Egész nap iskola?! – a pilot program bemutatása

Az előadások a következő témára: "Egész nap iskola?! – a pilot program bemutatása"— Előadás másolata:

1 Egész nap iskola?! – a pilot program bemutatása
Varga Attila Budapest 2013. február 27.

2 Miről szól az előadás? Háttér A fejlesztés folyamata A fejlesztés területei

3 Jogszabályi háttér 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről1
egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, 26§ (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program

4 Jogszabályi háttér 110/2012. Korm
Jogszabályi háttér 110/2012. Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A nevelési-oktatási program részei: pedagógiai koncepció, a tanulási-tanítási program,; a tanítási-tanulási egységek leírása, eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók az értékelés és eszközei célzottan fejlesztett továbbképzési programok támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása. Ha a nevelési-oktatási programot nem az oktatásért felelõs miniszter adja ki, a program engedélyezését az oktatásért felelõs miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához benyújtott kérelemben lehet kezdeményezni. (2) A nevelési-oktatási program részei: a) a pedagógiai koncepció, amely a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját kifejtõ dokumentum, mely összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul; b) a tanulási-tanítási program, amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat idõkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire; c) a tanítási-tanulási egységek leírása, a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése; d) eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók és lehetõvé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangoltan, támogatják a kitûzött célok elérését; e) az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az a)–d) pontokban leírtakhoz, elõsegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlõdés ellenõrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését; f) célzottan fejlesztett továbbképzési programok, amelyek során felkészítik a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására; g) támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása.

5 Nemzetközi háttér Extended schools (Nagy-Britannia)
Ganztagsschulen (Németország) Komprehenzív iskola (Finnország) All-Day, All-Year Schools, Full-service schools (Egyesült Államok) „egész iskolás megközelítés” (AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA következtetései a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásról november 19 (2010/C 327/05)

6 Elméleti háttér Cél: a nevelési folyamat koherenciája térben és időben, minden kommunikációs csatornán összhang a rejtett tanterv és a nevelés gyakorlata között Átfogó alapelvek: Komplexitás Integráció Interdiszciplinaritás Holisztikus megközelítés

7 Elméleti alapok

8 A nevelési-oktatási programok
hatóköre változat Kerete az RJR-modell alapján (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflexiók). Felhasznált idő 7.45 – 8.30 45 perc Modulok: bevezetés, ráhangolódás R + R összesen: 75 perc 8.30 – 10.00 (90 perc) Tanóra Tanóra összesen: 150 perc 10.00 – 11.00 (60 perc) Modulok: Sport – pihenés 11.00 – 12.30 Egyéni menü: differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni (házi) feladat adás. Egyéni, közvetlenül köthetően a tanórához: 90 perc Együtt a tanórákkal 240 perc, azaz 5 hagyományos tanóra 12.30 – 13.30 Ebéd, szabadidő 13.30 – 14.30 60 perc Modulok: tudomány, művészet Modulok összesen: 120 perc+ R+R 75 perc. Együtt: 195 perc, azaz 4 hagyományos tanóra 14.30 – 15.30 15.30 – 16.00 (30 perc) Modulok – zárás

9 A fejlesztés folyamata
Meglévő programok elemzése Működő gyakorlatok feltárása Hatásvizsgálat és beválásmérés Kutatás Partnerintézményekkel való együttműködés Akciókutatás Fejlesztés Nevelési-oktatási programok Fejlesztési know-how Innováció

10 A fejlesztés területei
Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése: alsó tagozat komplex művészeti nevelés természettudományos nevelés gyakorlati életre nevelés felzárkóztatás (felső tagozat) Az ökoiskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése A tanórán kívüli foglalkozások gyakorlatainak összegyűjtése, tematizálása és közzététele a gyakorlatok átvételének nyomon követése

11 Célok: alapkészségek megerősítése
Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése - alsó tagozat Célok: alapkészségek megerősítése egyéni differenciálás lehetőségének megteremtése felzárkóztatás tehetséggondozás

12 A felzárkóztatás nevelési-oktatási programjának kidolgozása az általános iskola és a szakképzés közötti átmenet biztosítására Milyen módszerekkel (szervezeti/szemléleti változásokkal, társadalmi /szakmai támogatással) lehet eredményesebbé tenni az általános iskolai felzárkóztató jellegű programokat? Hogyan lehet a tanulói eredményesség növelése érdekében erősíteni az eltérő iskolafokozatokban működő intézmények hálózati együttműködését/tanulását/tudásmegosztását?

13 Természettudományos nevelés. MIT?
Felfedeztető tanulás (IBL): A tanuló hétköznapjaiból vett problémák Természettudományos gondolkozásmód megismerése, modellalkotás Kapcsolatok keresése (művészetek, gyakorlati élet, fenntarthatóság) Pillérei: Vizsgálódás, tapasztalatszerzés Problémamegoldás Önálló munka Kommunikáció (érvelés, vita, az eredmények bemutatása)

14 Az ökoiskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése
Fenntarthatóságra nevelés – egész iskolás megközelítés Szervezeti kultúra Hálózati tanulás Környezetbarát infrastruktúra Együttműködés Kommunikáció Helyi közösség Rendszergondolkodás Élményközpontúság

15 Komplex művészeti nevelés
Cél a tanulók komplex személyiségfejlődése: kreativitás, problémamegoldás, önkifejezés, önismeret társas kultúra. A sikeres fejlesztés érdekében a komplex művészeti nevelés nevelési-oktatási programjának kifejlesztését megelőzően feltétlenül vizsgálni kell a jelenlegi oktatási környezet komplex művészeti nevelést segítő és gátló elemeit (pl. tartalmi szabályozók, tanári felkészültség és attitűd, iskolai feltételek).

16 Fenntartható környezet Fenntartható egészség Fenntartható gazdálkodás
Az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése- gyakorlati életre nevelés Fenntarthatóság Fenntartható környezet Fenntartható egészség Fenntartható gazdálkodás Tervezés = előre gondolkodás = prevenció Környezettudatosság = közösségi gondolkodás Ritmusok beépülése – ünnepek, hagyományok körforgásának szépsége, fontossága

17 A tanórán kívüli foglalkozások gyakorlatainak összegyűjtése, tematizálása és közzététele a gyakorlatok átvételének nyomon követése Horizontális megközelítés: A fogalom definiálása a használhatóság szempontjából Tanórán kívüli jó gyakorlatok gyűjtése Jó gyakorlatok mérhetővé tétele, nyomon követése Az adaptációs folyamat segítése Az új jó gyakorlatok közzététele, on-line felület kialakítása A közösségi szolgálat vizsgálata (esettanulmányok, működő gyakorlatok)

18 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Varga Attila