Van-e jövője a teleházaknak?. Ki mit gondol a teleház mozgalomról, a teleházak jövőjéről? A) Aki nem tudna hatékonyan érvelni egy szakmai vitában a teleházak.

Az előadások a következő témára: "Van-e jövője a teleházaknak?. Ki mit gondol a teleház mozgalomról, a teleházak jövőjéről? A) Aki nem tudna hatékonyan érvelni egy szakmai vitában a teleházak."— Előadás másolata:

1 Van-e jövője a teleházaknak?

2 Ki mit gondol a teleház mozgalomról, a teleházak jövőjéről? A) Aki nem tudna hatékonyan érvelni egy szakmai vitában a teleházak jövőjéről, sem mellette, sem ellene B) Aki úgy gondolja, meggyőzően tudna érvelni, hogy a jövőben, még jó ideig lesznek teleházak C) Aki úgy gondolja, meggyőzően tudna érvelni, hogy a jövőben nem lesznek teleházak

3 Közel másfél évtizedes múlt legalább ilyen jövőbeni perspekítva  a 90-es évek elején is ezt kérdeztük és mi nagyon hittünk benne  Dorozsmai Károly kirohanása (csak a könyvtár az illetékes, „pszt!” kultúra)  A Prim online vitája (a paraszt maradjon a tehén faránál)  Paradigmaváltás - az ablak után használjuk az ajtót – hangsúlyok áthelyezése  A teleházak jövője a paradigmaváltás sikerétől függ  A „helyett” hangsúlyáthelyezéseket jelent

4 Másfél évtizedes identitáskeresés helyett határozott szolgáltatási önazonosság: IKT kultúraközvetítés, digitális szolidaritás

5 A hozzáférés, infrastruktúra helyett a használat és helyzetfüggően a minőségi használat (a hozzáférés önmagában nem csökkenti a digitális egyenlőtlenségeket)

6 Nyilvános hozzáférési pontok, gépek és Internet helyett közösségbe ágyazódó, közösségi és személyes szolgáltatások, szakképzett munkatársakkal

7 Irodai szolgáltatások helyett helyi tartalomfejlesztés és tartalomszolgáltatás, a közösségi információs szükségletek (előállítás és fogyasztás) lehető legteljesebb kielégítése a helyi személyi, szellemi, információs, technikai és anyagi erőforrások mozgósításával

8 Telepített szolgáltatások helyett mobil és helyi hálózati szolgáltatások, a szolgáltatók mozgása a közösségi hozzáférési helyszínek között, esetenként a szolgáltatások elvitele az otthonokba, más intézményekbe

9 Sokféle esetleges szolgáltatás helyett minőségbiztosított, hosszú távon garantált állami, önkormányzati és üzleti hálózati szolgáltatások, megfelelő helyi, területi és országos hálózati kiszolgálási háttérrel

10 „Egyszerű” munkavégzés, foglalkoztatás helyett szakmásított feladatellátás, egy új szakmacsoport támogatja a közösségi informatika és a közmenedzsment gyakorlati alkalmazását (ügysegéd és egyéb területekre szakosodott IT-mentor, közmenedzser, közösségi informatikus, stb.)

11 Intézményközpontúság helyett (1) szolgáltató személy központúság, a szolgáltatási szerződéseket nem az intézményekkel, hanem a szakképzett személyzettel kell megkötni, akik garantálják a megfelelő szolgáltatási helyszíneket

12 Intézményközpontúság helyett (2) szolgáltatás központúság, adott kisközösségben a legalkalmasabb megoldás kiválasztása objektív kritériumok szerint

13 Intézményközpontúság helyett (3) hálózati infrastruktúra, állampolgári közmű központúság, a kormányzat számára legfontosabb szolgáltatás, mint közfeladat az e-közigazgatás és a hálózati közszolgáltatások közvetítése

14 Eseti együttműködések helyett helyi szervező, közvetítő és fogadóhelyek a kistérségi hálózati és mobil közszolgáltatások egységes logisztikai rendszerében

15 Az elszórt, "foltszerű" elterjedtség helyett módszeres törekvés a teljes országos lefedésre, a hátrányos helyzetű kisközösségek előnyben részesítésével

16 Egy ágazat intézményrendszerének fejlesztése helyett koordinált ágazatközi, közösségi szolgáltatás helyi partnerségek keretében, a helyi gazdaság és társadalom, valamint kiemelten a kultúra és demokrácia fejlődésének szolgálatában

17 Új helyi állami/önkormányzati intézmény helyett szerves fejlődés, az elért eredmények megőrzése, fenntartható közhasznú, társadalmi vállalkozás, országosan egységes közérdekű szolgáltatásokkal és megfelelő kiszolgálási háttérrel

18 Projektek, pályázati támogatások és normatív finanszírozás helyett közfeladatok ellátására irányuló szolgáltatás-vásárlás egységes, koordinált rendszere, amelytől nem idegen a hálózat üzleti tevékenysége sem

19 A közszektor kiterjesztése helyett a szektorköziség erősítése, egyezményen alapuló, egységes kormányzati, üzleti és társadalmi felügyelet (közösségi hozzáférési egyezmény)

20 Egyes intézmény-, ill. szervezettípusok számára meghirdetett programok helyett szabad helyi verseny a szolgáltatásokért és a helyi közösségi hozzáférési vállalkozások, vállalkozás-fejlesztés támogatása

21 Független módon "alulról" vagy "felülről" indított kezdeményezések helyett mindkét irányból összehangolt, egymást kiegészítő, minden lehetséges erőforrást mozgósító, átfogó stratégiába illeszkedő fejlesztések

22 Állami, önkormányzati, politikai kontroll helyett közösségi kontroll, a helyi gazdasági és társadalmi fejlődésbe illeszkedés társadalmi garanciájaként

23 Hagyományos intézményfejlesztések helyett a közigazgatási és közszolgáltatási reformba illesztés, a közigazgatási közönségszolgálat új végponti szolgáltatási szintje és rendszere

24 A közösségi teleház hungarikum, a saját utak helyett intenzív nemzetközi együttműködés helyi szinten is, a kedvező globális pozíció kihasználása (EUTA, GTA)

25 Összefoglalva, a teleházak jövője egy új közösségszolgálati rendszer, öt lényegi eleme:  Intézmény-orientáltság helyett személy- és szolgáltatás- központúság  Infokommunikációs és szervezési támogatás a méretgazdaságos helyi közszolgáltatásokhoz  Kultúraközvetítő, digitális szolidaritási (e-befogadási, digitális esélyegyenlőségi) küldetés, közfeladat  Képessé tétel, egyes emberek és a közösség kompetenciafejlesztése az IKT minőségi használatára  Ágazat- és szektorköziségen alapuló nyitott szolgáltatási rendszer

26 Változott-e a gondolkodás? Lesz-e a teleház szolgáltatásnak és a teleházasoknak további másfél évtizedes, biztos jövője? * Köszönöm a figyelmet!