Törzsképzés, I. évf. Budapest

Az előadások a következő témára: "Törzsképzés, I. évf. Budapest"— Előadás másolata:

1 Törzsképzés, I. évf. Budapest
Minőségbiztosítás a gyógyszertárban, avagy a gyógyszertári minőségbiztosításhoz kapcsolódó néhány kérdés Hankó Zoltán Törzsképzés, I. évf. Budapest

2 Törzsképzés, I. évf. Budapest
Vázlat Bevezető gondolatok Mi a minőség? A minőség és megfelelőség A piaci minőségügy A társadalmi minőségügy Piaci vagy társadalmi minőségügy? A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A normakövetés normája Hivatásetika a minőség szolgálatában A gyógyszertár egészségügyi feladata Törzsképzés, I. évf. Budapest

3 1. Bevezető gondolatok történelmi korok minőségi szemléletéről
szerszámkészítő szerszám Arisztotelész: a minőség a tárgyak tapasztalható, érzékelhető tulajdonsága, ami változhat Középkor „minden az Istennel való hasonlatosságra törekszik” minőség és ár egyensúlyban céhek Reneszánsz mindennek ura az ember minden a kereskedelem és termelés körül forog megjelenik a hivalkodó fogyasztás Felvilágosodás az ipari forradalom válik hangsúlyossá a klasszikus rendek helyett széles bázisú, sokat fogyasztó polgárság minőségi ételek, italok, luxus század A globális piac, a fogyasztóvédelem / betegjogok kora A minőségről alkotott fogalmunk a világról és a társadalomról alkotott képünknek megfelelően változik Törzsképzés, I. évf. Budapest

4 1. Bevezető gondolatok történelmi korok minőségi szemléletéről
szerszámkészítő szerszám Arisztotelész: a minőség a tárgyak tapasztalható, érzékelhető tulajdonsága, ami változhat Középkor „minden az Istennel való hasonlatosságra törekszik” minőség és ár egyensúlyban céhek Reneszánsz mindennek ura az ember minden a kereskedelem és termelés körül forog megjelenik a hivalkodó fogyasztás Felvilágosodás az ipari forradalom válik hangsúlyossá a klasszikus rendek helyett széles bázisú, sokat fogyasztó polgárság minőségi ételek, italok, luxus század A globális piac, a fogyasztóvédelem / betegjogok kora A minőségről alkotott fogalmunk a világról és a társadalomról alkotott képünknek megfelelően változik Törzsképzés, I. évf. Budapest

5 2. Mi a minőség? A minőség a filozófiában a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége köznapi értelemben az igény vagy a cél kielégítésének mértéke napjainkban szokásos „megfelelőség” értelemben is használni Minőség = követelményeknek (elvárásoknak) való megfelelés Az ember általános elvárásai (igényei) az értékrendjéből következnek A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak Törzsképzés, I. évf. Budapest

6 2. Mi a minőség? A minőség a filozófiában a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége köznapi értelemben az igény vagy a cél kielégítésének mértéke napjainkban szokásos „megfelelőség” értelemben is használni Minőség = követelményeknek (elvárásoknak) való megfelelés Az ember általános elvárásai (igényei) az értékrendjéből következnek A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak Törzsképzés, I. évf. Budapest

7 A piaci igény-kielégítési folyamat
2. Mi a minőség? A piaci igény-kielégítési folyamat Törzsképzés, I. évf. Budapest

8 Kik a lakossági gyógyszerellátás érdekeltjei?
2. Mi a minőség? A piaci igény-kielégítési folyamat érdekeltjei (stakeholders) A termelési folyamatban érdekelt résztvevők A termelési folyamatban érdekelt beszállítók A fogyasztási folyamatban érdekelt fogyasztók Az igény-kielégítési folyamatban érdekelt helyi közösség és társadalom Az egészségügy érdekeltjei Kik a lakossági gyógyszerellátás érdekeltjei? Törzsképzés, I. évf. Budapest

9 Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző!
2. Mi a minőség? A gyógyszertár érintettjei (stakeholderek) és az érdekeik Tulajdonosok – jogszabályok, haszon, jó hírnév Alkalmazottak (munkavállalók) – jövedelem, munkakörülmények, fejlődés, regeneráció Fogyasztók (betegek) – gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, betegérdek védelme Kormányzat / finanszírozó – közpénzek takarékos és költséghatékony felhasználása Versenytársak – jogszabályok, etikai normák betartása Beszállítók / hitelezők – megbízható szerződéses kapcsolatok Civil társadalom (helyi közösség) Természeti környezet Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző! ELTE

10 Az értékrend meghatározza az igényeket
2. Mi a minőség? Értékrendi kérdések Szellemi értékek erkölcsi (jó – rossz) logikai (igaz – téves) esztétikai (szép – rút) vallási (szent – istentelen) Emberi igények (tárgyiasult értékek) fizikai-biológiai igények élelem, víz, levegő, nemi élet (biológiai szeretet), szállás, ruházat, biztonság értelmi (mentális) igények tartozás valahová, barátság (értelmi szeretet), elismerés, rang, teljesítmény, alkotóképesség, önazonosság, fejlődés, önmegvalósítás érzelmi (spirituális) igények igazságosság, őszinteség, becsületesség, alázatosság, jószívűség, hűség, emberszeretet (lelki szeretet) , tisztelet, bizalom, irgalmasság Az értékrend meghatározza az igényeket Törzsképzés, I. évf. Budapest

11 2. Mi a minőség? Az érdekeltek igényei, értékei
Az érdekelteknek igényeik vannak. Az igény az értékrendtől, az erkölcstől függ. Az érték az, ami igényt elégít ki. Az igény-kielégítés értékadás. A minőség tehát átadott érték. A termelési-fogyasztási folyamatok értékteremtők Az értékrend, erkölcs meghatározó: a minőség és az erkölcs egymást feltételezi Törzsképzés, I. évf. Budapest

12 Törzsképzés, I. évf. Budapest
2. Mi a minőség? A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak tehát a gyógyszertári minőség döntő mértékben a gyógyszerész felkészültségén, elkötelezettségén, értékrendjén, erkölcsi tartásán múlik Törzsképzés, I. évf. Budapest

13 3. A minőség és megfelelőség
Minőség (quality): A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak. Megfelelőség (conformity, conformance): Az objektum (anyag, rendszer, folyamat) egy adott követelményrendszer szempontjából megfelelő, ha az objektum mért tulajdonságainak az értékei kielégítik az adott követelményrendszer előírt követelményeit. A megfelelőség-követelményrendszereket szabványokban rögzítik. A minőség nem azonos a megfelelőséggel! A „hagyományos” (piaci) minőségügyben demokratikus társadalmi rend kapitalista gazdasági rend érvényesül Tehát szabadpiac, magántulajdon, „kapitalista” minőségügy. Törzsképzés, I. évf. Budapest

14 Törzsképzés, I. évf. Budapest
4. A piaci minőségügy Kinek tartozik elszámolással a menedzser? Törzsképzés, I. évf. Budapest

15 4. A piaci minőségügy Kinek tartozik elszámolással a menedzser?
A hagyományos piaci minőségügy csak a piac gazdasági szereplőivel azaz a termelőkkel és a fogyasztókkal és azok kapcsolatával foglalkozik, de nem foglalkozik sem a társadalommal és az egyénnel, sem az emberiséggel, sem a családdal! Pedig a társadalom alapproblémája ezen értékrendek és igények összhangja, konszenzusa a közjó(szág), magánjószág viszonya, a társadalometika és az individuáletika viszonya Törzsképzés, I. évf. Budapest

16 5. A társadalmi minőségügy
A társadalmi minőség (social quality): annak a mértéke, hogy mennyire képesek részt venni a polgárok a közösségeik társadalmi és gazdasági életében, olyan feltételek mellett, amelyek jólétüket és egyéni lehetőségeiket tökéletesítik A társadalmi élet minőségének fő összetevői társadalmi-gazdasági biztonság társadalmi kohézió (összetartó erő) társadalmi összetartozás (inclusion) társadalmi képessé tevés, felhatalmazás (empowernment) Az egyén életminősége (quality of life) függ a világnézetétől, az ebből eredő értékrendjétől, erkölcsétől , az ezekből következő igényeitől (biológiai, szellemi, lelki) és az elégedettségétől Törzsképzés, I. évf. Budapest

17 6. Piaci vagy társadalmi minőségügy?
A piac szabályozása: magánvállalkozás vagy köz/állami vállalkozás bármelyik vállalkozás lehet jó vagy rossz, a közpiacon lehet állami vállalkozás, a közpiac magánosítása nem oldja meg a problémákat! a közpiacon az állami/magán vállalkozás átláthatósága, elszámoltathatósága a közszolgáltatás területén a magánosítás jelentős biztonsági kockázattal és nyereséghajhászással jár A közszolgáltatások magánosítása során felvetődő kérdések Hogyan biztosítja az állam a polgárainak a közjót, ha nem az állam a szolgáltató és a magánszolgáltató csődbe megy? Hogyan biztosítja az állam a közjó megfelelő minőségét, ha nem ő a szolgáltató és a szolgáltató rosszul dolgozik? Ki fizeti ki a magánszolgáltató nyereségét? Törzsképzés, I. évf. Budapest

18 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései Törzsképzés, I. évf. Budapest

19 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat Törzsképzés, I. évf. Budapest

20 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem Törzsképzés, I. évf. Budapest

21 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon Törzsképzés, I. évf. Budapest

22 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem Törzsképzés, I. évf. Budapest

23 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága Törzsképzés, I. évf. Budapest

24 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága a gyógyszerész-képzés szabályozása Törzsképzés, I. évf. Budapest

25 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága a gyógyszerész-képzés szabályozása a gyógyszergyárak szabályozása Törzsképzés, I. évf. Budapest

26 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága a gyógyszerész-képzés szabályozása a gyógyszergyárak szabályozása a gyógyszerellátási láncok szabályozása Törzsképzés, I. évf. Budapest

27 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága a gyógyszerész-képzés szabályozása a gyógyszergyárak szabályozása a gyógyszerellátási láncok szabályozása a gyógyszertárak (minőség) szabályozása (!) Törzsképzés, I. évf. Budapest

28 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága a gyógyszerész-képzés szabályozása a gyógyszergyárak szabályozása a gyógyszerellátási láncok szabályozása a gyógyszertárak (minőség) szabályozása (!) stb. A gyógyszertár közérdekű egészségügyi szolgáltatás Törzsképzés, I. évf. Budapest

29 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszerész erkölcsi dilemmái: közszolgálat vagy magánszolgálat ? nyereségérdekeltségű vagy nem ? a gyógyszergyárak nyomása a gyógyszerellátási láncok nyomása gyógyszerhamisítások (szervezett bűnözés?) az orvos, a beteg véleményének az elfogadása felelősség a tájékoztatásért stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

30 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

31 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

32 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

33 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

34 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

35 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

36 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

37 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

38 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

39 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

40 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

41 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

42 7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései
A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest

43 8. A normakövetés normája
A gyógyszerészet jogi, szakmai és etikai normák által szabályozott hivatás A normák ugyan változnak, de az alap változatlan (A legfőbb érdek a beteg üdve) Mindent szabad, ami nem tilos? Mindent szabad, csak rajta nem kapjanak? A normasértés következményei Húsz év, négy modell Törzsképzés, I. évf. Budapest

44 9. Hivatásetika a minőség szolgálatában
A gyógyszerészi eskü Mi, magyar gyógyszerészek, a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásunkat a legnagyobb lelkiismeretességgel gyakoroljuk és a hivatásunkhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítunk. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezzük. A hozzánk fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével nem élünk vissza, titkaikat fel nem fedjük. Elméleti és gyakorlati ismereteinket állandó képzéssel magas szinten tartjuk. Tudásunkat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használjuk fel. Mint a gyógyító munka részesei ismereteinket csakis embertársaink egészségének védelmére és helyreállítására fordítjuk. Arra törekszünk, hogy a gyógyszerésztudomány jó hírnevét öregbítsük és megbecsülését előmozdítsuk. Etikai kódex - alapvetések „A Kamara célja, hogy a gyógyszerészek tulajdonosi és munkatársi közreműködésével működő gazdasági társaságok a szakmai szabályok betartásával, a betegek érdekeinek érvényesülésével, a gyógyszerészi és gyógyszertári szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségének szem előtt tartásával végezzék tevékenységüket” Törzsképzés, I. évf. Budapest

45 9. Hivatásetika a minőség szolgálatában
Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN A gyógyszerész betegellátó tevékenysége során köteles a beteg illetve a vásárló (továbbiakban együttesen: beteg) jogos érdekét elsődlegesnek tekinteni. A gyógyszerész segítse elő a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápiát. A gyógyszerész a betegellátó tevékenysége során köteles a gyógyszer és egyéb termékek expediálásának szakmai és pénzügyi szabályait betartani, beleértve a szakmai protokollokat, az árképzést, a gyógyszertári marketinget és a támogatás-elszámolás szabályait is. A gyógyszerész a gyógyszer kiadását, elkészítését csak a jogszabályokban és hivatalosan elfogadott protokollokban meghatározott esetekben tagadhatja meg. A gyógyszerész köteles – tevékenységi és munkakörétől függetlenül – teljes tudásával és lehetőségeinek fölhasználásával a veszélyhelyzetbe került betegnek segítséget nyújtani. Törzsképzés, I. évf. Budapest

46 9. Hivatásetika a minőség szolgálatában
Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN (folyt.) A gyógyszerész magatartásával, tanácsaival nem idézhet elő olyan helyzetet, amely a társadalmilag elfogadott etikai normákkal ellentétes. A beteg ellátásában résztvevő gyógyszerésznek jól látható és beazonosítható módon (lehetőség szerint a ruházatán) a nevét és a képzettségét fel kell tüntetnie. A gyógyszerésznek fokozott körültekintéssel kell válaszolnia minden olyan kérdésre, amely a kiváltott gyógyszer, egyéb gyógyszertárban forgalmazható termék és a betegség/tünet szempontjából a beteg vagy hozzátartozója, illetve megbízottja részéről felvetődik. A beteg tájékoztatásával kapcsolatos lehetőségre a jogszabályi előírások szem előtt tartásával a figyelmet fel kell hívni. A vény nélkül kiadható gyógyszerek és az egyéb gyógyszertárban forgalmazható termékek kiadása során tisztázni kell, hogy ki fogja a gyógyszert, terméket alkalmazni, milyen tüneteket kívánnak vele kezelni, a tünetek mióta állnak fenn és mit tettek eddig ellenük, a beteg szed-e más gyógyszert, egyéb terméket egyidejűleg, továbbá van-e tudomása gyógyszerérzékenységről. A gyógyszerész kizárólag a beteg érdekét figyelembe véve tehet ajánlást a gyógyszerek, egyéb gyógyszertárban forgalmazható termékek vény nélkül történő kiadásánál. Törzsképzés, I. évf. Budapest

47 9. Hivatásetika a minőség szolgálatában
Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN (folyt.) A gyógyszerész – a gyógyszerészi gondozás szakmai szabályaira és a betegjogi előírásokra is figyelemmel – kellő körültekintéssel járjon el a beteg betegségére és annak várható alakulására vonatkozó konzultáció során. A gyógyszerész köteles a beteget orvoshoz irányítani, ha a tudomására jutott információk ezt indokolják. A gyógyszerész a gyógyszerészi gondozási tevékenységet az előírásoknak, protokolloknak megfelelően végezze. A gyógyszerész minőségileg kontrollált körülmények között segítse elő a beteg egészségtudatos életvitelének kialakítását, a beteg együttműködő készségének növelését, életminőségének javítását, a megfelelő gyógyszerhasználat szakmai segítésével. A gyógyszerésznek tartózkodnia kell minden olyan – az orvos iránti bizalom megingatására alkalmas – véleménynyilvánítástól, amely a betegségre vonatkozó orvosi diagnózist vagy az alkalmazott terápiát értékelné a beteg, annak hozzátartozója vagy illetéktelen személy jelenlétében. Törzsképzés, I. évf. Budapest

48 9. Hivatásetika a minőség szolgálatában
Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ FELELŐSSÉGE ÉS FÜGGETLENSÉGE Minden gyógyszerész teljes körű szakmai és etikai felelősséggel tartozik a feladatkörébe tartozó szakmai munkáért. A személyi jog alapján gyógyszertárat vezető gyógyszerész felelősséggel tartozik a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság által hozott, jogszabályi kötelezés alapján a személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatához kötött döntésekért. A személyi jogos gyógyszerész nem adhatja igenlő szavazatát jogszabálysértő, a szakmai szabályokat sértő és a Kódex előírásait sértő döntésekhez. A gyógyszertár vezetéséért felelős gyógyszerész, felelős az általa vezetett gyógyszertárban folyó szakmai munka felügyeletéért, ideértve a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárat valamint a közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertárat is. A gyógyszertár szakmai vezetéséért felelős gyógyszerész köteles gondoskodni arról, hogy a gyógyszertár kizárólag gyógyszerész személyes jelenlétében folytathasson egészségügyi szolgáltató tevékenységet. A gyógyszerész felelős a nem általa végzett, de általa irányított, illetve felügyelt munkafolyamatok ellenőrzéséért is (asszisztens, gyógyszerészgyakornok, egyetemi hallgatók esetében). Törzsképzés, I. évf. Budapest

49 10. A gyógyszertár egészségügyi feladata
Gyftv. 2. § (4): A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek helyes alkalmazásra vonatkozó teljes körű tájékoztatással történő kiszolgáltatása, az e termékekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás, a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése, követése, valamint a prevencióban, népegészségügyi programokban való részvétel. (2011. január 1-től) Törzsképzés, I. évf. Budapest

50 10. A gyógyszertár egészségügyi feladata
Mire terjedjen ki a tájékoztatási kötelezettség? A termék neve, előállítója / forgalmazója, származási országa, Notifikációs lajstromszáma, OÉTI minősítése (zöld pipa), A termék OÉTI notifikációs eljáráshoz megadott összetétele az összetevők taxatív felsorolásával és mennyiségük megadásával, növényi összetevők esetén a növény elfogadott magyar és latin nevével, a növényi rész megjelölésével, kivonatok, koncentrátumok esetén a kivonószer és a kivonási arány megadásával, A termék egy csomagolási egységének mennyisége, A forgalmazó által megadott adagolási ajánlás, Az alkalmazásra vonatkozó információk, beleértve az ajánlásokat, figyelmeztetéseket és kockázatokat (pl. kölcsönhatások) is. Törzsképzés, I. évf. Budapest

51 10. A gyógyszertár egészségügyi feladata
41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről Gyógyszerészi gondozás: 36/A. § (1) A gyógyszerészi gondozási tevékenység körébe tartozik (…) a vényköteles gyógyszerek és a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek és egyéb termékek kiszolgáltatásához kapcsolódva, illetve a betegeknek nyújtott egyéb gyógyszertári szolgáltatások részeként a) a gyógyszertárat orvosi diagnózis nélkül felkereső beteg esetében aa) szakszerű segítség nyújtása a tünetek értékelésében és szükség esetén a beteg orvoshoz irányítása, ab) a tünetek megszüntetésére irányuló terápia ajánlása, beleértve az orvosi beavatkozás nélkül alkalmazható módszereket és a vény nélkül beszerezhető gyógyszereket, ac) a vény nélküli gyógyszerek és egyéb termékek alkalmazásához szükséges információk nyújtása, beleértve a gyógyszerelési problémák felismerését lehetővé tevő ismereteket, az ezek jelentkezése esetén szükséges teendőket, valamint a terápia felfüggesztésének vagy abbahagyásának eseteit is; Törzsképzés, I. évf. Budapest

52 Szinapszis Kft. és MGYK közös felmérés, 2009.
10. Az étrendkiegészítő-hamisítások patikai aspektusai Miért tartjuk fontosnak a termék- és információbiztonságot? Szinapszis Kft. és MGYK közös felmérés, 2009. A vény nélkül kapható gyógyszerek hatásosságába vetett bizalom megegyezik az alternatív termékek hatásosságába vetett bizalommal! Törzsképzés, I. évf. Budapest

53 Törzsképzés, I. évf. Budapest
Köszönöm a figyelmet! Törzsképzés, I. évf. Budapest