1 „Út a munkához” program tapasztalatai Szűcs Erika Balatonvilágos 2009. november 10.

Az előadások a következő témára: "1 „Út a munkához” program tapasztalatai Szűcs Erika Balatonvilágos 2009. november 10."— Előadás másolata:

1 1 „Út a munkához” program tapasztalatai Szűcs Erika Balatonvilágos 2009. november 10.

2 2 A program előzményei  tartós foglalkoztatási gondok  alacsony iskolai végzettség  területi koncentráció  társadalmi „attitűd” hátrányos helyzetűekhez  szociális segélyezés rendszere  jogosultság ( a legszegényebb aktív korúak ellátása, de más ellátás is van! )  pénzbeli ellátással garancia a megélhetésre  kiegészítésként közcélú foglalkoztatás  tapasztalatok : pénzzel nem lehet megoldani az ember „munkátlanságát”  nőtt az ellátottak száma  nőtt a kiszolgáltatottság  tartóssá vált és erősödött a kirekesztődés

3 3 A program lényege, céljai  a szociális ellátáson belül növeli a foglalkoztatási elemet ( 90 nap/30 nap )  bevezeti a kötelező képzés intézményét ( 35 év, 8 általános )  védelmet nyújt az arra rászorulóknak ( RSZ rendszere )  „közösségi” foglalkoztatókat von be a foglalkoztatás megvalósításába  önkormányzat, Közmunka Tanács, regionális munkaügyi központok  a vállalkozókat erőteljesen támogatja a legális foglalkoztatásban  építkező programalkotás  társadalmi feszültségek kezelése

4 4 Eszközök  önkormányzat mint stratégiai partner ( finanszírozás, érdekeltség, kiegészítő támogatások + kötelezettség )  ÁFSZ szerepvállalása a szociális foglalkoztatásban ( véleményezés, közös adatbázis, közös képzés )  eszközbeszerzés, közfoglalkoztatás- szervezők, egészségügyi vizsgálat

5 5 A közösségi típusú foglalkoztatások I. Közcélú vagy közfoglalkoztatás  szociális ellátás keretében történik  jogosultság esetén jár  önkormányzat vagy társulása a foglalkoztató ( plusz intézmények )  önkormányzati kötelező vagy önként vállalt feladatok jelentik a munkakínálatot  csak a bér + járulék támogatott ( 95 %-ban )  időtartam minimuma törvényben szabályozott, de hosszabbítható  felülről nyitott kassza

6 6 A közösségi típusú foglalkoztatások II. Közmunka  foglalkoztatási program ( regisztrált álláskeresők, illetve 40 % RÁT, de nincs automatikus jogalap a részvételre )  Közmunka Tanács kezdeményezi, de az önkormányzat, társulásai, út- és vasút-társaság, vízügy, MÁV, stb. bonyolítja le ( szélesebb munkakínálat )  képzés, eszköz- és anyagbeszerzés is lehetséges  időtartam korlátos  pályázatos

7 7 A közösségi típusú foglalkoztatások III. Közhasznú munka  foglalkoztatási program ( nem automatikus a bekerülés )  a regionális munkaügyi központ kezdeményezi, az önkormányzat és társulásai stb. bonyolítja ( szélesebb munkakínálat )  képzés, eszköz- és anyagbeszerzés is lehetséges ( nem csak üzemeltetési hanem beruházási jellegű feladatok is lehetségesek )  időtartam korlátos  pályázatos

8 8 Tapasztalatok I.  induló számítások: 210 ezer fő ellátott, 100 ezer fő foglalkoztatott, 10-15 ezer fő képzésbe bevonandó, 10-20 ezer fő potyautas, 5-8 ezer fő vállalkozásban foglalkoztatott  gyors ütemben bővül az ellátottak köre ( 288 ezer fő )  a pénzbeli ellátottaké stabil ( 30-35 ezer főre csökkent )  közfoglalkoztatási tervek: 154 ezer fő, 76 milliárd forint támogatási igény, átlagos foglalkoztatási idő 5.4 hó/ 8 órában

9 9 Tapasztalatok II.  foglalkoztatási célok ( területi differenciáltság )  kooperáció ( önkormányzat, szociális szolgálat, munkaügy )  felülről nyitott kassza versus pályázat  társulási és települési szint  vállalkozások szerepe

10 10 Tapasztalatok III.  a köz által generált foglalkoztatásra szélesebb körben van szükség ( 55 év felettiek, ellátás nélküli regisztrált álláskeresők, járadékosok )  kliensek állapota és a munkavégzés (differenciáltabb aktivitási lehetőségek és képzési dimenzió bővítése szükséges )  eszközbiztosítás, irányítói szükségletek  reális munkakínálat  finanszírozás

11 11 További lépések- a rendszer korrekciója  hozzáférés változtatása  önkormányzati foglalkoztatási nyomás csökkentése ( új szereplők a foglalkoztatásban )  kistérségi normatíva lehívás  képzés korszerűsítés  romák pozicionálása

12 12 További lépések – a vidék erősítése a foglalkoztatásban  programok koordinációja ( LHH, Leader, UMVP )  koordináció intézményesítése ( foglalkoztatási és szociális fórumok hálózata )  a gazdasági tevékenység irányába történő fejlődés támogatása ( OFA tanácsadói hálózat, HVK pénzügyi hálózat, FVM hálózatok ) FVM hálózatok )  a vállalkozások bevonása ( foglalkoztatás-támogatási rendszer )  a támogatott foglalkoztatás háttérintézményeinek fejlesztése ( tranzit foglalkoztató, szociális szövetkezet )

13 13 Köszönöm a figyelmet!