Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaJenő Orosz Megváltozta több, mint 10 éve
1
Török kori műemlékek Grisnik Sára 6./a 2011. május 8.
2
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
3
Jakováli Hasszán pasa dzsámija, 16. sz
Jakováli Hasszán pasa dzsámija, 16. sz. második fele, ma török történeti és művészeti múzeum, a mellette álló 12 szögletű minarettel a legépebben megmaradt török imahely. Berendezése az eredeti török imaházak hangulatát idézi. Pécs, Rákóczi út 2. Négyzet alakú épület négyszögletes dobon félgömbkupola fedi. Délkelet-északnyugati tájolású, mint a Gázi Kászim pasa dzsámi. Északnyugati oldalához egykor előcsarnok csatlakozott (egyik fala megmaradt), a délnyugatinál, pedig a minárét találjuk. Így hazánk legépebben maradt dzsámijának számít, melynek csak nem teljesen sikerült visszaállítani eredeti alapját. A homlokzati falakat két-két szamárhátíves ablaknyílás tagolja. Az újonnan kialakított előtérben kis kiállítást találunk, mely a mohamedán vallási életet és a templom építéstörténetét mutatja be. A dzsámi belsejében meglehetősen épen maradt meg a mihráb, s ami még jelentősebb csaknem teljesen a török vakolat is, gazdag növényi díszítéssel és Korán idézetekkel. A dzsámi a 17. század középső harmadában épülhetett, a várost övező falakon kívül állt.
4
Memi pasa fürdője
5
Memi pasa fürdője, 16. sz. második fele, 100 évvel ezelőtt még állt
Memi pasa fürdője, 16. sz. második fele, 100 évvel ezelőtt még állt. A feltárt maradványaiban fürdőmúzeumot rendeztek be. Pécs, Ferencesek u A ferencesek temploma mellett tárták fel Memi pasa egykori fürdőjének maradványait. A török utazó, Evlia Cselebi amikor 1660 és 64 között itt járt, akkor írta: "Memi pasa dzsámija közelében van Memi pasa fürdője, kellemes szép épületű meleg fürdő, melynek fürdőszolgái, mint a nap, olyan tenyerűek..." A fürdő feltárt és járdaszintig meglévő falait, valamint részleges rekonstrukcióját láthatják ma az erre járók. A gőzfürdő helyiségeit és vizét egykor padló alatti fűtőrendszerrel melegítették. Előcsarnokában díszes csorgókút volt, mely ma rekonstrukcióban látható. A falak mellett ülőpadok, ún. szofák voltak. Az előcsarnok után keskeny helyiség következett ez a "tepidárium", ahol faragott díszítésű falikút és mosdómedence, ülő- és pihenőpad várta a fürdőzőket. Ma ezek is rekonstrukcióban láthatók. A harmadik, nagyobb helyiségben szintén pihenőpadok voltak. A bejárat közelében volt a nyolcszögű köldök kő, amelyen a fürdővendégeket masszírozták. A helyiségeket kupolák fedték, a világítást a boltozatba és kupolákba vágott hatszögű nyílások biztosították. A helyreállítás során készültek az üvegszemekkel áttört boltozatok. Az egykori fürdőkamra és tüzelő tároló fedett helyiségeiben és a bejárat előterében kis kiállítást rendeztek be, amely a magyarországi török fürdőket, valamint a Memi pasa fürdő feltárásának történetét ismerteti.
7
Gázi Kászim pasa dzsámija
8
Gázi Kászim pasa dzsámija, 16. sz
Gázi Kászim pasa dzsámija, 16. sz. második fele (1766-ban a jezsuiták lebontották minaréját), a legnagyobb a Magyarországon megmaradt török épületek között, ma a Belvárosi plébániatemplomnak ad otthont, megőrizve az iszlám építészet jellegzetességeit. Pécs, Széchenyi tér A magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. A tér legmagasabb pontján áll mintegy uralva azt. A XVI. század második felében épülhetett. Az 1660-as években Evlia Cselebi, a nagy török utazó is elragadtatással írt róla. A dzsámi a középkori Szt. Bertalan templom falaira épült részben, és felhasználták hozzá annak köveit is. Az elkészült török templom a város nagy dzsámija lett. A XVIII-XX. században sokat változtattak az épületen, lebontották mináréját, hozzátoldottak, stb. A középső négyszögletes rész az, ami török kori, melyet nyolcszögletű dobon nyugvó kupola fed. A délkeleti, délnyugati és északkeleti homlokzaton egymás fölött két sorban szamárhátíves ablakok vannak 4-4, illetve 3-3. A templom belsejében a megmaradt vakolatrészeken jól látható a török díszítés, a Korán-feliratok. A török szószék és a nők karzata sajnos az idők folyamán elpusztult és nem teljesen hiteles az imafülke (mihráb) jelenlegi képe sem. A sekrestyék előtt álló két török mosdómedence (ma szenteltvíztartó) az egykor a templom mellett álló – azóta elpusztult – Gázi Kászim pasa fürdőjéből kerültek ide.
9
Ferhád pasa dzsámija
10
Ferhád pasa dzsámija
11
Ferhád pasa dzsámija A Kazinczy u. 4. sz. ház padlásán egy török falrészlet az egyetlen maradványa. Pécs belvárosában, a Kazinczy utcában sétálva szembetalálhatjuk magunkat egy olyan területtel, ami igazán magyarázatra szorul. A jelenlegi romos látvány azonban értéket rejt. Mikor az utca 4-es számú épületét lebontották, előkerültek egy török kori dzsámi és az a körüli muszlim temető maradványai. Ez volt Ferhád pasa dzsámija, és Evlia Cselebi a nagy török világutazó szerint a dzsámi körül elterülő városrészt a törökmegszállás idején Ferhád pasa mahallénak hívták, amely 1570 és 80 körül épülhetett ki. Az írások szerint a dzsámi minaretje a 18. században még állt ben egy dominikánus templom és kolostor lapkövét helyezték el itt, amely 1771-re épült fel. A legutóbbi értesülésünk az volt, hogy 2010-re a dzsámi talán újjáépülhet…de lehet, hogy valami más épül majd a helyére. Ferhád budai pasa 1590-ben halt meg, gyilkosság áldozataként, fellázadt katonák feltehetően zsinórral megfojtották. Alapítványi szent kerülete 1570–1580 körül épülhetett meg Pécsett. A mai Király utcában a dzsámin kívül személyzeti lakóház, derviskolostor, ikerfürdő is állt, utóbbi a későbbi belvárosi áruház helyén, amelyet egy időben salétromfőzőnek használtak. Ferhád dzsámijának minaretje a 18. században még megvolt."[1] 1724-ben dominikánus kolostor és templom alapkövét tették itt le, de az csak 1771-ben készült el.[2] A dzsámi körül elterülő városrészt Ferhád pasa mahallénak nevezték. Evlia Cselebi szerint szép dzsámi volt, de kevesen látogatták, minaretjét magasnak és ólomtetejűnek mondja.[3]
15
A mai Ágoston téren már a középkorban is állt templom
A mai Ágoston téren már a középkorban is állt templom. Ezt a törökök vagy lebontották vagy átalakították. A déli falban látható - jelenleg elfalazott - szamárhátíves ablaknyílások felülvilágítóval árulkodnak arról, hogy ezen a helyen török épület, dzsámi vagy mecset állt. Az északi falban, is láthatunk egy kisebb ablakmaradványt, mely szintén a török eredetre utal.
18
Pécs, török kút Kálvária u. 23. sz. ház falában, egyszerű kőkeretben. Csorgókút. Sok hasonló volt egykor a városban, de azok mind elpusztultak
19
Kerlejela, Idrisz Baba kútja
20
Török kút és rituális mosdó
(Kerlejela, Idrisz Baba kútja), 1935-ben falazott forrásfoglalattal Pécs, Rókus hegy Idrisz Baba türbéjének közelében áll. Az átépített kútház török formájú ugyan, de eredeti török részlete nincs. Kérdés, hogy valóban török építmény-e? Pécsett a Xavér utca mellett a Gyermekkórház alatti lépcsősor mellett fakadt egykoron a bővizű forrás. Ma azonban már csak a terméskő falazat látható a régi kifolyó csonkkal. A forrás vizét közvetlenül a csatornába vezették. Sajnálatos, hogy az akkori városvezetőség hagyott egy ilyen szép forrást „eltemetni”. Az előtte lévő csatornában ma is lehet hallani a csobogó hangot, melyet a beömlő víz kelt. A mellette lévő árokban, csapadékos időszakban gyenge vízmegjelenést lehet tapasztalni. A forrással szemben valamikor alacsony kis kertes házak voltak, felette pedig kilátóhely volt, ma csak a rozsdás széttört korlát látszik.
21
Idrisz Baba türbéje
23
Idrisz Baba türbéje, török síremlék, 1591 Pécs, Nyár u. 8.
A kórház területén találjuk a török kori sírhelyet, Idrisz Baba türbéjét. A sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi török utazó, "igazhitű orvosnak" nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt. A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegket oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve.) Később a katonaság lőporraktárnak használta ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt műemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is. A türbe berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság kormánya adományozta. Ez a türbe a magyarországi török építészet jelentős emléke, csupán a budai Gül Baba sírja ismert még ezen kívül. Mindkettő a mohamedánok zarándokhelye. A Gyermekkórház kertjében, a Rókus dombon. A türbe (vagyis sírépítmény) nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett, kőfalú épület. Oldalfalain három kisméretű, négyszög alakú ablakot találunk, felettük szamárhátívvel. Ezek fölött kör alakú kis világítóablakokat is helyeztek el. A jelenlegi bejárat gótikus kőkerete egy barokk kori átépítéskor kerülhetett mai helyére. Az épület belseje eredetileg vakolt és meszelt lehetett. A sziklába vájt sírban Mekka felé néző arccal nyugodott Idrisz Baba (baba=apó), a feltáráskor megtalálták sírját, teljes csontvázával. A mai kis kiállítás bemutatja a mohamedán halotti kultuszt és az épület rövid történetét. Az épületet a 16/17. század fordulóján emelték a köztiszteletben álló török orvos (más forrás szerint jövendőmondó) emlékére. Messze földről zarándokoltak (és eljönnek ma is!) ide a törökök.
24
Sétatér, Papucs borozó mellett
25
Sétatér, Papucs borozó mellett
26
Ali pasa dzsámija Szigetvár, Zrínyi tér 9.
27
Szigetvár
32
Az Ali pasa dzsámi, mai néven Szent Rókus templom, a szigetvári Zrínyi téren található. A dzsámi ben épült tölgyfacölöpökre. A törökök kiűzését követően a római katolikus plébániatemplommá alakították át, majd 1788-ban a Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. Az átalakításkor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját, és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették.
39
Feljárat a minaretbe
40
ágyúgolyók
41
Szulejmán szultán dzsámija – Szigetvár
A kitűnő akusztikájú, manapság hangversenyek helyszíneként is használt dzsámi a 16. században épült, téglalap alapú, „L” alakban folyosó veszi körül. Ennek délkeleti oldalán található a dzsámi egyik mihrab fülkéje, a másik imafülke az épület Mekka felé néző oldalán lévő kőkertben van. Karzatát nemrég újították fel. Északnyugati oldalán egy szabályos 14-szög alakú minaret csatlakozik a dzsámihoz, mely a 18. században nagyrészt leomlott, valószínűleg egy villámcsapás miatt.
42
Török kori lakóház (karavánszeráj. korániskola. ) 16
Török kori lakóház (karavánszeráj? korániskola?) 16. század Szigetvár, Bástya u. 3.
45
Siklós
46
Malkucs bég dzsámija – Siklós, a városháza mögött
A dzsámit feltételezhetően valamikor 1543 és 1565 között építette Malkucs bég. Siklós évi visszafoglalásakor még állt, de az elkövetkező századokban minaretje és előcsarnoka is elpusztult, az épületet pedig többször átalakították, így a 19. század közepére az épület jórészt elveszítette török jellegét. Az elpusztultnak hitt dzsámi műemléki régészeti feltárása 1969-ben indult, műemléki helyreállítása az 1990-es évek alatt zajlott le, az épület 1993-ban elnyerte az Europa Nostra-díjat.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.