A kiterjesztett gyártói felelősségre v onatkozó jogszabályok előírásai, kitekintés az EU szabályozására 2009. Markó Csaba.

Az előadások a következő témára: "A kiterjesztett gyártói felelősségre v onatkozó jogszabályok előírásai, kitekintés az EU szabályozására 2009. Markó Csaba."— Előadás másolata:

1 A kiterjesztett gyártói felelősségre v onatkozó jogszabályok előírásai, kitekintés az EU szabályozására 2009. Markó Csaba

2 Az új hulladék keretirányelv •Fogalmak - megelőzés (újra-használat vagy élettartam-növelés, mennyiség, veszélyes anyag tartalom, ill. káros hatás csökkentés) - újra-használat (eredeti célra termék v. alkatrész) - hasznosítás (helyettesítés a gazdaságban), nem kimerítő lista - újrafeldolgozás (anyagok hasznosítása – biohulladék is, kivétel: energia, fűtőanyag-előállítás, feltöltés) - újra-használatra előkészítés (ellenőrzés, tisztítás, javítás) - regenerálás (hull. olajból alapolaj) - ártalmatlanítás (minden, ami nem hasznosítás, még ha van is anyag v. energia kinyerés), nem kimerítő lista

3 Stratégiai alapok – a hulladékgazdálkodás hierarchiája Ártalmatlanítás Égetés Lerakás Megelőzés A hulladékképződés, a veszélyesség és a hatás csökkentése, újra-használat Újrafeldolgozás Anyag kinyerés, termék-előállítás Előkészítés újra- használatra Ellenőrzés, tisztítás, javítás Egyéb Hasznosítás Energia kinyerés

4 Az új hulladék keretirányelv Hierarchia megelőzés újra-használatra előkészítés újrafeldolgozás egyéb hasznosítás, pl. energia ártalmatlanítás Iránymutató alapelv / prioritási sorrend A legjobb környezeti eredmény elérésének elősegítése, életciklus szemlélet alapján transzparens eltérési lehetőség (elővigyázatosság és fenntarthatóság, műszaki megvalósíthatóság, gazdasági életképesség, az erőforrások védelme, környezeti, egészségügyi, gazdasági és társadalmi hatások)

5 Az új hulladék keretirányelv Kiterjesztett gyártói felelősség •Az újra-használat és a megelőzés, az újrafeldolgozás és egyéb hasznosítás megerősítése érdekében a tagállamok jogi és nem jogi intézkedéseket hozhatnak, ezáltal biztosítva, hogy a termékek fejlesztésével, előállításával, feldolgozásával, kezelésével, eladásával vagy importjával hivatásszerűen foglalkozó természetes vagy jogi személy (a termék gyártója) kiterjesztett gyártói felelősséggel rendelkezzék. •Az ilyen intézkedések többek között a visszavitt termékek és a termékek használata után visszamaradó hulladék átvételét, a további hulladékgazdálkodást, továbbá az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget foglalhatják magukban. Ezen intézkedések közé tartozhat a nyilvánosan hozzáférhető információ közlésére irányuló kötelezettség előírása is arra vonatkozóan, hogy a termék milyen mértékben újra-használható és újrafeldolgozható.

6 Az új hulladék keretirányelv Kiterjesztett gyártói felelősség •A tagállamok megfelelő intézkedéseket hozhatnak a környezeti hatás, valamint a gyártás és a későbbi használat során a hulladékkeletkezés csökkentését célzó terméktervezés ösztönzésére, és annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékká vált termékek hasznosítása és ártalmatlanítása a 4. és a 13. cikkel összhangban történjék. •Az ilyen intézkedések többek között ösztönözhetik a többször használható, műszaki szempontból tartós, valamint hulladékká válás után megfelelően és biztonságosan hasznosítható és környezetbarát módon ártalmatlanítható termékek fejlesztését, gyártását és értékesítését.

7 Az új hulladék keretirányelv Kiterjesztett gyártói felelősség •A kiterjesztett gyártói felelősség alkalmazása során a tagállamok figyelembe veszik a műszaki megvalósíthatóság, a gazdasági életképesség és az általános környezeti, emberi egészségi és társadalmi hatásokat, tiszteletben tartva azt, hogy biztosítani kell a belső piac megfelelő működését. •A kiterjesztett gyártói felelősséget a 15. cikk (1) bekezdésében előírt hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősség és a hatályos, hulladékáramra és anyagokra vonatkozó egyedi jogszabályok sérelme nélkül alkalmazzák.

8 Az új hulladék keretirányelv Megelőzés •2011 végéig jelentés a hulladéktermelés alakulásáról •2011 végéig öko-terméktervezési politika kialakítása, tekintettel a tartós, újra-használható és újrafeldolgozható termékekre összpontosító technológiákra; •2014 végéig a hulladék keletkezésének megelőzésére és a hulladék szétválasztására vonatkozó 2020-as célkitűzések meghatározása •2011 végéig európai szintű, további támogatási intézkedésekre vonatkozó cselekvési terv kidolgozása, amely különösen a jelenlegi fogyasztási szokások megváltoztatására törekszik.

9 Az új hulladék keretirányelv Hasznosítás •A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hulladék hasznosítási műveleteken menjen keresztül. •Amennyiben a hasznosítás előmozdítása vagy javítása érdekében szükséges, a hulladékot elkülönítve kell gyűjteni, amennyire az műszakilag, környezetileg és gazdaságilag kivitelezhető, és azt nem szabad összekeverni más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal.

10 Az új hulladék keretirányelv •Újra-használat és újrafeldolgozás •Újra-használat és a újra-használatra történő előkészítés támogatása, újra-használati és javító hálózatok ösztönzése, gazdasági eszközök, beszerzési kritériumok, számszerűsített célok. •Újrafeldolgozás támogatása, elkülönített gyűjtés: •2015-ig elkülönített gyűjtés legalább papírra, fémre, műanyagra és üvegre. - 2020-ig átlagosan minimum 50 tömeg% újra-használatra történő előkészítés és újrafeldolgozás a háztartási papír-, fém-, műanyag- és üveghulladékra, lehetőség szerint egyéb forrásokból is.

11 Az új hulladék keretirányelv •Újra-használat és újrafeldolgozás - 2020-ig minimum 70 tömeg% újra-használatra történő előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb, anyagában történő hasznosítás (+ feltöltés, -170504 föld és kövek). •A Bizottság összeállítja a céloknak való megfelelés igazolására szolgáló alkalmazási és számítási módszerek részletes szabályait. Ez tartalmazhat egy átmeneti időszakot azon tagállamok számára, amelyekben 2008- ban a kategóriánkénti újrafeldolgozás kevesebb, mint 5%. •2014 végéig felülvizsgálat

12 Az új hulladék keretirányelv •Ártalmatlanítás Ha nem kerül sor hasznosításra, a hulladékot biztonságos, az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozó követelményeknek megfelelő ártalmatlanítási műveleteket kell alkalmazni. •Az emberi egészség és a környezet védelme A hulladékgazdálkodásnak az emberi egészség veszélyeztetése, a környezet károsítása nélkül kell megvalósulnia, és különösen: a)ne jelentsen kockázatot a vízre, a levegőre, a talajra, a növény- vagy állatvilágra; b)ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot; és c)ne befolyásolja hátrányosan a tájat vagy a különleges érdeklődésre számot tartó helyeket.

13 Új hulladék keretirányelv •Költségek •A szennyező fizet elvvel összhangban a hulladékgazdálkodás költségeit az eredeti hulladéktermelőnek, vagy a jelenlegi vagy a korábbi hulladékbirtokosoknak kell viselniük. •A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a hulladékgazdálkodás költségeit részben vagy egészben a hulladékot előidéző termék gyártójának kelljen viselnie, és hogy e termék forgalmazói osztozhatnak ezekben a költségekben.

14 Új hulladék keretirányelv •Felelősség •A termelő maga végezze el a birtokában lévő hulladék kezelését, vagy egy közvetítő vagy vállalkozó hulladékkezelési létesítményében végeztesse el azt, vagy egy magán vagy közszolgáltató hulladékgyűjtővel bonyolíttassa le. •Ha a hulladékot előzetes kezelés céljából a termelőtől elszállítják, a teljes hasznosítás és ártalmatlanítás elvégzésének felelőssége alól nem mentesül. •A tagállamok meghatározhatják a felelősség feltételeit, hogy mely esetekben marad a termelőnél a felelősség a teljes kezelési folyamatért, és mikor osztható meg az a kezelési folyamatban részt vevők között, vagy hárul át egyikükről a másikukra. •A hulladékgazdálkodás lebonyolításának felelőssége részben vagy egészben a hulladékot előidéző termék gyártójára és részben forgalmazóira is terhelhető. •Biztosítani kell, hogy a hulladékgyűjtést és -szállítást hivatásszerűen végzők a hulladékot a megfelelő kezelő létesítményekbe továbbítsák.

15 Új hulladék keretirányelv •Hulladék-olaj •Elkülönített gyűjtés-begyűjtés •műszaki követelmények, gyártói felelősség, gazdasági eszközök vagy önkéntes megállapodások alkalmazhatók •Nemzeti szinten a regenerálás változatlanul prioritást élvezhet; ez esetben az egyéb célú nemzetközi szállítás korlátozható

16 Csomagolás •A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy olyan rendszereket állítsanak fel amelyek biztosítják a következőket: •a) a használt csomagolás és/vagy csomagolási hulladék visszaváltása és/vagy begyűjtése a fogyasztótól, más végfelhasználótól vagy a hulladékláncból annak érdekében, hogy azokra a legmegfelelőbb kezelési módot alkalmazzák; •b) a begyűjtött csomagolás, ill. hulladék újra-használata vagy hasznosítása, annak érdekében, hogy eleget tegyenek az irányelv célkitűzéseinek. •E rendszerekben az érintett ágazatok piaci szereplői és az illetékes közintézmények részt vehetnek. Ezek – hátrányos megkülönböztetés nélkül – az importált termékekre is vonatkoznak, beleértve a részletes rendelkezéseket és a rendszerekre való belépésre megállapított díjakat, elkerülve a kereskedelem akadályozását és a verseny torzulását.

17 Elektronika •A tagállamok intézkednek, hogy minimálisra csökkentsék az EEB hulladékainak szelektálatlan települési hulladékként történő ártalmatlanítását, és nagy arányban megvalósuljon ezen hulladékok szelektív gyűjtése. Ezért •- olyan rendszereket vezetnek be, amelyek a végső felhasználók és a forgalmazók számára lehetővé teszik a hulladékok legalább költségmentes visszajuttatását. •- új termékek szállításakor a forgalmazók felelősek azért, hogy a hulladékot legalább költségmentesen, egy az egyben visszavegyék, amennyiben az a szállított berendezéssel azonos jellegű. •A tagállamok biztosítják, hogy a gyártók rendszereket alakítsanak ki a berendezések hulladékainak kezelésére, amelyekben az elérhető legjobb kezelési technikát alkalmazzák. •A gyártók egyedi, illetve kollektív visszavételi és kezelési rendszereket is kialakíthatnak és működtethetnek.

18 Elemek és akkumulátorok •Hordozható elemek és akkumulátorok •A tagállamok biztosítják, hogy olyan begyűjtési rendszerek álljanak rendelkezésre a, hogy •- lehetővé tegyék a végfelhasználók számára, hogy a közelben, megközelíthető gyűjtőhelyen válhassanak meg a hulladéktól; •- a forgalmazók díjmentesen visszavegyék a hulladékot; •A tagállamok előírhatják a gyártók számára, hogy ilyen rendszereket hozzanak létre; •előírhatják a többi gazdasági szereplő számára, hogy részt vegyenek az ilyen rendszerekben.

19 Elemek és akkumulátorok •ipari elemek és akkumulátorok •A tagállamok biztosítják, hogy a gyártók ne utasítsák el a hulladék végfelhasználóktól való visszavételét, függetlenül azok vegyi összetételétől és eredetétől. Független harmadik személyek szintén begyűjthetnek ipari elemeket és akkumulátorokat. •gépjárműelemek és –akkumulátorok •A tagállamok biztosítják, hogy a gyártók rendszereket hozzanak létre a hulladék begyűjtésére a végfelhasználóktól vagy a közeli megközelíthető gyűjtőhelyekről. A magán-gépjárművekből származó hulladék esetében az ilyen rendszerek nem keletkeztethetnek költséget a végfelhasználók számára.

20 Elemek és akkumulátorok •A tagállamok biztosítják, hogy •a) a gyártók rendszereket hozzanak létre a hulladékelemek és -akkumulátorok kezelése és újrafeldolgozása céljából; •b) a valamennyi begyűjtött azonosítható elem és akkumulátor átessen kezelésen és újrafeldolgozáson, legalább a megadott újrafeldolgozási hatékonysági mutatóknak megfelelően. •A tagállamok gazdasági eszközöket használhatnak fel arra, hogy elősegítsék a hulladékelemek és -akkumulátorok begyűjtését, illetve olyan elemek és akkumulátorok használatát, amelyek kisebb mennyiségben tartalmaznak szennyező anyagot, például differenciált adókulcsok bevezetése révén.

21 Gumiabroncs •A tagállamok intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a hulladéklerakókban ne vegyék át használt egész gumiabroncsokat (kivéve a lerakóépítés műszaki létesítményeinek céljára használt gumiabroncsokat), beleértve a felaprított használt gumiabroncsokat is (a kerékpárabroncsok és az 1400 mm-t meghaladó külső átmérőjű gumiabroncsok kivételével). •Ez közvetett kötelezés ezen gumiabroncsok teljes körű hasznosítására (anyagában vagy energetikailag).

22 Hűtőközeg •Azokat a szabályozott (ózonkárosító) anyagokat, amelyek hűtő, légkondicionáló és hőszivattyú berendezésekben találhatók, a Felek által jóváhagyott eljárással vagy bármely egyéb, környezetvédelmi szempontból elfogadható megsemmisítési technológiával történő megsemmisítés vagy hasznosítás, illetve regenerálás céljából vissza kell nyerni a berendezés karbantartása vagy javítása során, illetve a berendezés leszerelése vagy ártalmatlanítása előtt. •A tagállamok intézkedéseket hoznak a szabályozott anyagok visszanyerésének, hasznosításának, regenerálásának és megsemmisítésének támogatására, és a felhasználókra, hűtőipari szakemberekre, illetve más megfelelő szervekre ruházzák át a felelősséget.

23 EU-15 Körkép •Példa: Csomagolási hulladékok •Változatosság, de közös vonások: •Gyártói felelősség (általános vagy részleges) •Kötelezettek kijelölése (koncentrált vagy osztott felelősség alkalmazása) •Hasznosítást koordináló szervezetek (szinte mindenütt) •Különféle gazdasági szabályozók: - egyes termékekre különadó (pl. műa-bev.táska Írország) - lerakásra és/vagy égetésre vonatkozó adó (lerakási adó szinte mindenütt (5-55 €/t), égetési adó, ahol sok a berendezés (Flandria, Franciao. Dánia, Hollandia) - öko-adó (állami bevétel, célfelhasználásos bevétel, adómentességi külön feltételek) - önkéntes megállapodás (végrehajtási záradékkal) - egyedi utak (északi országok)

24 Dánia •Tisztán öko-adós megoldás • Nem alkalmazzák a gyártói felelősséget, az önkormányzatok vannak kötelezve a gyűjtésre és hasznosításra (elég sok égető) •Öko-adó a csomagolások min. 20%-ára van, darabonként, anyagfajtát is nézve: (sör, bor, tömény, gyümölcslevek és vizek palackjai, szatyrok)+ tömeg szerint: étolaj,festékek, tisztítószerek, ecet, lakkok, kozmetikumok, tejtermékek, margarin, ketchup, mustár, kutyatáp, hűtőfolyadék, szélvédőmosó) •40€/t égetési és 55€/t lerakási adó (hasznosítás érdekében) •Jól felépített, az újratöltést elősegítő rendszer (koordináló szervezet: „Dansk-Retursystem” ) működik. •Újrafeldolgozásnál a szállítási csomagolásra koncentrálnak

25 Nagy-Britannia •A legalacsonyabb fajlagos költségek • Pontosan (százalékosan) osztott felelősség a csomagolási lánc tagjai között. •PRN (hasznosítási jegyek), a hasznosítók bocsátják ki kapacitásuk alapján (ár negyedévente módosul), közvetlenül vásárolható vagy a teljesítés történhet koordináló szervezeteken (Valpack, Biffpack, stb.) keresztül is. •Verseny, szabad piac, alacsony fajlagos költségek (~30 €/t), de pillanatnyi megoldások •Szigetországban alkalmazható, a kontinensen nehezen. •Létezik lerakási adó a hasznosítás kedvezőbbé tétele érdekében

26 Belgium •Választható rendszerek •Gyártói felelősség, visszavétel-hasznosítás (töltők, palackozók, importőrök) •Magas öko-adó az ital palackokra ( 0,37- 0,5 €/db). Menekülési lehetőségek: •-Belép egy gyűjtő-hasznosító szervezetbe, ahol a szokásos módon fizeti a hasznosítási díjat. •-Betétdíjas (újratöltésen alapuló) rendszert működtet (sör: 90%, soft drink: 60%) - A palack alkalmas arra, hogy elviselje a többszörös ( hétszeri) újratöltést. -Létezik egy hálózat, amely képes kezelni a göngyöleget. -Az alkalmazott betétdíj ösztönző.

27 Egyedi megoldások •Hollandia •„Önkéntes megállapodások” (csomagolási lánc tagjai között) •Lerakás megtiltása, önkormányzatoknak kötelező a szelektív gyűjtés, magas égetési díjak, ipar automatikusan átveszi a másod- nyersanyagot •Költség: ~ 50€/t •Finnország •Gyártói felelősség •Öko-adó az italcsomagolásokra (alacsonyabb, ha betétdíjas) •Lerakási adó •Az egyenetlen népsűrűségre való tekintettel nincsen országosan működő koordináló szervezet. A PYR-nek átadható a kötelezés, ahol működik •Italosdobozokra külön rendszer van (PALPA) (van valamilyen betétdíj)

28 Hasznosítást koordináló szervezetek •A szabályozás előírja a gyártói felelősséget (visszavétel+hasznosítás) •[Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, (UK), Svédország, (Finnország), Portugália, Spanyolország, Írország] •Tagjaiktól hasznosítási díj fejében átveszik a gyűjtési és hasznosítási kötelezettségét. •Kizárólag ezek teljesíthetnek „összevont módon” (nem kell egyedileg elszámolniuk) •Non-profit működési mód (nyereség visszaforgatva) •A döntési jog a kötelezetteké •Licencdíjak (egyszerűtől a bonyolultig-1c/cs, anyagfajta szerint, költségek tükröződése) •Altípusok •Duális: A hagyományos gyűjtéstől elkülönítetten működnek, az önkormányzattól csak területet bérelnek. [ARA (Ausztria), DSD (Németország)] Gyors, tiszta anyagok begyűjtése, a fajlagos hasznosítási költségek magasak (~320 €/t, DSD) •Integrált: Megtérítve a gyűjtött anyag fejében az önkormányzatoknak a szelektív gyűjtés extraköltségeit viszonylag alacsony költségszinten működnek. (F: 80 €/t), lassan terjeszkednek. [Fost-Plus (Belgium), Eco-Emballages (Franciaország), Punto Verde (Portugália)]

29 Hasznosítást koordináló szervezetek Működési terület alapján •1) Külön szervezetek végzik a kommunális és az ipari /nagykereskedelmi csomagolási hulladék gyűjtését és hasznosítását. (DSD, Eco-Emballages, Fost-Plus stb.) A két hulladékáram aránya az 50:50 körül mozog a legtöbb európai országban, újabban a kommunális aránya nő. Külön szabályozás vonatkozik a két területre. (Belgium, Franciaország) A két koordináló szervezet (Fost-Plus és a Val-I- Pack) eltérő mértékű díjat szed, viszont el kell fogadtatni egy listát, hogy mely csomagolások tartoznak az első és melyek a második csoportba. Nincs elfogadott uniós lista, így az ország listák (pl. a francia és a belga) is különböznek, nem kevés gondot okozva. •2) Egy szervezet van mindenre (pl. ARA) •3) Több szervezet van mindenre, esetleg anyagfajtánként

30 EU tapasztalatok •EEA Pilot Study, 2005. (öt tagország (AT, DK, IT, UK, IE) alapján: •Azok a tagországok teljesítenek jól és alacsony költségszinten, amelyek több szabályozó eszköz kombinációját alkalmazzák. •A hasznosítási célok általában teljesülnek, a prevenciósak azonban nem.