Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője Dr. Fazakas Szabolcs Az Európai Számvevőszék elnökségének tagja 49. Közgazdász-vándorgyülés Pécs 2011.Szeptember.

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője Dr. Fazakas Szabolcs Az Európai Számvevőszék elnökségének tagja 49. Közgazdász-vándorgyülés Pécs 2011.Szeptember."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője Dr. Fazakas Szabolcs Az Európai Számvevőszék elnökségének tagja 49. Közgazdász-vándorgyülés Pécs 2011.Szeptember 30.

2 Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője 49. Közgazdász-vándorgyülés Az egyre elmélyülő pénzügyi, monetáris, gazdasági válság bizonytalanná teszi, megkérdőjelezi nem csak az érintett országok (Görögország. Portugália, Írország) pénzügyi, gazdasági helyzetét, az euró zónához való tartozását, hanem az euró és ezen túlmenően az eddig elért uniós vívmányok, sőt az egész világgazdaság jövőjét. •A 2007-2009 –es pénzügyi és gazdasági válság utóhatásaként adósság- és monetáris válság veszélyeztet, melynek kivédése érdekében szigorú takarékossági intézkedések bevezetésére kényszerülnek nem csak az európai országok, hanem az USA is. Ez negatív hatással van a világgazdaságra, (stagnálás, recesszió) és az egyes országok belpolitikai helyzetére. •Ellentmondás: a válságos helyzet merész, elkötelezett, összehangolt lépéseket igényel, a belpolitikai helyzet még a szükséges tűzoltást sem teszi lehetővé. (Így a mostani döntésképtelenség nem csak személyfüggő, hanem intézményi, strukturális okokra is visszavezethető.) 1.A bizonytalan nemzetközi gazdasági-pénzügyi helyzet kihatása az EU költségvetésére

3 Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője 49. Közgazdász-vándorgyülés •Az európai elkötelezettség háttérbe szorul, terjed az euroszkepticizmus. A nemzeti költségvetési megszorítások mellett csökken a készség és a képesség is az EU jövőjét szolgáló költségevetés elfogadásához, jóllehet az EU költségvetése kölcsönhatásban áll a gazdasági helyzettel, (az EU gazdaságát élénkítő, versenyképességét növelő, a foglalkoztatást elősegítő közös európai programok finanszírozása - ami nélkül a mostani pénzügyi-monetáris válság sem oldható meg.) •A Bizottság június végén előterjesztett 2014-2020-as költségvetés tervezete a mostani kereteket csak az infláció mértékével kívánja növelni, (1.025 Mrd kötelezettségvállalás (a GNI 1,05%-a) ill. 972,2 Mrd kifizetés.) A kiadásoknál evolúciót, a bevételeknél revolúciót ígér. Ehhez átstrukturálja a kiadási fejezeteket, csökkentve az agrár/vidékfejlesztés; növelve a kutatásfejlesztésre, oktatásra, infrastruktúrára és külkapcsolatokra szánt kereteket. •Ezt a tervezetet elfogadta a korábban sokkal ambiciózusabb célokat kitűző EU Parlament, de elutasítják a Tanács nettó befizető tagjai. Miután a költségvetés többi fejezete már rögzítésre került a döntő vita a kohéziós politika jövője körül alakul ki.(A nyolc tagállam „nem többet, hanem jobban” jelszóval követeli az előirányzat csökkentését, a németek mínusz 100-120 milliárdról beszélnek).

4 Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője 49. Közgazdász-vándorgyülés 2.A kohéziós politika reformjának aktuális kérdései A Bizottság a fenti kihívásokra válaszként kohéziós politika átfogó reformját tervezi. Ennek lényege: •Az Európa 2020-as prioritásokra való koncentrálás •Az outputra, azaz eredményekre való fokuszálás •A feltételesség szerepének előtérbe állítása •A kohéziós politika új földrajzi megoszlása (a régiók három kategóriára osztása: • kevésbé fejlett régiók (GDP/fő <75%) •átalakuló régiók (GDP/fő 75%-90%) •fejlettebb régiók (GDP/fő >90%) •A kohéziós alap a 90%-nál alacsonyabb GNI/fő-vel rendelkező országok részére •A kohéziós politikára előirányzott 376 Mrd euro felosztása: • 68,7 - kohéziós alap • 162,6 - kevésbé fejlett régiók • 39,0 - átalakuló régiók • 53,1 - fejlettebb régiók • 11,7 - területek közti együttműködés • 0,9 - kieső és északi területek támogatása

5 Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője 49. Közgazdász-vándorgyülés •Európa összakapcsolása program 40.0 Mrd (+ 10 Mrd a kohéziós alapból) •Az ESF szerepének erősítése (régiók szerint minimum 25%;40%;ill 52%) •Az abszorpció elősegítése (a GNI 2,5% a határ, a rugalmas társfinanszírozás) •Az adminisztratív kapacitás kiépítésének támogatása •Összesített tematikai menü és közös stratégiai keret megállapodás, (energia megtakarítás és energiahatékonyság >20%; kkv-k versenyképesség növelése) •A teljesítményre,eredményekre koncentrálás (ex ante; ex-post és makro-fiskális feltételrendszer ellenőrzés) •A pénzügyi eszközök szerepének növelése,felhasználásának egyszerűsítése (Az október 5-re tervezett meghirdetés után nagy vita várható mind az Eu Parlamenttel, mind a tagországokkal magáról a keret nagyságáról, a hozzájárulás arányairól, és a hozzájutás feltételeiről)