Együttműködő tanulás/ az együttműködés tanulása és stratégiai tervezés a felnőttképzésben Kihívások - megoldások.

Az előadások a következő témára: "Együttműködő tanulás/ az együttműködés tanulása és stratégiai tervezés a felnőttképzésben Kihívások - megoldások."— Előadás másolata:

1 Együttműködő tanulás/ az együttműködés tanulása és stratégiai tervezés a felnőttképzésben Kihívások - megoldások

2 Tartalom • Egy esettanulmány – Folyamat • Helyzetértékelés (tények): adottságok, lehetőségek, szándékok • Kommunikáció, szándékok és egyeztetés • Közös tervezés • Közös cselekvés, megvalósítás – Feladatok, fejlesztési projektek • Az együttműködés kihívásai és a lehetséges megoldások

3 Egy esettanulmány – felnőttképzési együttműködési modell

4 Előzmények • Intézményi helyzetfeltárás – Fejlesztési területekhez kapcsolódó interjú kérdések; – Alapinformációk összegyűjtése; • Eredmények: – Összesítés – Adattáblák • Oktatói • Infrastruktúra • Program

5 A felnőttképzés súlypontjai

6 Fejlesztési területek I. I. alkalom: – PR, marketing, piacépítés, ügyfélszolgálat – Személyi és tárgyi feltételek optimális kihasználása – Közös képzési kínálat (Program és modul szintű - modultérkép)

7 Fejlesztési területek II. II. alkalom: – Együttműködés szerződéses keretei (együttműködések tipikus formái, feladatok és feladatmegosztás, együttműködés szabályai, kockázatok és a kockázatokra adható válaszok) – Képzési kalkuláció, képzési költségek meghatározása (Költségkategóriák, költség szintek, eredmény felosztás, bevétel alapú és kiadás alapú tervezés)

8 Együttműködési modell Sarokpontok I. Kik az együttműködés szereplői: – Szakképzés szervezési társaság/ok – Intézmény fenntartók, felsőoktatási intézmények – TISZK – központi képzőhely (önálló jogi személyiség) – Intézmények – Oktatók, tanárok, szakemberek

9 Együttműködési modell Sarokpontok II. • Hatékonyság – „központosítás” mértéke és ára – Minden feladatot a kapcsolódó felelősséggel arra a szintre kell telepíteni, ahol a feladat elvégzéséhez szükséges kompetencia rendelkezésre áll • Szakmai/felnőttképzési szolgáltató központ – Szolgáltat az intézményeknek, együttműködik, önállóan is indít képzéseket

10

11 A tervezett fejlesztési projektek • Több modulból álló, szakképzésre felkészítő, felzárkóztató program kidolgozása, a hozzá kapcsolódó tananyagfejlesztéssel és pedagógus továbbképzési program kidolgozásával; • Szakmacsoportonként egy – egy felnőttképzési program, tananyagok (önálló tanulásra alkalmas e-learning tananyagok is), modulzáró vizsgák, vizsga feladatok kidolgozása.

12 A tervezett fejlesztési projektek II. • Felnőttképzési szolgáltatások fejlesztése – Képzési igényfelmérés, képzés tervezése – Önálló tanulás támogatása távoktatási eszközökkel – Életpálya építés és profiling • Informatikai támogatás – Adatbázisok – modultérkép, személyi és tárgyi feltételek – kapacitás kihasználásra is, tananyagok nyilvántartása, ügyféladatbázis, programnyilvántartás – Felnőttképzési adminisztráció informatikai támogatása. • Szakmai és üzleti nyelvoktatás – főként munkaadók, munkavállalók számára – feltételrendszerének megteremtése

13 TISZK-ek közötti együttműködés – Nagy erőforrás igényű fejlesztési feladatokban közös teherviselés, közös pályázatok. – Képzési programok, képzési tartalmak, tananyagok megosztása. – Külföldi/nemzetközi kapcsolatépítés, csereprogramok, mobilitási programok közös megszervezése, közös partnerkeresés. – Szervezeti működéssel, finanszírozással, ügyvitellel, minőségbiztosítással kapcsolatos tapasztalatok, tudás megosztása. – ….

14 Kihívások és lehetséges megoldások

15 Tudatos információgyűjtés és kezelés • Kihívás A társult intézmények felületes ismeretekkel rendelkeznek egymásról, nem ismerik egymás adottságait, lehetőségeit és szándékait, céljait. • Lehetséges megoldás Stratégiai területekre irányított adatgyűjtés, adatok, és információk strukturált kezelése, hatékony megosztása – informatikai rendszer, adatbázisok.

16 Projekt alapú működés • Kihívás Nem alakultak ki a szakmai, fejlesztési, szolgáltatási együttműködések keretei, nem rögzítettek közös tevékenységek játékszabályai • Lehetséges megoldás Projektalapú működés, projektszabályozás, projekttervezés, projektfinanszírozás, projekt alapú forrásbevonás.

17 Intézményi/szervezeti és személyes érdekek érvényesítése • Kihívás Nem garantált az intézményi/szervezeti és személyes érdekek érvényesülése. • Lehetséges megoldás Kiemelt fontosságú együttműködési területekre intézmény- TISZK/TISZK - TISZK megállapodások, szerződések – egyéni, szervezeti érdekek figyelembe vételével.

18 Kapcsolati tőke közös hasznosítása • Kihívás Nem alakultak ki az intézmények/szervezetek, munkatársak kapcsolati tőkéjével való „közös gazdálkodás” szabályai. • Lehetséges megoldás Egyes területeken közös PR-marketing tevékenyég, üzletszerzés ellentételezése, intézményi kapcsolattartók TISZK-es alkalmazása.

19 Önkéntesség • Kihívás Nincs valós szándék a tényleges hálózatos működésre – vagy nem elég erősek a kényszerítő körülmények? • Lehetséges megoldás Önkéntességi és érdek alapon történő döntés az együttműködésről, vagy a távolmaradásról. Nem kötelező mindenkinek.

20 Együttműködés költségei, kritikus tömeg • Kihívás Nehezen finanszírozhatók a tényleges együttműködések költségei. • Lehetséges megoldás Intézkedési tervek, fejlesztési tervek, fejlesztési költségek meghatározása. Szolgáltatások közös kalkulációs alapjainak megteremtése. Költség – haszon elemzés. Kritikus tömeg elérése.

21 Igényeken és adottságokon alapuló szolgáltatás fejlesztés • Kihívás Nincs meghatározott, felmért, azonosított piaci igény a társulás szintjén, ami együttes fejlesztésre, tényleges együttműködésre ösztönözne. • Lehetséges megoldás Közös tervezés (tervezgetés), képzési igényfelmérés eljárásainak meghatározása, franchise típusú együttműködés.

22 Kihívások, problémák 1.A társult intézmények felületes ismeretekkel rendelkeznek egymásról, nem ismerik egymás adottságait, lehetőségeit, szándékait, céljait. 2.Nem alakultak ki a szakmai, fejlesztési, szolgáltatási együttműködések keretei, nem rögzítettek közös tevékenységek játékszabályai. 3.Nem garantált az intézményi, és a személyes érdekek érvényesülése. 4.Nem alakultak ki az intézmények, munkatársak kapcsolati tőkéjével való „közös gazdálkodás” szabályai 5.Nincs valós szándék a tényleges hálózatos működésre – vagy nem elég erősek a kényszerítő körülmények? 6.Nehezen finanszírozhatók a tényleges együttműködések költségei. 7.Nincs meghatározott, felmért, azonosított piaci igény a társulás szintjén, ami együttes fejlesztésre, tényleges együttműködésre ösztönözne.

23 Köszönöm a figyelmet! Bertalan Tamás bertalan.tamas@observans.hu