EURÓPAI POLITIKAI INTEGRÁCIÓ

Az előadások a következő témára: "EURÓPAI POLITIKAI INTEGRÁCIÓ"— Előadás másolata:

1 EURÓPAI POLITIKAI INTEGRÁCIÓ
KULTÚRA, OKTATÁS, TUDOMÁNY

2 I. Az EU kulturális politikája
Az Európai Unió kulturális iparát alkotó ágazatok – a filmgyártás és forgalmazás, az audiovizuális ágazat, a könyv- és hírlapkiadás, a zene- és a kézművesipar – fontos bevételi forrást jelentenek, több mint hétmillió embernek biztosítanak megélhetést. Az EU támogatási programok révén ösztönzi az egyes kulturális iparágakat arra, hogy ragadják meg az egységes piacban és a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. Az EU törekvése: dinamikus környezet kialakítása az említett ágazatok számára azáltal, hogy leépíti a bürokráciát, megkönnyíti a forrásszerzést, támogatja a kutatási projekteket, és ösztönzi az együttműködést az EU-n belüli és kívüli partnerekkel.

3 Az EU ezenkívül kulturális dimenzióval egészíti ki számos szakpolitikáját, így például az oktatást (beleértve a nyelvoktatást), a tudományos kutatást, az informatikai és kommunikációs technológiák támogatását, valamint a társadalmi és regionális fejlesztést. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak szóló iránymutatásában az Európai Bizottság felkéri a tagállamok kormányait, ösztönözzék a szegényebb régiók kulturális fejlődését annak érdekében, hogy e térségek megőrizhessék és kifejezésre juttathassák identitásukat, vonzó úti célt jelentsenek a turisták számára, és munkalehetőségeket teremtsenek olyan területeken, mint az online szolgáltatások vagy a média.

4 Első közösségi programok
1996: Kaleidoscope program – művészeti tevékenység támogatása; a kulturális termékek piacának szélesítése, az európai művek megismertetése, elterjesztése érdekében európai dimenziójú kulturális piac létrejöttének elősegítése – 518 projekt, 36, 7 millió euró költségvetéssel. 1997: Ariane program – irodalmi művek terjesztése, más nyelvekre fordítása – 767 projekt, 11,1 millió euró költségvetéssel. 1997: Raphäel program – a kulturális örökség megőrzése, helyreállítása – 360 projekt, 30 millió euró költségvetéssel.

5 A Kultúra program 2000-től egyetlen programban egyesült a három kulturális közösségi program: Kultúra 2000 ( ), 236,5 millió euró. A Kultúra program jelenlegi formájában 2007-től 2013-ig tart, teljes költségvetése hozzávetőleg 400 millió eurót tesz ki. A program az audiovizuális tevékenységek kivételével minden kulturális tevékenységet támogat. Az aktuális Kultúra program konkrét célkitűzései közé tartozik, hogy: elősegítse az európai jelentőségű kulturális értékek megismerését és megőrzését;

6 ösztönözze a kulturális ágazatban dolgozók tagállamok közötti mobilitását;
elősegítse a kulturális és művészeti alkotások és termékek határokon átívelő terjesztését; ösztönözze a kultúrák közötti párbeszédet.

7 Kulturális fővárosok Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.

8 Az Európa kulturális városa programot 1985-ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára. 1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva.

9 1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen tíz fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet től kezdve évente két város osztozik a címen.

10 2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re. Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.

11 Kulturális főváros 2010 A 2010-es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A december 31-es határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront.

12 A magyar városok közül a címet Pécs nyerte el a 2005. október 19-én
A magyar városok közül a címet Pécs nyerte el a október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett. Pécs mellett a németországi Essen és Isztambul lesznek még a 2010-es hivatalos fővárosok.

13 Pécs – kulturális főváros
Pécs öt fejlesztési kulcsprojekttel készül az eseményre: A Zsolnay-negyed rehabilitációja, Nagy Kiállítótér, Zenei és Konferenciaközpont, Regionális Könyvtár és Információs Központ, valamint A közterek és parkok újjáélesztése.

14 2008-ban az Európa kulturális fővárosa cím megoszlik az angliai Liverpool és a norvégiai Stavanger között. 2008-at az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánította annak érdekében, hogy ösztönözze a különböző kultúrák közötti gondolatcserét az iskolai és munkahelyi életben éppúgy, mint a szabadidős és sporttevékenységek vonatkozásában.

15 Kulturális fővárosok 2009-1019
2009: Linz (Ausztria) – Vilnius (Litvánia) 2010: Essen (Németország) – Pécs (Magyarország) – Isztambul (Törökország) 2011: Turku (Finnország) – Tallinn (Észtország) 2012: Guimarães (Portugália) – Maribor (Szlovénia) 2013: Marseille (Franciaország) – Kassa (Szlovákia) 2014: Svédország – Lettország 2015: Belgium – Csehország 2016: Spanyolország – Lengyelország 2017: Dánia – Ciprus 2018: Hollandia – Málta 2019: Olaszország – Bulgária

16 Nyelvi gazdagság A nyelvi sokszínűséget az Európai Unió kulturális és demokratikus alapértéknek tekinti. A nyelvek révén feltárulnak előttünk más népek kultúrái. Nyelvtudásunk ugyanakkor fontos gyakorlati segítséget is jelent abban, hogy a tagországokba tett külföldi utazások és az uniós munkavállalás során kialakuló kulturális kapcsolatok gyarapodásunkat, fejlődésünket szolgálják.

17 Az EU arra ösztönzi állampolgárait, hogy anyanyelvükön felül két idegen nyelvet is megtanuljanak. Ennek megvalósítása az Unió hosszú távú célja. Az EU működését meghatározó alapelvek egyike épp a nyelvi sokszínűség védelme. A 2004-ben és 2007-ben végbement bővítés eredményeképpen az Unió a korábbi 11 helyett ma már 23 hivatalos nyelvvel rendelkezik. Az uniós követelmények értelmében biztosítani kell, hogy az EU jogszabályai az Unió összes hivatalos nyelvén, s ezáltal minden állampolgár részére hozzáférhetőek legyenek. Az Unió azt is lehetővé teszi, hogy az állampolgárok anyanyelvükön írhassanak a közösségi intézményeknek és szerveknek, s levelükre anyanyelvükön kapjanak választ. Az Európai Parlament képviselőit ehhez hasonlóan pedig megilleti az a jog, hogy választópolgáraikat felszólalásaik alkalmával anyanyelvükön képviseljék.

18 2008 – A kultúrák közötti párbeszéd európai éve
2005 októberében indítványozta a Bizottság. A program 10 millió eurós költségvetéssel rendelkezik, és a kultúrák közötti párbeszéd sorozatát indítja el hozzájárulva az EU-n belüli jobb élethez. Különféle helyszíneken, különösen iskolákban és intézetekben, a program minél több embert kíván bevonni minél több területről.

19 Média Az EU támogatási programja az európai audiovizuális ipar számára. A MEDIA társfinanszírozója a szakmai audiovizuális ipar képzési kezdeményezéseinek az alkotási projektek fejlesztése terén (filmek, televíziós dráma, dokumentumfilmek, animáció és az új média).

20 A MEDIA program ( ) a negyedik többéves program 1991-től, és 755 millió eurós költségvetéssel rendelkezik. A program öt cselekvési terv alapján valósul meg: szakmai képzés; a produkciós projektumok és a társaságok fejlesztése; a filmművészeti munkák és az audiovizuális programok elosztása; a filmművészeti munkák és az audiovizuális programok elosztása, beleértve a filmfesztiválok támogatását is; horizontális cselekvési/kísérleti programok

21 A többnyelvűség hivatalos politikája igyekszik támogatni a széleskörű tudást és minden hivatalos nyelv használatát az EU-n belül, hogy védjék a kisebbségek nyelvét. Minden tagállam, amelyik csatlakozott az Unióhoz, meghatározza, hogy melyik nyelvet vagy nyelveket kívánja az EU-ban hivatalosan is deklarálni. Jelenleg az Európai Uniónak 23 hivatalos nyelve van, amelyek közül legszélesebb körben a német, mint anyanyelv használatos. Az angol a második legszélesebb körben beszélt nyelv, és vitathatóan a leghasználatosabb nyelv az európai tranzakciók során.

22 II. Oktatás Az európai oktatás fontos előrelépése történt meg 1998-ban, amikor Franciaország, Németország az Egyesült Királyság és Olaszország oktatási miniszterei aláírták a Sorbonne Deklarációt, a felsőoktatás harmonizációjának céljából. A Sorbonne céljait következő évben Európa legrégebbi egyeteme, a Bolognai Egyetem a Bolognai Deklaráció révén kiszélesítette. A Deklarációt Európa minden országa aláírta, s így elkezdődött a Bolognai Folyamat, azaz az Európai Felsőoktatási Övezet (EHEA) létrehozása.

23 A Bolognai Folyamatot az európai oktatási miniszterek találkozóin és az Európai Bizottság fejlesztései tovább bővítették: A májusi Prágai Deklaráció – három elemet adott hozzá a Bolognai Folyamathoz, az élethosszig tartó tanulás elvét, valamint az Európai Felsőoktatási Övezet vonzóvá tételét és versenyképességét világszerte.

24 A szeptemberi Berlini Csúcs nyomatékosította, hogy a felsőoktatás nem más, mint közszolgálat erős társadalmi dimenzióval; a 2005-ös évet tették a bachelor és a master fokozat minőségi szabványrendszerének határidejévé; szilárdabb kapcsolatnak kell létrejönnie az EHEA és a kutatási szektor között, hangsúlyozva az egyetemista szervezetek részvételét is. A május i Bergeni csúcs – lefektette a 2007-es Londoni Csúcs céljait, köztük a Felsőoktatási Minőségbiztosítás Európai Hálózata (European Association for Quality Assurance in Higher Education – ENQA) jelentés irányvonalainak és rendszerének megvalósítását; nemzeti képesítési keretek megalkotását, a közös képzések támogatását, a közös oklevelek kiadását és elismerését; a felsőoktatási képzési, ismeretszerzési lehetőségek rugalmasabbá tételét; az Európai Képesítési Keretrendszer által elfogadott 3 képzési szintet: alapképzés, mesterképzés, és doktori képzés.

25 Az EU célkitűzése: a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb ismeretalapú gazdaságának a létrehozása, amely egyre több és jobb munkalehetőséget kínál, valamint nagyobb társadalmi kohéziót hoz létre (Európai Tanács, 2000 márciusa, Lisszabon). 2010-ig Európának a világelsővé kell válnia a minőségi oktatás és képzés rendszerét illetően.

26 Az oktatási miniszterek megegyeztek három fő célban, amelyeket 2010-ig meg kell valósítani az Oktatás és Képzés 2010 program keretében: Az EU oktatási és képzési rendszerének minőségi és hatékonysági fejlesztése; Annak biztosítása, hogy mindenki számára elérhető legyen; Az oktatás és a képzés megnyitása a világ más országai számára is.

27 E célok elérése érdekében tizenhárom célt tűztek ki, lefedve az oktatás és képzés különféle típusait és szintjeit (formális, nem formális és informális) az élethosszig tartó tanulás érdekében. A rendszer minden téren fejlesztést jelent: a tanárképzés, az alapismeretek, az információs és kommunikációs technológia integrációja, a beruházások hatékonysága, a nyelvoktatás, az élethosszig tartó tanácsadás és a mobilitás terén, valamint egy olyan rugalmas rendszert illetően, amely mindenki számára elérhetővé teszi a tanulást.

28 A bolognai folyamat A bolognai folyamat célja az európai felsőoktatás ésszerű harmonizációja. A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok (1999-ben 29 és később újabb tizenhat) önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikáikat összehangolják és összehasonlíthatóvá teszik felsőoktatási rendszereiket. A Bolognai Folyamat legfontosabb eleme az egységes Európai Felsőoktatási Térség, amelyben többciklusú képzési rendszerben (alap-, mester és doktori képzés) a végzettségek Európa-szerte könnyebben összehasonlíthatóak és ezáltal könnyebben elismerhetőek lesznek.

29 Az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves
Az első képzési szint az alapképzés, mely 6-8 féléves. Ez a felsőoktatás „főbejárata”. Az alapfokozatot nyújtó első ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad a végzés utáni elhelyezkedéshez, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt a tanulmányok mesterképzésben történő azonnali vagy későbbi, néhány éves munkavégzést követő folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.

30 A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s innen szintén két féle mód kínálkozik a továbblépésre: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti. A mesterképzés szakstruktúrája képezi le az alapképzést, itt több szak indul majd. A többciklusú rendszerben lehetőség lesz arra is, hogy a diák mesterszinten más területen folytassa tanulmányait, mint ahol alapszakon befejezte.

31 Az új, rugalmasabb rendszerben olyan párosítás is elképzelhető, hogy egy alapszakos oklevéllel rendelkező műszaki menedzser nemcsak műszaki, hanem mondjuk közgazdasági mesterszakon is szerezhet mesterfokozatot. A mesterképzés felvételi követelményeit (így pl. azt, hogy mely alapszakról fogadnak diákokat) a felsőoktatási intézmények határozzák meg. Hat szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök) osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. Az osztatlan képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul.

32 Az Egész Életen Át Tartó Tanulás program (Life Long Learning)
Az Európai Unió oktatást támogató Socrates és a szakképzést támogató Leonardo da Vinci programja január 1-jétől összevontan, megújult formában, az Egész Életen Át Tartó Tanulás programja keretében folyik. A program négy „szektoriális” részből áll, amelyek az oktatás és képzés egy-egy területén nyújtanak pályázati lehetőségeket. A Comenius akció a közoktatást támogatja, egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsőoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsőoktatáson kívül eső szintjén és területén, míg a Grundtvig a szakmától független felnőttkori tanulás számára biztosít forrást.

33 Comenius: közoktatás. Az akció célja az óvodai, illetve az általános- és középiskolai oktatási intézmények együttműködésének kialakítása és támogatása, az iskolák partnerkapcsolatainak kiépítése, a munkájuk miatt folyamatos utazni kényszerülők, vándorló életmódúak, vendégmunkások és roma fiatalok oktatásának fejlesztése, a pedagógusok szakmai továbbképzése.

34 Erasmus: felsőoktatás
Erasmus: felsőoktatás. A felsőoktatási intézmények fejlesztési törekvéseit és a hallgatói mobilitást (egyetemi és főiskolai hallgatók EU tagállamokban való tanulása) segíti elő. Az intézmények oktatói és hallgatói mobilitás szervezésére, valamint intenzív programok és közös egyetemi/főiskolai szakok, képzések kidolgozására nyújthatnak be pályázatot. Lingua akció: a nyelvtanítás és a nyelvtanulás mennyiségi és minőségi javítása.

35 Arion akció: külföldi tanulmányutak szervezése oktatáspolitikai döntéshozók részére.
Grundtvig: felnőttoktatási akció. Az európai dimenzió bevezetése az oktatásba, a felnőttoktatási szektor fejlesztése, az iskolarendszeren kívüli oktatás könnyebb elérése. Minerva: A nyitott és távoktatási módszerek, az IKT használatának bevezetése az oktatás minden területén.

36 Leonardo da Vinci: szakképzési program
Általános célkitűzések: az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása céljából tartott képzéseken és továbbképzéseken részt vevő személyek támogatása a személyes fejlődés, a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése érdekében, A szakoktatási és -képzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségi javításának és az e téren megvalósuló innovációnak a támogatása, A szakoktatás, -képzés és mobilitás vonzóbbá tétele a munkáltatók és magánszemélyek számára, munkavállalók mobilitásának elősegítése.

37 Operatív célkitűzései: a szakmai alapozó oktatásban és szakképzésben és továbbképzésben érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitása minőségének javítása és mennyiségének növelése azzal a céllal, hogy a vállalkozásokhoz történő gyakorlatok száma az egész partnerek és más érintett szervek közötti európai szintű együttműködés minőségének életen át tartó tanulás programjának végére legalább évi re növekedjen;

38 Az oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, a vállalkozások, a szociális javítása és mennyiségének növelése; az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőfokútól eltérő szintű szakoktatás és -képzés terén, valamint e gyakorlatoknak - az egyik részt vevő országból a többi országba történő - átadása; a képesítések és a kompetenciák - a nem formális és informális tanulással szerzettek - átláthatóságának és elismerésének javítása; a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése; az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása.

39 Programok és tevékenységek
Tempus -"people to people" akadémiai együttműködés Az egyetemi képzés transz-európiai mobilitási tervezete, amely projekteket támogat az EU felsőoktatási szektorában, és a partner-országokban. Feladata az, hogy előmozdítsa a kulturális megállapodásokat, az egyetemek modernizációját, és a kölcsönös tanulást a régiók és az emberek között.

40 A Tempus partnerrégiói a Nyugat-Balkán, Kelet-Európa, Közép- Ázsia, Észak Afrika és a Közel-Kelet.
A Tempus olyan terveket támogat, melyek fejlesztik a tanári képzést, a tantervfejlesztést és az innovációt, az egyetemek irányítását és a felsőoktatási strukturális reformokat. Különös hangsúlyt fektet a felsőoktatási intézmények vezetőinek és személyzetének mobilitására, az EU-ban és a partner-országokban is.

41 Erasmus Mundus Célterülete: a már tagállamok, a csatlakozó és tagjelölt országok, az Európai Gazdasági (EEA) övezet, és az Európai Szabadkereskedelmi Övezet (EFTA). Az Erasmus Mundus alapításának célja: az EU-t a világ tanulási központjává tegyék, megengedve a harmadik világ nemzeteinek is, hogy az EU-ban tanuljanak, és viszont.

42 A részvétel négy szintje:
1. Erasmus Mundus Masters Courses – A három legkisebb egyetem integrációs folyamatai, különböző országokból egy kettős, összetett vagy közös oklevélben. 2. Erasmus Mundus Scholarships – A harmadik világból származó kiváló egyetemisták jutalom tanulmányútja Erasmus Mundus Masters Courses jóvoltából.

43 3. Partnerships – Az EU, az EEA és az EFTA országok serkentése, hogy nyitottá tegyék egyetemeiket a világ számára, hogy erősítsék nemzetközi karakterüket. 4. “Enhancing Attractiveness” – PR támogatás, amely támogatja a felsőoktatást, beleértve a belépést a nemzetközi felsőoktatásba és a fokozatok és képesítések kölcsönös elismerését a harmadik világgal.

44 Stefan Wolff, az University of Bath politikatudományi professzora megjósolta: az elkövetkezendő években Európa túlhaladja a “nemzeti alapon civakodó, Brüsszelt szapuló vezetőket, s egy egységes európai politika felé fordul”. Wolff a jövő vezetőit “Erasmus generációnak” nevezte, az EU népszerű felsőoktatási ERASMUS programja alapján.

45 20 év alatt, mióta elindították az ERASMUST, több mint 1
20 év alatt, mióta elindították az ERASMUST, több mint 1.2 millió egyetemi hallgató utazott a résztvevő országokba élni és tanulni. Ennek eredményeképpen versenyképesek lettek a munkapiacon, és más EU nyelveken és kultúrákban is; nemzetközileg kiemelkedő és tanúsítható oktatásban vették részt, valamint hozzájárulnak az EU által propagált tudásalapú társadalom kialakításához.

46 Az Ifjúság Akcióban (Youth in Action)
között, 885 millió eurós összköltségvetéssel működik. Valójában a YOUTH program ( ) utódja. Célja: a 13 és 30 év közötti, kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok EU-polgári értékek iránti fogékonyságának fejlesztése, bevonva őket a Közösség jövőjének építésébe. A program öt tevékenységet céloz meg, amelyek főként a cseréket és ifjúsági kezdeményezéseket támogatják, valamint ösztönzik a fiatalokat a demokratikus életben való részvételre és az önkéntes külföldi tevékenységekre.

47 1. Tevékenységi kör - Ifjúság Európáért: támogatja a cseréket és az ifjúsági kezdeményezéseket, valamint ösztönzi fiatalok aktív részvételét a demokráciában; 2. Tevékenységi kör - ösztönzi a fiatalokat, hogy külföldi önkéntes tevékenységekben vegyenek részt; 3. Tevékenységi kör - Youth in the World: bátorítja az együttműködést a partner-országokkal a hálózatépítésben, fejleszti információcserét és a határ menti tevékenységeket; 4. Tevékenységi kör - Youth Support Systems: szorgalmazza a cseréket, valamint támogatja a képzéseket és az információs tervezeteket; 5. Tevékenységi kör - Hozzájárul a politikai kooperáció fejlesztéséhez az ifjúság területén.

48 Comenius Régió Az Európai Bizottság november 5-én elindította az egész életen át tartó tanulás programjának keretébe tartozó Comenius Régió elnevezésű kezdeményezést. A Comenius Régió partnerségek pénzügyi támogatást kapnak az iskolai oktatás terén megvalósuló együttműködéshez.

49 A kétoldalú együttműködési projekteken belül a résztvevő két régió szabadon választja meg a számára érdekes és hasznos területet. A különféle projektek az iskolairányítást, a migráns tanulók jobb iskolai integrációját, a vállalkozási ismeretek oktatását vagy éppen az iskolai lemorzsolódás csökkentését is választhatják témájukul.

50 A projektek keretében folyó tevékenységekbe be kell vonni az iskolákat és más, a régióban vagy a helységben működő érintett partnereket, mint az ifjúsági klubokat, könyvtárakat vagy múzeumokat is. A határokon átnyúló, vagy Európa különböző régiói közötti együttműködés is támogatott. A Comenius régió partnerségek elősegíthetik az oktató személyzet tagjai közötti cseréket, közös tanár-továbbképző kurzusokat, vagy tanulmányutakat, új oktatási módszerek tesztelését, vagy tudatosságnövelő kampányokat. A Bizottság közel 500 régió támogatását tervezi a 16 millió eurós költségvetéssel rendelkező Comenius régió kezdeményezés keretében.

51 III. Tudomány, kutatás, innováció
A tudomány, a kutatás-fejlesztés és az innováció szerepe az EU-ban kiemelt jelentőségű: elősegíti a munkapiac versenyképességét, a gazdasági fejlődés és jólét emelkedését, ezáltal az életminőség javulását. A feltörekvő, fejlődő gazdaságú országok (Kína) egyre inkább versenytárssá válnak a már meglévő, hagyományos erős gazdaságok mellett (USA). A versenyképesség fenntartása, elősegítése érdekében az EU számos kutatás-fejlesztést segíti, az innovációt és szellemi tőkét támogató programmal rendelkezik.

52 Az Európai Kutatási Övezet (ERA)
A 2000-es évek elején az Európai Bizottság kezdeményezte az Európai Kutatási Övezet (ERA) létrehozását, mint “a tudás belső piacát” az EU számára. Célja: megszüntetni a nemzeti kutatási erők szétforgácsolódását, a szabályozó és az adminisztratív rendszerek egyenetlenségeit; az ötletek cseréjét akadályozó gátak megszüntetése, a kutatások költségének optimalizálása európai szinten. 2000 márciusa, lisszaboni csúcstalálkozó: az ERA legfőbb célja: megfelelő mechanizmusok fejlesztése a nemzeti hálózatok és a kutatóprogramok számára önkéntesen, szabadon választott témakörökben, közös forrásokból.

53 A versenyképesség megőrzése
A tudomány, a kutatás és a technológiai fejlődés munkahelyeket teremt, hatására növekszik a jólét és emelkedik az életszínvonal. Az Európai Unió kutatási politikájának célja, “hogy megszervezze a különböző szintek közötti együttműködést, összhangba hozza a nemzeti és az európai politikát, serkentse a kutatócsoportok hálózatát és fokozza a személyek és ötletek mobilitását, azért, hogy megerősítse Európa versenyképességét.” Az európai kutatás 1956-ban kezdődött az Euratom Egyezménnyel, és először az atomkutatásra fektette a hangsúlyt.

54 Az Európa-szintű kutatás kiszélesítése lassú volt, de megvalósult a ’80-as évek elején, amikor elfogadták az első kutatási és technológiai fejlődési keretprogramot (ESPIRIT) az ig terjedő időszakra. 1984 óta az európai kutatási erőfeszítés és együttműködés hat keretprogramot irányított.

55 A hetedik kutatási keretprogram 2007-töl 2013-ig tart és kimondottan a fejlődés növekedésére és új munkahelyek teremtésére tervezték. Hiába a technológia számos területén világviszonylatban kivívott vezető pozíció, az EU egyre komolyabb kihívásokkal kénytelen szembenézni, melyeket ma már nem csupán régi versenytársai (Egyesült Államok és Japán), hanem egyúttal az újonnan megjelenő gazdasági hatalmak (Kína, India és Brazília) támasztanak a számára.

56 Az Eurostat szerint a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadás Európában a GDP 1.9%-át teszi ki, míg az Egyesült Államokban ez az arány 2.7%, Japánban 3.2%. Kína 2005-ben elérte az 1.3%-ot. Az EU-n belül a tagállamok közötti eltérések széles határok között mozognak. Svédország és Finnország a GDP több mint 3.5%-át fordítja kutatásra, míg Ciprus és Románia 0.4%-át.

57 Az EU célkitűzése szerint 2010-re a kutatás és a fejlesztés finanszírozása elérné a nemzeti GDP 3%-át, ami a fejlődést és a versenyképességet szolgálja a Lisszaboni Stratégia értelmében. Az elkövetkező hét évben a kutatási keretprogramok nemcsak nagyobbak és merészebbek lesznek, hanem a kutatásoktól függő növekedés is jelentős lesz, ha Európa folytatja a tudásalapú társadalom kiépítését (az EU hetedik kutatási és technológiai keretprogramja).

58 Dinamikus tudományos fejlődés nélkül nehéz elképzelni Európa gazdasági növekedését és a munkahelyteremtést, még kevésbe olyan új, innovatív termékeket és szolgáltatásokat, amelyek az európai kereskedelmet versenyképessé teszik egy nyílt, globalizált világgazdaságban, ahogyan azt a Lisszaboni Stratégiában rögzítették.

59 Az EU fokozottan támogatja a innovációt Európában.
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) célja az, hogy anyagilag támogassa az élvonalbeli kutatásokat az új technológiák kialakításában, amelyek Európát versenyképessé teszik. A Kutatási Tanács költségvetése 2013-ig 7.5 Mrd euró. A Kutatási Tanács 22 tagot számláló bizottsága közvetlen anyagi támogatást nyújt az európai kutatók és tudósok számára a tudomány és technológia, valamint a társadalomtudományok és a humán tárgyak terén megvalósítandó projektekhez. Az ERC szeretné kifejezetten támogatni a kreativitást, a kockázatvállalást és a fiatal tehetségeket a tudomány területén.

60 Az EU tudomány- és kutatáspolitikájának két fő szempontja van:
2010-ig az Európai Kutatásai Övezetben (ERA) kialakul a még egységesebb tudományos és kutatási környezet, azaz a tudás egységes piaca; Az EU kutatási keretprogramjainak anyagi eszközei lehetővé teszik az ERA működését. A Közös Kutatási Központ független tudományos és technikai támogatást nyújt az EU kutatási politikájának koncepciójához, fejlesztéséhez, megvalósításához és ellenőrzéseshez.

61 Kutatási és technológiafejlesztési hetedik keretprogram (2007-2013)
A hetedik keretprogram célja, hogy hozzájáruljon az EU növekedéséhez és versenyképességéhez, a kutatás, a növekedés és az innováció serkentése. A hétéves időszak alatt több mint 50 Mrd eurót fordítanak az európai kutatásra és innovációra.

62 Részprogramok 1. Együttműködés (32,4 Mrd euró). Megerősíteni a vezető szerepet a kulcsfontosságú tudomány és technológia területén azzal, hogy EU-szerte támogatja az együttműködést az egyetemek, az ipar, a kutatócsoportok és a nyilvános hatóságok között, valamint a világ többi részével.

63 A program témakörei: Egészségügy; Élelmiszerek, mezőgazdaság, halászat, biotechnológia; Információs és kommunikációs technológiák; Nanotudományok; Energetika; Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást); Szállítás (beleértve a repüléstechnikát); Társadalmi-gazdasági tudományok és humán tárgyak; Űrkutatás; Biztonság; A fúziós energiakutatás, a maghasadás és a sugárvédelem az Euratom keretprogramban szerepelnek.

64 2. Elképzelések (ötletek) (7,5 Mrd euró)
2. Elképzelések (ötletek) (7,5 Mrd euró). Megerősíteni az EU tudományának kiválóságait, amely az Európa-szintű egyéni kutatócsoportok közötti versengésen alapul. A European Research Council (ERC), amely 2007-ben alakult, támogatja a kutatócsoportok “határkutatásait”, Európa-szinten versenyezve minden tudományos és technológiai területen, beleértve a mérnöki tudományokat, társadalom- és gazdaságtudományokat és a humán tárgyakat.

65 3. Emberek (4,7 Mrd euró). Megerősíteni a szakmai kilátásokat, a nemzetközi és a szektoron belüli mobilitást és képzést az európai kutatók számára. A program támogatja az egyéni kutatókat, a “Marie Curie” akcióprogram kiterjesztésének pozitív tapasztalataira épülnek. A kutatók mobilitását az egyetem és az ipar között szintén támogatja.

66 4. Kapacitások (4,1 Mrd euró)
4. Kapacitások (4,1 Mrd euró). A cél a kutatási képesség fejlesztése, hogy az európai tudományos közösség a lehető legjobb kutatási infrastruktúrával rendelkezhessék. Hat átfogó terület tevékenységet támogat: kutatási infrastruktúrák, kutatások a kis- és középvállalkozásokért és által, regionális együttműködés, a kutatási képesség serkentése az EU “konvergencia” régióiban, a tudomány és társadalom közelebb hozása és a nemzetközi együttműködés továbbfejlesztése.

67 Az Európai Technológiai Intézet
A Bizottság 2005-ös tavaszi jelentésében vetődött fel először az Európai Technológiai Intézet megalakításának gondolata. Az EIT-t az átdolgozott Lisszaboni Stratégia integrált részének tekintették, amelynek elsődleges céljai között szerepelt az innováció, a kutatás és az oktatási tevékenységek.

68 Az EIT olyan új, uniós kezdeményezés, amely kiegészíti a meglévő közösségi és nemzeti politikákat és kezdeményezéseket a tudásháromszög integrálásának támogatása révén. Az EU gyorsabb gazdasági növekedést célzó stratégiájának egyik eszköze.

69 Elsődleges cél, hogy a legmagasabb színvonalú felsőoktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységek integrálásával hozzájáruljon az unió és a tagállamok innovációs kapacitásának fejlesztéséhez. Ezt úgy éri el, hogy a tudományos és innovációs társulások keretében az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok partnerségén alapuló hálózatokat szervez.

70 A szakmai munka tudás- és innovációs közösségek (Knowledge and Innovation Communities, KIC) keretében valósul meg, ez az egyetemek, kutatóintézetek és az üzleti szféra autonóm partnerségén alapuló stratégiai innovációs hálózat megalkotását jelenti. Az EIT a KIC-ek felállításával az innovációs akciók menedzsmentjének referenciamodelljét szándékozik kialakítani. 2013-ig három KIC-et hoznak létre, ezek a klímaváltozással, az energetikával, valamint az infokommunikációval foglalkoznak majd.

71 Az előzetes várakozások szerint 2008
Az előzetes várakozások szerint május 30-án az EU versenyképességi tanácsának vacsoráján dőlt volna el, hogy a pályázók közül (Budapest; Wrocław; Jéna ; Bécs és Pozsony közös pályázata; a katalóniai Sant Cugat del Vallès) melyiket választják az EIT székhelyének. A megbeszélések során két elvi javaslat született, miszerint olyan székhelyet válasszanak, amely új tagállamban van, és abban a tagállamban még ne legyen más uniós ügynökségnek központja. Ennek a két feltételnek csak Budapest felel meg.

72 A német, a spanyol és az osztrák-szlovák közös pályázat benyújtói visszaléptek, de Lengyelország ezt nem tette meg, így megakadályozta a konszenzusos döntés meghozatalát. 2008. június 18-án született meg az Unió innovációért és versenyképességért felelős minisztereinek egyhangú döntése: Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye. Az intézmény 2009-ben kezdi meg a működését. Az intézmény 2008 és 2013 között 2.4 mrd euróban részesül közös és egyéni támogatásokból.