FES-Vasas konferencia Integráció női szemmel 2013. október 1-2. A nők munkaerő-piaci helyzete Magyarországon Dr. Koncz Katalin Egyetemi tanár.

Az előadások a következő témára: "FES-Vasas konferencia Integráció női szemmel 2013. október 1-2. A nők munkaerő-piaci helyzete Magyarországon Dr. Koncz Katalin Egyetemi tanár."— Előadás másolata:

1 FES-Vasas konferencia Integráció női szemmel 2013. október 1-2. A nők munkaerő-piaci helyzete Magyarországon Dr. Koncz Katalin Egyetemi tanár

2 Az előadás célja A nőpolitika mozgásterének (lehetőségeinek és korlátainak) a hátterében szerepet játszó társadalmi és gazdasági tényezők bemutatása

3 Csodálkozunk és tanácstalanok vagyunk Hogy miért csekély az elmozdulás, pedig - mindent tudtunk, minden információ rendelkezésre állt - a nemzetközi tendencia hasonló

4 Illúziók és tények a rendszerváltást követően  Illúziók:  a nőkérdés fontossága erősödik, a nők érdekérvényesítő képessége és a nők társadalmi helyzete javul  európai uniós normák kényszere működik  Illúziók alapja: skandináv országok gyakorlata  Tények: sok szempontból romlott, vagy alig változott, kevés szempontból javult a nők helyzete, európai uniós kényszer nem működik  Illúziók megalapozatlanok: mindent tudtunk

5 Mit tudtunk?  A kapitalizmus természetéről (ciklikus, a munkanélküliség, mint természetes kísérő jelenség (Kornai), profitmaximálási törekvés, pénzfetisizmus (Marx))  A munkaerőpiac működéséről (keresleti pozíció, munkanélküliség, szegregáció)

6 Nemzetközi tendencia a nőkérdés visszaszorulása  Pl. a világkonferenciák fényében  I. 1975: Mexico City (Nők évtizedének kezdete)  II. 1980: Koppenhága (Nők évtizedének felezése)  III. 1985: Nairobi (Nők évtizedének zárása)  IV. 1995: Peking  Peking+5, Peking+10, Peking+15: (az ENSZ cselekvési platformja a nemek közötti egyenlőségért)  V. ????

7 Készítsünk leltárt!  Romlott  Változatlan  Javult a nők munkaerő-piaci helyzete

8 A rendszerváltást követően romlott a nők Foglalkoztatottsága és munkanélkülisége (a férfiaké erőteljesebben)

9 Foglalkoztatottság nemek szerint 2012-ben (Eurostat, 2013. október)

10 Munkanélküliség nemek szerint 2012-ben (Eurostat, 2013. október)

11 A rendszerváltást követően romlott a nők (folyt.)  Munkaerő-piaci re-integrációs esélye  Érdekérvényesítő képessége  Részvétele a politikai döntéshozatal felsőbb szintjein (és??? pártérdek, pártok feletti nőcsoport???)  Szegénységi aránya időben, az európai térben, a férfiakhoz viszonyítva

12 A rendszerváltást követően fennmaradt  A felvételi diszkrimináció  Az előmeneteli korlát  Munkaerő-piaci szegregáció  Rugalmatlan foglalkoztatás  Munkahelyi diszkrimináció  Családon belüli tradicionális munkamegosztás

13 A rendszerváltást követően javult  A nők iskolázottsága  A foglalkoztatás ágazati szerkezete korszerűsödött (szolgáltatások)  A nők „politikai lehetőségeinek tere” kitágult (Sperling, 2003) nőmozgalom pluralizálódása, civil szerveződések  Bérkülönbségek csökkentek  2003. „anti-diszkriminációs törvény, EBH  Családon belüli erőszak felszínre került

14 Miért csekély az elmozdulás?  Stratégia, prioritás, érdekeltség hiánya (esélyegyenlőségi követelmények gyengülése - 2020-as stratégia)  Hatékony intézmény-rendszer hiánya  Direktívák, ajánlások végrehajtása ellenőrzésének és szankcionálásának hiánya  Esélyegyenlőség értelmezésének korlátai

15 Esélyegyenlőség értelmezése A döntéshozók és a kutatók többsége  csak a nőkre (ellenérdekeltség teremtése)  a társadalmi munkamegosztás egy-egy szeletére  homogén nőtársadalmat feltételezve. Eltérő érdekek (?) Érdekazonosság kivel?

16 Különböző nőrétegek szükséglete Maslow-féle szükségleti piramis Fiziológiai Biztonsági Szociális Elismerés Önmegvalósítás

17 Esélyegyenlőség értelmezése (folyt.)  rövid távú szemlélet érvényesítése (str. hiánya)  EU-s határozatok szakszerűsége (pl. munkaerő-piaci szegregáció, sztereotípiák, egyenlő értékű munka, stb.)

18 Az esélyegyenlőség-politika hazai jellemzői  Nincs stratégiai elképzelés a nemek esélyegyenlőségének közelítésére (korábban roadmap 6 ck)  Hosszú távú társadalmi cél megfogalmazásának hiánya, amely keretet ad és irányt mutat  Mainstreaming politika nem érvényesül (EU-ban sem mindenütt)

19 Az esélyegyenlőség-politika hazai jellemzői (folyt.)  Döntéshozók esélyegyenlőségi szemlélete hiányos  Nincs jól működő infrastruktúra a feladatok megoldására  Pénzügyi feltételek kedvezőtlenek: bonyolult és bürokratikus pályázati rendszer, átláthatóság hiánya, más források hiánya

20 Elmozdulás feltétele: nemzetközi szint  Szakszerűbb határozatok  A határozatok végrehajtása feltételeinek megteremtése  Nemzetközi nyomás a nemzetgazdaságokra: a határozatok végrehajtásának  hatékony ellenőrzése és  szankcionálása

21 Elmozdulás feltétele: nemzetgazdasági szint  Esélyegyenlőségi stratégia és akcióterv megfogalmazása  A végrehajtás feltételeinek biztosítása: hatékony intézményrendszer és szakképzett munkatársak  Esélyegyenlőségi szemlélet társadalmi elterjesztése (oktatás és média)  Esélyegyenlőségi követelmények beépítése a vezető kiválasztás folyamatába  Esélyegyenlőség érvényesítésének jutalmazása (díjak: pl. diszkriminációmentes munkahely)  A diszkriminációs panaszt megfogalmazók védelme  Nőszervezetek összefogása

22 Elmozdulás feltétele: szervezeti szint  Első számú vezető megnyerése  Munkatársi állomány esélyegyenlőségi képzése  A munkahelyi diszkrimináció elleni eljárás részletes szabályozása  Mentori rendszer kiépítése

23 Elmozdulás feltétele: egyéni szint  Hatalomforrások bővítése  Kapcsolati tőke  Információ  Képzés (érdekfelismerés, érdekérvényesítés)  Hálózatfejlesztés  Nők/nők támogatása

24 Következtetés: mit követeljen a nőmozgalom?  Szakszerű határozatokat  A határozatok végrehajtását  Nőpolitikai stratégiát  A stratégia megvalósítására alkalmas intézményrendszert  Esélyegyenlőségi szemlélet erősítését a vezetés minden szintjén

25 Köszönöm a figyelmet!  professor.katalin.koncz@gmail.com  Honlap: http://professor.katalin.koncz.googlepages.com