A klaszterek jogállása, jogi szabályozása Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A klaszterek jogállása, jogi szabályozása Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A klaszterek jogállása, jogi szabályozása Magyarországon

2 Tartalom Fogalom-meghatározás Jogállás Alapítás
Működés (felelősség, megszűnés, ügyvitel, döntéshozatal) Vagyon Versenyjogi összefüggések

3 Klaszter fogalma I. földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalatok és kapcsolódó intézmények meghatározott gazdasági területen együttműködő csoportja, melyeket hasonlóságuk és egymást összekötő mivoltuk köt össze

4 Klaszter fogalma II. A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. [Ptk § (1) bek.)]

5 Klaszter jogállása I. Nem önálló jogi személy Kötelmi jogviszony
A tagok együttműködésén alapul A gesztor tag (klasztermenedzsment) képviseli (a döntést a klaszterbizottság hozza)

6 A klaszter jogállása II.
3 alaptípus: Informális együttműködés Formalizált együttműködés (gesztor, klaszterbizottság) Jogi személyiségű gazdasági társaság létrehozása

7 Klaszter alapítása Legalább 2 tag Szóban/írásban/ráutaló magatartás
Közös vagyon (nem kötelező) Határozatlan idő/határozott idő/meghatározott cél

8 A klaszter vagyona I. Vagyoni hozzájárulás – közös tulajdon (vagyoni hozzájárulás mértékében) Meg nem terhelhető csak a tagok döntésével Át nem ruházható Kiadása: Klaszter megszűnése Tag kilépése (felmondás) vagy kizárása

9 A klaszter vagyona II. Nyereség, veszteség – egyenlő arányban oszlik meg Tag a hitelezője felé csak a saját vagyoni hányaddal felel (végrehajtás körében csak felmondás, természetbeni kiadás nincs)

10 Klasztermenedzsment szervezet
Klaszter felépítése Klaszterbizottság (legfőbb döntéshozó szerv) Klasztermenedzsment szervezet (operatív ügyvivő) Klasztermenedzser (operatív szervező)

11 Klaszter működése Ügyvitel (klasztermenedzsment)
Határozathozatal (egyszerű, 2/3-os) Kárfelelősség (társasági tevékenység – egyetemlegesség) Felmondás – megszűnés (Ptk. alapján) Rendes (3 hónap) Azonnali hatályú Másik tag „fontos okot szolgáltat” (AO súlyos megszegése, vagy olyan magatartás, amely az együttműködést, a klaszter célját veszélyezteti)

12 Versenyjogi kérdések I.
Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. (Tpvt. 11. §.)

13 Versenyjogi kérdések II.
Tilalom különösen: a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása; az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása; a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; a piacra lépés akadályozására; arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

14 Versenyjogi kérdések III.
Mentesség: Általános az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához; a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz, illetve az üzletfélhez jut; a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását. Egyedi

15 Versenyjogi kérdések IV.
A mentesülés kiterjed arra a szakosítási megállapodásra, amelynek révén a megállapodásban részt vevő vállalkozások kizárólagos beszerzési vagy szállítási kötelezettséget vállalnak, vagy nem egymástól függetlenül értékesítik a megállapodás keretében előállított árukat, hanem közösen forgalmazzák azokat. [202/2011 (X.7.) Korm. Rendelet]

16 Versenyjogi kérdések V.
A Korm. Rendelet szerinti mentesülés akkor alkalmazható, ha a megállapodásban részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése egyik érintett piacon sem haladja meg a 20%-ot. A piaci részesedést a piaci eladások értékére vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani. Ha a piaci eladási értékekre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, az érintett vállalkozás piaci részesedését más megbízható piaci információn - beleértve a piaci értékesítés mennyiségét - alapuló becslések alapján kell meghatározni. A piaci részesedést az előző naptári évre vonatkozó adatok alapján kell kiszámítani. [202/2011 (X.7.) Korm. Rendelet]