Mitől gyakorlat a játék? Honnan gúny a humor?

Az előadások a következő témára: "Mitől gyakorlat a játék? Honnan gúny a humor?"— Előadás másolata:

1 Mitől gyakorlat a játék? Honnan gúny a humor?
Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely Tölgyesi Klára Mitől gyakorlat a játék? Honnan gúny a humor? A játék és a humor határainak kezelése a segítő kapcsolatokban. Marosvásárhely, március 3.

2 Játék és humor a munkámban
Tréning csoportok A csoportvezető eszköze, munkaforma A csoportvezető spontán eszköze A csoportvezető számára kezelendő csoportjelenség Családterápia A terapeuta tudatosan használt módszere A terapeuta spontán vagy tudatosan használt módszere A terapeuta számára kezelendő helyzet Játék és humor a munkámban Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely,

3 Néhány alaptétel „…a játék korábbi mint maga a kultúra.” Huizinga
Etológia: Minél hosszabb a szülői gondoskodás, minél kevésbé veszélyeztetett a család vagy csoport, annál aktívabban és gyakrabban játszanak tagjai A humor gyógyító erejű A humor lehet a verbális bántalmazás eszköze A humor olykor a helyzetek túlélésének megoldó kulcsa S ezek néha olyan közel vannak egymáshoz, mint a sírás a nevetéshez A kliens nyelve a legfontosabb! Néhány alaptétel Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely,

4 Terápiában Terápiában Játék Humor
A terapeuta tudatosan használt módszere Maga a szó eszköz! Valójában strukturált gyakorlatok Szociális játékok, de tárgyjátéknak tűnnek Derűt hoznak a „nehézbe” Nondirektív információ gyűjtés Ajtónyitogató, bekopogtató, jégtörő Átkeretez Paradox technika Határfeszegetés A túlélés eszköze Kapcsolat és én-kép erősítő A terapeuta számára kezelendő helyzet Gyerekek:” Most inkább játsszuk azt, …!” „Inkább ne játsszunk ilyet!” Szülők: „Én nem fogok itt játszadozni tízezerért!” Nevetséges helyzetet teremt a kliens A kliens részéről: a „kibújás” eszköze az ellenállás kifejeződése a túlélés eszköze patológiás a nevetés katagelaszticista (kinevető) szülő gelotofóbiás szülő Terápiában Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely,

5 Csoportban Csoportokban Játék/gyakorlat Humor
A csoportvezető eszköze, munkaforma Célja van, tudatosan használt munkaforma Kártyázunk, de máshogy (tárgy v. társas játék?) Szituatív játékok Mozgásos játékok Spontán eszköz Tudatos módszerként kevésbé jellemző Egy jól „összerázott” csoportban jelen van A csoportvezető számára kezelendő csoportjelenség „játszhatok egyet veletek?” „nekem sok a játék, tanuljunk!” Indulatáttétel Gyászoló csoporttag kiborulása egy ártatlan játékban - Nevetséges csoporttag Az (ellenálló) viccet mesél, vicceset mond (gyakran) Jókor jött humor! Vicces nevek a névkitűzőn! Aki késik ajándékot hoz a csoportnak! Csoportban Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely,

6 Tévhitek a humorról Feltételezések:
A jobb humorérzékűek egészségesebbek Pozitívabb az én-képük Ellenállóak a fertőzésekkel szemben Kevésbé stresszesek Nem hajlanak a depresszióra Pozitívabban élik meg életeseményeiket Optimisták Elégedettebbek az egzisztenciális helyzetükkel Kiderült (Nicholas Kupiper, Rod A. Martin) gelotológusok kutatásaiból: Az utóbbi igaz! Nem jobb az immunitásuk, rosszabb az egészségi állapotuk (túl könnyen átlendülnek a pozitív oldalra, többet esznek, isznak, dohányoznak) Nincs kisebb szív és érrendszeri rizikójuk Napi többszöri nevetés nem vezet feltétlenül jobb lelki állapothoz A humort használó abban bízik (jogosan!), hogy ezt (s ezen keresztül őt) könnyebben elfogadják Tévhitek a humorról Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely,

7 Humor kategóriák Kuiper humor kategóriái: Szociális humor
Primitív humor Kötekedő humor Martin humor kategóriái: Önerősítő humor Affiliatív (kapcsolatépítő) humor Agresszív humor Önleértékelő humor Humor kategóriák Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely,

8 A segítő szakember a szerződés szerint vezet/kísér a cél felé, s csak a célba jutás érdekében játszik vagy humorizál! (oldalra legfeljebb szünetben haladhat) Ha rosszul sül el a poén, ne hagyjuk úgy! Csak a szociálpozitív, jóindulatú humort használjuk segítő szerepben! A segítőnek kötelező megküzdenie saját nehézségeivel, különben meg van a veszélye, hogy a humort a felszínen maradás eszközeként használja, érzékeny helyzetekben. A segítő mintanyújtása a legerősebb tanító eszköze! Összefoglalás Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely,

9 A segítő szakmában szükséges optimizmus
„Életderű, a dolgok megváltoztathatóságába vetett hit, a jó kilátások elvárása, a reménykedni tudás, tudni az élet napos oldalán járni, játszani, tudni a dolgokat elfogadni olyannak, amilyenek, és perspektívájában látni a dolgokat” /Cristopher Peterson és Lia M Bossio: Az optimizmusról, 1991./ A segítő szakmában szükséges optimizmus Egylépcső Tréning és Terápiás Műhel,

10 Irodalom Allen Klein: A humor gyógyító ereje
AMOENA Kiadó, 2004, Budapest Bagdy Emőke-Pap János: Ma még nem nevettem Kulcslyuk Kiadó, 2011, Budapest Irodalom Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely,

11 ARAD: Gordon kommunikációs alaptréning – szülőknek
2012. április CSÍKSZEREDA: Előadás pedagógusoknak 2012. április 6-7. Ahol találkozhatunk… Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely,

12 Köszönöm a figyelmet! Egylépcső Tréning és Terápiás Műhely,