A jólét mérése: a GDP és alternatívái

Az előadások a következő témára: "A jólét mérése: a GDP és alternatívái"— Előadás másolata:

1 A jólét mérése: a GDP és alternatívái
Heltai László

2 Kiindulópont: a növekedési vita
60-as évek: kezdődő vita a „végtelen” gazdasági növekedésről egy véges világban Jó-e a gazdasági növekedés? (=fejlődés-e a növekedés?) Mit jelent a növekedés? Gazdasági növekedés: a GDP (GNP) növekedését jelenti Mi az a GDP?

3 Növekedési vita: kritikusok és védők
Kritikusok: ökológusok, egyes közgazdászok: a gazdaság fizikai növekedése tönkreteszi az ökoszférát Védők: közgazdászok: a GDP növekedése nem egyenlő a fizikai növekedéssel Politikusok: növekedés=gazdagodás; ennek ellenzése a szegénység konzerválása

4 GDP: gazdasági-statisztikai problémák
A GDP, mint a monetizált gazdasági szféra mérőszámának is számos hibája van: Amortizáció! A technológiai fejlődést nem tudja kezelni A termelés határa Szürke- és feketegazdaság Adatok forrása, adatszolgáltatás bizonytalansága Szolgáltatások értékelése Imputálás

5 GDP, mint a jólét mutatója - problémák
Jövedelem és kibocsátás Nem fizetett háztartási munka Háztartáson kívüli, pénzmozgással nem járó csere Kibocsátás és jólét Átlagolás és összehasonlítás Tőke és amortizáció A jólét más forrásai Nem hatékony szolgáltatások

6 Jövedelem és kibocsátás
Nem fizetett háztartási munka Háztartási munka, gyereknevelés, mezőgazdasági munka A nők hozzájárulásának alulbecslése A növekedés túlbecsülése iparosodó országban Háztartáson kívüli, pénzmozgással nem járó csere Civil munka Kölcsönös segítés, kaláka

7 Kibocsátás és jólét Átlagolás és összehasonlítás
Jövedelemeloszlás: egyenlőtlen jövedelemeloszlásnál az átlag nem ad reális képet az „átlagos” helyzetről Eltérő igények és körülmények: időjárás, földrajzi helyzet, korösszetétel, stb. Valutaárfolyamok: irreálissá tehetik az országok közötti összehasonlítást

8 Kibocsátás és jólét Tőke és amortizáció
Jólét és amortizáció: a GDP csak a pénzbeli jövedelmet méri; a tőkeállományt nem, sem az abból származó nem pénzbeli szolgáltatást – kivétel: lakbér Környezeti tőke és amortizációja: nem veszi figyelembe a környezeti szolgáltatásokat, sem a környezeti tőke degradálódását – viszont a helyreállítást igen Emberi tőke: egészség, képzettség, stb. Pozicionális (luxus) javak

9 Kibocsátás és jólét A jólét más forrásai
szabadidő: hatékonyságjavulás két módjának megkülönböztetése a GDP-ben – a GDP növekedés célja nem támogatja a szabadidő növelését Munkahelyi élet minősége: a jólét nem csak javak és szolgáltatások fogyasztásából származhat, hanem magából a munkából is.

10 Kibocsátás és jólét A nem hatékony szolgáltatások hatása
Elégtelen közszolgáltatások: a drágább, egyéni megoldások növelik a GDP-t (pl. ivóvíz) Nem hatékony fogyasztói döntések: torz vagy hiányzó információk (reklám), felesleges közkiadások Nem hatékony termelés: olcsóbban termelhető ugyanaz a termék – a GDP csökken A jövedelmi szint hatása a termékek árára: a gazdagabbak által vásárolt javak túlértékeltek – különösen a szolgáltatások A pénz csökkenő határhaszna

11 Tanulságok I. A GDP nem az, aminek mondják
Közgazdászok: a monetizált (piaci) gazdaság bruttó kibocsátása Valójában: a siker és a kudarc jelzőszáma – pszichológiai jelenség, mélyen beágyazódva a döntéshozók agyába

12 Tanulságok II. A GDP Egy egydimenziós gazdasági szemléletet, és
egy lineáris fejlődési modellt tükröz és kényszerít ki (az a fejletlen gazdaság, ahol kicsi a piaci szektor aránya) – eldönti, mi a jó és mi a rossz, mi a fejlődés

13 Alternatívák I. Nordhaus és Tobin, MEW (Measure of Economic Welfare) (1972) Az egészségügyi és oktatási kiadásokat beruházásnak vették Bizonyos kiadások „köztesek” (pl. rendőrség), önmagában nem generálnak jólétet Imputált tételek: lakbér, szabadidő, tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai, egyes nem piaci termékek Következtetésük: A GDP és a MEW nagy mértékben korrelál ( )

14 Alternatívák II. Nordhaus és Samuelson: NEW (Net Economic Welfare)
Az első, ami a környezeti változásokat is megpróbálta felmérni Pluszok: szabadidő, önkéntes munkák és szürke/fekete gazdaság Mínuszok: környezeti károk

15 Alternatívák III. Az SNA szatelit számlái (SEEA: System of Economic and Environmental accounts) (1993) Az eredeti nemzeti számlákat érintetlenül hagyja a „köré” szerveződik Elemei a különböző természeti „állományokról” (tőkékről) vezetett számlák fontos adatforrás; viszont csak környezeti dimenzió, társadalmi nem

16 Alternatívák IV. ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare) (1989)
A jövedelemegyenlőtlenséggel korrigált lakossági fogyasztás + nem-defenzív közkiadások - defenzív közkiadások - defenzív magánkiadások - tőkeképzés + házimunka értéke - környezetszennyezés értéke - a természeti tőke degradációja

17 Alternatívák IV. ISEW A mutató alapja tehát a lakossági fogyasztás, pontosabban a jövedelemegyenlõtlenség indexével korrigált lakossági fogyasztás. Ehhez adódik 1. a háztartási munka értéke; 2. a tartós fogyasztási cikkek éves szolgáltatásainak értéke; 3. az utak, országutak nyújtotta szolgáltatások értéke, és 4. az egészségügyi és oktatási közkiadások. Ebbõl vonják ki azután a következõ tételeket: 5. a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított éves összeg; 6. a jóléthez hozzá nem járuló egészségügyi és oktatási magánkiadások; 7. az országos szintû reklámkiadások; 8. az ingázás - munkába járás - közvetlen költségei; 9. az urbanizáció költségei; 10. a motorizált közlekedés baleseteinek költsége; 11. a vízszennyezés költségei; 12. a légszennyezés költségei; 13. a zaj okozta károk; 14. a mocsarak és lápok elvesztésébõl fakadó károk; 14. a mezõgazdasági területek csökkenésébõl fakadó károk; 15. a nem megújítható erõforrások kimerülésébõl eredõ költségek; és 16. a hosszútávú környezeti károk költsége. Végül hozzászámolnak a mutatóhoz két változó elõjelû tételt is: 17. a nettó tõkenövekedést, és 18. az ország nettó nemzetközi tõkepozíciójának változását.

18 Alternatívák IV. ISEW Elméleti alap: Amartya Sen, Clifford Cobb és Herman Daly Nagyobbrészt becsléseken, és nem méréseken alapul; - különösen bizonytalan a kimerülő erőforrások és a hosszú távú környezeti károk értékelése (bár a két tétel nélkül is ugyanazt a trendet mutatta)

19 Alternatívák IV. ISEW

20 Alternatívák V. GPI (Genuine Progress Indicator) (1995)
Az ISEW átdolgozott változata Az ISEW-hez képes öttel több társadalmi, és kettővel több környezeti tételt tartalmaz Nagyon nagy a statisztikai információ igénye

21 Alternatívák V. GPI

22 Alternatívák V. GPI

23 Alternatívák VI. HDI (Human Development Index) (1990)
egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson számolva Oktatás (iskolázottak aránya) Egészségügy (várható élettartam) Szofisztikált mérésre csak ott alkalmas, ahol fejlett a statisztikai rendszer (pl. nemek szerinti korrigálás) Nagyon kicsi különbségek – nem releváns a sorrend

24 Alternatívák VII. Ökológiai lábnyom Csak környezeti dimenzió
Sok tényezőtől függ (húsevés, talaj minősége, stb.)

25 Alternatívák VIII. Living Planet Index
1313 gerinces állat populációjának nagyságát méri Csak természeti dimenzió, azon belül is magasabbrendű állatfajok Jól kommunikálható 1970 óta az index 30%-kal csökkent. Nagyon különböző trendek fajok között és területek között

26 Alternatívák IX. Happy Planet Index
Nem a boldogságot méri, hanem azt, hogy hol élnek az emberek hosszú, boldog életet anélkül, hogy túlterjeszkednének az ökológiai korlátokon HPI = elégedettség * várható élettartam / Ökológiai lábnyom (ha) Legelöl: Vanunatu, Koumbia, Costa Rica, Dominica, Panama, Cuba, Honduras, Guatemala, Salvador (Bhután 13, Sri Lanka 15;)

27 Alternatívák X. SFWS (Satisfaction With Life Scale)
5 kérdéses kérdőív, 1-7-ig pontozással Amivel erősen korrelál az eredmény: egészség (0,7) jövedelem (szegénység) (0,6) alapoktatáshoz való hozzáférés (0,6) Első 10: Dánia, Svájc, Ausztria, Izland, Bahamák, Finnország, Svédország, Bhután, Brunei, Kanada, Írország, Luxemburg USA: 23.; Magyarország 107. Hátul vannak: kelet-ázsiai hatalmak (Japán 90!, Dél Korea 103, Kína 82) Mediterrán országok (Spanyolország 46, Olaszország 50, Portugália 92!)

28 Alternatívák XI. Mutatószámok rendszere (fenntarthatósági indikátorrendszer) Környezeti: szennyezések, természeti tőkék, veszélyes anyagok, energiafelhasználás, stb. Társadalmi: egészség, oktatás, lakáshelyzet, ivóvíz, kalóriabevitel, stb. Gazdasági: jövedelem, jövedelmi különbségek, munkanélküliség, túlfoglalkoztatottság, alulfoglalkoztatottság, stb.

29 Alternatívák XI. Mutatószámok rendszere - elvárások
Ne hordozzon automatikus értékítéletet – ne a fejlődés egyutas elméletén nyugodjanak Ne kötődjön egy (politikai) eszközhöz Nem kell újnak lennie Az információ könnyen és olcsón legyen elérhető Legyen könnyen érthető, ne bonyolult matematikai képlettel kiszámolt Mérhető dolgot kell mérnie (pl. közösség leromlása nem, elvándorlás igen) Önmagában fontos dolgot kell mérnie

30 Alternatívák XII. Eurostat fenntartható fejlődési indikátorrendszer
10 Témakör, mindegyikben 3 szintű mutatók: Gazdasági fejlődés Szegénység és társadalmi kirekesztés Idősödő társadalom Közegészségügy Klímaváltozás és energia Termelési és fogyasztási minták A természeti javak használata Közlekedés „jó kormányzás” Globális partnerség

31 Alternatívák XII. Eurostat fenntartható fejlődési indikátorrendszer
Economic development: „Balanced economic development, characterised by stable growth, low inflation and a healthy current account balance, is a prerequisite for sustainable development”

32 Alternatívák XIII. Beyond GDP – konferencia Brüsszelben (2007. nov ) Európai Bizottság, Európai Parlament, Római Klub, OECD és WWF „Participation is by invitation only”

33 Hasznos források http://www.happyplanetindex.org/index.htm GPI
ISEW SWLS: HPI:

34 Hasznos források HDI http://hdr.undp.org/hdr2006/statistics/
Ecological Footprint Living Planet Index EU fenntartható fejlődési mutatórendszer

35 Köszönöm a figyelmüket!