KÖZÉRDEKŰ KERESETEK ÉS KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS AZ NFH GYAKORLATÁBAN 2013. április 3.

Az előadások a következő témára: "KÖZÉRDEKŰ KERESETEK ÉS KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS AZ NFH GYAKORLATÁBAN 2013. április 3."— Előadás másolata:

1 KÖZÉRDEKŰ KERESETEK ÉS KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS AZ NFH GYAKORLATÁBAN 2013. április 3.

2 KÖZÉRDEKŰ KERESETINDÍTÁS [Fgytv. 39. §] Az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület vagy az ügyész pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg. A kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be. [Fgytv. 39. § (1)-(2) bek.] 2012. VII. 28-ig

3 KÖZÉRDEKŰ KERESETINDÍTÁS Fő problémák:  az érintett fogyasztók megnevezése  megállapítás, marasztalás kérdésköre  végrehajthatóság

4 TISZTESSÉGTELEN SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK MEGTÁMADÁSA Az NFH - mint központi hivatal - vezetője kérheti a bíróságtól  a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint  a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és  alkalmazásra ajánlásától való eltiltást. [1978. évi 2. tvr. 5. §]

5 „CSEKKDÍJ”-PER Támadott szerződési feltételek: „Számlafizetési mód megváltoztatásának adminisztrációs díja A szolgáltató az előfizető által választott és a rendszerekben regisztrált számlafizetési mód előfizető által történő módosításakor bruttó 240,- forint adminisztrációs díjat számol fel. Díjköteles változások: postai csekkről eseti banki átutalásra eseti banki átutalásról postai csekkre csoportos beszedési megbízásról postai csekkre csoportos beszedési megbízásról eseti banki átutalásra.” Bevezetve: ÁSZF egyoldalú módosításával

6 „CSEKKDÍJ”-PER Támadott szerződési feltételek: „További díjak Telefonszámla befizetésének postai úton történő befizetése esetén/telefonszámla/alkalom Nettó ár 100,- forint, bruttó ár 120,- forint Telefonszámla befizetésének díja a szolgáltató értékesítési pontjain történő befizetés esetén/telefonszámla/alkalom nettó 100,- forint, bruttó 120,- forint.” Bevezetve: ÁSZF egyoldalú módosításával

7 „CSEKKDÍJ”-PER Bírósági döntés: Az előző általános szerződési feltételek a hatálybalépésük napján érvényes és hatályos szerződéses jogviszonyban álló valamennyi fogyasztóval szemben tisztességtelennek, és a fogyasztók széles körét érintő tisztességtelen piaci magatartásnak minősülnek. Tisztességtelenek tehát: a bevezetésüket megelőzően megkötött szerződések vonatkozásában, azaz minden olyan fogyasztó tekintetében, akivel szemben egyoldalú szerződésmódosítás folytán érvényesítette a szolgáltató e díjat. Ugyanakkor nem tekinthetők tisztességtelennek azon szerződések kapcsán, amelyek megkötése idején e kikötések már szerepeltek az ÁSZF-ben.

8 „CSEKKDÍJ”-PER Az általános szerződési feltételek utólagos, a díjra és a költségre kiható módosítása alapvető és jelentős fogyasztói érdekek sérelmét okozhatja, így az e szolgáltatói magatartással kapcsolatban felmerült esetleges joghátrányok a fogyasztói szerződésben szereplő felek egyenjogúságának hiányából adódóan jelentősnek minősülnek önmagukban is, függetlenül attól, hogy az egyes fogyasztókra lebontva a felszámított költségek – összegszerűségüket tekintve - nem jelentősek. A „tisztességtelen” jelleg értékelése során alapvető jelentőséggel bír a fogyasztó azon lehetősége, hogy egyértelmű és érthetően megfogalmazott kritériumok alapján előre láthassa az ÁSZF szolgáltató általi módosítását a nyújtandó szolgáltatáshoz kapcsolódó díjak vonatkozásában.

9 ÁRUBEMUTATÓKAT SZERVEZŐ VÁLLALKOZÁSOK Tisztességtelennek minősített általános szerződési feltételek: „A vevő elállási jogát az eladó felé csak 8 munkanapon belül írásban (tértivevényes, ajánlott levélben) gyakorolhatja.” „Ha a vevő az áru kiszállítása előtt, de a szerződéskötéstől számított 8 munkanapon túl a szerződéstől eláll, köteles az eladónak megfizetni kárátalány címén az áru ellenértékének 60%-át.” „A vevő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a már használatba vett terméket higiéniai okokból a jelentős értékvesztés miatt eladó nem veheti, nem cserélheti vissza, ezért a termék használatbavételét követően a szerződéstől nem jogosult elállni.”

10 ÁRUBEMUTATÓKAT SZERVEZŐ VÁLLALKOZÁSOK Tisztességtelennek minősített általános szerződési feltételek: „Reklamáció esetében a vevő köteles az eladóhoz eljuttatni a reklamált árut /ha a szállítási körülmények úgy igénylik, akkor eredeti csomagolásban/ a jótállási levél, a vételről szóló vénnyel és a reklamáció megnevezésével együtt az eladó telephelyére. Fent említett iratok nélkül az eladó jogosult a reklamációt teljes mértékben elutasítani.” „A reklamált áru szállítási költségeit teljes mértékben a vevő fedezi.”

11 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatáscsomag megszüntetését követően 2008. november 15-től három csomag közül választhattak a felhasználók, melyek közül az egyik havidíj mentesen, de regisztrációs díj ellenében volt igénybe vehető. Utóbbi csomagot választók részére a szolgáltató elengedte a 2008. és 2009. évekre vonatkozó díjat, azonban a honlap – amelyen keresztül a szolgáltatás igénybe vehető volt – a havidíj mentességet hangsúlyozta, nem történt figyelemfelhívás arra, hogy ez csupán a 2008-2009. évre vonatkozó akciónak köszönhető. 2009. november 18. napján a szolgáltató a felhasználókat egy, kizárólag a honlapra történő bejelentkezés után, belső üzenetrendszerben elérhető levél útján arról tájékoztatta, hogy 2010. január 1. napjától éves regisztrációs díjat kell fizetniük. A 2010. évre vonatkozó regisztrációs díj 2490 Ft-os összege 2010. január 11-én recurring útján levonásra került a felhasználók bankszámlájáról. JOGALAP NÉLKÜL FELSZÁMÍTOTT REGISZTRÁCIÓS DÍJ

12 A bíróság  megállapította, hogy −az adott szerződési feltétel nem vált a szerződés részévé, ezért regisztrációs díj címén jogalap nélkül került levonásra a kérdéses összeg, −a jogszabályba ütköző magatartás a fogyasztók széles körét érintette;  kötelezte a honlap üzemeltetőjét −az általa okozott hátrány kiküszöbölésére akként, hogy a regisztrációs díjat ilyen irányú fogyasztói kérelem hiányában is automatikusan térítse vissza a fogyasztók részére.

13 JOGALAP NÉLKÜL FELSZÁMÍTOTT REGISZTRÁCIÓS DÍJ A bíróság döntése szerint a szolgáltatóval szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelen az ÁSZF azon rendelkezése, amelyben az üzemeltető fenntartotta a jogot, hogy a tagságra vonatkozó általános szerződési feltételeket részben vagy egészben bármikor módosítsa. [A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 2. § d) pontja értelmében a fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani.]

14 KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS [Fgytv. 38. §] A fogyasztóvédelmi hatóság pert indíthat  az ellen, akinek a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütköző tevékenységét  jogerősen megállapította,  a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt,  ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, személyében nem ismert,  de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. A fenti lehetőség nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse. 2012. VII. 29-től

15 KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS Jogvesztő határidő:  a jogsértés bekövetkezésétől számított három év vagy  ha külön törvény a fogyasztók polgári jogi igényeinek elévülésére rövidebb időtartamot állapít meg, akkor annak eltelte. Folyamatos jogsértő magatartás esetén a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A fogyasztóvédelmi hatósági eljárás időtartama a határidőbe nem számít bele.

16 KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS A kereseti kérelem irányulhat arra, hogy 1. a bíróság ítéletében kötelezze a vállalkozást a követelés teljesítésére Feltétel: a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében egyértelműen megállapítható  az érvényesített igény jogalapja és  az igényben megjelölt kár összege, illetve  egyéb követelés esetén a követelés tartalma, a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül.

17 KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS Ellenkező esetben: 2. a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal Erről szóló bírói döntés esetén a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a jogsértő ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani. A bíróság ítéletében meghatározza:  a jogosult fogyasztók körét, akik tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve akik jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére és  az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat.

18 KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a vállalkozást meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a vállalkozás köteles az arra jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. (A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.) A bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére ítéletében elrendelheti, hogy a vállalkozás saját költségére közlemény közzétételéről gondoskodjon, melynek szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt. (Közzététel alatt érteni kell különösen az országos napilapban és az Internet útján történő nyilvánosságra hozatalt.)

19 KÖSZÖNÖM SZÉPEN MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! Csákiné dr. Gyuris Krisztina k.gyuris@nfh.hu