A megváltozott munkaképességűek ellátásai

Az előadások a következő témára: "A megváltozott munkaképességűek ellátásai"— Előadás másolata:

1 A megváltozott munkaképességűek ellátásai
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny évi 162. számában)

2 2012.01.01. napjától a fenti ellátások már nem állapíthatóak meg
Visszatekintés ig az egészségkárosodott személyek az alábbi ellátásokat vehették igénybe I., II. és III. csoportos rokkantsági nyugdíj I., II. és III. csoportos baleseti rokkantsági nyugdíj rendszeres szociális járadék átmeneti járadék bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka rehabilitációs járadék mg. szövetkezeti tag munkaképtelenségi járadéka munkaképtelenség címén megállapított özvegyi járadék Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély napjától a fenti ellátások már nem állapíthatóak meg

3 Megváltozott munkaképességű személy
Megváltozott munkaképességű személynek minősül: akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. Egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait figyelembe véve meghatározott állapota

4 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság 1.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, aki a komplex minősítés alapján megváltozott munkaképességű személynek minősül, és a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, keresőtevékenységet - sem belföldön, sem külföldön - nem végez és rendszeres pénzellátásban - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásokban - nem részesül. Nem kizáró ok, ha az igénylő a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat kapja

5 Kivétel a jogosultság megállapításához
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság 2. Kivétel a jogosultság megállapításához A biztosításának tartamára tekintet nélkül jár az ellátás annak, aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy aki december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült. Az 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás, a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.

6 Rehabilitációs ellátás
Az új ellátás típusai 1. Az új ellátás az NRSZH komplex minősítése alapján megállapított rehabilitációs javaslattól függően kétféle típus lehet: Rehabilitációs ellátás Rokkantsági ellátás

7 Az új ellátás típusai 2. rehabilitálható, vagy
Az NRSZH az elvégzett komplex minősítés eredményeként az állapíthatja meg, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható, vagy rehabilitációja nem javasolt A rehabilitáció a törvény alkalmazása szempontjából orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszerét jelenti, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerő-piaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezés biztosítása.

8 Rehabilitációs ellátás 1.
A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult, ha az NRSZH a komplex minősítése alapján rehabilitálható. A rehabilitálhatóságon belül belül két eset lehetséges: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy a rehabilitáció sikeres megvalósulásához szükséges rehabilitációs szolgáltatásokra, valamint rehabilitációs pénzbeli ellátásra jogosult.

9 Rehabilitációs ellátás 2.
Megállapítása: a rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg Időtartama: a rehabilitációhoz szükséges időtartam, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 év. Kötelezettségek: az ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket. Köteles továbbá az előírt időpontban megjelenni, aktívan munkahelyet keresni, a felajánlott képzési lehetőséget és megfelelő munkahelyet elfogadni. Meghosszabbítás: az ellátás időtartama keresőtevékenységet folytató ellátott esetén meghosszabbodik a keresőképtelenség időtartamával (amelyre tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre szerezhet jogosultságot). Szünetelés: az ellátás folyósítását szüneteltetni kell, ha az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen.

10 Rehabilitációs ellátás 3.
Rehabilitációs pénzeli ellátás Az ellátás havi összege ha a foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható, akkor a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka, ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, akkor a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka. A havi átlagjövedelem meghatározása: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa Az ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint kell emelni.

11 Rehabilitációs ellátás 4.
Rehabilitációs szolgáltatások köre munkavégzésre felkészítés, munkaközvetítés, közfoglalkoztatási lehetőségekhez hozzáférés biztosítása, munkáltatókkal kapcsolatfelvétel, közvetítés az ellátott és a munkáltató között.

12 Rehabilitációs ellátás 5.
A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy kérte, ellátásának időtartama eltelt, más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, az együttműködési, értesítési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor. (Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőzően maximum 12 hónappal folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.) Az ellátás a jogosultsági feltételek mellett ismételten csak akkor állapítható meg, ha állapotrosszabbodás következett be.

13 Rokkantsági ellátás 1. A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. Rokkantsági ellátásra jogosult ezen felül az is, aki egyébként rehabilitációs ellátásra lehetne jogosult, de a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

14 Az ellátás összege a minősítési kategóriáktól függően:
Rokkantsági ellátás 2. A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. Az ellátás összege a minősítési kategóriáktól függően: Az ellátást a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint kell emelni. a havi átlagjövedelem de minimum és maximum - 40%-a 27.900,- 41.850,- - 60%-a ,- - 65%-a 46.500,- - 70%-a 51.150,-

15 Rokkantsági ellátás 3. A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő személy kérte, más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát, az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, (Ebben az esetben a megszüntetés időpontját megelőzően maximum 12 hónappal folyósított pénzbeli ellátás jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül, azt vissza kell fizetni.) Az ellátás a jogosultsági feltételek mellett ismételten csak akkor állapítható meg, ha állapotrosszabbodás következett be.

16 A korábbi ellátások átalakítása 1.
A december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, és az öregségi nyugdíjkorhatárt december 31-éig betöltő - azaz az január 1-jét megelőzően született -  személy ellátását január 1. napjától öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósított ellátás mértéke megegyezik a korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj december havi - a januári nyugdíjemelés mértékével növelt - összegével. Az érintetteknek nem kellett külön kérelmet benyújtani. A nyugdíjfolyósító szerv a továbbfolyósításról külön döntést nem hozott, a jogszabály alapján hivatalból járt el.

17 A korábbi ellátások átalakítása 2.
A december 31-én I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő személy ellátását január 1. napjától rokkantsági ellátásként kell továbbfolyósítani. Ezen személyek ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytatnak és a jövedelmük 3 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E rendelkezés alkalmazása során a július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. Az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki december 31-éig az 57. életévét betöltötte, azaz január 1-jét megelőzően született.

18 A korábbi ellátások átalakítása 3.
Annak az december 31-ét követően született személynek, aki én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, az ellátását január 1-jétől rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani. A továbbfolyósított ellátás összege megegyezik a december hónapra járó - a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a januári nyugdíjemelés mértékével növelt - ellátás összegével. Keresőtevékenység folytatása esetén ezen személyek ellátásának szüneteltetésére nem kerül sor. Keresőtevékenységet ezek a személyek az alábbi feltételekkel végezhetnek: rokkantsági/baleseti rokkantsági nyugdíjnál a 6 egymást követő hónap átlagkeresete nem haladhatja meg az ellátás kétszeresét, de legalább a minimálbért, rendszeres szociális járadéknál ugyanezen átlag a minimálbér 80%-át (74.400,- Ft) nem haladhatja meg.

19 A korábbi ellátások átalakítása 4.
Ezeket a személyeket a nyugdíjfolyósító szerv ig az alábbiakról tájékoztatta: Az érintett személy korábbi ellátása rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra. Az érintett személy jogosult rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra. Az érintett személy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez ig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését. Az előző pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása esetén a továbbfolyósított rehabilitációs ellátást május 1. napjával meg kell szüntetni.

20 A korábbi ellátások átalakítása 5.
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket felülvizsgálja. A felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál. A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén a rehabilitációs ellátást vagy a rokkantsági ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával kell megállapítani azzal, hogy ennek összege rokkantsági ellátás esetén nem változik, rehabilitációs ellátás esetén a minősítéstől függően a közfoglalkoztatási bér 40%-a, vagy 80%-a (28.720,- vagy ,- Ft).

21 A korábbi ellátások átalakítása 6.
Az új rendelkezések azokra a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyekre is vonatkoznak, akiknek az ellátását a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet alapján állapították meg. Az érintett, december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy - az új törvény szerinti rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás megszüntetését követően - szolgálati járandóság megállapítását kérheti, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is.

22 A korábbi ellátások átalakítása 7.
Az új rendelkezések nem vonatkoznak a december 31-én a rehabilitációs járadékban részesülőkre (esetükben az ellátást a hatósági döntésben megállapított időtartamig rehabilitációs járadékként kell továbbfolyósítani, az érintetteknek az együttműködési kötelezettségüket továbbra is teljesíteni kell); a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesülőkre (az érintettek január 1-jétől bányászok egészségkárosodási járadékára jogosultak); a mezőgazdasági szövetkezeti tag munkaképtelenségi járadékaiban, munkaképtelenség címén megállapított özvegyi járadékaiban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segélyben részesülőkre (ezekre az ellátásokra az érintettek a továbbiakban is jogosultak). A keresőtevékenységre vonatkozó szabályok A bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő keresőtevékenységet folytató személy ellátásának folyósítását tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell attól a naptól, mikortól az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát. A rehabilitációs járadékban részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.

23 A korábbi ellátások átalakítása 8.
A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.

24 A folyamatban lévő ügyek kezelése 1.
A napján folyamatban lévő ügyekben az igénylőnek nyilatkozni kell arról, hogy a kérelme a évi ellátásokra is kiterjed-e. Nyilatkozat hiányában az eljárást meg kell szüntetni, illetve nemleges nyilatkozat esetén ellátás csak ig állapítható meg.

25 A folyamatban lévő ügyek kezelése 2.
Nyilatkozat fenntartása esetén, ha a komplex minősítést december 31. napjáig elvégezték: a december 31-éig terjedő időszakra I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot kell megállapítani a december 31-én hatályos szabályok szerint, 2012. január 1-jétől pedig az I-II. csoportos (baleseti) rokkantsági nyugdíjban, és az 1954-ben, vagy előtte születettek III. csoportos (baleseti) rokkantsági nyugdíját, vagy rendszeres szociális járadékát és átmeneti járadékát rokkantsági ellátásként az 1955-ben, vagy később születettek III. csoportos (baleseti) rokkantsági nyugdíját, vagy rendszeres szociális járadékát rehabilitációs ellátásként kell továbbfolyósítani.

26 A folyamatban lévő ügyek kezelése 3.
Nyilatkozat fenntartása esetén, ha a komplex minősítést december 31-éig nem végezték el: napjától rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs járadékot kell megállapítani (a évben beszerzett szakhatósági állásfoglalás szerint), ig a évi szakhatósági állásfoglalás tartalmából következtetve a évi megfelelő ellátást kell megállapítani, a jén hatályos szabályok szerinti összegben (azaz eltérő összegű ellátás kerül megállapításra és évekre).

27 Rehabilitációs kártya
Rehabilitációs kártyára jogosult: a rehabilitálható megváltozott munkaképességű, továbbá a napján rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, valamint rehabilitációs járadékban részesülő személy. A munkaadó a rehabilitációs kártyával rendelkező foglalkoztatott munkaviszonyára tekintettel őt terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27%-a (50.220,- Ft).

28 Rehabilitációs hozzájárulás
A munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja (eddig 20 fő volt), és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a létszám 5%-át. A hozzájárulás mértéke Ft/fő/év, éves összege a hiányzó létszám és a hozzájárulás szorzata. A foglalkoztató nyilvántartást vezet a megváltozott munkaképességű személy azonosító adatairól, TAJ számáról, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékéről, és az igazoló okiratok másolatáról. Megőrzési idő: a foglalkoztatás megszűnésétől számított 5 év. A hozzájárulás megállapítása, bevallása, befizetése a munkaadó kötelezettsége, negyedévente előleget fizet.

29 Készítette: dr. Fodor János
Köszönöm a figyelmet! Készítette: dr. Fodor János