Önkormányzati szolgáltatások finanszírozása. Közszolgáltatások finanszírozási forrásai Magánjellegű VízSzennyvízSzemétKözlekedés Közösségi RendőrségTűzoltóságKözparkokKözvilágítás.

Az előadások a következő témára: "Önkormányzati szolgáltatások finanszírozása. Közszolgáltatások finanszírozási forrásai Magánjellegű VízSzennyvízSzemétKözlekedés Közösségi RendőrségTűzoltóságKözparkokKözvilágítás."— Előadás másolata:

1 Önkormányzati szolgáltatások finanszírozása

2 Közszolgáltatások finanszírozási forrásai Magánjellegű VízSzennyvízSzemétKözlekedés Közösségi RendőrségTűzoltóságKözparkokKözvilágítás Újraelosztás Szociális támogatások Idősek otthona Túlcsordulás, externália KözutakKultúra Szociális támogatások TámogatásHelyi adó Használói díjakJövedelem típusú adó Forrás: Enid Slack (Principal Author): Guide to Municipal Finance (2009), UN-HABIAT, Kenya. pp.18. (Fordította: Barati Izabella)

3 Támogatások • Kiegyenlítő szerep – Vertikális – Horizontális • Dizájn – Elosztandó összeg nagysága – Elosztás módja

4 Transzferek megtervezése

5 Támogatások indokai • Pl ha nem lehet adókivetési jogot adni a helyi szintnek – Nincsenek meg a megfelelő pénzügyi eszközök hozzá – Nincs meg a „lábbal szavazás” lehetősége, vagy nem lehet a helyi megválasztott képviselőket levéltani – Nincsenek helyileg kinevezett pénzügyi vezetők

6 Adókivetés lehetősége csorbul, ha… • A költségvetést felső szintek hagyják jóvá – a szolgáltatások színvonalát felsőbb szintek hagyják jóvá • Adóadminisztrációs kapacitás, munkatársak hiányoznak • Externáliák esetében – helyi kts vetés alacsony sok társadalmilag hasznos szolgáltatás esetében– oktatás • Negatív externáliák---jogi vs gazdasági korlát??s

7 Támogatások okai – rossz de létező indokok • Döntések feletti kontroll • Egyöntetűség, egyformaság fenntartása a PA-n belül • Helyi szint korruptabb??? • Deficit szintek közötti lefelé nyomása

8 • Adó- redisztribúció, díj- szolgáltatás ellenértéke • Széles körben kellene használni, de vannak akadályai Díjak vs adók

9 • Folyó bevételek: – Intézmények bevételei, – Bérleti díjak, – kamatbevétel, – Üzleti bevétel, – Helyi adó és illeték, – Környezetvédelmi és természetvédelmi bírság. • tőkebevételek: – ingatlaneladás, – Beruházás bevétele – Pénzügyi eszközök eladásából bevétel, – The income from selling flats, – Önkormányzati lakások eladása – Tulajdonjog eladása Saját bevételek MO-on

10 • admin efficiency ---what taxes are beter adinistred at local level? is the local level ready to levy taxes???? • Paraméterek helyi adórendszer elemzéséhez – hatékonyság – Igazságosság – Adminisztrációs költség – Adóverseny lehetősége “22-es csapdája” – Adó exportálásának lehetősége. Helyi adók

11 • Helyi adó tv (1990. évi C törvény) • Adófajták meghatározása és az adó maximum szintje. • Három fő helyi adó: – iparűzési adó – kommunális adó – ingatlanadó Helyi adók Magyarországon

12 • Ritkán hatékonyak. • Pozitív externáliák • Nem kizárható fogyasztók. Díjak használatának akadályai

13 Hitel • Infrastruktúra finanszírozás • Fogalmak: – Működési és tőkeköltségvetés (olasz vs EU) – Működési eredmény – Nettó működési eredmény – Beruházási hiány – finanszírozási szükséglet, hiány, hitel

14 • Néhány országban semmilyen határt nem szabnak az önkormányzati hitelfelvétel elé- fiskális konzervativizmus. • Ter-Minassian (1996) – A piac szabad és nyitott, a közreműködők nem részesíthetik az önkormányzatokat kivételezett eljárásban. – A hitelfelvevő fizetőképességéről és jelenlegi adósságáról minden információ megszerezhető. – A hitelfelvevő ésszerűen viselkedik a piacon. – A központi kormányzat nem ad garanciát az önkormányzati hitelfelvételekhez, (ez azt jelentené, hogy az adófizetők országszerte viselik a hitelfelvevő kockázatát). • Bird és Tassonyi (2001) két feltétel teljesülése elég – teljeskörűen megszerezhető információra – a hitelfelvevők ésszerű magatartására vonatkozó feltételek Az önkormányzatok pénzpiaci részvételének szabályozása

15 • a piac sokszor feltételezi az állami garanciát az önkormányzati hiteleken, még ha az nincs is megfogalmazva, ami jelentősen alááshatja az állam hitelképességét • szabályozás Moral hazard

16 • megnöveli a magánszféra számára a tőkeköltségeket, • előfordulhat, hogy a nemzetközi piacokon ugyanazért a forrásért versenyez az állam és a helyi kormányzat, ami növeli az állam számára a költségeket • rontja a fizetési mérleget Állam hitelfelvételt ellenző politikájának okai

17 • A hitelfelvétel csökkenti a központi kormányzatra nehezedő finanszírozási terhet. • A hitelek felhasználása általában hatékonyabb, mint a támogatásoké (nő a tőke hatékonysága). • Az önkormányzatok hitelből a lakosok igényeihez közelebb álló beruházásokat valósítanak meg, mint támogatásokból (a hitelek visszafizetésének fedezete közvetlenül a lakosság befizetései adók, vagy díjak formájában, így a hitelből megvalósított beruházásokat az állampolgárok éberebben figyelik). • A hitelből finanszírozás csökkenti a generációk közötti egyenlőtlenséget (a visszafizetés időtartama optimális esetben a hitelből megvalósított eszköz teljes hasznos élettartama). • Az önkormányzatok hitelfelvétele (kötvénykibocsátása) jó befektetés a helyi pénzügyi piac számára, valamint a nyugdíjalapok, egészségbiztosítók részére. Állam hitelfelvételt segítő politikájának okai

18 • a passzív eszközök csoportja (különböző törvények szabnak határt az önkormányzati túlköltekezésnek) • az aktív eszközök csoportja (a hitelfelvételt jóvá kell hagyatni egy felsőbb hatósággal) Az állam által használható szabályozóeszközök

19 • Minden hitelfelvételt engedélyeztetni kell valamilyen felsőbb hatósággal. • A hitelrátákat jóvá kell hagyatni valamilyen hatósággal. • A hitelt népszavazáson kell megszavaztatni. • A teljes projektet népszavazáson kell jóváhagyatni. Aktív kontroll

20 Magánszektor

21 • Befektető – anyagilag hozzájárul a fejlesztéshez – társaságban tulajdoni hányadot szerez – mint tulajdonos közvetlenül érdekelt a társaság eredményes működésében, • Kivitelező – a munkát elvégző, azt megszervező vállalat – lehet magántulajdonú vagy önkormányzati – klasszikus esetben nem járul hozzá anyagilag a beruházás megvalósításához – gyakran kénytelen átmenetileg, esetleg tartósan előfinanszírozni egy-egy részfeladatot Magánszféra szerepei a beruházás során

22 • az önkormányzat jövőbeli szerepkörét, ellenőrzési lehetőségét túlzottan leszűkíti kikerül az önkormányzatok kezékből a munkahelyek feletti kontroll • nem tudja befolyásolni a díjak növelésének mértékét és ütemét (magánszféra oldalán felmerülő probléma, hogy a díjak sokszor túl alacsonyak). • az önkormányzatok sokszor nincsenek tisztában a magánszektort mozgató érdekekkel • Az önkormányzatnak törvényi kötelezettsége a szolgáltatást teljesíteni. • a szolgáltató elméletileg zsarolhatja az önkormányzatot, hiszen az ellátás nélküle összeomlik A közszféra és a magánszektor közötti együttműködést akadályozó tényezők, önkormányzati félelmek

23 • önkormányzati szerződésminta-tár létrehozása • Szerződések nyilvánossága • Verseny a szolgáltatásnyujtás jogáért, egy részét az önkormányzat saját kézben tart Megoldás lehet:

24 • tervezés • kivitelezés és beindítás szakasza • üzemeltetés A beruházás szakaszai

25 • A feladatok elsősorban adminisztratív jellegűek • Meggyőződés a beruházás szükségességéről • a szükséges tanulmányok elkészítése (megvalósíthatósági tanulmány, műszaki és pénzügyi terveket) • az együttműködő partnerek kiválasztása • a potenciális hitelezők kiválasztása • jellemző a költségek hirtelen emelkedése • probléma, hogy az önkormányzatok csak elvétve tudják előre finanszírozni a költségeket • döntést kell hozniuk arról, hogy kit vonnak be ezek előfinanszírozásába (szállítókat, kivitelezőket, nagyfogyasztókat). • Előfinanszírozás költsége a beruházás elmaradása esetén elvész - erre a célra hitelt, állami forrást, támogatást is nehéz szerezni • saját források megléte • vészforgatókönyvek kidolgozása Tervezés

26 • rengeteg kockázatot rejt magában • kiderül, hogy a korábbi tanulmányok helyesek voltak-e • Kockázat: – nyersanyagok időközbeni drágulása – új technológia nem megfelelő működése – Költségtúllépések – infláció helytelen előrejelzése – hitelezők valamelyikének csődje – állami áfa-visszatérítés időbeli csúszása, stb. • ekkor kezdődik el a hitelek és a kamatok visszafizetése Kivitelezés és beindítás szakasza

27 • sokan már nem tekintik a beruházási folyamat részének • csak ebben a szakaszban derülhet ki, hogy a megtérülési számítások helyesek voltak-e: a díjbevételekből lehet-e fedezni a hiteleket, a kamatokat, a működési költségeket Üzemeltetés