A kultúraközvetítés elmélete (vázlat) I

Az előadások a következő témára: "A kultúraközvetítés elmélete (vázlat) I"— Előadás másolata:

1 A kultúraközvetítés elmélete (vázlat) I
A kultúraközvetítés elmélete (vázlat) I. A kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúraközvetítés értelmezési módjai 2012. DR. NÉMETH JÁNOS ISTVÁN

2 A kultúra ontológiája KH(E)P
Kalandozás a kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúra közvetítés birodalmában A kultúra ontológiája KH(E)P B. A kultúra anatómiája A kultúra fogalma – kulturális funkciók C. Kultúraközvetítés Kulturális antropológia - Újidealista kultúrértelmezés

3 A kultúra absztrakt értelmezése (A kultúra genezisének és működésének néhány tanulsága)
I. A kultúra szükséges feltételei: absztrakció, teleologikus gondolkodás (1. bk.) II. Az egyes ember leválása az emberi nemről (társadalomról) – a biológiai program meghaladása (1. bk.) III. A kultúra sajátos kettőssége: „A” létrehozott örökség, eszközállomány „B” létrehozó, a társadalom ható tényezője IV. A kultúra megújítása, fejlesztése V. A kultúra és társadalom sajátos viszonya (szoftver és hardver), az ember és közösségek szerepe

4 A kultúra ontológiája KH(E)P
Kalandozás a kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúra közvetítés birodalmában A kultúra ontológiája KH(E)P B. A kultúra anatómiája A kultúra fogalma – kulturális funkciók C. Kultúraközvetítés Kulturális antropológia - Újidealista kultúraértelmezés 4

5 A kultúra-fogalom pozicionálása és értelmezési módjai.
Nézetek a kultúráról Cicerótól a 18. század közepéig – a kultúra fogalom fejlődése felvilágosodás Keresztény teológia Vico A modern-klasszikus kultúrafogalom (G. Klemm) Toussaint Bacon Újhumanista, Kant, Herder, Schiller Cicero Pufendorf Adelung

6 Jellemző kultúrafelfogások a 19
Jellemző kultúrafelfogások a 19. századtól napjainkig – a közhely: számtalan kultúra fogalom van. Kultúrfilozófia Kulturális antropológia Multikulturális Trompenaars-Turner Kultúrtörténeti A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány) Újhumanista, Kant, Herder, Schiller Kovács 23 János kulturális gondolkodása Pszicho- analízis Morfológiai Életfilozófiai Szemiotikai Kerekes László kultúrafelfogása

7 A klasszikus kultúra-fogalom kialakulása
felvilágosodás Kant, Herder, Schiller Vico Keresztény teológia A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány) univerzális XVIII. század vége A XIX szd. harmadik harmadáig a kultúra eszméjének kizárólagos letéteményese Toussaint Bacon Cicero Pufendorf Christopher Adelung

8 A KULTÚRA klasszikus fogalma
A kultúra klasszikus fogalma a 18. század végére érte el formai és tartalmi kiteljesedését. Az európai társadalmi fejlődésre jellemző modern kultúra fogalom ekkorra lett: 1. az újkori ember cselekvő felszabadításának, nemesedésének, kiművelésének, önmaga megvalósításának foglalata kifejezője, 2. a kultúra fejlesztése során létrejött objektivációk, javak összesítője 3. és az emberi viszonyok legátfogóbb szabályozója.

9 A kultúra klasszikus-modern fogalmának struktúrája
1. Szubjektív (alanyi) elem 2. Objektív (tárgyi) elem 3. Szabályozó (normatív) elem A legáltalánosabb (letisztult) séma (sablon)

10 A kultúra klasszikus fogalmának három értelmezési módja
I. absztrakt (általános - ontológia) II. normatív (különös - anatómia) III. plurális (egyedi - antropológia)

11 A kultúra értelmezési módjainak eltérő szerepe
Absztrakt – általános, elméleti – a kultúra ontológiája Különös - kánon (kánonok), kulturális anatómia (az ember viselkedésének kulturális meghatározottsága). Ez az értelmezési mód a kulturális tervezési gyakorlat elméleti alapja. A civilizációs azonosságok és eltérések elemzésének kiindulása Egyedi – köznapi szóhasználat, tudományos szakterületek, kulturális antropológia, kultúraközvetítés (mindennapi antropológia) 4. A szerepek felcserélésének veszélyei!

12 A második (különös) értelmezési mód: európai kánon, civilizációs kánonok (kulturális anatómia)
Az európai társadalmi fejlődésre jellemző klasszikus kultúra fogalom: 1. az újkori ember cselekvő felszabadításának, nemesedésének, kiművelésének, önmaga alkotó megvalósításának foglalata kifejezője, 2. a kultúra fejlesztése során létrejött örökség, javak összesítője (gyűjtője), 3. az emberi viszonyok szabályozó normarendszere az európai gondolkodástörténet eredményeként– ez adja az európai kánon kitüntetett szerepét, hogy a klasszikus kultúra-fogalom ebben a „ruhában” született (persze, vannak más kánonok is, amelyek a klasszikus fogalom absztrakt sémája segítségével, a kulturális funkciók mentén, pontosan leírhatók, elemezhetők).

13 A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány)
Újidealisták a modern-klasszikus fogalom „frissítői” az európai kánon aktualizálói Multikulturális politikai mozgalmak Kulturális antropológia A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány) Kultúrtörténeti Pszicho- analízis Morfológiai Életfilozófiai Szemiotikai A klasszikus kultúrafogalom pozícionálása a 19. századtól

14 A kultúra és a kultúra-fogalom értelmezési tartományai
1. A kultúra ontológiája absztrakt – általános, elméleti közös megegyezésen alapuló fogalmi rendszer leírása 2. A kultúra anatómiája Az európai (civilizációs) kánon, normatív, különös, az ember és közösségeinek kulturális viszonyait vizsgálja kulturális antropológia, újidealista kultúrfilozófia, kultúraközvetítés Tudományok konkrét (egyedi) értelmezése

15 A kultúra-fogalom egyedi értelmezése (kulturális antropológia)
A 19. század utolsó harmadától a klasszikus kultúra-fogalom végtelen számú variációja ismert, leginkább a különböző tudományterületekhez, társadalmi munkamegosztáshoz kötődően. Antropológiai, irányzatok, iskolák (Bohannan, Paul – Glazer, Mark, ) A döntő, hogy valamennyi kultúra meghatározás a klasszikus kultúra-fogalomhoz viszonyított, abból ered. (a tudományok kultúraértelmezései is)

16 Kulturális entitások (a kultúra létrejöttében általános, működésében konkrét Herskovits)
Az egyén kultúrája és közösségi integrációi (életkor, nem, társadalmi helyzet, szocio-ökológiai környezet… ) A helyi társadalom kultúrája A kistérség, megye, régió kultúrája (kulturális vidékfejlesztés) Az ország kultúrája, nemzeti kultúra Nyugati és más civilizációk Posztmodern kor, globalizáció, multikultúra – Europatriotizmus Átvezetés a harmadik értelmezési módba 16

17 A multikulturalizmus eredete, irányzatai
Kulturális antropológia 19 – 20. szd. (tudományos kérdés) Kulturális relativizmus 20. század vége (média, közbeszéd – PC) Politikai multikulturalizmus sz. (kultúra, identitás, politika --- „kánon ellen” – a dekonstrukció kánonná emelése - Kizárólag EuroAmerikában) 17

18 Az újidealista (filozófiai) kultúrafelfogása
A kultúra fogalmát (a kultúrát már csak megosztva) továbbra is az emberi önmeghatározásra alkalmas elméleti keretnek tartják, ezért ragaszkodnak e fogalmi tartomány érvényességi keretéhez, ahol és ameddig még ember az ember; ehhez rendelnek a klasszikus örökségből bizonyos követelményeket, értékeket, normákat. Az irányzat jelentősebb képviselői: Henric Rickert Wilhelm Windelband Georg Simmel, Alfred Weber 20. században Ian Hunter, Friedrich Tenbruck, R. Safranski, F. Fukuyama. Amartia Sen, Christopher Lasch és it. 18

19 Az újidealista (filozófiai) kultúrafelfogás
Azonosságok a klasszikus séma alapján: szabályozó (norma) elem: az idealizmushoz való kötődésük, metafizikai sokszínűséggel (multiverzum) tárgyi elem: a kultúra zárt (objektiv) rendszer – „mag” és „héj” területekre osztott, a tulajdonképpeni kultúrához viszonyítva alanyi elem: a személyiség intenzív részvétel az objektivációk elsajátításában az egyén részvétele a személyiségfejlesztésre koncentrál, egyedi döntések, akarat következménye 19

20 A kultúraelsajátítási modell alapfogalmai
S O mag objektivációk (Om) személyiség intenzitás (Si) személyiség fejlesztés (Sf) héj objektivációk (Oh) személyiség intenzitás (Si) mag objektivációk (Om) személyiség fejlesztés (Sf) héj objektivációk (Oh) 20

21 A „multiverzum” kultúraelsajátításának rendszere
(az ATAK-modell) norma (N) héj objektivációk (Oh) személyiség intenzitás (Si) alkotás 2. technikai vívmány személyiség fejlesztés (Sf) 4. kreatív kultúraelsajátítás 3. autonóm fogyasztás mag objektivációk (Om) héj objektivációk Oh 21

22 A második (különös) értelmezési mód: európai kánon, civilizációs kánonok (kulturális anatómia)
Az európai társadalmi fejlődésre jellemző klasszikus kultúra fogalom: 1. az újkori ember cselekvő felszabadításának, nemesedésének, kiművelésének, önmaga alkotó megvalósításának foglalata kifejezője, 2. a kultúra fejlesztése során létrejött örökség, javak összesítője (gyűjtője), 3. az emberi viszonyok szabályozó normarendszere az európai gondolkodástörténet eredményeként– ez adja az európai kánon kitüntetett szerepét, hogy a klasszikus kultúra-fogalom ebben a „ruhában” született (persze, vannak más kánonok is, amelyek a klasszikus fogalom absztrakt sémája segítségével, a kulturális funkciók mentén, pontosan leírhatók, elemezhetők). 22

23 A kultúraközvetítés elméleti alapja - kiegészítés: Egy összehasonlító civilizációelemzés elméleti alapja (Tipikus példa a kultúra ontológiája (fogalmak leírása), a kulturális anatómia (absztrakciós szintek kijelölése, működési módok) és a kulturális antropológia együttes használatának, alkalmazásának, melyre a kupolát a kultúraközvetítéssel helyezzük el, amennyiben az egész összehasonlításnak gyakorlati célja van.) 23

24 A civilizáció fogalmának jellemző használata
1. genealógiai 2. dichotonóm 3. szintetizáló 4. globalizációs 5. futurológiai

25 A kultúra közvetítésének értelmezése, tudástartalmai
I. A kultúra szükséges feltételei: absztrakció, teleologikus gondolkodás – az egyén számára elsajátítható: nevelés – művelődés – LLL – neveléstudomány II. A kultúra sajátos kettőssége: kulturális antropológia, kulturológia III. A kultúra megújítása, fejlesztése: kreatív pedagógiáktól a művészetelméletig IV. A kultúra és társadalom sajátos viszonya: történelem, szociológia, kommunikáció, kpcm V. Kulturális funkciók az emberben, a közösségekben (csoportokban) A kultúra és a társadalom közötti viszony vezérlői – kultúraközvetítés identitás-centruma. Az egész életen át tartó tanulás és a magyar közművelődés viszonya --- intézmények, közösségek 25

26 A második értelmezési mód folytatás: A kulturális funkciók hatnak a kánon(ok) elsajátításában
A kulturális funkciók az egyén és közösségei működését vezérlő olyan transzmitter modulok, amelyek az egyénre jellemző és a kultúra befolyási övezetébe tartozó, attitűd-meghatározó pszichikus és mentális kódokat hordozzák és tárolják. Vannak olyan, az egyén és közösségei működését befolyásoló egyéb attitűd-meghatározó funkciók, amelyek elsődlegesen a természet befolyási övezetébe tartoznak, ilyenek például az éghajlat, vagy a természetföldrajzi tényezők, vagy az időjárás. Ezek összefoglalóan a természeti attitűd-meghatározó funkciók. Vannak olyan, az egyén és közösségei működését befolyásoló funkciók, amelyek az egyén adottságaiból következnek, mint a kor, a nemi hovatartozás, a testméret, a megjelenés. Ezek a személyiség attitűd-meghatározó funkciók, és vannak olyanok, amelyek bizonyos szocio-ökonómiaiai tényezők által befolyásoltak, mint: társadalmi osztály, foglalkozás vagy munkanélküliség, gazdasági helyzet, ezek a státusz attitűd-meghatározó funkciók (Helman, 2003). 26

27 bizalom identitás tájékozódás viszonyulás alkalmazkodás K U L T Ú R Á
Ö A T Á R S A D L M I N É Z Y E K O bizalom identitás tájékozódás viszonyulás alkalmazkodás

28 A második értelmezési mód folytatás: A kulturális funkciók szerepe
A kulturális funkciók az egyén és közösségei kulturális létezésének centrum-övezetét képezik, annak vezérlő egységei. A kulturális funkcióknak más a szerepe azonos és különböző kultúrák közötti kapcsolatokban. Azonos kultúrában a funkciók kulturálisan kondicionált szervomechanizmusként hatnak, eltérő kultúrák közötti kapcsolatban az egyén és közösségek működését segítő kulturális immunrendszerként fejtik ki hatásukat. 28