A nők helyzete a Mezőtúri kistérségben (2006)

Az előadások a következő témára: "A nők helyzete a Mezőtúri kistérségben (2006)"— Előadás másolata:

1 A nők helyzete a Mezőtúri kistérségben (2006)
Dr. Madarász Imre Ph. D. (SZIE GTK, Gödöllő) Hekliné Dr. Herbály Katalin Ph. D. (Szolnoki Főiskola, Szolnok)

2 A Mezőtúri kistérség bemutatása
Kistérséget alkotó települések összetétele 2 városa Mezőtúr Túrkeve 3 községe Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék

3 A Mezőtúri kistérség bemutatása
Terület, népesség, besorolás A kistérség területe: 726 km2 - Népességszám: fő - Népsűrűség: 43 fő/km2 - Települések száma: 5 - A kistérség besorolása: Területfejlesztési szempontból az ország hátrányos besorolású kistérségei közé tartozik. -

4 A Mezőtúri kistérség bemutatása
Mezőgazdaság megye összes földterületének 12,13 %-a található a Mezőtúri kistérség területén termőterület közel 97 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll (gyenge termőhelyi adottság, jelentős még a gyepterület)

5 A Mezőtúri kistérség bemutatása
Ipar ipar (feldolgozóipar, élelmiszeripar, ruhaipar, gépalkatrész gyártás) az összes ipari vállalkozások 98%-a Mezőtúron és Túrkevén található a fazekasság eltűnőben van Ipari Park (Syngenta multinacionális vállalat)  vetőmagüzem a vállalkozások többsége tőkeszegény családi vállalkozás

6 A Mezőtúri kistérség bemutatása
A tervezett fejlesztések Agrár- és vidékfejlesztés, Környezet fejlesztés, Humán erőforrások fejlesztése, Együttműködések erősítése

7 A kérdőíves felmérés eredményei
Reprezentatív mintavétel alapján: 170 db kérdőív Jellemzők: - szülők egy vagy két gyermekkel (2/3) - két fős családokból ,,csonka család” (70%) - nincs felnőtt (kereső) férfi a két fős családokban (17%)

8 Az egy háztartásban élők száma

9 Családok havi átlagkeresete a jelen lévő felnőtt férfiak száma szerint

10 A háztartási munka és a családi munkamegosztás
A házimunka férfi-női jellege a családokban Férfiak (is) végzik Nők (is) végzik Kert művelése 50% % Mosogatás % % Vásárlás % % Takarítás % % Főzés % % Mosás % %

11 A háztartási munka és a családi munkamegosztás (folyt.)
A gyerekkel foglalkozás férfi-női jellege a családokban Férfiak (is) végzik Nők (is) végzik Mesélés % % Lecke kikérdezés % % Gyerekgondozás % % Szülői értekezletre járás 13% %

12 A családi ,,humán tőke” és a család havi jövedelme

13 A gazdálkodás jellemzői
birtokkal rendelkezik (54%)>>>> [5 ha alatti birtoka van (80%) és 20 ha fölötti birtoka van (7,5%)] hagyományos szerkezetű növénytermesztés (búza, kukorica, napraforgó) és állattenyésztés (sertés, szarvasmarha, baromfi) termékfeldolgozást mindössze 2 gazdaságban végeznek a családok többsége a gazdaság szinten tartását tervezi a megkérdezettek 1/3-a (férfiak és nők is) vállal idénymunkát

14 A falusi turizmus lehetősége
A “családi humán tőke” minősége és a turizmusba való bekapcsolódási hajlandóság összefüggése Nem venne részt ,8% ,5% ,9% Szállásadás ,9% ,0% ,0% Étkeztetés ,4% ,5% ,3% Programszervezés ,9% ,7% ,8% 100,0% 100,0% % 1 -: szint (általános iskolai és alacsonyabb végzettségi) szint 2 -: szint (szakmunkás végzettségű) 3 - : szint (érettségizett és diplomás) szint

15 KÖVETKEZTETÉSEK nagy súllyal szerepel a mezőgazdaság
a gazdák nem terveznek fejlesztést jelentős a kisegítő- és alkalmi munkából történő kereset kiegészítés a falusi turizmus megvalósításához jelentős beruházás szükséges alacsony szintű humántőke erős helyhez kötöttség

16 Javaslatok a nők helyzetének javítására
információhoz jutás (szakképzési-, átképzési-, továbbtanulási lehetőségekről) a falusi turizmus fejlesztési lehetőségeinek megteremtése (infrastruktúra fejlesztés, képzési programok) kistérségi szintű szociális ellátó hálózat kialakítása, ill. továbbfejlesztése (idősek gondozása, gyermekfelügyelet megszervezése) termékfeldolgozás

17 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!