A munkavédelemről, munkavállalóknak

Az előadások a következő témára: "A munkavédelemről, munkavállalóknak"— Előadás másolata:

1 A munkavédelemről, munkavállalóknak
Szegedi Tudományegyetem Biztonságszervezési Osztály A munkavédelemről, munkavállalóknak

2 A munkavédelemről általában
Munkavégzés közben a munkavállalók egészségét, testi épségét – kellő védelem, vagy védőintézkedés hiányában – különféle károsodás érheti. A munkabiztonság célja: a sérülések, ártalmak elleni védelem, ezek kockázatának megszüntetése, vagy csökkentése és ez által a munkavállaló munkaerejének, testi épségének megóvása. A munkavédelem feladata: munkavállalók testi épségének védelme, egészségének megóvása a munka során keletkező ártalmaktól, műszaki, egészségügyi, jogi, szervezési, oktatási, nevelési eszközök igénybevételével.

3 Munkavédelmi fogalmak:
Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Munkáltató: aki a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

4 A munkavédelem szakterületei
Munkabiztonság: a munkahelyi balesetek megelőzése, a baleseti kockázatok mérséklése. Munkaegészségügy: Munkahigiéné: a munkakörnyezet kóroki, vagy kockázati tényezőinek feltárása (kémiai, fizikai, biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők) Foglalkozás-egészségügy: a munkahelyi egészségkárosodások megelőzése a munkaköri és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével. A két szaktevékenységi terület együttműködik a munka humanizálása, a munkakörnyezet és a munkaszervezés ergonómiai követelményeinek kialakítása során. Szociális munkavédelem: magában foglalja a kiemelt csoportok / nők, fiatalkorúak, terhes nők / védelmét, a munkaidő és pihenőidő védelme szabályait is.

5 Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok
Célja: egészségügyi szempontból elbírálni a munkavállaló alkalmasságát a választott pályára. Az alkalmassági vizsgálat lehet: Előzetes - munkavégzés megkezdését megelőző vizsgálat Időszakos (gyakoriságát a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján, a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó határozza meg. A gyakoriság függ a munkahelyi ártalom minőségétől, a munkavállaló életkorától. Soron kívüli (a munkavállaló egészségi állapotában változás következik be, amely alkalmatlanná teszi a munkakör ellátására) Záró vizsgálat (jogszabályban felsorolt esetekben) A munkavállaló köteles megjelenni a vizsgálaton.

6 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános követelményei
Munkahely, létesítmény, technológia, munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása csak a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, követelmények megtartásával történhet. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.

7 A munkavégzés tárgyi feltételei: minden munkavállaló részére biztosítani kell
Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet Öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget Rendet, tisztaságot, a keletkező hulladék, szennyvíz kezelését oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzon és a környezetet ne károsítsa Biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret A munkavégzés jellegének megfelelő természetes és mesterséges megvilágítást A zajhatások, a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások határértéken belüli tartását Elegendő mennyiségű és minőségű levegőt és klímát Munkavállalók időjárás elleni védelmét, a melegedés lehetőségét, jogszabály által előírt esetekben a védőitalt Munkahely céljára szolgáló olyan építményt, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú, amelyben megfelelő belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat alakítottak ki

8 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei
A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha: Annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik Foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja Foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent Mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult

9 A munkavégzés - technológiai folyamat munkavédelmi követelményei
A munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát, valamint a környezetet nem lehet veszélyeztetni. A biztonságtechnikai felülvizsgálatokat (pl.: villamos berendezések) rendszeresen el kell végezni. Munkavégzés feltételeit, az eljárási szabályokat a munkavállalónak ismernie kell (képzettség, képzés, oktatás). Védőeszközöket biztosítani kell és azok használatát megkövetelni. Veszély esetén a munkavégzést be kell szüntetni. A munkahelyi elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételeit biztosítani kell. Üzemzavar, vészhelyzet kezelése (intézkedési- mentési terv készítése, személyek kijelölése, anyagok- eszközök biztosítása), mentés, menekülés gyakorlása.

10 A munkavégzés hatókörében tartózkodók
Alvállalkozók Takarítók Saját, vagy külső karbantartó szolgálat Szállítók Látogatók Hallgatók, tanulók, gyakornokok Járókelők Szolgáltatást igénybe vevők, ügyfelek, fogyasztók, vásárlók, betegek Veszélyhelyzeti szolgáltatók (mentők, tűzoltók, rendőrség)

11 A munkáltató feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása során Utasítást és tájékoztatást ad a munkavállalónak Megfelelő munkaeszközöket biztosít A biztonságos munkavégzést akadályozó körülményt haladéktalanul kivizsgálja Biztosítja a védőeszközöket és a védőfelszereléseket A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően eljár Biztosítja a foglalkozás- egészségügyi szolgálat és a munka-biztonsági szaktevékenység működésének feltételeit Rendszeres munkahelyi ellenőrzést végez A kockázatokat értékeli és kezeli

12 A munkavállalók jogai A munkavállaló jogai:
Biztosítani kell számára az előírt védőeszközt, védőfelszerelést, védőruhát, védőberendezést. Biztosítani kell a munkavégzéshez szükséges ismeretek elsajátítását, betanulási időt. Joga van a munkát megtagadni, ha olyan tevékenységet kell végeznie, ami a biztonságos munkavégzés feltételei nélkül valósulna meg. Joga van megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját, vagy mások testi épségét fenyegeti.

13 A munkavállalók kötelezettségei
A munkavállaló köteles:  A számára kijelölt helyen és időben munkaképes állapotban megjelenni a munkaidőt ott eltölteni. A biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat és ismereteket elsajátítani (munkavédelmi oktatás.) Munkakezdés előtt meggyőződni a rendelkezésére álló munkaeszközök állapotáról. Kizárólag olyan munkát végezni, amire kiképezték, kioktatták. Olyan ruhában végezni a feladatait, mely nem akadályozza a munkavégzésben. Védőberendezéseket rendeltetésszerűen használni. Fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani a munkaterületen. A számára előírt orvosi vizsgálaton részt venni. Munkatársakkal együttműködni, olyan magatartást tanúsítani, hogy a munkatársai munkáját ne zavarja, azok testi épségét ne veszélyeztesse. Veszélyt jelentő rendellenességet, rosszullétet, sérülést azonnal jelenteni a munkahelyi vezetőjének.

14 Munkára képes, munkaképes állapot
A munkavállaló általában akkor tekinthető alkalmasnak a munkavégzésre, ha: Rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel és képzettséggel A foglalkozás-egészségügyi orvos - munkaköri alkalmassági vizsgálat, személyi higiénés alkalmassági vizsgálat - alapján alkalmasnak minősítette az adott munkafeladatra Munkaköréhez/munkájához szükséges munkavédelmi oktatásban részesült és a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátította Munkaköréhez és/vagy tevékenységéhez előírt egyéni védőeszközöket a munkavégzéshez használja, Kipihent és nem áll alkohol vagy más olyan pszichotróp szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát befolyásolná

15 Hogyan biztosítható egy munkaeszköz kockázatmentes használhatósága
Rendszeres ellenőrzés, időszakos biztonsági felülvizsgálat, karbantartás, felújítás a kor technikai színvonalának megfelelően. A hiba elhárítására hozott intézkedés nem csökkentheti a meghibásodás előtti biztonsági állapotot. A gyártó használatra vonatkozó (magyar, vagy a munkavállaló által értett nyelvű) előírásait minden esetben be kell tartani. Ha az elvárható biztonsági állapot nem tartható fenn, a munkaeszközt selejtezni kell.

16 A villamos berendezések biztonsága
Erősáramú berendezést csak villanyszerelő javíthat. A munkáltató az érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálatot a meghatározott időszakonként elvégezteti. A berendezés és a csatlakozó szerelvények csak szabványosak és sérülésmentesek lehetnek. Az adattáblán feltüntetett üzemeltetési értékeket (pl.: 230 V) be kell tartani. A kábel és a hosszabbító is csak ép, sérülésmentes, a vonatkozó szabványoknak megfelelő lehet. Védőérintkező nélküli kábelhosszabbítót, csatlakozót csak a kettős szigetelésű készülékeknél szabad alkalmazni. Javítás idejére biztosítani kell a berendezést az akaratlan elindítás ellen.

17 A kézi anyagmozgatásról
Személyi feltételek Az anyagmozgatási munkát végzőnek orvosi szempontból alkalmasnak és munkavédelmi szempontból kioktatottnak kell lennie. A munkavédelmi oktatás célja a vonatkozó jogszabályban foglaltak [25/1998. (XII.27.)EüM rendelet - az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről] és a helyi sajátosságok megismertetése.

18 A kézi anyagmozgatásról
Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás során felnőtt nők legfeljebb 20 kg, felnőtt férfiak legfeljebb 50 kg terhet emelhetnek fel és vihetnek legfeljebb 50 méter távolságra. A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kg-ig sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók, Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kg-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kézi szerszámán kívül más terhet, A 200 kg és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni.

19 Kézi anyagmozgatás, segédeszköz nélkül
A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni

20 Létra alkalmazása Székre, asztalra, ablakpárkányra, vagy nem stabil, erre a célra alkalmatlan eszközre állni nem szabad. A létrát használat előtt szemrevételezéssel meg kell vizsgálni. Sérült létra nem használható. (Törött, fokhiányos) A létrát úgy kell elhelyezni, hogy az a használata alatt végig stabil legyen. A kapaszkodás és a biztonságos állás lehetősége biztosított legyen. A létra használatakor csúszásmentes talpú zárt lábbelit kell viselni, a papucs baleseti kockázatot jelent. Ha létrára teherrel kell felmenni, az nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét. Szükség esetén másik munkatárs segítsen a létra megtartásában

21 Legfontosabb tudnivalók az egyéni védőeszközökről
Biztosítása és használata kötelező (ha nincs, akkor a munkavállaló megtagadhatja a munkát, illetve ha a munkavállaló nem használja, el kell tiltani a munkavégzéstől). Írásban kell rögzíteni a védőeszközök juttatásának rendjét. Átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja. Használatát oktatni, gyakoroltatni kell, ezek megtörténtét a munkavállaló aláírásával igazolja. Csak azok a védőeszközök megfelelőek, amelyek munkavédelmi megfelelőségét dokumentumok tanúsítják. Védőeszközt tilos elvinni a munkahelyről - kivéve írásbeli engedély. Amennyiben a munkavállaló szándékosan vagy gondatlanul kárt okozott a védőeszközben, kártérítésre kötelezhető. Ha a védőeszköz elvesztette védelmi képességét, selejtezni kell.

22 Az egyéni védőeszköz kiválasztásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
Az 1. kategóriába tartozó védőeszköz, védőfelszerelés rendelkezik-e az érvényes gyártói megfelelőségi nyilatkozattal. A 2. és 3. kategóriába tartozó, illetve nemzetközi szerződés hiányában az EU területén kívül gyártott 1. kategóriába tartozó védőeszköz rendelkezik-e típusbizonyítvánnyal. A védőeszköz védelmi képessége biztosítsa a szükséges védelmi szintet. Használata ne jelentsen egészségkárosító kockázatot, a viselése többletterhelést ne okozzon a munkavállalónak.

23 A balesetekkel kapcsolatos fogalmak:
Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset: Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Az ilyen típusú balesetek az úgynevezett úti balesetek. Ez a TB törvény hatálya alá tartozik, a megnevezése üzemi baleset.

24 Balesettel kapcsolatos eljárás
A balesetet szenvedett munkavállaló köteles jelezni a közvetlen munkahelyi vezetőjének a balesetet. A legkisebb sérülést is jeleznie kell. A baleset tényét, a sérült adatait rögzíteni kell a helyszínen található „Munkabaleseti napló”-ban. A balesetről tájékoztatni kell az Egyetem Biztonságszervezési Osztályát is, ahol intézkednek. A munkatársak kivizsgálják és dokumentálják a balesetet. Munkaképtelenség (táppénzes állomány) esetén a dokumentumokat elkészítik és továbbítják a sérültnek, a felügyeleti és TB szerveknek.

25 Eljárás hallgatók balesetekor
Hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során bekövetkezett baleset, munkabalesetnek minősül és a munkabalesetekkel azonos módon kell kivizsgálni, nyilvántartani.

26 Tűzjelzés Aki tüzet, vagy annak veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságnak Hívószámok: A tűz jelzésekor közölni kell: A tűzeset, káreset pontos helyét (cím) Mi ég, milyen anyag, milyen terjedelemben Emberélet van-e veszélyben A tüzet jelző személy nevét A jelzésre használt telefonkészülék számát Tűzjelzést követően a tűzriadó tervben foglaltakat be kell tartani - környezetben tartózkodók riasztása, tűzoltás, mentés, közművek (gáz, villany) szükség szerinti lekapcsolása, a kiérkező tűzoltók informálása. Tűzoltók: 105 Mentők: 104 Rendőrség: 107