Informális tanulás Horváth H. Attila. Az informális tanulás • „szerteágazó és laza fogalom, amely magába foglal számos különböző tanulási módszert, stílust.

Az előadások a következő témára: "Informális tanulás Horváth H. Attila. Az informális tanulás • „szerteágazó és laza fogalom, amely magába foglal számos különböző tanulási módszert, stílust."— Előadás másolata:

1 Informális tanulás Horváth H. Attila

2 Az informális tanulás • „szerteágazó és laza fogalom, amely magába foglal számos különböző tanulási módszert, stílust és elrendezést […] lehet előre meg nem határozott, vagy önmagunk által irányított” (McGivney 1999) • „a mindennapi élet természetes velejárója” • „nem feltétlenül tudatos tanulás, és lehet, hogy maguk az egyének sem ismerik fel tudásuk és készségeik bővülését.” (EURÓPAI BIZOTTSÁG 2000)

3 A probléma • Az egész életen át tartó tanulás (LLL & LWL) • Tanulás hatékonysága • Iskola szerepe • A tanulás értelmezése

4 Az egész életen át tartó tanulás (LLL & LWL) • Értelmezési szempontjai – Gazdasági: világgazdasági és munkaerő-piaci pozíció – Társadalmi: „ne csak történjenek a dolgok …” – Antropológiai: az emberi lehetőségek megvalósítása

5 Az iskola szerepe • Szempontok: – Tudásszerzésben: nem egyedüli, nem is a legfontosabb – Személyre szabott oktatás – A különböző keretek között folyó tanulás integrálása

6 Az iskola szerepe „Csaknem minden európai országban folyamatosan szélesedő szakadék van a között az oktatás között, amit az emberek kapnak és amire a mai komplex világban szükségük van. Túlságosan sok kiábrándult fiatal hagyja el az oktatási rendszert bukással, vagy minimális készségekkel halad rajta keresztül. Ez komoly gazdasági és társadalmi gond, mivel az emberi lehetőségek pazarlásához vezet." (CSAPÓ 2002)

7 Az informális tanulás előtérbe kerülése Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós attitűdök, kedvtelések és ellenszenvek gyakran sokkal fontosabbak, mint a nyelvtanórák, földrajzórák, vagy a megtanult történelmi tények. Mert alapvetően ezek az attitűdök számítanak később. (Dewey, 1938)

8 A tanulás hatékonysága • Szempontok: – Emberi optimum – A tanulás : örömforrás – Rejtett és kifejezett tudás

9 A tanulás értelmezése • A konstruktivista pedagógia kiindulópontja: – a tudást a tanuló ember maga hozza létre, maga konstruálja ( NAHALKA 2002 ) • Meghatározó szerepe van a tanulásban – az előzetes tudásnak, • amely értelmező keretét, rendszerét adja a tanulásnak; – a tanuló egyén elképzelésének • a tanulásról, • a tudásról és • önmagáról mint tanulóról

10 SzempontFormális tanulásInformális tanulás Tanár A tanár mint tekintélyNincs tanár Hely Oktatási helyiség vanNincs oktatási helyiség Irányító A tanár irányítAz egyén vagy a csoport irányít Szervezettség Eltervezett és szervezett oktatás folyikOrganikus és fejlődő, nem oktatásszerű Értékelés Többnyire számszerű értékelésNincs értékelés Cél Külső leg meghatározott célok/ eredmények Ha van cél, akkor belső leg meghatározott A tudás típusa Jellemzően elméleti tudásPraktikus és feldolgozott tudás Társadalmi elfogadottság Magas rangúAlacsony rangú Eredmények mérhetősége Mért eredményekNehezen mérhető, nem precíz eredmények Időkeret Előre meghatározott időkeretNyílt végű tevékenység Tanulási szándék A tanulás a legfontosabb szándékA tanulás vagy másodlagos vagy hallgatólagos Kontextus függés A tanulás több kontextusban alkalmazhatóA tanulás kontextus specifikus Társadalmi érdek Domináns csoportok érdekeiElnyomott csoportok érdekei Egyenlőség Nyilvános kritériumok szerint nyitott mindenki felé Megőrzi az egyenlőtlenséget Egyéni/csoportos Elsősorban egyéni tanulásElsősorban csoportos tanulás

11 A kisfiú a mólón figyel egy horgászt. Ha megkérdeznék tőle, hogy mit csinál, azt válaszolná, hogy ül, vagy hogy néz, vagy azt, hogy napozik, vagy azt, hogy nem csinál semmit. Pedig ő arra kíváncsi, hogy a horgász hogyan fog halat. Mert azt tudja, hogy azt akar fogni, de azt nem tudja, hogy miért ilyen hosszú bambuszbotokat használ, és miért kapitányi sapka van a fején, hogy miért azon a részén ül a víznek, s miért nem másutt. Miként nem tudja azt sem, hogy milyen időközönként kell megrántani a botot, hogy milyen kanyar van a zsinór végén, de leginkább azt nem, hogyan kerül erre majd a hal. Bár ő maga nem tudja, informális tanulást végez. Minél pontosabb a megfigyelése, minél pontosabb kérdéseket tesz fel magának, a környezetének, annál alaposabban tanul.