Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Budapest, 2005. március 30.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Budapest, 2005. március 30."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Budapest, 2005. március 30.

2 Előzmények  ENSZ: Standard Rules  EU: Madridi Nyilatkozat, Fogyatékos Emberek Európai Éve  ILO: A Fogyatékossággal kapcsolatos munkahelyi gyakorlat irányelvei  Európa Tanács: Malagai Deklaráció

3 Miért van szükség a stratégiára? I. Erős diszkriminációs tendencia megelőzése – emberi jogi aspektus Az Eurobarometer 57.0 (2002.) felmérés eredményei az EU tagállamaiban: A legtöbb európai polgár úgy gondolja, hogy erős diszkrimináció érvényesül a fogyatékos emberekkel kapcsolatosan az élet minden területén. Különösen nehéz elhelyezkedniük a munkaerőpiacon, még akkor is, ha piacképes végzettséggel rendelkeznek.

4 Miért van szükség a stratégiára? II. Amikor a fogyatékos emberek csoportjairól gondolkodunk, nem tarthatjuk őket kisebbségnek. Az EU-ban élő családok életkörülményeit vizsgáló kutatások eredményei: Az EU-ban élő munkaképes korú lakosság 14.5 % valamilyen fogyatékossággal él. Ez 26 millió embert jelent napjainkban. A csatlakozó államokat tekintve ezek a mutatók még magasabbak (20 % felett).

5 Miért van szükség a stratégiára?  Európa lakossága öregszik; valószínűsíthető, hogy a fogyatékos emberek száma jelentősen megnő a jövőben.  Az EU-ban élő fogyatékos emberek 63%-a 45 évesnél idősebb korú; 20%-uk 60 éven felüli.

6 Miért van szükség a stratégiára? III. Gazdasági érdek A fogyatékos emberek kirekesztése a munkaerőpiacról, hatalmas gazdasági potenciált hagy kihasználatlanul. Az EU-ban a fogyatékos emberek 42%-a rendelkezik munkával; a nem fogyatékos emberek esetében ez a mutató 65 %. A fogyatékos emberek 52%-a inaktív; a nem fogyatékos emberek esetében ez a mutató 28%.

7 A stratégia jellemzői  Célja a befogadó társadalom megteremése „Egység a sokféleségben”; „United in diversity” – az emberi különbözőség, másság elfogadása  Kulcsterületei: -szoros együttműködés a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között; -a fogyatékos emberek bevonása a tervezésbe, a döntéshozatalba; - a fogyatékosságügy mainstreamingje.

8 Európai Akcióterv 2010-ig  Egyenlő esélyek teremtése a fogyatékos emberek számára;  25 tagállam bevonásával a 2003. év tapasztalataira építve;  megvalósulásról kétévente be kell számolni a Bizottságnak (először 2005-ben).

9 Európai Akcióterv 2010-ig Az első két év kihívásai:  hozzáférés a munkaerőpiaci lehetőségekhez, hosszú távú foglalkoztatás;  hozzáférés az egész életen át tartó tanulási lehetőségekhez a foglalkoztathatóság, az alkalmazkodóképesség, az aktív társadalmi részvétel növelése érdekében;  az új, modern technológiák adta lehetőségek kihasználása, ezáltal a foglalkoztatásban való részvétel megkönnyítése;  egyenlő hozzáférés az épített környezethez, a munkahelyi részvétel és a fokozott gazdasági és társadalmi integráció elősegítése.

10 Hozzáférés a munkaerőpiaci lehetőségekhez  2000/78 EK irányelv a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód kereteinek a létrehozásáról;  az Európai Foglalkoztatási Stratégia 7. Irányvonala a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációjának segítéséről;  az Európai Szociális Alap intézkedései, az EQUAL közösségi kezdeményezés

11 Az egész életen át tartó tanulás (Lifelong learning)  Piacképes tudás, képzettség megszerzése a foglalkoztathatóság növelése érdekében;  integrált megoldásokon a hangsúly;  modern IT technológia alkalmazása: eLeraning programok a tudásalapú társadalomban való boldoguláshoz;  bekapcsolódás a Socrates, a Leonardo és a YOUTH programokba;

12 Az új info-kommunikációs technológiák adta lehetőségek  Az Internet hozzáférhetővé tétele – WAI elfogadása;  Az egységes tervezés elveinek való megfelelés – Design for All; Assistive Technologies;  eEurope 2005 – „Mindenki Információs Társadalma” (e-kormányzás, e-tanulás, e-business)

13 Egyenlő hozzáférés az épített környezethez  Az egységes tervezés elveinek való megfelelés, különös tekintettel a munkahelyi környezetre és az oktatási, képzési intézményekre – szabványok kidolgozása EU szinten;  akadálymentes szabadidő, sport és kulturális intézmények;  akadálymentes túrizmus;  akadálymentes tömegközlekedés;  horizontális prioritásként jelenik meg a jövőben

14 Monitoring  Végrehajtó kapacitás továbbfejlesztése: - Bizottsági struktúrák - együttműködés a tagállamokkal - szoros kapcsolat más nemzetközi szervezetekkel  Az állami irányítás megszilárdítása: - együttműködés a nem kormányzati szervezetekkel - szociális partnerek bevonása

15 Monitoring  EU jelentés a fogyatékos emberek helyzetéről: - kétévenkénti jelentés - adatgyűjtés, kutatás - Intézkedési terv értékelése 2008-ban

16 Fontosabb dokumentumok  Az Európai Unió Alapvető Emberi Jogi Chartája (26. cikkely)  Comm(2003) 650 – A fogyatékos emberek esélyegyenlőségéről: Európai Fogyatékosügyi Statégia;  2003/C 134/04 tanácsi határozat a fogyatékos tanulók oktatásáról és képzéséről;  2003/C 175/01 tanácsi határozat a fogyatékos emberek foglalkoztatásáról és társadalmi befogadásáról;  2003/C 134/05 tanácsi határozat a fogyatékos emberek számára is használható akadálymentes kulturális intézményekről;  2003/C 39/03 tanácsi határozat a tudásalapú társadalomhoz való hozzáférésről - eAccessibility

17 Szauer Csilla Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium