató program kidolgozása, és ezzel összefüggő információs és mentor program indítása. A kisebbségi és/vagy hátrányos helyzetű fiatalok középiskolai, felsőfokú tanulmányainak nyomon követése segítése.Kis léptékű fejlesztések, amelyeket a TÁMOP nem támogat. Megoldási javaslat ▪Min. 15 fő roma/ kisebbségi vagy más hátrányos helyzettel küzdő fiatal tanulmányainak elősegítése, min. 1 tanoda jellegű program elindítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Projektmenedzsment költségei (12%), Szakmai megvalósítók (oktatók, mentorok megbízási díja, utazásai) költségei, terembér (10%), Fejlesztő foglalkozások kisértékű eszközei (10%), Célcsoportnak nyújtott támogatás (útiköltség, étkezés), Nagyértékű eszköz (pl. laptop) beszerzés (10%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 40000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/69 Kód: NyD-16-SzF-3-03 Sorszám: 2383 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/69 Kód: NyD-16-SzF-1-07 Sorszám: 2348 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A Közösség területén az aprófalvas település szerkezet a meghatározó. A kistelepülések szolgáltatásrendszere hiányos. A közművelődési intézményrendszer működtetését az önkormányzatok nehezen tudják kigazdálkodni. A meglévő közösségi épületek felújításra szorulnak. Az elérhető szolgáltatások szegényesek. A meglévő sportpályák meghatározott sporttevékenység rendszeres végzésére alkalmasak. Hiányoznak vagy alacsony színvonalúak az egyéni, és kiscsoportos (2-4 fős) sporttevékenység végzésére alkalmas területek. Helyzet/ adottság ▪A térségben jelentős kulturális és sport tevékenység folyik elsősorban civil szervezetek keretein belül (sportegyesületek, népdal körök, színjátszócsoportok). A meglévő tevékenységi körök szélesítésére van lehetőség, de hiányoznak a technikai feltételek (felszerelés, sportszerek, próbatermek, stb.). Probléma/ lehetőség ▪Kulturális és szabadidős tevékenységek végzésére alkalmas terek fejlesztése, eszközbeszerzése. Meglévő/ új sportpályák kiépítése, fejlesztése. Kisegítő infrastruktúra fejlesztése. Az IKSZT-hez nem tartozó fejlesztések. Megoldási javaslat ▪Min. 5 kulturális tér (zárt) fejlesztése, min. 3 sportlétesítmény felújítása/bővítése, új sporttevékenységek befogadására alkalmassá tétele. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok100% 80000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/69 Kód: NyD-16-SzF-1-07 Sorszám: 2348 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/69 Kód: NyD-16-SzF-4-01 Sorszám: 2350 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség kistelepüléseinek szolgáltatásrendszere hiányos. A közművelődési intézményrendszer működtetését az önkormányzatok nehezen tudják kigazdálkodni. A meglévő kulturális/közösségi épületek felújításra szorulnak. Az elérhető szolgáltatások szegényesek. A civil szervezetek meghatározott szerepet játszanak a kulturális szolgáltatások fenntartásában. A közösségi életben meghatározó szerepet játszik a sport. Helyzet/ adottság ▪AA térségben 20-30 olyan civil szervezet működik, amelyik rendszeresen szervez különböző kulturális/közösségi eseményeket a falvakban (pl. népdal estek, színjátszó-találkozók). A civil kezdeményezések meghatározó szerepet töltenek be a helyi közösségépítésben és a helyi identitás megőrzésében. A sportrendezvények aktív kikapcsolódást biztosítanak a kistelepülések lakosai számára. Probléma/ lehetőség ▪Civil szervezetek által kezdeményezett meglévő vagy hagyományteremtő szándékkal elindított kulturális szolgáltatások támogatása. Települési közösségi rendezvények szervezése, klubrendszerű szolgáltatások fejlesztése. Falunapokhoz, eseményekhez kapcsolódó helyi jelentőségű rendezvények támogatása. Hagyományteremtő sportrendezvények (parasztolimpia, stb.) támogatása. Megoldási javaslat ▪Min. 30 helyi jelentőségű kulturális és/vagy sportrendezvény vagy rendezvénysorozat támogatása (mindkét tartalom együttes megjelenése is engedélyezett). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (10%), Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% 50000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága40000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/69 Kód: NyD-16-SzF-4-01 Sorszám: 2350 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/69 Kód: NyD-16-SzF-1-13 Sorszám: 2410 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: Biztonságosabb kistérséget Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A kistérségben, elsősorban Zalakaros környékén, nagyszámú turista fordul meg, a kárukra elkövetett lopások riasztják őket. A rendőrség támogatása nélkül változás nem várható. A kistelepüléseken egyre gyakoribb az un. besurranásos tolvajlás, a lakott területek mellett lévő szőlők, gyümölcsösök gazdasági épületének kifosztása. A lakosság részéről igény jelentkezik a közbiztonság javítására és tenni is akarnak ennek érdekében: a problémák orvoslására több helyen civil szervezetek alakultak. Helyzet/ adottság ▪A lakosság részéről igény jelentkezik a közbiztonság javítására és tenni is akarnak ennek érdekében. A polgárőröket és a rendőrséget segíteni kell munkájukban. Probléma/ lehetőség ▪Összefogással, civil programokkal lehetőséget látunk a közbiztonság javítására. Szomszédok egymásért mozgalom indítása. Tájékoztató kiadvány megjelentetése, terjesztése a biztonság fokozásáról. Bűnmegelőzési fórumok tartása. Hangosbemondó rendszer kiépítése. Vagyonvédelmi rendszerek beépítése. Jelzőrendszerek kiépítése.Polgárőr egyesületek eszközállományának fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Technikai eszköz beszerzése, tájékoztató kiadványok összeállítása, tájékoztató rendezvények szervezése. Fejlesztések min. 5 szervezetnél. (A bűnesetek számának jelentős csökkenése a térségben: 2013- ra 10%-kal. ) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Kiadvány készítés, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/69 Kód: NyD-16-SzF-1-12 Sorszám: 2403 Prioritás: "Élhetőbb településeket" a helyi közösségi fejlesztések, életminőség és a lakosság számára... Intézkedés: Biztonságosabb kistérséget Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat ▪A kistérségben, elsősorban Zalakaros környékén, nagyszámú turista fordul meg, a kárukra elkövetett lopások riasztják őket. A rendőrség támogatása nélkül változás nem várható. A kistelepüléseken egyre gyakoribb az un. besurranásos tolvajlás, a lakott területek mellett lévő szőlők, gyümölcsösök gazdasági épületének kifosztása. A lakosság részéről igény jelentkezik a közbiztonság javítására és tenni is akarnak ennek érdekében: a problémák orvoslására több helyen civil szervezetek alakultak. Helyzet/ adottság ▪A lakosság részéről igény jelentkezik a közbiztonság javítására és tenni is akarnak ennek érdekében. A polgárőröket és a rendőrséget segíteni kell munkájukban. Probléma/ lehetőség ▪Összefogással, civil programokkal lehetőséget látunk a közbiztonság javítására. Szomszédok egymásért mozgalom indítása. Tájékoztató kiadvány megjelentetése, terjesztése a biztonság fokozásáról. Bűnmegelőzési fórumok tartása. Hangosbemondó rendszer kiépítése. Vagyonvédelmi rendszerek beépítése. Jelzőrendszerek kiépítése.Polgárőr egyesületek eszközállományának fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Technikai eszköz beszerzése, tájékoztató kiadványok összeállítása, tájékoztató rendezvények szervezése. Fejlesztések min. 5 szervezetnél. (A bűnesetek számának jelentős csökkenése a térségben: 2013- ra 10%-kal. ) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Kiadvány készítés, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 25000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/69 Kód: NyD-16-SzF-1-12 Sorszám: 2403 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/69 Kód: NyD-16-SzF-A-13 Sorszám: 2886 Prioritás: "Unokáink Öröksége"- A helyi épített, kulturális és természeti örökség megőrzése, fejleszt... Intézkedés: Épített örökségek megóvása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben az építészet minőségi változása nem tudta képviselni az örökségre,a hagyományokra épülő fokozatos átmenet, a folytonosság követelményét.A divat hullámai sok helyen elsöpörték,még a település szerkezet történelmi elemeit is,másutt felbomlott az utcakép,jellegtelenné vált az építészeti látvány. A megmaradt építészeti értékek állapota leromlott. A térség természeti-táji arculata kiválóan alkalmas kikapcsolódásra és turisztikai hasznosításra. Fejlesztésre váró természeti értékek a Kis-Balaton környéke, a Mura-vidék, a térség erdei. Helyzet/ adottság ▪Az általános építészeti divat kritikátlan követése a helyi jellegzetességeket eltünteti. A megmaradt építészeti örökségi elemek használati, működtetésbeli hiányosságai állagromláshoz vezettek,egyes épületek funkció nélkülisége károkat okozott. A táji adottságok ellenére gyenge a térség látogatottsága. Hiányoznak a természetbeni pihenést, élményszerzést elősegítő eszközök, pihenőhelyek, kilátópontok. Probléma/ lehetőség ▪A helyi közösségek, non-profit szervezetek mozgósítása, bevonása az épített és természeti- környezet megóvása, fejlesztése érdekében. Helyi/országosan védett épületek külső és belső felújítása. Természeti környezet gondozása, tematikus utak, tanösvények, pihenőhelyek kialakítása. Természeti értékek rehabilitációja (források, egyéb látnivalók tisztítása). Megoldási javaslat ▪Min 5 értékes építészeti emlék felújításának (külső és belső) támogatása, min. 1 régi, jellegzetes, üresen álló épület felújítása, funkcióval való megtöltése. Az épített örökséghez kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztése.Min. 1 természeti-Táji téma út megújítása vagy kialakítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% 359523 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások70% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága359523 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/69 Kód: NyD-16-SzF-A-13 Sorszám: 2886 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/69 Kód: NyD-16-SzF-A-14 Sorszám: 2888 Prioritás: "Unokáink Öröksége"- A helyi épített, kulturális és természeti örökség megőrzése, fejleszt... Intézkedés: Épített örökségek megóvása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪térségben az építészet minőségi változása nem tudta képviselni az örökségre,a hagyományokra épülő fokozatos átmenet, a folytonosság követelményét.A divat hullámai sok helyen elsöpörték,még a település szerkezet történelmi elemeit is,másutt felbomlott az utcakép,jellegtelenné vált az építészeti látvány. A megmaradt építészeti értékek állapota leromlott. A térség természeti-táji arculata kiválóan alkalmas kikapcsolódásra és turisztikai hasznosításra. Fejlesztésre váró természeti értékek a Kis-Balaton környéke, a Mura-vidék, a térség erdei. Helyzet/ adottság ▪z általános építészeti divat kritikátlan követése a helyi jellegzetességeket eltünteti. A megmaradt építészeti örökségi elemek használati, működtetésbeli hiányosságai állagromláshoz vezettek,egyes épületek funkció nélkülisége károkat okozott. A táji adottságok ellenére gyenge a térség látogatottsága. Hiányoznak a természetbeni pihenést, élményszerzést elősegítő eszközök, pihenőhelyek, kilátópontok. Probléma/ lehetőség ▪helyi közösségek, non-profit szervezetek mozgósítása, bevonása az épített és természeti- környezet megóvása, fejlesztése érdekében. Helyi/országosan védett épületek külső és belső felújítása. Természeti környezet gondozása, tematikus utak, tanösvények, pihenőhelyek kialakítása. Természeti értékek rehabilitációja (források, egyéb látnivalók tisztítása). Megoldási javaslat ▪Min. 3 értékes építészeti emlék felújításának (külső és belső) támogatása, min. 1 régi, jellegzetes, üresen álló épület felújítása, funkcióval való megtöltése. Az épített örökséghez kapcsolódó infrastruktúrák fejlesztése.Min. 1 természeti/táji témaút kialakítása. A meglévő túraútvonalak tisztítása, népszerűsítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok100% 170306 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások70% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága170306 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/69 Kód: NyD-16-SzF-A-14 Sorszám: 2888 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/69 Kód: NyD-16-SzF-A-15 Sorszám: 3006 Prioritás: "Unokáink Öröksége"- A helyi épített, kulturális és természeti örökség megőrzése, fejleszt... Intézkedés: "Harmóniában a természettel" A táj népjóléti és turisztikai alkalmasságának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A társadalmi jólét és ezen belül az ökoturizmus növekedése megteremti az igényt az erdők közjóléti szolgáltatásainak növelésére. A települések közelében fekvő erdők jelentős része alkalmas a közjóléti fejlesztésekre. Helyzet/ adottság ▪A magán- erdőgazdálkodást elaprózott birtokszerkezet, tőkeszegénység, nagyon változó, olykor rendkívül kedvezőtlen természetbeni állapotú erdők jellemzik. Az intézkedés elsősorban a fiatalabb generációk körében hozzájárul az erdei környezet jobb megismeréséhez, így a társadalmi felelősségérzet erősödéséhez a természeti erőforrások megőrzése érdekében Probléma/ lehetőség ▪Az intézkedés keretében azok a beruházások részesülnek támogatásban, amelyek erdő- környezetvédelmi vagy más környezeti célkitűzés alapján vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak, vagy emelik az érintett területek erdejének vagy fás területének közjóléti értékét. A nem termelő beruházások, amelyek az erdők gazdasági értékét, jövedelemtermelő képességét jelentősen nem befolyásolják. Népjóléti létesítmények: parkerdő, kiránduló erdő, piknikezőhely, pihenőhely kialakítása. Erdőszegélyek kialakítása, természetkímélő anyagmozgatás, szerkezetátalakítás. Megoldási javaslat ▪20 erdő gazdálkodó 100%-os támogatása. Legalább 10 közjóléti idegenforgalmi létesítmény kialakítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport - 227 Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/69 Kód: NyD-16-SzF-1-11 Sorszám: 2899 Prioritás: "Unokáink Öröksége"- A helyi épített, kulturális és természeti örökség megőrzése, fejleszt... Intézkedés: "A Tiszta forrás" Kulturális örökség kutatása, megőrzése, továbbfejlesztése, népszerűsítés... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Elhelyezkedése és történelme kultúrák találkozási pontjává tette a területet, így egyes települések, mikrotérségek jelentős kulturális örökséggel rendelkeznek, melynek továbbadása egyre nagyobb feladatot ró a hagyományápolókra. Az Innovatív Dél-Zala HK területén jelentős horvát, német és roma kisebbség él, akik féltőn őrzik szellemi értékeiket, nemzetiségi identitásukat. A térség nem tartozik egyetlen meghatározott néprajzi egységhez sem. Helyzet/ adottság ▪Néhány településen megtörtént a természeti, kulturális és szellemi értékek számbavétele, de nincs térségi szintű "tudásgyűjtemény", amely a kor követelményei szerint biztosítaná a megfelelő hozzáférést a térség természeti, kulturális értékeihez. A tradíciók átadása ma már nem családi keretek között, hanem közösségi szinten, vagy oktatási keretek között történik. A helyi hagyományok ápolásának sok helyen hiányoznak a szervezeti keretei. A természeti örökség helyi számbavétele, védelem alá vétele hiányos, így nem tud ráépülni a turizmus. Probléma/ lehetőség ▪A térség kulturális örökségének feltárása, rendszerezése, megőrzése és népszerűsítése, a térség ismertségének növelése. Eseményút tervezése és kialakítása, térségi népdalkörök anyagaiból CD/DVD készítése. Kultúrérték katalógus összeállítása. Megoldási javaslat ▪Térségre jellemző kulturális repertoár kialakítása az amatőr művészeti együtteseknél. Térségi amatőr művészeti együttesek anyagaiból 1 CD/DVD összeállítása. A térség kulturális értékeinek tematikus gyűjteményének/katalógusának összeállítása (min. 3 témában).A hagyományápoló egyesületek taglétszámának emelkedése (5-10 %-kal) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/69 Kód: NyD-16-SzF-8-04 Sorszám: 6755 Prioritás: "Unokáink Öröksége"- A helyi épített, kulturális és természeti örökség megőrzése, fejleszt... Intézkedés: "A Tiszta forrás" Kulturális örökség kutatása, megőrzése, továbbfejlesztése, népszerűsítés... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Elhelyezkedése és történelme kulturák találkozási pontjává tette a területet, így egyes települések, mikrotérségek jelentős kulturális örökséggel rendelkeznek, melynek továbbadása egyre nagyobb feladatot ró a hagyományápolókra. Az Innovatív Dél-Zala HK területén jelentős horvát, német és roma kisebbség él, akik féltőn őrzik szellemi értékeiket, nemzetiségi identitásukat. A térség nem tartozik egyetlen meghatározott néprajzi egységhez sem. Helyzet/ adottság ▪Néhány településen megtörtént a természeti, kulturális és szellemi értékek számbavétele, de nincs térségi szintű "tudásgyűjtemény", amely a kor követelményei szerint biztosítaná a megfelelő hozzáférést a térség természeti, kulturális értékeihez. A tradíciók átadása ma már nem családi keretek között, hanem közösségi szinten, vagy oktatási keretek között történik. A helyi hagyományok ápolásának sok helyen hiányoznak a szervezeti keretei. A természeti örökség helyi számbavétele, védelem alá vétele hiányos, így nem tud ráépülni a turizmus. Probléma/ lehetőség ▪A térség kulturális, természeti, építészeti örökségének feltárása, rendszerezése, megőrzése és népszerűsítése, a térség ismertségének növelése. Megoldási javaslat ▪A térség néprajzi, építészeti, természeti, stb. értékeinek feltárása, 3 kutatási anyag (tanulmány, gyűjtés, néprajzi hagyományokra épülő rendezvény dokumentálása) összeállítása. Építészeti és tájleltár készítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok85% 15000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12500 EUR▪Non-profit szervezetek85% ▪Egyházak85%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/69 Kód: NyD-16-SzF-8-04 Sorszám: 6755 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/69 Kód: NyD-16-SzF-8-03 Sorszám: 6753 Prioritás: "Unokáink Öröksége"- A helyi épített, kulturális és természeti örökség megőrzése, fejleszt... Intézkedés: "A Tiszta forrás" Kulturális örökség kutatása, megőrzése, továbbfejlesztése, népszerűsítés... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Elhelyezkedése és történelme kultúrák találkozási pontjává tette a területet, így egyes települések, mikrotérségek jelentős kulturális örökséggel rendelkeznek, melynek továbbadása egyre nagyobb feladatot ró a hagyományápolókra. Az Innovatív Dél-Zala HK területén jelentős horvát, német és roma kisebbség él, akik féltőn őrzik szellemi értékeiket, nemzetiségi identitásukat. A térség nem tartozik egyetlen meghatározott néprajzi egységhez sem. Helyzet/ adottság ▪Néhány településen megtörtént a természeti, kulturális és szellemi értékek számbavétele, de nincs térségi szintű "tudásgyüjtemény", amely a kor követelményei szerint biztosítaná a megfelelő hozzáférést a térség természeti, kulturális értékeihez. A tradíciók átadása ma már nem családi keretek között, hanem közösségi szinten, vagy oktatási keretek között történik. A helyi hagyományok ápolásának sok helyen hiányoznak a szervezeti keretei. A természeti örökség helyi számbavétele, védelem alá vétele hiányos, így nem tud ráépülni a turizmus. Probléma/ lehetőség ▪A térség kulturális, természeti, építészeti örökségének feltárása, rendszerezése, megőrzése és népszerűsítése, a térség ismertségének növelése. Megoldási javaslat ▪A térség néprajzi, építészeti, természeti, stb. értékeinek feltárása, 3 kutatási anyag (tanulmány, gyűjtés, néprajzi hagyományokra épülő rendezvény dokumentálása) összeállítása. Építészeti és tájleltár készítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok80% 10000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága7500 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/69 Kód: NyD-16-SzF-8-03 Sorszám: 6753 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/69 Kód: NyD-16-SzF-1-10 Sorszám: 2892 Prioritás: "Unokáink Öröksége"- A helyi épített, kulturális és természeti örökség megőrzése, fejleszt... Intézkedés: "A Tiszta forrás" Kulturális örökség kutatása, megőrzése, továbbfejlesztése, népszerűsítés... Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Elhelyezkedése és történelme kultúrák találkozási pontjává tette a területet, így egyes települések, mikrotérségek jelentős kulturális örökséggel rendelkeznek, melynek továbbadása egyre nagyobb feladatot ró a hagyományápolókra. Az Innovatív Dél-Zala HK területén jelentős horvát, német és roma kisebbség él, akik féltőn őrzik szellemi értékeiket, nemzetiségi identitásukat. A térség nem tartozik egyetlen meghatározott néprajzi egységhez sem. Helyzet/ adottság ▪Néhány településen megtörtént a természeti, kulturális és szellemi értékek számbavétele, de nincs térségi szintű "tudásgyűjtemény", amely a kor követelményei szerint biztosítaná a megfelelő hozzáférést a térség természeti, kulturális értékeihez. A tradíciók átadása ma már nem családi keretek között, hanem közösségi szinten, vagy oktatási keretek között történik. A helyi hagyományok ápolásának sok helyen hiányoznak a szervezeti keretei. A természeti örökség helyi számbavétele, védelem alá vétele hiányos, így nem tud ráépülni a turizmus. Probléma/ lehetőség ▪A térség kulturális, örökségének feltárása, rendszerezése, megőrzése és népszerűsítése, a térség ismertségének növelése. Eseményút tervezése és kialakítása, térségi népdalkörök anyagaiból CD/DVD készítése. Kultúrérték katalógus összeállítása. Megoldási javaslat ▪Térségre jellemző kulturális repertoár kialakítása az amatőr művészeti együtteseknél. Térségi amatőr művészeti együttesek anyagaiból 1 CD/DVD összeállítása. A térség kulturális értékeinek tematikus gyűjteményének/katalógusának összeállítása (min. 3 témában).A hagyományápoló egyesületek taglétszámának emelkedése (5-10 %-kal) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/69 Kód: NyD-16-SzF-B-13 Sorszám: 2912 Prioritás: "Unokáink Öröksége"- A helyi épített, kulturális és természeti örökség megőrzése, fejleszt... Intézkedés: "Zöld Térséget" Környezettudatos beruházások, gazdálkodás, vállalkozások támogatása és a k... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A két kistérség lakossága különösen a fiatalok nem minden esetben rendelkezik a szelektív gyűjtéssel kapcsolatosan elegendő információkról (pl. nincs tisztában azzal, hogy egyáltalán létezik szelektív hulladékgyűjtés, vagy hogy léteznek hulladékudvarok, ahol bizonyos hulladékától díjmentesen megszabadulhat). Helyzet/ adottság ▪Alacsony az újrahasznosított huladék aránya, továbbá a lakosságnál veszélyes hulladék halmozódik fel, kevés helyen foglakoznak komposztálással. Solszor kerül szemét az erdős területekre, ahol szennyezi az élővilágot és a vízbázist. Hatékony kommunikációval csökkenteni lehetne a környezet terhelését. A szemléletmódban történő változással jó erdmények érhetőek el a környezeti fenntarthatóság szempontjából. Probléma/ lehetőség ▪Szórólapok, kiadványok készítése, mely információt ad a szelektíven gyűjthető hulladékokról, arról, hogy mi nem kerülhet bele az edénybe, az ürítési gyarkoriságokról, továbbá tájékoztatást ad arról, hogy hol található hulladékudvar, ott milyen hulladékoktól lehet megszabadulni. Szervezetten, kapcsolattartó nevelők/tanárok kijelölésével a térség óvodáit, általános iskoláit be kell vonni a rendszeresen lebonyolított akciók sorába. A gyűjtési akciókat díjazáshoz lehet kötni, osztályok, felső- és alsó tagozat között versenyeket kell meghirdetni és egyéb mutatók (pl. 1 főre jutó, vagy egy osztályra jutó mennyiség) alapján különdíjakat lehet odaítélni. Megoldási javaslat ▪Szórólapok/ kiadványok kiadása a lakosság kiemelten iskolások, fiatalok számára a környezettudatos viselkedés érdekében. Egyéb akciók szervezése, indítása. Tájékoztató fórumok tartása. Min. 2 db kiadvány, 20 db tájékoztató fórum. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/69 Kód: NyD-16-GF-B-01 Sorszám: 2551 Prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhas... Intézkedés: A helyi megújuló energiaforrásokból származó energia és-energiatermékek használatának elős... Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A fosszilis energiahordozók robbanásszerű drágulása, valamint az üvegházhatás erősödése egyre inkább a megújuló energiaforrások irányába tereli a felhasználókat.A nap energiájának legolcsóbb, leginkább természet közeli, legfenntarthatóbb hasznosítása az erdőkön keresztül valósítható meg. A térségben adott a lehetőség a megújuló energiák szélesebb körű elterjesztésére. Helyzet/ adottság ▪Nem történt meg szervezetten az erdő, és más keletkező hulladékok energetikai hasznosítása, melyre számos lehetőség van. ▪Nagy erőművekben való hasznosítás, háztartási fűtőrendszerekben való eltüzelés, hálózatra kapcsolódó mini erőművek. Nem alaklmaznak más megújuló energiákat sem. Probléma/ lehetőség ▪Erdőgazdasági, fafeldolgozási melléktermékre, hulladékra épülő, villamos energia, hő, melegvíz termelő kapacitás kiépítése.üzemeltetése, a hulladék hőre pedig faszárító stb.építése, fűtési rendszerekre való csatlakozás, esetleg üvegház kiépítése fűtése.Háztartási hasznosítás apríték égető kazán üzemeltetésével lehetséges. Biogáz, földhő, víz energetikai célú hasznosításának támogatása. Megoldási javaslat ▪A térségben felhasznált energia 1%- nak kiváltása 2013-ig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/69 Kód: NyD-16-SzF-B-16 Sorszám: 3484 Prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhas... Intézkedés: A helyi megújuló energiaforrásokból származó energia és-energiatermékek használatának elős... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben meglévő energetikai hagyományokra, a kedvező földrajzi adottságokra illetve a tradicionális ágazati oktatási háttérre, megújuló energia ágazatnak kitűnő növekedési adottságai vannak.Igény van fenntarthatósági értékrend, tudat növelésére. A térségben lehetőség van a gazdasági, civil, és az oktatási szféra összefogására.a környezettudatosság növelése érdekében. Helyzet/ adottság ▪A térség jelenleg is fontos turisztikai célpont, a közösség tervezi ezen ágazat további fejlesztését, alacsony a környezettudatosság, kevés a kerékpáros infrastruktúra. Nagyon nagy jövedelem áramlik ki a térségből, alacsony az jövedelemadó alap. Alacsony az itt előállított energia aránya. Probléma/ lehetőség ▪Fejleszteni kell a kerékpáros infrastruktúra feltételeit, a komposztálást népszerűsítő mintaprojek indítása,újrahasznosító központok létrehozás indokolt.Lakásfelújítással építéssel kapcsolatos fenntartható megoldásokat népszerűsítő demonstrációs eszközök fejlesztése. Megoldási javaslat ▪Min. 5 db kerékpáros infrastruktúrát fejlesztő projekt indítása.5 db demonstrációs berendezés létrehozása, 1 db újrahasznosító központ kialakítása, 1 % ponttal növekszik a megújuló energiák felhasználásának aránya. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok90% 222000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások90% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága200000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek90%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/69 Kód: NyD-16-SzF-B-16 Sorszám: 3484 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/69 Kód: NyD-16-SzF-1-08 Sorszám: 2557 Prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhas... Intézkedés: A helyi megújuló energiaforrásokból származó energia és-energiatermékek használatának elős... Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térség rendkívül jól erdősült, hagyományosan erős az erdőgazdaság, a környék jó mezőgazdasági adottságokkal is rendelkezik. A napsütéses órák száma az országos átlagot tekintve magas, a geotermikus adottságok is átlagon felüliek. Jó adottságokkal rendelkezik a térség a megújuló energiák hasznosítására, különösen kiemelkedőek a biomassza hasznosítás lehetőségei. Helyzet/ adottság ▪A műveletlen, gondozatlan területek aránya magas, ez kihasználatlan erőforrás, de a tájképet is rontja. A rossz talajadottságú helyek elhanyagoltak. A képződő biomassza nagy része feldolgozás nélkül megy veszendőbe.Az itt élők nem rendelkeznek elegendő információval a felhasználásról. A felhasználás egybeköthető a demonstrációs projekttel amely turisztikai látványosságként terjeszti az egyes módszereket. Probléma/ lehetőség ▪A biomassza alapanyagok és egyéb megújuló energiák előállításának ösztönzése. A biomassza (fahulladék, erdőalja, vágástéri apadék, hígtrágya, állattartási és mezőgazdasági melléktermékek, stb) hasznosításának elősegítése. Elsősorban nem lakossági demonstrációs berendezések és mintaprojektek támogatása. Minden a térségben racionálisan megvalósítható megújuló energia fajtából 1-2 bemutatása földrajzilag szétszórva. A KEOP 6.2.0 kívüli mintaprojektek és az ÚMVP- n kívüli mintaprojektek. Megoldási javaslat ▪5 kisebb pilot jellegű alternatív energiát használó projekt támogatása a térségben.----Kapcsolat komplex projektekkel: a HPM 2268, és 2545 Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 195 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 48/69 Kód: NyD-16-SzF-1-09 Sorszám: 2559 Prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhas... Intézkedés: A helyi megújuló energiaforrásokból származó energia és-energiatermékek használatának elős... Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térség rendkívül jól erdősült, hagyományosan erős az erdőgazdaság, a környék jó mezőgazdasági adottságokkal is rendelkezik. A napsütéses órák száma, a geotermikus adottságok is átlagon felüliek. Jók az adottságok a megújuló energiák hasznosítására, különösen kiemelkedőek a biomassza hasznosítás lehetőségei. Helyzet/ adottság ▪A műveletlen, gondozatlan területek aránya magas, ez kihasználatlan erőforrás, de a tájképet is rontja. A rossz talajadottságú helyek elhanyagoltak. A képződő biomassza nagy része feldolgozás nélkül megy veszendőbe.Az itt élők nem rendelkeznek elegendő információval a felhasználásról. A felhasználás egybeköthető a demonstrációs projekttel amely turisztikai látványosságként terjeszti az egyes módszereket. Probléma/ lehetőség ▪A biomassza alapanyagok és egyéb megújuló energiák előállításának ösztönzése. A biomassza (fahulladék, erdőalja, vágástéri apadék, hígtrágya, állattartási és mezőgazdasági melléktermékek, stb) hasznosításának elősegítése. Elsősorban nem lakossági demonstrációs berendezések és mintaprojektek támogatása. Minden a térségben racionálisan megvalósítható megújuló energia fajtából 1-2 bemutatása földrajzilag szétszórva. A KEOP 6.2.0 kívüli mintaprojektek és az ÚMVP- n kívüli mintaprojektek. Megoldási javaslat ▪5 kisebb pilot jellegű alternatív energiát használó projekt támogatása a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 197 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 49/69 Kód: NyD-16-SzF-B-12 Sorszám: 2570 Prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhas... Intézkedés: "Energiagazdálkodj okosan" A megújuló energia használat és az energiatakarékos szemlélet e... Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Minél előbb állunk át a pazarló és drágán, továbbá a környezetet is terhelő módon üzemelő rendszerekről takarékosabb és környezatbarátabb módozatokra az enegiafelhasználásunkban, annál kevésbé lesz ez fájdalmas. Ennek manapság már szinte kizárólag tudati és szemléletbeli gátjai vannak. Helyzet/ adottság ▪Az információhiány a legfőbb gát, ezt kell áttörni. A fiatal korosztályon keresztül vezet az út a családokhoz, és a hosszú távú szemléletformáláshoz. A szakemberek továbbképzése sem valósult meg. Probléma/ lehetőség ▪Főleg a fiatalabb korosztály egyre fogékonyabb a környezettel kapcsolatos problémákra, az idősebbek a költségmegtakarítás oldaláról érdekeltek. Mindkét célcsoportnál a szemléletformálást elősegítő eszközök (brossúrák, plakátok, rendezvények, honlap, stb.) és az egyéb akciók (iskolai pályázatok, tanulmányi verseny, rajzverseny, stb.) támogatásával érhetünk el sikereket. Megoldási javaslat ▪Max. 35 népszerűsítő, oktató program indítása. A képzésen min. 50 fő vesz részt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 199 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 50/69 Kód: NyD-16-GF-B-08 Sorszám: 2584 Prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhas... Intézkedés: "Energiagazdálkodj okosan" A megújuló energia használat és az energiatakarékos szemlélet e... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az évtizedekig relatív alacsony energiaárak nem hatékony energiarendszerek felállításához vezettek. Minél előbb állunk át a pazarló, a környezetet is terhelő módon üzemelő rendszerekről takarékosabb és környezatbarátabb módozatokra az energiafelhasz- nálásunkban, annál kevésbé lesz ez fájdalmas. Ennek manapság kizárólag szemléletbeli gátjai vannak, és az információhiány. Helyzet/ adottság ▪A térségben nem elérhető közhasznú szolgáltatás ezen a téren. Szükség van egy olyan szakemergárdára, aki a térségi folyamatokat koordinálja, valamint közhasznúan működve ad tanácsot a témában érdeklődőknek. Segíti a központi támogatások térségbe kerülését, katalizál folymatokat, hálózatokat szervez és épít. Probléma/ lehetőség ▪Zöld Iroda létrehozása a fenti feladatok megoldására, az iroda működésének támogatása. Megoldási javaslat ▪Egy főállású és legalább két megbízott szakértővel tevékenykedő, a környezetvédelmet és az energiatakarékosságot segítő szervező 1 iroda létrejötte a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 201 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 51/69 Kód: NyD-16-SzF-8-02 Sorszám: 6758 Prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhas... Intézkedés: "Energiagazdálkodj okosan" A megújuló energia használat és az energiatakarékos szemlélet e... Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben hagyományosan erős az erdőgazdaság, de a környék egyben jó mezőgazdasági adottságokkal is rendelkezik. A napsütéses órák száma magas, a geotermikus adottságok is átlagon felüliek. Így szinte minden szempontból jó adottságokkal rendelkezik a térség a megújuló energiák, kiemelten a biomassza, de a napenergia és a földhő hasznosítására is. Helyzet/ adottság ▪A térségben élők életében a megújuló energia használat, még nem alternatíva. Ennek elsősorban az információs korlátok az okai. Nincs átfogó felmérés, amely bemutatná az alternatív energia felhasználásának lehetőségeit a térségben. Probléma/ lehetőség ▪Térségi felmérés/tanulmány készítése az alternatív energia hasznosítása érdekében lakossági célú felhasználás esetén. Megoldási javaslat ▪1 db tanulmány készítése lakossági célú alternatív energia felhasználási lehetőségeiről Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Terv, tanulmány készítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 202 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret17000 EUR▪Önkormányzatok85% 20000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága17000 EUR▪Non-profit szervezetek85% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 51/69 Kód: NyD-16-SzF-8-02 Sorszám: 6758 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 203 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 52/69 Kód: NyD-16-SzF-8-01 Sorszám: 6756 Prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhas... Intézkedés: "Energiagazdálkodj okosan" A megújuló energia használat és az energiatakarékos szemlélet e... Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben hagyományosan erős az erdőgazdaság, de a környék egyben jó mezőgazdasági adottságokkal is rendelkezik. A napsütéses órák száma magas, a geotermikus adottságok is átlagon felüliek. Így szinte minden szempontból jó adottságokkal rendelkezik a térség a megújuló energiák, kiemelten a biomassza, de a napenergia és a földhő hasznosítására is. Helyzet/ adottság ▪A térségben élők életében a megújuló energia használat, még nem alternatíva. Ennek elsősorban az információs korlátok az okai. Nincs átfogó felmérés, amely bemutatná az alternatív energia felhasználásának lehetőségeit a térségben. Probléma/ lehetőség ▪Térségi felmérés/tanulmány készítése az alternatív energia hasznosítása érdekében közintézmények esetén. Megoldási javaslat ▪1 db tanulmány készítése közintézmények alternatív energia felhasználási lehetőségeiről Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Terv, tanulmány készítés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 204 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok80% 15000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 52/69 Kód: NyD-16-SzF-8-01 Sorszám: 6756 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 205 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 53/69 Kód: NyD-16-SzF-4-02 Sorszám: 2563 Prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhas... Intézkedés: "Energiagazdálkodj okosan" A megújuló energia használat és az energiatakarékos szemlélet e... Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben hagyományosan erős az erdőgazdaság, de a környék egyben jó mezőgazdasági adottságokkal is rendelkezik. A napsütéses órák száma magas, a geotermikus adottságok is átlagon felüliek. Így szinte minden szempontból jó adottságokkal rendelkezik a térség a megújuló energiák, kiemelten a biomassza, de a napenergia és a földhő hasznosítására is. Helyzet/ adottság ▪A térségben élők életében a megújuló energia használat, még nem alternatíva. Ennek elsősorban az információs korlátok az okai. A térségi vállalkozásoknál és önkormányzatoknál sem gyakorlat a megújuló energia alkalmazása, aminek a fentieken túl a magas induló és előkészítési költségek az okozói. Probléma/ lehetőség ▪A cél, hogy olyan rendezvények kerüljenek lebonyolításra, amelyek a megújuló energiákkal kapcsolatos hazai és nemzetközi gyakorlatot ismertetik meg a szereplőkkel. Ezen technológiák alkalmazását népszerűsíti. Megoldási javaslat ▪3 rendezvény (akció) támogatása a térségben. 1 % ponttal növelni a megújuló energia felhasználás arányát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiadvány készítés, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 206 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok100% 5000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága3000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 53/69 Kód: NyD-16-SzF-4-02 Sorszám: 2563 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 207 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 54/69 Kód: NyD-16-SzF-4-03 Sorszám: 2566 Prioritás: „Zöld Házak” program a helyi fajlagos energia igénybevétel csökkentése és az energiafelhas... Intézkedés: "Energiagazdálkodj okosan" A megújuló energia használat és az energiatakarékos szemlélet e... Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben hagyományosan erős az erdőgazdaság, de a környék egyben jó mezőgazdasági adottságokkal is rendelkezik. A napsütéses órák száma magas, a geotermikus adottságok is átlagon felüliek. Így szinte minden szempontból jó adottságokkal rendelkezik a térség a megújuló energiák, kiemelten a biomassza, de a napenergia és a földhő hasznosítására is. Helyzet/ adottság ▪A térségben élők életében a megújuló energia használat, még nem alternatíva. Ennek elsősorban az információs korlátok az okai. A térségi vállalkozásoknál és önkormányzatoknál sem gyakorlat a megújuló energia alkalmazása, aminek a fentieken túl a magas induló és előkészítési költségek az okozói. Probléma/ lehetőség ▪A cél, hogy olyan rendezvények kerüljenek lebonyolításra, amelyek a megújuló energiákkal kapcsolatos hazai és nemzetközi gyakorlatot ismertetik meg a szereplőkkel. Ezen technológiák alkalmazását népszerűsíti. Megoldási javaslat ▪3 rendezvény (akció) támogatása térségben. 1 % ponttal növelni a megújuló energia felhasználás arányát. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kiadvány készítés, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 208 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3000 EUR▪Önkormányzatok100% 5000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága3000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 54/69 Kód: NyD-16-SzF-4-03 Sorszám: 2566 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 209 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 55/69 Kód: NyD-16-SzF-A-10 Sorszám: 3344 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: A jövő alkotóműhelyei- több tudás, sikeres helyi társadalom Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A vidék népességmegtartó ereje, a vidéki életminőség javítása érdekében a nem mezőgazdasági jövedelemforrást biztosító tevékenységek folytatását tervező személyek, gazdasági szereplők számára alapvető fontosságú a megfelelő tájékoztatás, illetve az igényekre alapozott képzések szervezése. Helyzet/ adottság ▪Iskolarendszeren kivüli képzések, tanfolyamok szervezése (OKJ is), ügyfélszolgálati tájékoztató tevékenység kialakítása. Egyéni és csoportos ismeretszerzés biztosítása a térségen belül. Probléma/ lehetőség ▪Vidéki agroturizmushoz kapcsolódó képzések szervezése, Kulturális és természeti örökség fenntarthatóságához kapcsolódó képzések, OKJ-s képzések kézműipari területen Megoldási javaslat ▪min. 2 kézműipari képzés elindítása (min. 15 fő résztvételével), min. 3 turisztikai jellegű képzés - min. 30 résztvevővel, min. 3 vállalkozások megerősítését segítő képzés tanfolyamonként 10-10 fő részvételével. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 331 Képzés és tájékoztatás

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 211 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 56/69 Kód: NyD-16-GF-A-02 Sorszám: 3363 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: A jövő alkotóműhelyei- több tudás, sikeres helyi társadalom Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Térségünkben a mezőgazdaság szerkezetváltozása következtében jelentős az egyéni gazdálkodók, családi gazdálkodók jelenléte (elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben). A mikro- vállalkozások jobban kivannak szolgáltatva a piaci szereplőknek (felvásárlóknak), mint a nagyobb gazdálkodók. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági vállalkozók piaci szervezettsége a térségben alacsony. A termelői csoportok tevékenysége nem ismert, kevés gazda él a szervezettség előnyeivel. Probléma/ lehetőség ▪Termelői csoportok létrehozásának, fejlesztésének, bővítésének támogatása. A termelőcsoport által közösen szervezett tevékenységek bővítése, szervezetfejlesztés. Megoldási javaslat ▪Min. 2 termelői csoport támogatása (szántóföldi, bor, esetleg tej és hústermelés területén). Legalább 10 új piacra kilépő gazdaság. Termelői csoportok tagjai árbevételének 5%- os növekedése 2013- ig. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport - 142 Termelői csoportok létrehozásának támogatása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 213 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 57/69 Kód: NyD-16-GF-5-01 Sorszám: 3352 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: A jövő alkotóműhelyei- több tudás, sikeres helyi társadalom Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪AA kistérségben a vállalkozások tőkeszegények, alacsony a foglalkoztatási szint, a munkanélküliség 10 % felett áll, néhol meghaladja a 20 %- ot. A kamarán kívül semmiféle együttműködés nem jellemző a térségre, pedig a szinergia miatt fontos lenne a térségi vállalkozások együttes fellépése. Számos hasonló tevékenységet folytató vállalkozás működik a kistérségben., együttműködésük javíthatná versenyképességüket. Helyzet/ adottság ▪A gazdasági szervezetek információhiányban szenvednek, nem tudnak indulni közbeszerzésben, különböző meghirdetett pályázatokban. Nem működnek beszerzési szövetségek, amellyel lényegesen csökkenthető lenne egy szervezetek költségszintje. Nem működnek klaszterek, hálózatok, vállalkozói együttműködések értékesítésre, feldolgozásra. Az összefogás javíthatná a jövedelmezőséget. Probléma/ lehetőség ▪Különböző vállalkozói hálózatok, klaszterek létrehozása a térségben működő vállalkozások részvételével. Ezek a szervezetek tegyék lehetővé az adott vállalkozások hatékonyabb működését, a piackutatást, az olcsóbb anyagbeszerzést, illetve közös fellépést a mikrovállalkozás méretét meghaladó közbeszerzéseken, pályázatokon. Az igények kielégítésére egyéni kezdeményezések vannak, de vállalkozói szövetségekkel a jelentkező igények hatékonyabban kielégíthetőek. Megoldási javaslat ▪Létrejön legalább 2 szakmai együttműködés, klaszter, amelynek eredményeként a tagok esetében az inflációt 5 % ponttal meghaladó árbevétel növekedésre számítunk. (A térségben az 1 főre jutó SZJA alapot képező jövedelem a régiós átlagnál jobban növekszik.) Komplex projekt, kapcsolat a 2282 és a 2321-es HPME-vel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 214 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 40000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 57/69 Kód: NyD-16-GF-5-01 Sorszám: 3352 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 215 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 58/69 Kód: NyD-16-GF-5-02 Sorszám: 3360 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: A jövő alkotóműhelyei- több tudás, sikeres helyi társadalom Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A kistérségben a vállalkozások tőkeszegények, alacsony a foglalkoztatási szint, a munkanélküliség 10 % felett áll, néhol meghaladja a 20 %- ot. A kamarán kívül semmiféle együttműködés nem jellemző a térségre, pedig a szinergia miatt fontos lenne a térségi vállalkozások együttes fellépése. Számos hasonló tevékenységet folytató vállalkozás működik a kistérségben., együttműködésük javíthatná versenyképességüket. Helyzet/ adottság ▪A gazdasági szervezetek információhiányban szenvednek, nem tudnak indulni közbeszerzésben, különböző meghirdetett pályázatokban. Nem működnek beszerzési szövetségek, amellyel lényegesen csökkenthetőek lennének a szervezetek költségszintje. Nem működnek klaszterek, hálózatok, vállalkozói együttműködések értékesítésre feldolgozásra. Az összefogás javíthatná a jövedelmezőséget. Probléma/ lehetőség ▪KüKülönböző vállalkozói hálózatok, klaszterek létrehozása a térségben működő vállalkozások részvételével. Ezek a szervezetek tegyék lehetővé az adott vállalkozások hatékonyabb működését, a piackutatást, az olcsóbb anyagbeszerzést, illetve közös fellépést a mikrovállalkozás méretét meghaladó közbeszerzéseken, pályázatokon. Az igények kielégítésére egyéni kezdeményezések vannak, de vállalkozói szövetségekkel a jelentkező igények hatékonyabban kielégíthetőek. Megoldási javaslat ▪Létrejön legalább 2 szakmai együttműködés, klaszter (pl. turisztikai, fafeldolgozói, megújuló energiák felhasználására épülő), amelynek eredményeként a tagok esetében az inflációt 5 % ponttal meghaladó árbevétel növekedésre számítunk. Értékesítési és kommunikációs hálózat kialakítása, hatékony értékesítési lánc kialakítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 216 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 25000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak90%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 58/69 Kód: NyD-16-GF-5-02 Sorszám: 3360 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 217 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 59/69 Kód: NyD-16-SzF-3-01 Sorszám: 2282 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: A jövő alkotóműhelyei- több tudás, sikeres helyi társadalom Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪AA térségi vállalkozások és egyéb szervezetek továbbképzési és kommunikációs lehetőségei korlátozottak, így kevés ismerettel rendelkeznek a legújabb technológiai és értékesítési vívmányokról. A Pannon Egyetem Nagykanizsai Telephelye megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik aktuális témákat feldolgozó képzések szervezéséhez. A képzési és kommunikációs lehetőségek hiánya tovább erősíti a térségi hátrányos helyzetű csoportokat (pl. romák, 50 év feletti, tartósan munkanélküliek, nők, különösen kisgyermekkel). Helyzet/ adottság ▪A térségi vállalkozások és szervezetek közötti kommunikáció biztosításához jelenleg nincsenek meg a keretek, ill. ezen szervezeteknek sem idejük, sem energiájuk nincs a legújabb szakmai ismeretek megszerzésére, az egymással való tapasztalatcserére. A régi falusi kommunikációs formák megszűntek, nincs megfelelő információáramlás. Probléma/ lehetőség ▪Létrehozni egy olyan internetes portált, amely a hazai és a külföldi szakirodalmi forrásokat monitorozva folyamatosan biztosítja a legújabb, a térségi viszonyok közé könnyen adaptálható információkat a térségi vállalkozások és egyéb szervezetek számára. Ezen portál felhasználja az online kapcsolattartás legújabb eszközeit (blog, fórum, hírlevél). A tudásközvetítés másik módja olyan rövid, aktuális információkat átadó képzések szervezése (nem OKJ), amelyek "népfőiskola" mintájára működnek. Ezeken a előadássorozatokon lehetőség nyílik arra, hogy egy - egy téma legkompetensebb képviselőitől jussanak a résztvevők aktuális, munkájukban felhasználható ismeretekhez. Közösségépítő párbeszédkörök szervezése. Megoldási javaslat ▪1 internetes portál, mint a tudásközvetítés, tapasztalatcsere eszköze. Min. 5 előadássorozat "népfőiskola" és workshop módszerrel. 22 párbeszédkör működtetése. --Komplex projekt, kapcsolat a 3352 és a 2321 HPME-vel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (14%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 218 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% 25000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 59/69 Kód: NyD-16-SzF-3-01 Sorszám: 2282 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Párbeszédkörök - olyan közösségépítő képzések, melynek célja egy-egy település, vagy településcsoport fejlődésének elősegítése, a közösségi érdekérvényesítés fejlesztése az önkormányzatok, a helyi civil szervezetek és vállalkozások és a lakosság közreműködésével. Módszertanának alapja a kiscsoportos "egymástól tanulás", a gyakorlati alkalmazhatóság jegyében.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 219 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 60/69 Kód: NyD-16-SzF-6-01 Sorszám: 3367 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: A jövő alkotóműhelyei- több tudás, sikeres helyi társadalom Szektor/fejlesztési téma: Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások ▪A térségi földrajzi adottságok lehetőséget biztosítanak región belüli és nemzetközi kapcsolatok kiépítésére (szlovén, horvát, osztrák határ közelsége). Az eddigi együttműködések eseti jellegűek voltak, kevés személy vett részt a tudásmegosztásban. Helyzet/ adottság ▪A vidékfejlesztés érdekében az egymással való tapasztalatcsere (hazai) és a nemzetközi tapasztalatok tanulmányozása, nemzetközi kapcsolatok kiépítése és ápolása fontos. A tevékenységek keretében lehetőség nyílik egyes modellek helyi adaptálására, új megoldások megismerésére. Probléma/ lehetőség ▪Hazai és nemzetközi szakma - és témaspecifikus tanulmányutak szervezése. Tematikus konferenciák szervezése, Szakember cserék bonyolítása. Megoldási javaslat ▪Min. 1 nemzetközi tanulmányút. 1 szerződéses kapcsolat az EU valamelyik LEADER csoportjával. Min. 1 hazai tanulmányút szervezése már működő LEADER+ közösséghez. 1 konferencia, min. 2 szakmai csereprogram megrendezése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Tanulmányút (szállás, étkezés és utazás) költségei, Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 220 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% 15000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága15000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 60/69 Kód: NyD-16-SzF-6-01 Sorszám: 3367 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 221 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 61/69 Kód: NyD-16-SzF-3-02 Sorszám: 2316 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: A jövő alkotóműhelyei- több tudás, sikeres helyi társadalom Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A A térségi vállalkozások és egyéb szervezetek továbbképzési és kommunikációs lehetőségei korlátozottak, így kevés ismerettel rendelkeznek a legújabb technológiai és értékesítési vívmányokról. A Pannon Egyetem Nagykanizsai Telephelye megfelelő szakmai háttérrel rendelkezik aktuális témákat feldolgozó képzések szervezéséhez. A képzési és kommunikációs lehetőségek hiánya tovább erősíti a térségi hátrányos helyzetű csoportokat (pl. romák, 50 év feletti, tartósan munkanélküliek, nők, különösen kisgyermekkel) Helyzet/ adottság ▪A térségi vállakozások és szervezetek közötti kommunikáció biztosításához jelenleg nincsenek meg a keretek, ill. ezen szervezeteknek sem idejük, sem energiájuk nincs a legújabb szakmai ismeretek megszerzésére, az egymással való tapasztalatcserére, A régi falusi kommunikációs formák megszűntek, nincs megfelelő információáramlás. Probléma/ lehetőség ▪A közösségi ismeretszerzés módja olyan rövid, aktuális információkat átadó képzések szervezése (Nem OKJ), amelyek "népfőiskola" mintájára működnek. Ezeken a képzéseken lehetőség nyílik arra, hogy egy - egy téma legkompetensebb képviselőitől jussanak a résztvevők aktuális, munkájukban felhasználható ismeretkhez. ÚMVP III. tengelyéből nem támogatható képzések. Megoldási javaslat ▪1 internetes portál, mint a tudásközvetítés, tapasztalatcsere eszköze. 1 képzés "népfőiskola" és workshop módszerrel. 14 párbeszédkör működtetése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (14%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 421 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 222 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5000 EUR▪Önkormányzatok100% 10000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága8000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 61/69 Kód: NyD-16-SzF-3-02 Sorszám: 2316 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Párbeszédkörök - olyan közösségépítő képzések, melynek célja egy-egy település, vagy településcsoport fejlődésének elősegítése, a közösségi érdekérvényesítés fejlesztése az önkormányzatok, a helyi civil szervezetek és vállalkozások és a lakosság közreműködésével. Módszertanának alapja a kiscsoportos "egymástól tanulás", a gyakorlati alkalmazhatóság jegyében.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 223 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 62/69 Kód: NyD-16-SzF-7-01 Sorszám: 6493 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: A jövő alkotóműhelyei- több tudás, sikeres helyi társadalom Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben kiemelkedő lehetőségei vannak az öko - és aktív turizmus fejlesztésének. Az Innovatív Dél - Zala ismertsége mind hazai, mind nemzetközi szinten alacsony mértékű (Zalakaros, mint termáldesztináció kivételével. )A kistérségben a vállalkozások tőkeszegények, alacsony a foglalkoztatási szint, a munkanélküliség 10 % felett áll,.A kamarán kívül semmiféle együttműködés nem jellemző a térségre. A számos hasonló tevékenységet folytató vállalkozás működik a kistérségben, együttműködésük javíthatná versenyképességüket.A szervezetek továbbképzési és kommunikációs lehetőségei korlátozottak. Helyzet/ adottság ▪A térségben nem működnek szakmai együttműködések, a vállalkozások folyamatos információval küzdenek, nincs egységes marketing gyakorlat, a térség gazdasági és turisztikai "eladása" esetleges. Probléma/ lehetőség ▪Különböző vállalkozói hálózatok, klaszterek létrehozása a térségben működő vállalkozások részvételével. Létre kell hozni egy olyan internetes portált, amely a hazai és a külföldi szakirodalmi forrásokat monitorozva folyamatosan biztosítja a legújabb, a térségi viszonyok közé könnyen adaptálható információkat.Rövid, aktuális információkat átadó képzések szervezése (nem OKJ), amelyek "népfőiskola" mintájára működnek.Egy - egy téma legkompetensebb képviselőitől jussanak a résztvevők aktuális, munkájukban felhasználható ismeretekhez. 1 térségi védjegyprogram alapelveinek és eljárásrendjének kidolgozása, földrajzi lehatárolása és termék/szolgáltatás típusok meghatározása, arculati elemeinek kidolgozása és a védjegy - programhoz való csatlakozás feltételeinek meghatározása, és a védjegy piaci bevezetése.3352,2282,2321 HPM Megoldási javaslat ▪Létrejön legalább 2 szakmai együttműködés, klaszter, amelynek eredményeként a tagok esetében az inflációt 5 % ponttal meghaladó árbevétel növekedésre számítunk.1 internetes portál, mint a tudásközvetítés, tapasztalatcsere eszköze. Min. 5 előadássorozat "népfőiskola" és workshop módszerrel. min. 1 arculati kézikönyv, 1 térségi védjegy, 1 programleírás a védjegyprogramhoz való csatlakozáshoz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 224 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 62/69 Kód: NyD-16-SzF-7-01 Sorszám: 6493 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 225 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 63/69 Kód: NyD-16-GF-1-01 Sorszám: 2268 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: Fejlesztő, kutató bázis kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településein az öregségi index magas, folyamatosan csökken a népesség. Kevés vállalkozás működik, amely hagyományos termelési és értékesítési módszerekkel dolgozik. A falvakban kevés a munkalehetőség és a lakosság vállalkozási aktivitása is alacsony. Nincs elegendő tudás új projektek generálásához, elkészítéséhez. (Az NFT programjaiból a 46 település közül csak 22 részesült támogatásban!) Nagy probléma, hogy a diplomás fiatalok nem térnek vissza, hogy megszerzett tudásukat szülőhelyükön kamatoztassák. Helyzet/ adottság ▪Kevés az a helyi vállalkozás, amely magas hozzáadott értékkel rendelkező terméket állít elő. Nem ismerik az új, innovatív termelési, értékesítési módszereket. A helyi vállalkozások pályázati aktivitása és sikeressége nem nő megfelelően. Probléma/ lehetőség ▪Létre kell hozni termékfejlesztő és kutató bázist. Feladata, hogy új eljárásokat, módszereket, technikákat kutasson fel, vagy fejlesszen ki,majd ezeket indítsa el, amelyek elősegítik a helyi vállalkozások alkalmazkodását a folyamatosan változó piaci viszonyokhoz. Az új módszerek felkutatásához folyamatosan szemlézik a hazai és a nemzetközi szakirodalmat és tapasztalatokat. A nemzetközi szakirodalmat és példákat ("best practice") összehangolva a helyi igényekkel és lehetőségekkel termékfejlesztési módszereket dolgoznak ki. Megoldási javaslat ▪Egy darab fejlesztőbázis kialakítása, esetlegesen több telephellyel. A termékfejlesztő központ tartósan fenntartja magát. (Min. 3 termékfejlesztési és 3 értékesítési / hálózatszervezési projekt megtervezése/beindítása.) Komplex projekt, kapcsolat a 2545, és a 2557 HMPE-vel. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Első készlet (fejlesztőbázis működtetéséhez kapcsolódó forgó eszköz) beszerzése, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 226 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret61408 EUR▪Önkormányzatok100% 100000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága61408 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 63/69 Kód: NyD-16-GF-1-01 Sorszám: 2268 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Fejlesztőbázis - olyan innovációs központ, ahol a térség szereplői segítséget kaphatnak fejlesztési elképzeléseik kidolgozásához, pályázataik előkészítéséhez, benyújtásához és bonyolításához.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 227 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 64/69 Kód: NyD-16-GF-1-02 Sorszám: 2273 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: Fejlesztő, kutató bázis kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településein az öregségi index magas, folyamatosan csökken a népesség. Kevés vállalkozás működik, amely hagyományos termelési és értékesítési módszerekkel dolgozik. A falvakban kevés a munkalehetőség és a lakosság vállalkozási aktivitása is alacsony. Nincs elegendő tudás új projektek generálásához, elkészítéséhez. (Az NFT programjaiból a 46 település közül csak 22 részesült támogatásban!) Nagy probléma, hogy a diplomás fiatalok nem térnek vissza, hogy megszerzett tudásukat szülőhelyükön kamatoztassák. Helyzet/ adottság ▪Kevés az a helyi vállalkozás, amely magas hozzáadott értékkel rendelkező terméket állít elő. Nem ismerik az új, innovatív termelési, értékesítési módszereket. A helyi vállalkozások pályázati aktivitása és sikeressége nem nő megfelelően. Probléma/ lehetőség ▪Létre kell hozni termékfejlesztő és kutató bázist. Elősegíteni a hátrányos helyzetű települések pályázati programjainak előkészítését. Olyan új eljárások, módszerek, technikák kifejlesztése, bevezetése, amelyek elősegítik a helyi vállalkozások alkalmazkodását a folyamatosan változó piaci viszonyokhoz, biztosítják a hátrányos helyzetű települések projektszemléletének kialakulását. Megoldási javaslat ▪Fejlesztőbázis alközpont kialakítása (hátrányos településen). Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪első készlet (fejlesztőbázis működtetéséhez kapcsolódó forgó eszköz) beszerzése, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 228 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret25000 EUR▪Önkormányzatok100% 35000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 64/69 Kód: NyD-16-GF-1-02 Sorszám: 2273 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Fejlesztőbázis - olyan innovációs központ, ahol a térség szereplői segítséget kaphatnak fejlesztési elképzeléseik kidolgozásához, pályázataik előkészítéséhez, benyújtásához és bonyolításához.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 229 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 65/69 Kód: NyD-16-SzF-7-02 Sorszám: 6495 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: Fejlesztő, kutató bázis kialakítása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪Az térség településein az öregségi index magas,folyamatosan csökken a falvak népessége. Kevés vállalkozás működik a falvakban,amelyek hagyományos termelési és értékesítési módszerekkel dolgoznak. A falvakban kevés a munkalehetőség,és a lakosság vállalkozási aktivitása is alacsony.A térségben nincs elegendő tudás új projektek generálásához,elkészítéséhez(Az NFT programjaiból a 46 település közül csak 22 részesült támogatásban!) Nagy probléma,hogy ezért a diplomás fiatalok nem térnek vissza,hogy megszerzett tudásukat szülőhelyükön kamatoztassák. Helyzet/ adottság ▪A helyi vállalkozások számára fejlődési lehetőség lenne, ha olyan termékeket állítanának elő, amelyek magas hozzáadott értékkel rendelkeznek, ill. megismernének új, innovatív termelési, értékesítési módszereket. A helyi vállalkozások számára további lehetőség, hogy pályázati aktivitásuk és sikerességük nő. Probléma/ lehetőség ▪Létrehozni egy Térségi projekt -, termékfejlesztő és kutató központot. Feladatuk, hogy új eljárásokat, módszereket, technikákat kutassanak fel, vagy fejlesszenek ki,majd ezeket indítsák el, amelyek elősegítik a helyi vállalkozások alkalmazkodását a folyamatosan változó piaci viszonyokhoz. Az új módszerek felkutatásához folyamatosan szemlézik a hazai és a nemzetközi szakirodalmat és tapasztalatokat.Szükséges rendezvények keretében megismertetni az élenjáró gyakorlatot a helyi szereplőkkel. Projekt számok:2268,2557,2563. Megoldási javaslat ▪Egy darab fejlesztőbázis kialakítása alközponttal. A termékfejlesztő központ ezt követően tartósan fenntartja magát. Alternatív energiák felhasználásához kapcsolódó rendezvények és pilot programok megjelenése a térségben (min. 5 db) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 230 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 65/69 Kód: NyD-16-SzF-7-02 Sorszám: 6495 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 231 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 66/69 Kód: NyD-16-GF-2-05 Sorszám: 3376 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: "Varázslat" Térségi marketing- és védjegyprogram kidolgozása és megvalósítása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A közösség területén meghatározó a mezőgazdasági termelés, ezen belül is a háztáji zöldség és gyümölcs termelés. A gyümölcs és zöldségek nagyobb része feldolgozás nélkül kerül értékesítésre. A településeken jelentős tudás halmozódott fel a népi kismesterségek különböző ágaiból. E hagyományokat napjainkban is sokan ápolják, illetve választják hivatásuknak. A kézműves termékek iránti kereslet ingadozó. Helyzet/ adottság ▪Nincsenek helyi termék értékesítő helyek. Az üzletekben nincs külön elhelyezése a térségen belüli termékeknek. Probléma/ lehetőség ▪Helyi termék bolt létrehozásának támogatása. Helyi termék doboz, szekrény, polc, támogatás.Termékkatalógusok készítése, bemutatkozási lehetőségek biztosítása.Kiadvány önállóan nem támogatható. Megoldási javaslat ▪1 bolt helyi termék számára, min. 5 üzletben, vagy más idegenforgalmilag látogatott helyen helyi termék doboz, polc létrehozása.(Min. 1 új munkahely teremtése.) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Első készlet (első árukészlet feltöltés) beszerzése, Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra- fejlesztések (12%), Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 232 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok60% 60000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 66/69 Kód: NyD-16-GF-2-05 Sorszám: 3376 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagyrada, Nagyrécse, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Helyi termék doboz, polc, szekrény - olyan árusításra is alkalmas egység, amely nagyobb kereskedelmi, vendéglátó, vagy idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó helyszínen helyi termékeket mutat be megvásárlás céljából.

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 233 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 67/69 Kód: NyD-16-SzF-4-04 Sorszám: 6497 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: "Varázslat" Térségi marketing- és védjegyprogram kidolgozása és megvalósítása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A közösség területén meghatározó a mezőgazdasági termelés, ezen belül is a háztáji zöldség és gyümölcs termelés. A gyümölcs és zöldségek nagyobb része feldolgozás nélkül kerül értékesítésre. A településeken jelentős tudás halmozódott fel a népi kismesterségek különböző ágaiból. E hagyományokat napjainkban is sokan ápolják, illetve választják hivatásuknak. A kézműves termékek iránti kereslet ingadozó. Hiányzik a kistérségi márka, az értékesítő hely, amely az előállított termékek útját a fogyasztóig biztosítaná Helyzet/ adottság ▪A kistermelők és a kézművesek nem építettek még fel egy olyan egyértelműen azonosítható kistérségi márkát, amely hordozója lehetne a termékértékesítésnek. Nincsenek helyi termék értékesítő helyek, hiányzik a térségi bemutatkozási lehetőség. Probléma/ lehetőség ▪Rendszeres helyi termékeket bemutató vásár szervezése. Megoldási javaslat ▪Rendszeressé váló térségi vásár. (Három egymást követő évben) Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (6%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 234 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6667 EUR▪Önkormányzatok100% 25000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 67/69 Kód: NyD-16-SzF-4-04 Sorszám: 6497 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 235 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 68/69 Kód: NyD-16-GF-1-03 Sorszám: 2321 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: "Varázslat" Térségi marketing- és védjegyprogram kidolgozása és megvalósítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪AA térségben meghatározó a mezőgazdasági termelés, jelentős a háztáji zöldség- és gyümölcstermelés, amelynek nagyobb része feldolgozás nélkül kerül értékesítésre. A településeken jelentős tudás halmozódott fel a népi kismesterségek különböző ágaiból, mely kézműves termékek iránt a kereslet ingadozó. A térségben kiemelkedő lehetőségei vannak az öko- és aktív turizmus fejlesztésének. Az Innovatív Dél - Zala ismertsége mind hazai, mind nemezetközi szinten alacsony mértékű (Zalakaros, mint termáldesztináció kivételével). Helyzet/ adottság ▪A helyi termékek és szolgáltatások minőségbiztosítása teljesen vagy részben hiányzik, a helyi termékek és szolgáltatások marketingjét (ismertség, pozicionálás) segítő védjegy jelenleg nincs a térségben. Nincs egységes marketingstratégia, hiányzik a közös arculat. Probléma/ lehetőség ▪A térség jövőképén alapuló marketingstratégia, és ez alapján elkészülő arculati kézikönyv elkészítése, 1 térségi védjegyprogram alapelveinek és eljárásrendjének kidolgozása, földrajzi lehatárolása és termék/szolgáltatás típusok meghatározása, arculati elemeinek kidolgozása és a védjegy - programhoz való csatlakozás feltételeinek meghatározása, és a védjegy piaci bevezetése. Érintettek: helyi célok megvalósítását és értékesítését zászlajukra tűző civil szervezetek, helyi terméket előállító vállalkozók, szolgáltatásokat nyújtó önkormányzatok, magánszemélyek. Megoldási javaslat ▪1 arculati kézikönyv, térségi védjegy, programleírás a védjegyprogramhoz való csatlakozáshoz. Komplex projekt, kapcsolat 2282, és a 3352 HPME-el. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Védjegy program és arculati kézikönyv kidolgozása (80%), Piacra való bevezetés (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 236 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18000 EUR▪Önkormányzatok100% 18000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 68/69 Kód: NyD-16-GF-1-03 Sorszám: 2321 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsórajk, Balatonmagyaród, Belezna, Bocska, Börzönce, Csapi, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Galambok, Garabonc, Gelse, Gelsesziget, Hahót, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Kacorlak, Kerecseny, Kilimán, Kisrécse, Liszó, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely, Miháld, Murakeresztúr, Nagybakónak, Nagyrada, Nagyrécse, Nemespátró, Orosztony, Pat, Pölöskefő, Rigyác, Sand, Sormás, Surd, Szepetnek, Újudvar, Zalakaros, Zalakomár, Zalamerenye, Zalasárszeg, Zalaszabar, Zalaszentbalázs, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 237 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 69/69 Kód: NyD-16-GF-2-06 Sorszám: 3378 Prioritás: A térség jövőjének alkotóműhelyei az innovációs képesség növelése érdekében Intézkedés: "Varázslat" Térségi marketing- és védjegyprogram kidolgozása és megvalósítása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A közösség területén meghatározó a mezőgazdasági termelés, ezen belül is a háztáji zöldség és gyümölcs termelés. A gyümölcs és zöldségek nagyobb része feldolgozás nélkül kerül értékesítésre. A településeken jelentős tudás halmozódott fel a népi kismesterségek különböző ágaiból. E hagyományokat napjainkban is sokan ápolják, illetve választják hivatásuknak. A kézműves termékek iránti kereslet ingadozó. Helyzet/ adottság ▪Nincsenek helyi termék értékesítő helyek. Az üzletekben nincs külön elhelyezése a térségen belüli termékeknek. Probléma/ lehetőség ▪Helyi termék doboz, szekrény, polc támogatás. Termékkatalógusok készítése, bemutatkozási lehetőségek biztosítása. Kiadványként önállóan nem támogatható. Megoldási javaslat ▪Helyi termék doboz, szekrény, 5 üzletben vagy más idegenforgalmilag látogatott helyen polc létrehozása. Min. 1 új munkahely jön létre.1 helyi termékkatalógus összeállítása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Első készlet (első árukészlet feltöltés) beszerzése, Eszközbeszerzés, Marketing tevékenység Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 238 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2000 EUR▪Önkormányzatok65% 16000 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága10000 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret500 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 69/69 Kód: NyD-16-GF-2-06 Sorszám: 3378 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Belezna, Bocska, Börzönce, Galambok, Garabonc, Kerecseny, Kilimán, Nagybakónak, Nemespátró, Orosztony, Pat, Zalakomár, Zalaszentjakab, Zalaújlak ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Helyi termék doboz, polc, szekrény - olyan árusításra is alkalmas egység, amely nagyobb kereskedelmi, vendéglátó, vagy idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó helyszínen helyi termékeket mutat be megvásárlás céljából.

239 A közösség 6 olyan prioritást határozott meg, amely kistérség adottságaiból, problémáiból adódó kérdésekre választ ad. Fő cél, hogy munkahelyek jöjjenek létre a térség falvaiban, és hosszú távon élhetővé váljanak a települések gazdasági, infrastrukturális, és közösségi értelemben is. A program társadalmi részvétellel, civilek, vállalkozók és az önkormányzati szféra összefogásával, folyamatos konzultációk során készült és csak így is valósulhat meg. Elő kívánjuk segíteni, hogy a térségben felhasznált termékek és energia beszerzések egyre nagyobb arányban a térségen belülről történjenek, így biztosítva, hogy a több jövedelem maradjon a térségben újabb fejlesztéseket generálva. Stratégiánkat átszövi az esélyegyenlőségre való törekvés, a fenntarthatóság, a közgazdasági megalapozottság és a természeti táj megóvása, és gazdasági hajtóerővé történő fejlesztésére tett lépések. A prioritások átfogó problémákat fogalmaznak meg, amelyekre az intézkedésekben meghatározott tevékenységek közvetlen választ adnak, s ezen intézkedések folyamatosan aktualizálhatók. A fejlesztések további erőforrásokat mozgósítanak a térségen belül és kívül, elősegítik a települések népességmegtartó erejének növelését, a fiatalok helyben tartását; elindítja a gazdasági szereplők helyi erőforrásokra alapozott fejlődését, biztosítja a térség jövedelemtermelő képességének növekedését Horizontálisan valamennyi prioritásunkban megjelenik az innovatív képességek fejlesztésea térség gazdaságának, társadalmának közösségre épülő kibontakoztatása. Az 1. prioritás állandóvá teszi a tudás alapú vidékfejlesztést, az innovatív megoldások terjesztését, kialakítását, átvételét. A prioritás megalapozza az további fejlesztési irányok eredményességét. Az itt indított programok hozzájárulnak a minőségi agrártermelés fokozásához, a mikro – és kisvállalakozások indításához, fejlődéséhez, és kialakítsuk és gazdasági hajtóerővé emeljük a térségi védjegyprogramot (4. és 5. prioritás). A 2. prioritásban a település és közösségfejlesztés mellett megjelenik a társadalmi méltányosság és kohézió. Forrásokkal kívánjuk támogatni a fiatalok letelepedését, az idősekről való gondoskodást, és a közbiztonság javítását, amely sokszor a fejlesztések sikerének előfeltétele. A közösség 6 olyan prioritást határozott meg, amely kistérség adottságaiból, problémáiból adódó kérdésekre választ ad. Fő cél, hogy munkahelyek jöjjenek létre a térség falvaiban, és hosszú távon élhetővé váljanak a települések gazdasági, infrastrukturális, és közösségi értelemben is. A program társadalmi részvétellel, civilek, vállalkozók és az önkormányzati szféra összefogásával, folyamatos konzultációk során készült és csak így is valósulhat meg. Elő kívánjuk segíteni, hogy a térségben felhasznált termékek és energia beszerzések egyre nagyobb arányban a térségen belülről történjenek, így biztosítva, hogy a több jövedelem maradjon a térségben újabb fejlesztéseket generálva. Stratégiánkat átszövi az esélyegyenlőségre való törekvés, a fenntarthatóság, a közgazdasági megalapozottság és a természeti táj megóvása, és gazdasági hajtóerővé történő fejlesztésére tett lépések. A prioritások átfogó problémákat fogalmaznak meg, amelyekre az intézkedésekben meghatározott tevékenységek közvetlen választ adnak, s ezen intézkedések folyamatosan aktualizálhatók. A fejlesztések további erőforrásokat mozgósítanak a térségen belül és kívül, elősegítik a települések népességmegtartó erejének növelését, a fiatalok helyben tartását; elindítja a gazdasági szereplők helyi erőforrásokra alapozott fejlődését, biztosítja a térség jövedelemtermelő képességének növekedését Horizontálisan valamennyi prioritásunkban megjelenik az innovatív képességek fejlesztésea térség gazdaságának, társadalmának közösségre épülő kibontakoztatása. Az 1. prioritás állandóvá teszi a tudás alapú vidékfejlesztést, az innovatív megoldások terjesztését, kialakítását, átvételét. A prioritás megalapozza az további fejlesztési irányok eredményességét. Az itt indított programok hozzájárulnak a minőségi agrártermelés fokozásához, a mikro – és kisvállalakozások indításához, fejlődéséhez, és kialakítsuk és gazdasági hajtóerővé emeljük a térségi védjegyprogramot (4. és 5. prioritás). A 2. prioritásban a település és közösségfejlesztés mellett megjelenik a társadalmi méltányosság és kohézió. Forrásokkal kívánjuk támogatni a fiatalok letelepedését, az idősekről való gondoskodást, és a közbiztonság javítását, amely sokszor a fejlesztések sikerének előfeltétele. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

240 A 3. prioritásban a “Zöld Házak” program keretei között a megújuló energiaforrások használatának elterjesztését tűztük ki célul. Eljárások megismertetése, mintaprojektek kidolgozása, bemutató park kiépítése, projektelőkészítés, tanácsadó iroda létrehozása hozzájárulnak a helyben termelt és felhasznált energia aránynak lényeges növekedéséhez. A 4. prioritás a turisztikai fejlesztéseket foglalja össze a tájra és a meglevő értékekre építve. Új szállás és vendéglátó helyek megépítése mellett új attrakciók kialakítása, és a “Becsali” élményturisztikai program felépítése a cél. Az új kapacitások értékesítésére támogatjuk a programfejlesztést. A 5. prioritás a “Míves térség” kialakítását határozta meg sok-sok mikrovállalkozás fejlesztéseinek, ill. létrehozásának a támogatásával. A térség fejlődése úgy fokozható, ha az itt előállított nyersanyagok feldolgozása lesz a program kiemelten kezelt területe. Külön megoldások támogatják a hátrányos helyzetű települések és csoportok vállalkozói aktivitásának növelését. A programok fenntarthatóságát hálózatok létrehozásán keresztül valósíthatjuk meg, melyet az 1. prioritás tartalmaz. A 6. prioritásban értékeink feldolgozását, megismerését, és fejlesztését, a tájgazdálkodást tűztük ki célul, végrehajtva a “Tiszta forrás”programot. Ez a program szorosan kapcsolódik a többi prioritáshoz a táj népjóléti és turisztikai alkalmasságának növelésén keresztül. A prioritások ütemezésekor figyelembe vettük a III. tengelyes programok központi meghírdetését, illetve a HVK helyi igényeit, így az 1. és 4. prioritás intézkedéseit helyeztük előtérbe. A stratégia várható hatása: A rendelkezésre álló 5,3 millió euró további 3 millió euró fejlesztést generál. Minden település pályázik EU-s forrásokra (önállóan, vagy partnerségben). Helyi termékek és szolgáltatások fejlesztését, előállítását és piacra jutását elősegítő együttműködések, szövetségek jönnek létre. Önálló arculattal rendelkező termékek jelennek meg a piacon. 100 szálláshely, min. 5 turisztikai termékcsomag jön létre. 100 M Ft termék-kibocsátású fafeldolgozó kapacitás, 3 kézműves bemutatótér és mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító üzemek épülnek. A 3. prioritásban a “Zöld Házak” program keretei között a megújuló energiaforrások használatának elterjesztését tűztük ki célul. Eljárások megismertetése, mintaprojektek kidolgozása, bemutató park kiépítése, projektelőkészítés, tanácsadó iroda létrehozása hozzájárulnak a helyben termelt és felhasznált energia aránynak lényeges növekedéséhez. A 4. prioritás a turisztikai fejlesztéseket foglalja össze a tájra és a meglevő értékekre építve. Új szállás és vendéglátó helyek megépítése mellett új attrakciók kialakítása, és a “Becsali” élményturisztikai program felépítése a cél. Az új kapacitások értékesítésére támogatjuk a programfejlesztést. A 5. prioritás a “Míves térség” kialakítását határozta meg sok-sok mikrovállalkozás fejlesztéseinek, ill. létrehozásának a támogatásával. A térség fejlődése úgy fokozható, ha az itt előállított nyersanyagok feldolgozása lesz a program kiemelten kezelt területe. Külön megoldások támogatják a hátrányos helyzetű települések és csoportok vállalkozói aktivitásának növelését. A programok fenntarthatóságát hálózatok létrehozásán keresztül valósíthatjuk meg, melyet az 1. prioritás tartalmaz. A 6. prioritásban értékeink feldolgozását, megismerését, és fejlesztését, a tájgazdálkodást tűztük ki célul, végrehajtva a “Tiszta forrás”programot. Ez a program szorosan kapcsolódik a többi prioritáshoz a táj népjóléti és turisztikai alkalmasságának növelésén keresztül. A prioritások ütemezésekor figyelembe vettük a III. tengelyes programok központi meghírdetését, illetve a HVK helyi igényeit, így az 1. és 4. prioritás intézkedéseit helyeztük előtérbe. A stratégia várható hatása: A rendelkezésre álló 5,3 millió euró további 3 millió euró fejlesztést generál. Minden település pályázik EU-s forrásokra (önállóan, vagy partnerségben). Helyi termékek és szolgáltatások fejlesztését, előállítását és piacra jutását elősegítő együttműködések, szövetségek jönnek létre. Önálló arculattal rendelkező termékek jelennek meg a piacon. 100 szálláshely, min. 5 turisztikai termékcsomag jön létre. 100 M Ft termék-kibocsátású fafeldolgozó kapacitás, 3 kézműves bemutatótér és mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító üzemek épülnek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

241 Minden 2000 lakosra 1 új vállalkozás indul. 1 helyi termék bolt, 10 db termékpolc kerül kialakításra. A megújuló energia felhasználás 1 %-al nő, az SZJA alap növekedési üteme eléri a régiós Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

242 Stratégiánk alapja helyi értékként kezelni a térség táji adottságait, s erre alapozva elősegíteni a térség jövedelemtermelésének növekedését. A helyi termékek, helyi vállalkozások fejlesztése, a helyi energiafelhasználás megújuló energiákra alapozása, a helyi közösségek értékeinek megóvása és kiaknázása biztosítja a fenntarthatóságot. A társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot a stratégia mindegyik prioritása ugyan eltérő hangsúllyal, de azonos célok mentén kívánja elérni. A 46 településen társadalmi összefogással valósult meg a program, mert minden településen január- február hónapban „Leader műhelyeket” tartottunk, így a kidolgozott program mindenkié. Fő célunk a helyben előállított termékek, és energia arányának növelése, hogy csökkenjen a kiáramló jövedelem mértéke, a helyben maradó források új beruházásokat generáljanak. Érvényesülhet a „tanulj, fogyassz, dolgozz helyben” hármas cél. A környezeti fenntarthatóságot a táj fejlesztése, a megújuló energia - programok biztosítják. Külön prioritás a hálózatépítés, együttműködések támogatása, így minden vállalkozó számára hozzáférhetővé válik a tudás, a legjobb eljárások ismerete. Első helyre emeltük a fenntarthatóság szempontjából fontos innovációs műhelyek kialakítását, működtetését. Álláspontunk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű települések és lakóik, akik pl. munkalehetőség, alapellátásokhoz, egyéb szolgáltatásokhoz, és az információkhoz való hozzáférés tekintetében jelentős hátránnyal küzdenek, kiemelt figyelmet kapjanak. Programunk célja: komplex térségfejlesztéssel a hátrányos helyzetű településeken élők esélyegyenlőségének javítása, felzárkóztatásuk segítése. Fő célkitűzések: Hátrányos helyzetű településeken élők foglalkoztathatóságát javítani; Magasan képzett szakembereket a programhoz tartozó településen való munkavállalásra ösztönzni, munkanélküliek munkaerő-piaci integrációját elősegíteni, vállalkozások indítását segíteni; Helyi közösségfejlesztést, hagyományőrzést támogatni; Helyi értékeket széles körben megismertetni; A településeket uniós források megszerzésére alkalmassá tenni, hatékony és fenntartható programok megvalósításával a foglalkoztatást elősegíteni humánerőforrás fejlesztésével és helyi partnerségi együttműködés kialakításával; Hátrányos helyzetű településeken előállított tájjellegű termékek népszerűsítését támogatni, helyi munkaerőre épülő környezetvédelmi programokat indítani; Hátrányos helyzetű csoportok részére speciális programok, mert számunkra fontos a nemzedékek közötti igazságosság is. Stratégiánk alapja helyi értékként kezelni a térség táji adottságait, s erre alapozva elősegíteni a térség jövedelemtermelésének növekedését. A helyi termékek, helyi vállalkozások fejlesztése, a helyi energiafelhasználás megújuló energiákra alapozása, a helyi közösségek értékeinek megóvása és kiaknázása biztosítja a fenntarthatóságot. A társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot a stratégia mindegyik prioritása ugyan eltérő hangsúllyal, de azonos célok mentén kívánja elérni. A 46 településen társadalmi összefogással valósult meg a program, mert minden településen január- február hónapban „Leader műhelyeket” tartottunk, így a kidolgozott program mindenkié. Fő célunk a helyben előállított termékek, és energia arányának növelése, hogy csökkenjen a kiáramló jövedelem mértéke, a helyben maradó források új beruházásokat generáljanak. Érvényesülhet a „tanulj, fogyassz, dolgozz helyben” hármas cél. A környezeti fenntarthatóságot a táj fejlesztése, a megújuló energia - programok biztosítják. Külön prioritás a hálózatépítés, együttműködések támogatása, így minden vállalkozó számára hozzáférhetővé válik a tudás, a legjobb eljárások ismerete. Első helyre emeltük a fenntarthatóság szempontjából fontos innovációs műhelyek kialakítását, működtetését. Álláspontunk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű települések és lakóik, akik pl. munkalehetőség, alapellátásokhoz, egyéb szolgáltatásokhoz, és az információkhoz való hozzáférés tekintetében jelentős hátránnyal küzdenek, kiemelt figyelmet kapjanak. Programunk célja: komplex térségfejlesztéssel a hátrányos helyzetű településeken élők esélyegyenlőségének javítása, felzárkóztatásuk segítése. Fő célkitűzések: Hátrányos helyzetű településeken élők foglalkoztathatóságát javítani; Magasan képzett szakembereket a programhoz tartozó településen való munkavállalásra ösztönzni, munkanélküliek munkaerő-piaci integrációját elősegíteni, vállalkozások indítását segíteni; Helyi közösségfejlesztést, hagyományőrzést támogatni; Helyi értékeket széles körben megismertetni; A településeket uniós források megszerzésére alkalmassá tenni, hatékony és fenntartható programok megvalósításával a foglalkoztatást elősegíteni humánerőforrás fejlesztésével és helyi partnerségi együttműködés kialakításával; Hátrányos helyzetű településeken előállított tájjellegű termékek népszerűsítését támogatni, helyi munkaerőre épülő környezetvédelmi programokat indítani; Hátrányos helyzetű csoportok részére speciális programok, mert számunkra fontos a nemzedékek közötti igazságosság is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

243 Kiemelt szerepet kapott az itt élő kisebbségek (elsősorban romák) érdekeinek érvényesítése. A munka minden fázisában kisebbségi munkacsoportot működtettünk. Esélyegyenlőségi és környezetvédelmi szervezet is bekapcsolódott a munkánkba. A tervezést koordináló csoportban és az ágazati műhelyekben is részt vettek kisebbségi szervezetek. Műhelybeszélgetések során, a roma közösség érdekeinek figyelembevételével alakultak ki a speciális, a kisebbségeket érintő intézkedési elemek. Az esélyegyenlőség javítását tűztük ki célul. Kiemelt szerepet kapott az itt élő kisebbségek (elsősorban romák) érdekeinek érvényesítése. A munka minden fázisában kisebbségi munkacsoportot működtettünk. Esélyegyenlőségi és környezetvédelmi szervezet is bekapcsolódott a munkánkba. A tervezést koordináló csoportban és az ágazati műhelyekben is részt vettek kisebbségi szervezetek. Műhelybeszélgetések során, a roma közösség érdekeinek figyelembevételével alakultak ki a speciális, a kisebbségeket érintő intézkedési elemek. Az esélyegyenlőség javítását tűztük ki célul. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

244 A stratégia illeszkedik már megvalósult és folyamatban lévő komplex fejlesztési programokhoz. A tervezésnél figyelembe vettük, hogy milyen fejlesztési folyamatokba tudtak a települések országos, regionális és megyei szinten kapcsolódni, s ezek eredményeit hogyan tudták kihasználni. Az előcsatlakozási pályázati felhívások csak kevés települést érintettek meg. 3 PHARE CBC program keretében a térség turisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (Pannonhát Tájpark; zalakarosi szabadtéri színpad, Murakeresztúr: közúti híd megvalósíthatósági tanulmánya) szerepelt. Az INTERREG programra 1 önkormányzat és 2 egyesület pályázott eredményesen (közlekedési útvonalak bővítése, a megújuló energiák kistelepülési népszerűsítését, roma fiatalok szerepvállalása). A SAPARD programban 23 beruházás elsődlegesen a mezőgazdasági géppark felújítást, önkormányzati részről mezőgazdasági utak fejlesztését eredményezte. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaiba a térség települései változó eredményességgel kapcsolódtak meg. 16 eredményes AVOP program mezőgazdasági eszközfejlesztést, terménytárolók építését és falusi örökség megóvását biztosította. A GVOP és GOP programok alig érték el a térséget, az egyetlen jelentősebb fejlesztés a beleznai pellet–üzem építése (100 millió Ft feletti támogatás). 4 HEFOP program indult a térségben, 2 a foglalkoztatás elősegítését biztosította (képzés, alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások), 2 iskolai fejlesztés (Gelse) a kompetencia alapú oktatás megalapozását célozta. A TAMOP felhívásai keretében 2 vállalkozási képzés indulhat el (Zalakaros). A helyi közösség területén 22 település nem jutott Európai Uniós fejlesztésekhez kapcsolódó forrásokhoz. A települési önkormányzatok fejlesztési elképzeléseiket elsősorban megyei és regionális pályázati forrásokból (CÉDE, TEKI) finanszírozzák. Térséget átfogó fejlesztések Nagykanizsa város vezetésével zajlottak/zajlanak (pl. A stratégia illeszkedik már megvalósult és folyamatban lévő komplex fejlesztési programokhoz. A tervezésnél figyelembe vettük, hogy milyen fejlesztési folyamatokba tudtak a települések országos, regionális és megyei szinten kapcsolódni, s ezek eredményeit hogyan tudták kihasználni. Az előcsatlakozási pályázati felhívások csak kevés települést érintettek meg. 3 PHARE CBC program keretében a térség turisztikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (Pannonhát Tájpark; zalakarosi szabadtéri színpad, Murakeresztúr: közúti híd megvalósíthatósági tanulmánya) szerepelt. Az INTERREG programra 1 önkormányzat és 2 egyesület pályázott eredményesen (közlekedési útvonalak bővítése, a megújuló energiák kistelepülési népszerűsítését, roma fiatalok szerepvállalása). A SAPARD programban 23 beruházás elsődlegesen a mezőgazdasági géppark felújítást, önkormányzati részről mezőgazdasági utak fejlesztését eredményezte. A Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjaiba a térség települései változó eredményességgel kapcsolódtak meg. 16 eredményes AVOP program mezőgazdasági eszközfejlesztést, terménytárolók építését és falusi örökség megóvását biztosította. A GVOP és GOP programok alig érték el a térséget, az egyetlen jelentősebb fejlesztés a beleznai pellet–üzem építése (100 millió Ft feletti támogatás). 4 HEFOP program indult a térségben, 2 a foglalkoztatás elősegítését biztosította (képzés, alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások), 2 iskolai fejlesztés (Gelse) a kompetencia alapú oktatás megalapozását célozta. A TAMOP felhívásai keretében 2 vállalkozási képzés indulhat el (Zalakaros). A helyi közösség területén 22 település nem jutott Európai Uniós fejlesztésekhez kapcsolódó forrásokhoz. A települési önkormányzatok fejlesztési elképzeléseiket elsősorban megyei és regionális pályázati forrásokból (CÉDE, TEKI) finanszírozzák. Térséget átfogó fejlesztések Nagykanizsa város vezetésével zajlottak/zajlanak (pl. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

245 szennyvízberuházás). A térségben a turizmus húzóágazatnak tekinthető az itt töltött vendégéjszakák alapján, de ez Zalakarosnak köszönhető. Turisztikai fejlesztés megvalósult Gelsén is az előző operatív program keretei között, de itt még szegényes a turisztikai infrastruktúra, hiányoznak attrakciók, amelyekkel költésre lehetne bírni a látogatókat. Programunk ezt is pótolni akarja. A nagykanizsai ipari park fejlesztése (ROP 2.2.1.) hozzájárul ahhoz, hogy a letelepült nagyvállalatok beszállítói köre bővüljön - az UMVP eredményeként- a térség mikro-vállalkozásaira építve. Az elmúlt években szárítók és gabonatárolók épültek a térségben, de a mezőgazdasági termékek másodlagos feldolgozása egyáltalán nem alakult ki. Stratégiánk legfontosabb célja a komplex fejlesztési programokhoz olyan illeszkedési pontok meghatározása, amelyekre a kis- és aprófalvak is eredménnyel pályáznak. A felmérések alapján stratégiánk kiemelt területe a falusi turizmus fejlesztése, a kistelepülések élhetőbbé tétele és a térség erőforrásainak jobb kihasználása. Célunk a tudást, a szövetséget a termelés hajtóerejévé tenni. szennyvízberuházás). A térségben a turizmus húzóágazatnak tekinthető az itt töltött vendégéjszakák alapján, de ez Zalakarosnak köszönhető. Turisztikai fejlesztés megvalósult Gelsén is az előző operatív program keretei között, de itt még szegényes a turisztikai infrastruktúra, hiányoznak attrakciók, amelyekkel költésre lehetne bírni a látogatókat. Programunk ezt is pótolni akarja. A nagykanizsai ipari park fejlesztése (ROP 2.2.1.) hozzájárul ahhoz, hogy a letelepült nagyvállalatok beszállítói köre bővüljön - az UMVP eredményeként- a térség mikro-vállalkozásaira építve. Az elmúlt években szárítók és gabonatárolók épültek a térségben, de a mezőgazdasági termékek másodlagos feldolgozása egyáltalán nem alakult ki. Stratégiánk legfontosabb célja a komplex fejlesztési programokhoz olyan illeszkedési pontok meghatározása, amelyekre a kis- és aprófalvak is eredménnyel pályáznak. A felmérések alapján stratégiánk kiemelt területe a falusi turizmus fejlesztése, a kistelepülések élhetőbbé tétele és a térség erőforrásainak jobb kihasználása. Célunk a tudást, a szövetséget a termelés hajtóerejévé tenni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

246 Az egyesület (2009 év okt. végén) 169 tagból áll, mely jól reprezentálja a térséget szervezeti és területi szinten egyaránt. 46 szervezet a köz-, 76 tag a gazdasági, 47 szervezet pedig a civil szférát képviseli. A civil szervezetek a közösségi élet számos területét képviselik: oktatás, természetvédelem, hagyományőrzés, kommunikáció javítása, közreműködés a település fejlesztésében. A csoportba jelentős számban léptek be a kisebbségek képviseletét ellátó szervezetek (német, horvát, roma). A TKCS megválasztása során a területi elv képviseletére is figyeltünk (szektoronkénti és területi megoszlás is hasonlóan egyenletes legyen). A TKCS-ból - kiegészülve az Akció Csoport más tagjaival - több szakmai munkacsoport alakult (gazdaság, turizmus, megújuló energia, helyi termék, társadalmi kohézió és szolgáltatási központ, kisebbségi ügyek), feladatuk az ötletek alapján javaslattétel és előzetes véleményezés volt. A tervezési előrehaladtával az egyesület megalapítása mellett döntöttünk. Az egyesület vezetését 17 tagú elnökség látja el. Az elnök vállalkozói szférából került ki, mellette 2 elnökhelyettes van (1 önkormányzati és 1 roma civil szervezeti képviselő). A területi alapú és az alulról jövő kezdeményezések felkarolása érdekében minden településen szerveztünk „LEADER Műhelyt”, ahol a „helyzet-probléma-megoldás” szerkezeti egységben gyűjtöttük a projektötleteket. A részvétel ingadozó volt (6-40 fős), összesen 600 fő kapcsolódott be a munkába. Az Akciócsoport kapcsolatrendszere nemzetközi és hazai szinten is kiterjedt. (látogatás osztrák LEADER- csoportokhoz, rendszeres információcsere zalai helyi közösségekkel). Az „Innovatív megoldásokkal Dél-Zaláért”szlogen, mint vezérfonal minden fejlesztést végigkísér. Integrált programok végrehajtására törekszünk, amelyek más ágazati programokat, és saját programunk prioritásait és a szektorok közötti együttműködést ötvözi az eredmény maximalizálás érdekében. Csak olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek a táji adottságokra építenek, hagyományos termékeket megújítva viszik piacra. Az egyesület (2009 év okt. végén) 169 tagból áll, mely jól reprezentálja a térséget szervezeti és területi szinten egyaránt. 46 szervezet a köz-, 76 tag a gazdasági, 47 szervezet pedig a civil szférát képviseli. A civil szervezetek a közösségi élet számos területét képviselik: oktatás, természetvédelem, hagyományőrzés, kommunikáció javítása, közreműködés a település fejlesztésében. A csoportba jelentős számban léptek be a kisebbségek képviseletét ellátó szervezetek (német, horvát, roma). A TKCS megválasztása során a területi elv képviseletére is figyeltünk (szektoronkénti és területi megoszlás is hasonlóan egyenletes legyen). A TKCS-ból - kiegészülve az Akció Csoport más tagjaival - több szakmai munkacsoport alakult (gazdaság, turizmus, megújuló energia, helyi termék, társadalmi kohézió és szolgáltatási központ, kisebbségi ügyek), feladatuk az ötletek alapján javaslattétel és előzetes véleményezés volt. A tervezési előrehaladtával az egyesület megalapítása mellett döntöttünk. Az egyesület vezetését 17 tagú elnökség látja el. Az elnök vállalkozói szférából került ki, mellette 2 elnökhelyettes van (1 önkormányzati és 1 roma civil szervezeti képviselő). A területi alapú és az alulról jövő kezdeményezések felkarolása érdekében minden településen szerveztünk „LEADER Műhelyt”, ahol a „helyzet-probléma-megoldás” szerkezeti egységben gyűjtöttük a projektötleteket. A részvétel ingadozó volt (6-40 fős), összesen 600 fő kapcsolódott be a munkába. Az Akciócsoport kapcsolatrendszere nemzetközi és hazai szinten is kiterjedt. (látogatás osztrák LEADER- csoportokhoz, rendszeres információcsere zalai helyi közösségekkel). Az „Innovatív megoldásokkal Dél-Zaláért”szlogen, mint vezérfonal minden fejlesztést végigkísér. Integrált programok végrehajtására törekszünk, amelyek más ágazati programokat, és saját programunk prioritásait és a szektorok közötti együttműködést ötvözi az eredmény maximalizálás érdekében. Csak olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek a táji adottságokra építenek, hagyományos termékeket megújítva viszik piacra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

247 Preferáljuk a kisléptékű beruházásokat, a jövedelemtermelést és a munkahely-teremtést. A tervezéskor figyelembe vettük a LEADER–műhelyek eredményeit, ill. törekedtünk arra, hogy a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítását megcélozzuk (helyi termékek, táji értékek, pl. vizek, erdőségek, kulturális örökségek), és ezt minél több szektorban hasznosítani tudjuk. Az innováció horizontálisan és vertikálisan is része a stratégiánknak, a tervezett „Innovációs Központ” feladata, hogy folyamatosan biztosítsa az innovációk diffúzióját, a térség egységes fejlesztését. A Központ projektgenerálási és szaktanácsadási feladatokat is ellát, ennek eszköze a személyes részvételen alapuló népfőiskola megszervezése, ill. az online kapcsolattartás. A térségben élők számára fontos a digitális információkhoz való hozzájutás, napi szintű alkalmazása (pl. fórumok, hírlevelek), amelynek segítségével folyamatos lehet az alulról jövő kezdeményezések széles körű ismertetése, továbbfejlesztése, majd megvalósítása. Preferáljuk a kisléptékű beruházásokat, a jövedelemtermelést és a munkahely-teremtést. A tervezéskor figyelembe vettük a LEADER–műhelyek eredményeit, ill. törekedtünk arra, hogy a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítását megcélozzuk (helyi termékek, táji értékek, pl. vizek, erdőségek, kulturális örökségek), és ezt minél több szektorban hasznosítani tudjuk. Az innováció horizontálisan és vertikálisan is része a stratégiánknak, a tervezett „Innovációs Központ” feladata, hogy folyamatosan biztosítsa az innovációk diffúzióját, a térség egységes fejlesztését. A Központ projektgenerálási és szaktanácsadási feladatokat is ellát, ennek eszköze a személyes részvételen alapuló népfőiskola megszervezése, ill. az online kapcsolattartás. A térségben élők számára fontos a digitális információkhoz való hozzájutás, napi szintű alkalmazása (pl. fórumok, hírlevelek), amelynek segítségével folyamatos lehet az alulról jövő kezdeményezések széles körű ismertetése, továbbfejlesztése, majd megvalósítása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Innovatív Dél-Zala VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Innovatív Dél-Zala VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Innovatív Dél-Zala VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Innovatív Dél-Zala VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés