DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS

Az előadások a következő témára: "DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS"— Előadás másolata:

1 DIDAKTIKA ÉS OKTATÁSSZERVEZÉS
A KURZUS CÉLJA : AZ INTÉZMÉNYES TANULÁS ÉS TANÍTÁS ELMÉLETI ALAPJAINAK FELTÁRÁSA, GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA - AZ OKTATÁS SZERVEZETI KÉRDÉSEINEK BEMUTATÁSA A HATÉKONY ÉS SIKERES OKTATÁSIRÁNYÍTÁS SZEMSZÖGÉBŐL FELTÉTELEK A KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉHEZ: A FÉLÉVKÖZI ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGÁK TELJESÍTÉSE AZ ELŐADÁSOKON VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTEL VIZSGA- JEGYMEGAJÁNLÁS

2 AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI A FELDOLGOZANDÓ TÉMAKÖRÖK :
A PEDAGÓGIAI VALÓSÁG ÉS AZ OKTATÁSELMÉLET FELADATAI - FOGALMAK, IRÁNYZATOK, MODELLEK 2. CÉLOK ÉS KÖVETELMÉNYEK - A TAXONÓMIÁK SZEREPE 3. A TANTERVI MŰFAJOKRÓL

3 AZ OKTATÁSELMÉLET ALAPJAI
4. A TANANYAG KIVÁLASZTÁSA ÉS ELRENDEZÉSE - A PARADIGMAVÁLTÁS ÉRTELMEZÉSE 5. A TANÍTÁS-TANULÁS FOLYAMATA - TERVEZÉSI SZINTEK, STRUKTÚRÁK ÉS STRATÉGIÁK 6. AZ OKTATÁS SZERVEZETI KÉRDÉSEI - SZERVEZETI ÉS MUNKAFORMÁK 7. AZ OKTATÁS MÓDSZEREI - HAGYOMÁNYOS ÉS FEJLESZTŐ MÓDSZEREK

4 SZAKIRODALMI FORRÁSOK
Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák különbségek, 1992. Ballér Endre: Tantervfejlesztés az iskolában, 1993. Falus Iván szerk. : Didaktika, 1998. Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei, 1997. Hans Berner: Az oktatás kompetenciái, 2004. Szakmai folyóiratok: - Új Pedagógiai Szemle - Iskolakultúra - Szakképzési Szemle - Szakoktatás - OM honlap

5 Comenius Herbart

6 Rudolf Steiner / Waldorf iskola/

7 Nagy József: Köznevelés és rendszerszemlélet/

8 Prof. Dr. Hans Berner: Az oktatás kompetenciái; Aula 2004.
Prof. Dr. Rainer Winkler: Kritikai- kommunikatív didaktika Prof. Dr. Wolfgang Klafki: kritikai- konstruktív didaktika Prof. Dr. Hans Berner: Az oktatás kompetenciái; Aula 2004.

9 I. TÉMAKÖR 1. A DIDAKTIKA SZEREPE-FELADATA A NEVELÉSBEN
2. A PEDAGÓGIAI VALÓSÁG- PEDAGÓGIAI MESTERSÉG KAPCSOLATA ÉS JELLEMZŐI 3. OKTATÁSELMÉLETI IRÁNYZATOK JELLEMZŐI 4. A DIDAKTIKA INTERDISZCIPLINÁRIS KAPCSOLATAI 5. AZ OKTATÁSI FOLYAMAT RENDSZERJELLEMZŐI

10 Milyen iskolát akarunk?

11

12 OKTATÁSELMÉLET - DIDAKTIKA
OKTATNI-TANÍTANI COMENIUS „DIDACTICA MAGNA”: A NAGY OKTATÁSTAN MIT ÉS HOGYAN TANÍTSUNK ? Kiegészül: KIT ÉS MILYEN EREDMÉNNYEL ?

13 tárgyi tartalmak nyújtása
DIDAKTIKA NEVELÉS MŰVELŐDÉS tárgyi tartalmak nyújtása TESTI KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSE ÁPOLÁS, ÓVÁS Közvetett: OKTATÁS Közvetlen: Szoktatás, példa vezetés ALANYI ALAKÍTÁS TUDATOS ÉS TERVSZERŰ KEVÉSBÉ TUDATOSÍTOTT

14 A DIDAKTIKA MEGHATÁROZÁSA
A NEVELÉSTUDOMÁNY SZERVES RÉSZE, AMELY A SZEMÉLYISÉG ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉSKÉNT ÉRTELMEZETT TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT CÉLKATEGÓRIÁI MENTÉN KÖRVONALAZZA, A MŰVELŐDÉSI ANYAG KIVÁLASZTÁSÁNAK ÉS ELRENDEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIT. BEMUTATJA A FOLYAMAT FUNKCIÓIT, TERVEZÉSI-SZERVEZÉSI SZINTJEIT, ÉS A CÉLIRÁNYOS OKTATÁSI STRATÉGIÁK, MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK, ÉS ÉRTÉKMÉRŐK SZISZTEMATIKUS KIFEJTÉSÉT IS MEGADJA.

15 A PEDAGÓGIAI VALÓSÁG TANÍTÁS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS JELLEMFEJLESZTÉS
OKTATÁS NEVELÉS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS JELLEMFEJLESZTÉS PSZICHOMOTOROS AFFEKTÍV KOGNITÍV

16 PEDAGÓGIAI VALÓSÁG TANÍTÁS TANULÁS TANÁR KÉPESSÉGFEJLESZTÉS
JELLEMFEJLESZTÉS TANULÓ TANULÁS

17 TANÁRI MESTERSÉG ÖSSZETEVŐI
PEDAGÓGIAI VALÓSÁG TANÁRI MESTERSÉG ÖSSZETEVŐI PSZICHIKUS FELTÉTELRENDSZER OBJEKTÍV FELTÉTELRENDSZER 1. TANULÁSI SZÜKSÉGLET 1. ÖNISMERET 2. TERVEZÉS 2. ÖNÁLLÓSÁG ÉS DÖNTÉS 3. STRATÉGIÁK 3. TÖREKVÉS ÉS BIZALOM 4. TELJES AKKREDITÁLÁS 4. TOLERANCIA 5. FOLYAMAT DIAGNOSZTIKA 5. EMPATIKUS MEGÉRTÉS 6. KONGRUENS VISELKEDÉS 6. ÖNFEJLESZTÉS 7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 7. FELTÉTEL NÉLKÜLI ELFOGADÁS

18 OKTATÁSELMÉLETI IRÁNYZATOK
 MŰVELŐDÉSELMÉLETI, ISMERETELMÉLETI, SZELLEMTUDOMÁNYI; ● a tartalom elsődlegessége és a didaktikai elemzés fontossága  KIBERNETIKAI ÉS INFORMÁCIÓELMÉLETI IRÁNYZATOK; ● modell leírások, a tanítás-tanulás szabályozási köre ● pedagógiai technológia; oktatástechnológia  TANULÁSELMÉLETI (CURRICULÁRIS) IRÁNYZATOK; ● tanulási terv- tanulásszervezés- a tanulás ellenőrzése

19 A KOMPETENCIA ALAPVETŐ JELLEMZŐJE:
 Mozgósítja, felhasználja a cél eléréséhez szükséges elemeket. /Nagy J.2000./ Gyakorlati pedagógiai tudás Lehetővé teszi a problémák felismerését, a lehetséges megoldások előrelátását, és megoldásukat /Falus I /

20 Képzési Kompetenciák Alkalmasság a pedagógiai folyamat tervezésére
- Pedagógiai és iskolai dokumentumok összehasonlító elemzése, - A tanórákon szerzett információk rendszerezése és gyakorlati alkalmazása, Iskolai szintű nevelési terv, tanterv, tantárgyi programok, modulok tervezése, Tananyagelemzés és óratervek, prezentációk, taneszközök összeállítása, kipróbálása, - Programok elemzése, értékelése, - Oktatástervezés módszereinek megismerése,

21 A tanuló a tárgy és a tanár
Anyag, tartalom, téma Tanítási kompetencia Tanulási kompetencia Tanár Tanuló Kapcsolati kompetencia

22 A DIDAKTIKA INTERDISZCIPLINÁRIS KAPCSOLATAI

23 A DIDAKTIKA INTERDISZCIPLINÁRIS KAPCSOLATAI
FILOZÓFIA PSZICHOLÓGIA SZOCIOLÓGIA NEVELÉSTUDOMÁNY TANTÁRGYPEDAGÓGIA DIDAKTIKA FIZIOLÓGIA ÖSSZEHASONLÍTÓ PEDAGÓGIA PEDAGÓGIAI-ÉS OKTATÁSTECHNOLÓGIA MATEMATIKA KIBERNETIKA

24 AZ OKTATÁS RENDSZERJELLEMZŐI
A PEDAGÓGIAI RENDSZEREK KOMMUNIKATÍV RENDSZEREK, AMELYEK AZ INFORMÁCIÓÁRAMLÁS RÉVÉN LÉTEZNEK. A KOMMUNIKATÍV RENDSZEREK JELLEMZŐI: ÖNVEZÉRLŐ ÖNSZABÁLYOZÓ EGYSZERŰEK ÖNIRÁNYÍTÓ ÖNFEJLESZTŐ BONYOLULTAK A RENDSZER MINŐSÉGI ÁLLAPOTÁT HATÁROZZÁK MEG

25 A TANÍTÁS-TANULÁS RENDSZERMODELLJE KIMENETI TÉNYEZŐK BEMENETI TÉNYEZŐK
FOLYAMAT TÉNYEZŐK TÁRSADALOM CÉLOK, TARTALOM KLIENSEK VÁLTOZÁS A TANULÓBAN TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT 1 2 3

26 KARAKTERISZTIKUS RENDSZERJELLEMZŐK
A PEDAGÓGIAI RENDSZEREKET ÖT FŐ ALKOTÓJÁVAL JELLEMEZZÜK:  A TANÍTÁS-TANULÁS RENDSZERKAPCSOLATAINAK FELTÁRÁSA  A TANULÁSI CÉL ÉS AZ EREDMÉNY ÖSSZHANGJÁNAK BIZTOSÍTÁSA  A RENDSZER ÖNIRÁNYÍTÁSA ÉS ÖNFEJLESZTÉSE A VISSZACSATOLÁSOK RÉVÉN A PEDAGÓGUS TANULÁSIRÁNYÍTÓ SZEREPÉNEK ÖSSZHANGJA A TANTERVFEJLESZTÉSSEL  A KÖRNYEZET HATÁSAINAK BEILLESZTÉSE A FOLYAMATBA

27 MODELLEK ÉS ELMÉLETEK PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI
TANÍTÁS CÉL- TARTALOM – MÓDSZER NORMATÍV FUNKCIÓ TÚLHANGSÚLYOZÁSA !

28 MODELLEK ÉS ELMÉLETEK PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI
TANÍTÁS CÉL- TANULÁSI TEVÉKENYSÉG- EREDMÉNY EMPÍRIKUS FUNKCIÓ ELSŐDLEGESSÉGE /REFLEKTÍV PEDAGÓGIA/

29 MODELLEK ÉS ELMÉLETEK PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI
TANÍTÁS KÉT FUNKCIÓJA: BEMENETI TÉNYEZŐK TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT EREDMÉNY TERVEZÉS SZERVEZÉS IRÁNYÍTÁS ÉRTÉKELÉS EMPÍRIKUS NORMATÍV

30 TANÍTÁS; TANULÁS; MINDIG A CÉL, A TANULÁS ÉS AZ ELÉRT EREDMÉNY
ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN ÉRTELMEZHETŐ, ÉS A FOLYAMAT DIREKT, ILLETVE INDIREKT IRÁNYÍTÁSA RÉVÉN VALÓSUL MEG. TANULÁS; MINŐSÉGI JELLEMZŐJE, HOGY AZ MINDIG A TELJES PSZICHIKUS FOLYAMAT AKTIVIZÁLT EREDMÉNYE ÉRZÉKELÉS-ÉSZLELÉS-FIGYELEM-EMLÉKEZÉS-KÉPZELET-GONDOLKODÁS ÉRZELEM, AKARAT, CSELEKVÉS

31 A TANÍTÁS, - mint az oktatás komplex fogalma- lényegi kiemelése
A SZEMÉLYISÉGNEK IRÁNYÍTOTT TANULÁS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ CÉLTUDATOS FORMÁLÁSA, KÉPESSÉGEK OPTIMÁLIS FEJLESZTÉSE A TUDÁS; AZ ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA ÉS ALKALMAZÁSA RÉVÉN MEGHATÁROZOTT JÁRTASSÁGOK ÉS KÉSZSÉGEK KIFEJLŐDÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA A VISELKEDÉS FORMÁLÁSA, A KOMMUNIKÁCIÓ, AZ EMPÁTIA, A TOLERANCIA, A KOOPERÁCIÓ ELSAJÁTÍTÁSA

32 A TANULÁS ELÁGAZÁSAI: • ISMERETEK MEGÉRTÉSÉNEK TANULÁSA;
• MŰVELETEK TANULÁSA; • PROBLÉMA ELEMZÉSÉNEK ÉS MEGOLDÁSÁNAK TANULÁSA; • CSELEKVÉSEK, KÉSZSÉGEK TANULÁSA; • TANULÁS MÓDSZEREINEK TANULÁSA; • GONDOLKODÁSI ELJÁRÁSOK TANULÁSA; • SZOCIÁLIS VISZONYULÁSOK ÉS MAGATARTÁSFORMÁK TANULÁSA

33 X1 (t1)  x X2 (t2) TANULÁSI TRANSZFER ÉRTELMEZÉSE viselkedésváltozás
Az emberi diszpozíciókban vagy képességekben végbemenő változás, amely szerzett, tartós és nem egyszerűen a folyamatban eltöltött idő eredménye.

34 A TANULÁS „CAROLL” MODELLJE
AZ AKTÍV TANULÁSI IDŐ A KÖZPONTI TÉNYEZŐ: TANULÁSRA FORDÍTOTT IDŐ SIKERES TANULÁS TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES IDŐ

35 A TANULÁSRA FORDÍTOTT IDŐ TÉNYEZŐI:
• TANULÁSI ALKALOM szakszerű tervezése, egyénre, csoportra. • KITARTÁS A TANULÁSBAN minden tanuló képes a feladatokat kritérium szinten teljesíteni, ha motivált. A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES IDŐ TÉNYEZŐI: • TANULÁSI KÉPESSÉG a tanuló általános tanulási képességét jelenti. • A TANÍTÁS MEGÉRTÉSÉNEK KÉPESSÉGE döntően, a tanulásszervezés módszerein múlik. • A TANÍTÁS MINŐSÉGE a mesterségbeli tudás és a tárgyi környezet állapotától függ.

36 TANÍTÁS-TANULÁS FŐ KOMPONENSEI
„BLOOM” ALAPJÁN TANÍTÁS A tanuló jellemző vonásainak feltárása Tanulási eredmények Kognitív jellegű előzetes tudás Tanulási gyorsaság TANULÁSI FELADAT Affektív jellegű magatartás- változás Affektív jellegű előzetes magatartás A TANÍTÁS MINŐSÉGE

37 A didaktika tárgya, szerepe, feladata a nevelésben.
kérdéskörök A didaktika tárgya, szerepe, feladata a nevelésben. A pedagógus mesterség összetevői A tanítás, mint készség és képességfejlesztés; a tanítás és tanulás kapcsolatrendszere A tanítás és tanulás rendszermodellje tényezői, karakterisztikus jellemzői A tanítás két funkciója (normatív – empírikus) A tanítás és a tanulás fogalma, értelmezése, meghatározása Kompetencia fogalma, értelmezése A tanulás „Caroll” modellje Tanítás- tanulás „Bloom” modellje

38 CÉLOK ÉS KÖVETELMÉNYEK
AZ OKTATÁSI FOLYAMAT TAXONÓMIAI MEGHATÁROZOTTSÁGA „ AKI NEM TUDJA AZT, HOGY HOVA KÍVÁN MENNI, NE CSODÁLKOZZON AZON, HA TELJESEN MÁSHOVÁ ÉRKEZIK MEG” PEDAGÓGIAI CÉLOK ÉS ÉRTÉKEK: • ÖNÁLLÓSÁG, ÖNTEVÉKENYSÉG, MOTIVÁLTSÁG • MŰVELTSÉG MEGSZERZÉSE, PERMANENS TANULÁS, • NYITOTTSÁG, KREATIVITÁS, TOLERANCIA, • AUTONÓMIA, ÖNELFOGADÁS, ÖNÉRTÉKELÉS, • GONDOLKODÁS, PROBLÉMAMEGOLDÁS, • KOOPERATIVITÁS…

39 CÉLKATEGÓRIÁK JELLEMZŐI
AZ EGYÉRTELMŰ CÉLLEÍRÁS JELLEMZŐJE: A CÉLOKAT ÚGY HATÁROZZUK MEG, HOGY AZOK A TANULÓK MEGFIGYELHETŐ CSELEKVÉSEIT TARTALMAZZÁK PL. FELSOROLNI, ÖSSZEHASONLÍTANI, AZONOSÍTANI, KIVÁLASZTANI, SAJÁT SZAVAIVAL ELMONDANI, ADOTT SZEMPONT SZERINT RENDEZNI… 2. A CÉLBAJUTÁS FELTÉTELEINEK MEGHATÁROZÁSA PL. A TANULÓ TÁBLÁZATOT, SZÁMÍTÓGÉPET, ESZKÖZÖKET HASZNÁL SEGÉDESZKÖZ NÉLKÜL KELL DOLGOZNIA, EGYEDÜL, VAGY CSOPORTBAN… 3. A CÉLVISELKEDÉS MINIMÁLIS SZINTJÉNEK MEGHATÁROZÁSA PL. HELYES VÁLASZOK MINIMÁLIS MÉRTÉKÉNEK, PONTOSSÁGI FOKÁNAK MEGHATÁROZÁSA, IDŐBELI KORLÁTOZÁS

40 CÉLTAXONÓMIÁK, TANTERVI KÖVETELMÉNYEK
Bloom és munkatársai kognitív követelményeit 1956-ban alakították ki: KOGNITÍV KÖVETELMÉNYEKET: ISMERET: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok, alapelvek, elméletek, rendszerek ismerete… MEGÉRTÉS: egyszerű és bonyolult összefüggések megértése; értelmezés, átkódolás, transzformálás ALKALMAZÁS: • ismeretek alkalmazása ismert szituációban, egyszerű feladatmegoldás, reprodukálás • alkalmazás új szituációban, összetett feladatmegoldás MÉM: önálló problémamegoldás, alkotás… • Analízis ( helyzet- és célelemzés) • Szintézis ( megtervezi a célbajutást ) • Értékelés ( ellenőrzi a célparamétereket, követelményeket…

41 Karthwohl-Bloom-Masia, 1964- ben dolgozták ki az:
AFFEKTÍV KÖVETELMÉNYEKET: BEFOGADÁS: készség az érdeklődések, attitűdök, értékek befogadására VÁLASZADÁS: reagálás az érdeklődések, attitűdök, értékek szerint ÉRTÉKEK KIALAKÍTÁSA: értékbeli különbségek érzékelése ÉRTÉKRENDSZER KIALAKÍTÁSA: minőségi jellemzők rendszerbefoglalása ÉRTÉKRENDSZER INTERIORIZÁLÓDIK: belső jellemképző erővé válik

42 Dave, Harrow 1969-1972- ben dolgozták ki:
PSZICHOMOTOROS KÖVETELMÉNYEK rendszerét UTÁNZÁS: mozgások másolása, koordinálatlan mozgások MANIPULÁLÁS: felesleges mozdulatok kiszűrése, szenzoros korrekciók • JÁRTASSÁG szint ARTIKULÁCIÓ: különböző mozgások koordinálása, cselekvési mátrixok kialakulása • KÉSZSÉG szint AUTOMATIZÁLÁS: rutin és spontán mozgások végrehajtása, dinamikai stabilitás a komplexitásban • INTERIORIZÁCIÓ

43 TARTALOM- ÉS ESZKÖZTUDÁS ELEMEK A
CÉLOK ÉS KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ TARTALOMTUDÁS-ELEMEK TÉNYEK FOGALMAK ÖSSZEFÜGGÉSEK ISMERET MEGÉRTÉS ALKALMAZÁS MÉM ESZKÖZTUDÁS-ELEMEK

44 DE BLOCK KÉPZÉSI KOCKÁJA
C) A TRANSZFERABALITÁS CSOPORTJAI B) VISELKEDÉS SZEMPONTJAI A) TARTALMI SZEMPONT CSOPORTJAI A FEJLESZTÉSI TERÜLETEKET ÚGY ÁLLÍTOTTA ÖSSZE, HOGY EGYBEN MEGHATÁROZZA ELÉRÉSÜK NEHÉZSÉGI FOKÁT

45 a) TARTALMI SZEMPONTOK
c TÉNYEK TÉNYEK ÁLTALÁNOS VÉLEMÉNYEK KAPCSOLÓDÁSOK EGY TANTÁRGY VÉLEMÉNYEK TÖBB TANTÁRGY b FELÉPÍTÉS MÓDSZEREK KAPCSOLÓDÁSOK BEÁLLÍTOTTSÁG a b) VISELKEDÉSI SZEMPONT FELÉPÍTÉS C) TRANSZFERABILITÁS TUDÁS CSAK EGY SZAKTANTÁRGYRA VONATKOZIK MEGÉRTÉS MÓDSZEREK TÖBB SZAKTANTÁRGYRA VONATKOZIK ALKALMAZÁS ÁLTALÁNOS KÉPZÉSHEZ IS TARTOZIK RENDSZEREZÉS RENDSZEREZÉS BEÁLLÍTOTTSÁG ALKALMAZÁS MEGÉRTÉS TUDÁS

46 AZ ISMERETEK ALKALMAZÁSI MŰVELETEINEK
CÉLKATEGÓRIÁI JÁRTASSÁG: SZERKEZETILEG ELÁGAZÓ ALGORITMUSÚ FELADATVÉGZÉS. MINŐSÉGÉT AZ ABSZOLÚT HIBÁTLANSÁGHOZ VISZONYÍTJUK A JÁRTASSÁG, AZ ISMERETEK ALKOTÓ ALKALMAZÁSÁRA, AZ ADOTT FELADATRA, TEVÉKENYSÉGRE VALÓ FELKÉSZÜLTSÉGET JELENTI.

47 • SZENZORIKUS • MOTORIKUS • SZENZOMOTORIKUS • ÉRTELMI • IDEOMETRIKUS
KÉSZSÉG: LINEÁRIS ALGORITMUSÚ MŰVELETVÉGZÉS. MINŐSÉGÉT JELLEMZŐ PARAMÉTEREKET, A FELNŐTT SZAKEMBER ÁTLAGOS TELJESÍTMÉNYÉHEZ VISZONYÍTJUK. • SZENZORIKUS • MOTORIKUS • SZENZOMOTORIKUS • ÉRTELMI • IDEOMETRIKUS A KÉSZSÉG-SZINTŰ FELADATVÉGZÉS, A DINAMIKUS SZTEREOTÍPIÁK KIALAKULÁSA RÉVÉN VALÓSÚL MEG.

48 A képesség, tehát a belső feltételét teremti meg a tevékenységnek.
Valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, mindig a végrehajtásban nyilvánul meg. A képesség, tehát a belső feltételét teremti meg a tevékenységnek. KULCSKÉPESSÉGEK: PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG ÉS KREATIVITÁS TANULÁSI ÉS GONDOLKODÁSI KÉPESSÉG INDOKLÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI KÉPESSÉG KOMMUNIKÁCIÓS ÉS KOOPERÁCIÓS KÉPESSÉG ÖNÁLLÓSÁG ÉS TELJESÍTŐKÉPESSÉG (TEHERBÍRÁS)

49 CÉLOK ÉS ALAPELVEK A TANÍTÁSI –TANULÁSI FOLYAMAT OLYAN „ SZŰRŐJE „ , AMELY A CÉLOK ÉS AZ EREDMÉNYEK KÖZÖTT, A TANULÁSI EREDMÉNYESSÉG ELVI GARANCIÁJÁT BIZTOSÍTJA: - AZ ISKOLA ÉS AZ ÉLET KAPCSOLATÁNAK AZ ELVE - A TUDOMÁNYOSSÁG ÉS A SZAKSZERŰSÉG ELVE - A RENDSZERESSÉG ELVE - A TUDATOSSÁG ÉS AZ AKTIVITÁS ELVE - A SZEMLÉLETESSÉG ELVE - AZ ÉRTHETŐSÉG ELVE - AZ ISMERETEK TARTÓSSÁGÁNAK ELVE

50 A TANTERV JELLEMZŐI ÉS SZEREPE AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÁSBAN
NEVELÉSI-OKTATÁSI- KÉPZÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK NEMZETI ALAPTANTERV (NAT) MŰVELTSÉGI TERÜLETEK RÉSZTERÜLETEK ÓRATERV TANTÁRGYI ELRENDEZÉS ÉVFOLYAMOK KÖZÖTT MŰVELTSÉGI TERÜLETEK JAVASOLT ARÁNYAIT NSZI- OKJ TANTERVEI TANTÁRGYI - T.TERVEK ELÉRENDŐ KÖVETELMÉNYEKET

51 A TANTERV JELLEMZŐI ÉS SZEREPE AZ OKTATÁSIRÁNYÍTÁSBAN
A TANTERV AZ ADOTT ISKOLATÍPUS OKTATÁSI, KÉPZÉSI TARTALMÁT MEGHATÁROZÓ OLYAN ALAPDOKUMENTUMA, AMELY A CÉLOK ÉS KÖVETELMÉNYEK MEGFOGALMAZÁSÁVAL A TANANYAG FELDOLGOZHATÓ, TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATTÁ SZERVEZHETŐ PEDAGÓGIAI DOKUMENTUM OKTATÁSIRÁNYÍTÁSI ESZKÖZ • PEDAGÓGIAI PROGRAM • CURRICULUM (FOLYAMATTERV) • A TANULÁST ÉS TANÍTÁST IRÁNYÍTÓ TERVEZET ? KÖZPONTI, TANTERVFEJLESZTÉS , PEDAGÓGUS TANTERVE (LÁTENS TANTERV) ? MIBEN SEGÍT A CURRICULUMELMÉLET ? A HELYI TANTERVFEJLESZTÉS STRATÉGIÁI

52 A TANTERVI MŰFAJ FEJLŐDÉSI FOKOZATAI
SYLLABUS KÖZPONTI ELŐÍRÓ NEVELÉSI OKTATÁSI ELŐÍRÁSOK TANNYAGTARTALOM TANANYAG FELSOROLÁSA IDŐRENDI ELŐÍRÁS NEVELŐMUNKA CÉLRENDSZERE ÉS ALAPELVEI ÓRATERV B) TANTÁRGYI TANTERVEK CÉLOK, KÖVETELMÉNYEK, TANANYAG, MÓDSZER- TANI ALAPELVEK… TANÍTÁSI ÓRÁK TERVE MÉRÉSEK-MÉRŐESZKÖZÖK CURRICULUM (FOLYAMATTERV, PROGRAM ) CÉLOK DIAGNÓZISA / CÉLOK KIJELÖLÉSE/ TARTALOM KIVÁLASZTÁSA / TARTALOM ORGANIZÁCIÓJA/ TANULÁSI FELADAT TERVE/ MÓDSZEREK STRATÉGIÁK/ ÉRTÉKELÉS TERVE

53

54 1. Az elektromos ellenállás
Óra A tanítási óra anyaga Alapozó ismeretek, fogalmak, összefüggések, törvények Készségfejlesztéshez javasolt tevékenységek és eszközök Koordinációs lehetõségek, kitekintések 1. Az elektromos ellenállás 19. Az elektromos fogyasztók ellenállása. Ohm törvénye Az elektromos ellenállás kiszámítása. Az elektromos ellenállás, mint tulajdonság. A nagyobb elektromos ellenállás értelmezése. Ohm törvénye: adott fogyasztón az áramerõsség egyenesen arányos a feszültséggel. Az ellenállás kiszámítása, jele, és mértékegységei. R = U / I, 1 e  = 1 V/A.       7. oldal 1–2. feladat. Különbözõ „ellenállások" bemutatása. Matematika: egyenesen arányos mennyiségek hányadosa állandó. Történeti vonatkozások. 20. Feladatok megoldása: R, U, I kiszámítása. Az R, U, I kiszámítása következtetéssel és képlettel. Arányos összefüggések a mennyiségek között. Grafikonelemzés.       107–111. oldal.       93–102. oldal. Matematika: egyenes és fordított arányosság. Grafikonelemzés és készítés.

55 TANTERVEK RENDSZERE KERETTANTERV EGYSÉGES TANTERV
DIFFERENCIÁLT TANTERV RUGALMAS TANTERV MODUL-TANTERV ALAPTANTERV (NEMZETI ALAPTANTERV) - ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ SZEREPE - ISMERETEK, KÉSZSÉGEK, TANÍTÁSA ÉS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

56 AZ ALAPTANTERVEK FUNKCIÓJA
• ORSZÁGOSAN ELŐÍRT OKTATÁS EGYSÉGES TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA • A HELYI , ISKOLAI TANTERVEK MEGALAPOZÁSA • A TANULÁS HATÉKONYSÁGOT FELTÁRÓ ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS VISZONYÍTÁSI PONTJAINAK KIALAKÍTÁSA • TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIDOLGOZÁSÁNAK TARTALMI BEFOLYÁSOLÁSA • OLYAN DOKUMENTUMOK KIADÁSA AMELY ÖSSZEHANGOLJA A FENNTARTÓK, KLIENSEK…TEVÉKENYSÉGÉT

57 SZEMPONTOK TÍPUSOK • TANANYAGKÖZPONTÚ • TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ
• TELJESÍTMÉNYKÖZPONTÚ • FOLYAMATTERVEZÉS TARTALMI SÚLYPONT • MAGTANTERV (CORE CURRICULUM) • KERETTANTERV • ABSZTRAKT TANTERV MŰFAJ TÍPUS BEMENET KIMENET OKTATÁSPOLITIKAI SZABÁLYOZÁS KÖZPONTI ELŐÍRÓ -- EURÓPAI KERETTANTERV VIZSGAKÖVET. LIBERÁLIS -- VIZSGAKÖVET. ÉRVÉNYESSÉG TANKÖTELEZETTSÉG EGYES ISKOLASZAKASZOKRA AZ EGÉSZ KÖZOKTATÁSRA

58 HELYI – MUNKAKÖZÖSSÉGI – TERV TANMENET KÉSZÍTÉSE D-A MODELL ALAPJÁN
B. KIINDULÁSI HELYZET A. CÉLOK C. NEVELÉSI FOLYAMAT A TANÍTÁS ÉS TANULÁS SORÁN D. EREDMÉNY

59 A. A KÉPZÉS CÉLJAI: ( A TANULÓ PROFILJA )
• A KÉPZÉS VÉGÉN A TANULÓ JELLEMZŐ BEÁLLÍTOTTSÁGA ÉS VISELKEDÉSE HATÁROZZA MEG B. KIINDULÁSI HELYZET: ( HOL KEZDHETJÜK EL A KÉPZÉST ) • A TANULÓ KÉPZETTSÉGÉNEK ÉS TUDÁSÁNAK SZINVONALA, KÉPESSÉGEI, ÉRDEKLŐDÉSI KÖRE • A MUNKAKÖZÖSSÉG FUNKCIÓJA, FELSZERELTSÉGE • TANÁROK, OKTATÓK TUDÁSA, ELÉRHETŐSÉGE C. OKTATÁSI FOLYAMAT: C1. TANANYAG TARTALMA, SZINTJE, TAGOLÁSA C2. KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSA C3. ELVÁRT TANULÓI TEVÉKENYSÉG MEGADÁSA C4. FELHASZNÁLHATÓ TANESZKÖZÖK

60 EREDMÉNY: AZ ÉRTÉKELÉS HÁROM SZINTJE
• DIAGNOSZTIZÁLÓ ÉRTÉKELÉS • FORMATÍV, SEGÍTŐ ÉRTÉKELÉS • SZUMMATÍV, TUDÁST FELMÉRŐ ÉRTÉKELÉS AMENNYIBEN NEM PONTOSÍTJUK A CÉLOKAT ÉS A KÖVETELMÉNYEKET, AKKOR NAGYON NEHÉZ AZ OBJEKTÍV ÉRTÉKELÉS

61 A TANANYAG KIVÁLASZTÁSA ÉS ELRENDEZÉSE A TANANYAG KIVÁLASZTÁSÁNAK
FORRÁSAI A TANANYAG-KIVÁLASZTÁS SZŰRŐI 1. A TANULÓ TANULÁSI SZÜKSÉGLETEI. ÉRDEKLŐDÉSEI, ASPIRÁCIÓI. I. A TÁRSADALOMRÓL, A NEVELÉSRŐL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS FILOZÓFIA II. A TANULÁSPSZICHOLÓGIA ÁLTAL FELTÁRT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2. A KORTÁRS TÁRSADALOM IGÉNYEI AZ ISKOLA, A MŰVELTSÉG IRÁNT. 3. A SZAKTUDOMÁNYOK KÉPVISELŐI ÁLTAL RELEVÁNSNAK TARTOTT TUDÁS.

62 TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS
Kármán Mór- nemzeti műveltséget hangsúlyozza Nagy László- a gyermek igényeit, fejlődését Németh László- integrációs törekvések: egészségtan/biológia irodalomtörténet/történelem nyelvek matematika és alkalmazásai NEMZETI ALAPTANTERV MŰVELTSÉG TERÜLETEI Anyanyelv Idegen nyelvek Matematika Vizuális kommunikáció Tömegkommunikáció, informatika Természetismeret: fizika,kémia, biológia, természetföldrajz Ember és társadalom: történelem, képzőművészet, tárgykultúra, zene. Film Technika és környezetkultúra, Életvitel,család,háztartás Testnevelés és sport

63 SZAKKÉPZÉSNÉL AZ NSZI TANTERVI AJÁNLÁSA ALAPJÁN
AZ INTÉZMÉNYEK ÁLLÍTJÁK ÖSSZE: „Milyen tantárgyi rendszerben, Milyen tananyagot, Milyen elrendezésben, Mennyi idő ráfordításával, Milyen taneszközök alkalmazásával, Milyen módszerekkel, Milyen szervezeti keretek között oktatnak „ Tanulni tanulás Általános Ismeretek Általános és szakmai ismeretek Technikai és Szakmai Ismeretek kommunikáció Információ keresésének a képessége Kognitív jártasságok Problémamegoldás képessége Önálló célkitűzések Önálló értékelés FELDOLGOZÓ TÍPUSÚ TANULÁS

64 Információs Technológiától a Digitális Kultúra felé
Informatika Információs Technológia Info-specialisták Merev, korlátozott tudás Tanítás Digitális Írásbeliség Digitális Kultúra Felhasználók Rugalmas, határtalan tudás Mentorálás Visszapillantva, egy évtizeddel ezelőtt a közoktatásban az Információs Technológia alatt az Informatikát értettük. Sajnos azonban még ma, az Információ Korában is számtalan szakértő meggyőződése, hogy az oktatásban a kihívást a hardverről, szoftverről és egyéb alkalmazásokról lévő tudás megszerzése jelenti. Az információs kultúra magja azonban a Digitális Írástudás:a digitálisan továbbított információ előállítása, tárolása, feldolgozása, visszakeresése és értelmezése. A korszerű Információ-Kommunikációs Technológiai (IKT) eszközök már többet közvetítenek magánál az információs technológiánál – a Digitális Kultúra kialakulásához, fejlődéséhez járulnak hozzá. Ezért napjainkban az IKT oktatás fókuszában a felhasználó, és nem az Info-specialista áll. A tudásalapú társadalomban való részvételhez szükséges alapvető felhasználói képességek/készségek kifejlesztése az alaptanterv része kell, hogy legyen. A hagyományos tanórákon közvetített merev, korlátozott tudást a rugalmas, korlátok nélküli tudásnak kell felváltania. Az IKT Kultúra demokratikus – demokratikusabb, mint bármely, a tantermeket a számítógépek előtt elérő innováció. Párhuzamosan ezzel a folyamattal, a tanulás módja a tantermek helyhez kötöttségétől az összekapcsolt közösségek rugalmas, folyamatosan változtatható „virtuális univerzumához” vezet, és a tanítást mentorálássá változtatja. A tanár már nem az egyedüli forrása a tudásnak, hanem útitárs, kísérő és támogató az információk dzsungelében.

65 Kimeneti követelmények
Tudásalapú társadalom elvárásai: A tudás eszköz, nem cél Képességek: Idegen nyelv Számítástechnikai ismeretek Szociális kompetenciák Újra tanulás képessége A manapság lépten nyomon emlegetett tudásalapú társadalom a tudással, mint erőforrással, eszközzel számol. Nem a tudás megszerzése, hanem annak megfelelő felhasználása a cél. A tudás hatékony felhasználásához ugyanakkor nemcsak a lexikális tudásra, hanem a tudás felhasználásának, problémákra alkalmazásának képességére is elengedhetetlenül szükség van. A munkaerő piaci környezet elvárja továbbá, hogy a munkavállalók az eléjük tárt eseti problémák, feladatok megoldásához egyéb készségekkel is rendelkezzenek. Így például az idegennyelvtudás, az informatikai eszközök, vagy szociális helyzetek kezelésének készségével. Talán mégis a legfontosabb ugyanakkor az élethosszig tartó tanulás készsége, amely lehetővé teszi a tanulónak, hogy az iskolai környezetből kikerülve is képes legyen az aktuálisan felmerülő problémák megoldásához szükséges tudás információ elemeinek felkutatására és adekvát tudássá rendezésére. Éppen ezért a nemzetközi oktatási eredményvizsgálatok immár nem érik be az ország-rangsorok felállításával, hanem a pedagógiai módszerek megújításának útját kutatják a készségek oktatásának hatékonyságát vizsgálva. Az OECD égisze alatt ezen kulcskompetenciák azonosítására és leírására szerveztek programot (Rychden és Salganik, 2001) A magyar oktatásban is szükség van egy olyan, folyamatosan naprakésszé tehető kimeneti követelmény-rendszer kialakítására, amely a mindenkori igényeknek megfelelően kéri számon a szükséges alaptudás és kompetenciák meglétét.

66 Konstruktív oktatási környezet
Ipari társadalom Tudás alapú társadalom Tények, adatok, szabályok Képességek és kompetenciák Zárt, végleges, tankönyv-tudás átadása egyszeri alkalommal Élethosszig tartó kapcsolat tudás-hálózatokkal Rögzített, homogén csoportos tanulás Tanulás rugalmas, heterogén csoportokban (személyre szabott) Frontális oktatás „Konstruktivista” oktatás Ezekben az iskolákban a „készen kapott” kérdéseket és válaszokat probléma kijelölés és probléma megoldás váltja fel. A kompetenciák és a hozzáállás kialakítása sokkal fontosabb a tények oktatásánál. A tanulás sokkal inkább egy élethosszig tartó folyamat, mint a gyerekkornak a felnőtt valóságtól elzárt szakasza. A tanár többé már nem a legjelentősebb forrása a bölcsességnek – megtanulta, hogy szerepét hogyan fordítsa át „a katedrán álló bölcs” szerepéből a „tanuló mellett álló irányítóvá”. Az IKT „leszorítja a pódiumról” a frontális oktatást. A számítógép által támogatott tanulási környezet kiváló „terep” a „konstruktivista” paradigma felismerésére: személyre szabott instrukciók az életviteli képességek kialakításában. Természetesen a kompetencia alapú oktatásnál is a lexikális alapismereteket olyan szinten kell megkövetelni, amely képes mobilizálni a kompetenciákat.

67 TANTÁRGY ÉS TANANYAG VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS
RENDEZETTSÉGE TARTALMI ELEMZÉS--- A B C

68 TANANYAGSZERVEZÉS LEHETŐSÉGEI
INTEGRÁCIÓ: - KONCENTRÁCIÓ - TANTÁRGYBLOKK - INTEGRÁLT TÁRGY • különböző ismeretkörök logikai összekapcsolása • elvek, tevékenységek rendszerbefoglalása • időszerű problémák közötti integráció • a t-t folyamatában szerveződő integrált szakaszok • tanulói érdeklődésen, tevékenységen alapuló integráció

69 A szakképzés szerkezeti átalakulásának okai:
MODULÁRIS KÉPZÉS A szakképzés szerkezeti átalakulásának okai: Megváltozott technológiai környezet, Átalakult a tanulói, szülői elvárás, jövőkép, Jogszabályi környezet az érettségi, felsőfokú végzettség felé tolódik el, Az EU elvárásai jelentős hatást gyakorolnak Nem volt egységes az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés

70 Az új OKJ-s szakképzési rendszer kompetenciái:
● Bemeneti kompetencia: meghatározott elméleti és szakmai ismeretek összessége. ● Szakmai kompetencia: munkafeladatok elvégzésére való képesség, alkalmasság. ● Módszer kompetencia: a személy munkastílusára, gondolkodására, a munkatevékenységhez való viszonyát és tevékenységének minőségét leíró ismérvek. ● Személyes kompetencia: adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások, amelyek lehetővé teszik a hatékony és eredményes munkavégzést. ● Társas kompetencia: az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők

71 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő
szakképesítés rész-szakképesítései Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés elágazásai Géplakatos szakképesítés 4109 0099 0220 3108 4108 6090 5105 0105 0106 0107 0108 0221 3095 4107 6108 5096 0095 0095 0095 0095 0095 0225 0347 4096 6109 6109 6109 0096 0096 0096 0096 0096 0346 0359 4111 4111 4111 4111 0109 0109 0109 0109 0109 0345 0345 0345 4095 4095 4095 4095 0111 0111 0111 0111 0111 0111 0111 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 0110 Gépbeállító rész-szakképesítés 0110 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő szakképesítés követelménymoduljai Géplakatos szakképesítés követelménymoduljai 0095 0096 0099 0105 0106 0107 0108 0109 0110 0111 0220 0110 0111 3095 3108 4095 4096 4107 4108 0221 0225 0345 4109 4111 5096 5105 6090 6108 6109 0346 0347 0359

72 Példa egy szakképesítés-csoport
moduláris felépítésére

73 A TANANYAG ELRENDEZÉSE
KONCENTRIKUS LINEÁRIS SPIRÁLIS TERASZOS SPIRÁLIS-TERASZOS (i) MINIMÁLIS KOMPETENCIA SZAKTÁRGYI VERSENY… SZAKKÖR FAKULTÁCIÓ KORREPETÁLÁS TÖRZSANYAG EGYÉNI TANANYAG (t) KIEGÉSZÍTŐ TANANYAG ISKOLAI TANANYAG

74 A TANANYAG STRUKTÚRÁJA
TÉNYEK, FOGALMAK, HIERARCHIKUS RENDSZERE TEVÉKENYSÉGEK, MŰVELETEK, CSELEKVÉSEK RENDSZERE A MEGISMERÉS, A TANULÁS FOLYAMATÁNAK RENDSZERE MAKROSTRUKTÚRA MIKROSTRUKTÚRA TANTERV- FOLYAMATTERV TANMENET FOLYAMATTERV- ÓRAVÁZLAT

75 Mi az oktatás folyamata?
Céltudatos tevékenység, ahol az ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés és értékelés egymást követő és egymást átszövő elvszerű és tervszerű rendszereként jelenik meg.

76 AZ OKTATÁS FOLYAMATA A TANÁRI MESTERSÉG ÖSSZETEVŐI
TANULÓI SZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA TERVEZÉS TANULÁSI STRATÉGIÁK MEGHATÁROZÁSA FELMÉRÉS ÉS AKKREDITÁCIÓ MEGFIGYELÉS, ELEMZÉS, ÉRTÉKELÉS SZAKMAI FEJLESZTÉS TANULÁSIRÁNYÍTÁSSAL KAPCSOLATOS TENNIVALÓK MOTIVÁLÁS ISKOLAI TEVÉKENYSÉGRENDSZER TANTÁRGYI TANULÁS AKTIVIZÁLÁS  TANULÓI SZÜKSÉGLETEKRE ÉPÍT MEGERŐSÍTÉS KÜLSŐ- BELSŐ MEGERŐSÍTÉS FONTOSSÁGA

77 Differenciálás mértéke Tanulási koncepció Tanulói aktivitás Egyénre - Osztályra Tanulási módszer esetleges szűk alacsony alacsony Magyarázat Munkáltatás Feladat- rendszer tág közepes esetleges magas tág magas általános magas A választott módszer és az aktivitás szintje

78 A FOLYAMAT TERVEZÉSÉNEK SZINTJEI
TANMENET: A TANÁR ALAPDOKUMENTUMA A TANTERV ALAPJÁN A FELDOLGOZANDÓ TANANYAG: 1. LOGIKAI RENDSZERBE FOGLALÁSA, TÉMAKÖRÖK MEGHATÁROZÁSA 2. A SZÜKSÉGES ÓRASZÁMOK MEGHATÁROZÁSA 3. MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK, KONCENTRÁCIÓS LEHETŐSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

79 A TANULÓ KOMPETENCIAPROFILJA
MIRE KÉPES ? MIT CSINÁL ? A Ismereteit bővíti B Felfogja, megérti.. C Ismereteit alkalmazza D Összetett feladatot old meg E Önálló feladatmegoldás F Tervez, ellenőriz

80 TÉNYEK, FOGALMAK, ÖSSZEFÜGGÉSEK MÓDSZEREK ESZKÖZÖK KONCENTRÁCIÓ ÓRA TANANYAG 1. 2. 3. 4.

81 TEMATIKUS TERVEZÉSNÉL:
• A FELDOLGOZANDÓ TANANYAG BELSŐ LOGIKÁJÁNAK ISMERETE • TANULÓK ISMERETEI, DIFFERENCIÁLÁSI LEHETŐSÉGEK • TANÍTÁSI-TANULÁSI STRATÉGIÁK, MÓDSZEREK ÁTGONDOLÁSA • SAJÁT PEDAGÓGIAI LEHETŐSÉGEK, FELTÉTELEK FIGYELEMBE VÉTELE TOVÁBBÁ FIGYELEMBE VESZI: A tanulói motiváltságot, az új ismeretek struktúráját, a tanulói csoport felkészültségét, munkaformák és módszerek alkalmazási lehetőségeket, a gyakorlás –rendszerezés -ellenőrzés módját, gyakoriságát

82 TANANYAG TARTALOM LECKE TÉMA KÖVETELMÉNY 1. 2. 1. MODUL Képsík-rendszer Hozzárendel Ábra alapján Kiválaszt 3. TÉRELEMEK ÁBRÁZOLÁSA Merőleges vetítés Pont, szakasz ábrázolása 4. 2. MODUL 5.

83 ELV, SZABÁLY, TÖRVÉNY MÓDSZER, TANESZKÖZ KONCENTR. MEGJEGYZÉS Ismert
ÓRAVÁZLAT; a folyamat legkisebb logikailag összefüggő, tervezhető egysége. ELV, SZABÁLY, TÖRVÉNY MÓDSZER, TANESZKÖZ KONCENTR. MEGJEGYZÉS Ismert + / - TÉMA FOGALOM Bemutatás Eredeti mdb. Menetes, oldható kötőgépelem - csavar CSAVARMENETEK Modell, Bemutatás, Leírás Úgy keletkezik, hogy egy síkidomot, a henger felületén körülviszünk csavarmenet -

84 AZ OKTATÁSI FOLYAMAT STRUKTÚRÁJA
A FOLYAMATBAN CIKLIKUSAN VISSZATÉRŐ TUDATOS TANÁRI-TANULÓI TEVÉKENYSÉGEKET AZ OKTATÁS SZERKEZETI ELEMEINEK, MÁS NÉVEN DIDAKTIKAI FELADATOKNAK NEVEZZÜK. A FIGYELEM FELKELTÉSE, TANULÓI MOTIVÁCIÓ INFORMÁLÁS A CÉLOKRÓL ELŐZETES ISMERETEK FELIDÉZÉSE AZ ÚJ ISMERETEKHEZ SZÜKSÉGES PREZENTÁCIÓK ELKÉSZÍTÉSE TÉNYEK, JELENSÉGEK,FOLYAMATOK ELEMZÉSE FOGALOMALKOTÁS, KÖVETKEZTETÉSEK LEVONÁSA RENDSZEREZÉS ÉS RÖGZÍTÉS A TANULTAK ALKALMAZÁSA A TELJESÍTMÉNYEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE ISMERETSZERZÉS ALKALMAZÁS RENDSZEREZÉS- RÖGZÍTÉS ELLENŐRZÉS-ÉRTÉKELÉS

85 ISMERETSZERZÉS A tanulás pszichikus feltételeinek megteremtése
• motiváció, a figyelem felkeltésére • célkitűzések pontos megfogalmazása • probléma-megfogalmazása • részcélok és feladatok kijelölése • a csoport facilitálása ( + hangulat-érdeklődés felkeltése, kialakítása) - Metodika kiválasztása az új ismeret elsajátításához - A tananyag differenciált elemzése - Induktív-deduktív következtetések levonása, direkt-indirekt bizonyítások - Elsődleges rendszerezések és rögzítések - Az ellenőrzés különböző formáinak és szintjeinek végrehajtása

86 AZ ISMERETELSAJÁTÍTÁS EGY LEHETSÉGES RENDSZERE
INDIVIDUALIZLT MUNKÁBAN FRONTÁLIS FORMÁBAN CSOPORTMUNKÁBAN Lineáris progr. Elágazó progr. Szgéppel támogatott a) Induktív / empírikus feldolgozás b) Cselekvésből kiinduló c) Problémából kiinduló d) Deduktív/deduktív feldolgozás e) Vita és szeminárium jellegű f) Frontálisan irányított, de megfigyelésen, kutatáson alapuló Azonos feladatokkal Eltérő feladatokkal Speciális programozott anyaggal

87 ALKALMAZÁS FŐ CÉL, ÉS FELADAT AZ ISMERETEK ALKALMAZÁSI KÖRÉNEK KISZÉLESÍTÉSE Az alkalmazás fogalmi tisztázása, értelmezése, gyakorlati „hasznossága” Az alkalmazás különböző szintjeinek bemutatása Az alkalmazások osztályozásának megadása RENDSZEREZÉS és RÖGZÍTÉS Elsődleges rendszerezés (tanóra/ aktuális ismeretek kötése) Parciális rendszerek kialakítása (tematikus egység/ ism.belső rendszerének kiépülése) Komplex rendszerek kialakítása (tantárgyra, ill. tantárgyi integráció) Elsődleges rögzítés (szakaszos és általános) Folyamatos rögzítés (logikai és szintentartó) Befejező rögzítés (a teljes ta.-ra vonatkoztatva)

88 ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
- CÉLJA, FELADATA - FORMÁI MÉRÉSMETODIKAI KÖVETELMÉNYEI OBJEKTIVITÁS, VALIDITÁS (ÉRVÉNYESSÉG), RELIABILITÁS (MEGBÍZHATÓSÁG)

89 TANULÁSI TEVÉKENYSÉG KEZDETE FOLYAMATA BEFEJEZÉSE DIAGNOSZTIZÁLÓ FORMATÍV SZUMMATÍV A tanulási folyamat lezáró-összegző értékelése A felhasználható előismeretek szint informáló értékelése A tanulási folyamatot befolyásoló formáló- segítő FUNKCIÓI Indulási tudás és készségszintet feltáró Számszerű értékelést nyújt Gyakorlást szolgáló STANDARD MÉRŐLAPOK MUNKA-ÉS FELADATLAPOK FELMÉRŐLAPOK

90 - AZ OKTATÁS SZERVEZETI ÉS MUNKAFORMÁI / jegyzet 83-92.old/
- AZ OKTATÁS MÓDSZEREI MÓDSZEREK ÉS STRATÉGIÁK A TANÓRA AZ INFORMÁCIÓ (tartalmi tudás) ÁTADÁSRA SZERVEZŐDIK A TANÓRA AZ INFORMÁCIÓ (tartalmi tudás) FELDOLGOZÁSÁRA SZERVEZŐDIK A STRATÉGIA EGY MÉRHETŐ TANULÁSSZERVEZÉSI FILOZÓFIÁT, LOGIKÁT KÖVET. A MÓDSZER EGY KITŰZÖT CÉL ELÉRÉSÉNEK GYAKORLATI MÓDJAIT HATÁROZZA MEG

91 ALAPMÓDSZEREK: - TANÁRI MAGYARÁZAT /frontális tanítás/ MUNKÁLTATÁS /egyéni de nem önálló/ - INDIVIDUÁLIZÁLÁS /egyéni és önálló/ Beszélgetés, kérdve-kifejtés Előadás, prezentációval, eszközökkel Variációs módszerek, Házi feladatok előírása Egyéni feladatok, hf., struktúrált feladatok MOTIVÁLÓ MÓDSZEREK: Csoportmunka, játék, vita, kutató-felfedező módszerek, project módszerek/labor munkák STRATÉGIÁK / KOMPLEX MÓDSZEREK: Programozott oktatás, CAM/CAL, Oktatócsomag, project munkák, Mesterfokú ismeretfeldolgozás

92 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET !
EREDMÉNYES FELKÉSZÜLÉST A ZH-RA ÉS A VIZSGÁRA !