Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép

Az előadások a következő témára: "Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép"— Előadás másolata:

1 Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép
Sásdi Kistérség Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép

2 A nélkülöző gyermekek…
Egy gyermek akkor tekinthető „nélkülözőnek", ha kettő vagy több tényező nem érvényesül rá a 14 alapvető szükségletet tartalmazó listáról UNICEF). Ez a lista, amely alapján az ún. „gyermeknélkülözési” indexet összeállították, a következő: napi háromszori étkezés legalább naponta egyszer hús vagy hal, vagy ezek vegetáriánus megfelelője minden nap friss gyümölcs és zöldség a gyerek életkorának és értelmi szintjének megfelelő könyvek megléte (nem számítva a tankönyveket) eszközök a szabadban végezhető szabadidős tevékenységekhez (bicikli, görkorcsolya, labda, stb.) rendszeres szabadidős tevékenység (például úszás, hangszeren játszás, részvétel ifjúsági közösségekben, stb.) szobában használható játékok (legalább gyermekenként egy, beleértve az oktató játékokat, az építőkockákat, társasjátékokat vagy számítógépes játékokat)

3 A nélkülöző gyermekek…2
pénz az osztálykirándulásokon, és egyéb iskolai rendezvényeken való részvételhez csendes, megfelelő méretű és megvilágítású hely a házi feladat elkészítéséhez internet kapcsolat néhány új ruha (ne mind használt legyen) két pár megfelelő méretű cipő, ezek közül az egyik bármilyen időjárási viszonyok között viselhető a barátok időnkénti meghívásának lehetősége, azért, hogy a gyerek otthonában játszanak, és egyenek valamit a különleges események (például születésnap, névnap, vallási ünnepek) megünneplésének lehetősége

4 Kielégítetlen gyermek- szükségletek aránya a Sásdi kistérségben (%) *
Biológiai alapszükségletek (táplálkozás, ruházat) Nem jutott elég pénz ennivalóra 25,2 Rezsire 27,7 Gyógyszerek kiváltására 13,8 Orvosi költségekre 6,5 Közlekedésre 11,5 Hó végén pénzzavar 82,5 Nincs megtakarított pénz 84,2 Minőségi táplálkozás és iskoláztatás Iskolai, óvodai költségekre 6,8 Társas kapcsolatok Szórakozásra ,3 „Luxus” szükségletek Évente legalább egy hét üdülésre ,3 * Forrás: a 2011 évi nyári adatfelvétel

5 A Stratégia szerkezete
Helyzetelemzés A Gyerekesély Stratégia célja Az alapelvek érvényesülésének körülményei, fejlesztendő területek kistérségi szinten Hosszú távú célok, jövőkép a szükségletekből következő stratégiai beavatkozási/fejlesztési területeken Stratégiai és cselekvési terv 3 időtávban: most, 3 éven belül, 10 éven belül 3 fő területen: Forrástérkép A Stratégia társadalmasításának folyamata Javaslatok a további tervezési folyamathoz

6 … ez egyszerűen hangzik, de valójában nem az!
A Stratégia az elkészült dokumentum nem a kistérség gyerekesély stratégiája, hanem egy szakértői javaslat senki nem szakértőbb a helyieknél  tovább kell dolgozni vele: részekre bontani, elemezni, véleményezni, kiegészíteni, a cselekvési terveket tovább konkretizálni (személyi, intézményi felelősségi szintekig) El kell fogadtatni, ehhez meg kell ismerni és cselekvési lehetőséget kell adni, azt pedig el kell ismerni. … ez egyszerűen hangzik, de valójában nem az!

7 "Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm."
Mahatma Gandhi

8 Helyzetelemzés – gyerekes családok
a kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeket nevelő családok országos jövedelemátlagának átlag 90%-a. a kistérségben a 0-17 éves gyermekek 43%-a szegénységben él több mint fele, (56 %) hátrányos helyzetű és közel egyharmada (28%) halmozottan hátrányos helyzetű A szegénység esélye a legnagyobb a foglalkoztatott nélküli háztartásokban (73%), a romák között (58%), a sokgyermekes családokban (50%) valamint ott ahol egy szülő neveli a gyermekeket (84%). Legtöbb gyerekes foglalkoztatott nélküli háztartás: Bikal, Tékes, Ág, Mindszentgodisa, Kisvaszar, Gödre 2011-ben a családok 74%-a vélte magát szegénynek Kicsit kisebb szegénység, mint más, azonos mutatóval rendelkező kistérségben: preferenciák, szokások, jobb ellátások, szolgáltatások? – erre lehet építeni

9 Helyzetelemzés - a kistérség
van fejlődési, fejlesztési potenciál (pl. érdeklődés, akarat, együttműködés, uniós források racionális felhasználása, valódi értékteremtés, „húzóemberek”, civil szervezetek, stb.) kistelepülések fogyó népesség romák magas aránya: a kistérségben a roma gyermekek aránya 49%, (de stagnál, illetve csökken) szegregáció : Kisvaszar(91%), Kishajmás (87%) , Vázsnokon (88%) a roma arány, erősödik a települések közötti szegregációs folyamat: ott, ahol jelentősen növekedett a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az iskolában (Gödre), jelentősen alacsony lett az iskola kihasználtsági mutatója (Gödre, Mindszentgodisa), és nagyarányú a – zömben nem hátrányos - gyerekek elvándorlása más település iskoláiba. alacsony iskolai végzettség: az álláskeresők 10%-a 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik (2010), míg közel fele (46,4%) legfeljebb általános iskolai végzettségre tett szert alacsony vállalkozási potenciál, de vannak foglalkoztatók és szociális gazdaság kezdeményezések

10 Helyzetelemzés - intézmények
0-3 éves gyermekek számára kevés szolgáltatás viszonylag jó védőnői ellátás a gyermekintézménybe járók száma is stagnál, illetve csökken kompetencia-eredmények elmaradnak az országos átlagtól, de csökken a lemaradás a kompetencia-eredmények és a hátrányos helyzet nem feltétlenül függnek össze általános iskola után? családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatás létszáma elégtelen van „tartalék” a szakemberekben is

11 Stratégiai és cselekvési terv
különböző időtávokra 10 évre (hosszú táv), 3 évre (középtáv), 1 éven belül megkezdendők. mindenhez indikátor és felelős is van rendelve 3 kiemelt beavatkozási terület – helyi javaslat Korai képességgondozás Napközbeni ellátások Közoktatás A többi érintőlegesen

12 Korai képességgondozás
„Nem az lesz sikeres felnőtt, aki kisgyerekkorában már felnőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhetett.” (Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság)

13 1. Korai képességgondozás 1
új tudások a koragyermekkorról vs. elavult gondolkodás ebben a korban a beavatkozás valódi prevenciót jelentenek és jelentősen megkönnyítik a későbbi évek szolgáltatásait Színterei: védőnői munka családsegítő és gyermekjóléti szolgálat óvoda, bölcsőde családi napközi egységes óvoda-bölcsőde Biztos Kezdet baba-mama klubok alternatív gyermekellátás

14 1. Korai képességgondozás 2
Problémák: A gyermekek 1/3-a három éves korára elmarad a mozgásfejlődésben, Egyötöde alultáplált Egytizede túlsúlyos Szociális, értelmi, érzelmi fejlődés terén elmaradott 13-15% Célzás: Oroszló (gyerekszám + intézményhiány) Vásárosdombó, Gödre, Mindszentgodisa Biztos Kezdet van: Gerényes és van normatíva Ahol magas szegénységi kockázati kód, foglalkoztatott nélküli háztartások ahol a veszélyeztetett terhesség, csecsenők és kisdedek aránya igen magas: Gerényes 67%, Gödrén és az 1-es Sásd körzetben 40-45% Szegregálódó, gettósodó, nehezen megközelíthető települések

15 1. Korai képességgondozás 3
Legfontosabb feladatok: védőnői ellátás fejlesztése, tartós helyettesítések felszámolása, képzés, utazás segítése, adminisztrációs terhek csökkentése (segéderő) a terhességet és a koragyermekkort veszélyeztető tényezők felülvizsgálata és terv készítése a visszaszorítás lehetőségeire mérések, diagnosztizálás fejlesztése, összekapcsolása (orvos) a szociális veszélyeztetettségnek a védőnők nem tulajdonítanak megfelelő jelentőséget, vagy nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel ennek méréséhez és kezeléséhez – gyermekjóléti szolgálat, képzések, szakmaközi együttműködés, esetmegbeszélések Születés előtti és 0-3 éves kori szolgáltatások: rendszeres, szülőkre is irányuló, szakmaközi együttműködésben, kihelyezve Az óvodába való átmenet támogatása

16 Napközbeni ellátások 1 Közös jellemzők: Alkalmi, de rendszeres
a hozzáférés lehetőségét széles körben biztosítja, a gyerekek koronként változó szükségleteihez igazodik, széles korhatárú, helyi szükségletekhez rugalmasan alkalmazkodó, sokféle szakember együttműködésével valósul meg, Nem gyermekmegőrzés: a gyermekek gondozása, foglalkoztatása és fejlesztése, és lehetőleg étkeztetés SZÜNIDŐKBEN IS!

17 Napközbeni ellátások 2 Formái:
bölcsőde; hetes bölcsőde + időszakos gyermekfelügyelet, gyermekhotel családi napközi; házi gyermekfelügyelet; családi gyermekfelügyelet; alternatív napközbeni ellátások: a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott,  a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,  a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés.

18 Napközbeni ellátások 3 Formái óvoda;
bölcsőde-óvoda közös intézményben külön bölcsődei csoporttal bölcsődés korúak óvodai csoportban történő ellátása iskolai napközi; egész napos iskola; iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg tanulószoba; tanoda és tanodaszerű szolgáltatások, amelyek a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét segítő iskolán kívüli foglalkozását szolgálják; iskolaotthon

19 Napközbeni ellátások 4 Helyszínei
közösségi, művelődési vagy ifjúsági ház, IKSZT családsegítő és gyermekjóléti szolgálat iskola, óvoda, illetve ezek önálló helyisége játszóterek

20 Napközbeni ellátások 5 Hosszú távú célok
széles körben, szükséglet-arányosan épüljenek ki a a 0-14 (esetenként 18) éves korosztály számára, minden településen elérhetőnek kell lenniük, vagy helyben, vagy az érintett korosztály (és a szülők) utaztatásának megoldásával, a szolgáltatásokat a kistérségben már jól működő gyakorlatokra kell alapozni, meg kell valósítani az érintett szakmák együttműködését a tervezésben, a szolgáltatásnyújtásban és az értékelésben egyaránt, a folyamatba a szülőket is be kell vonni, biztosítani kell, hogy a szolgáltatásokat felkészült, korszerű tudással rendelkező szakemberek nyújtják, akik részt vesznek a jelzőrendszerben és a szakmaközi hálózatokban, a szolgáltatásokat egész évben, tehát szünidőben is biztosítani kell, a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett gyermekek megfelelő, legalább a településen való jelenlétükkel azonos arányban jussanak be a szolgáltatásokba

21 Közoktatás „A világot nem érdekli sem a hagyomány, sem a múltban kivívott hírnév, a gyenge teljesítményre nincs mentség, a szokások vagy a kialakult gyakorlat pedig senkit nem érdekel. A sikert azok az egyének és országok fogják kivívni, akik és amelyek gyorsan tudnak alkalmazkodni, akiknek nem szokásuk a siránkozás, és nyitottak a változásra.” McKinsey jelentés

22 Közoktatás A helyzet Mind a hátrányos, mind a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya nőtt az óvodákban A kistérség óvodáinak 89 százalékában az átlagos csoportlétszám meghaladja a 20 főt Alacsony kihasználtsági mutatók Az iskolákba beíratott gyermekek 58 százaléka hátrányos helyzetű, és 33 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű és 7,6 %-a SNI (3,3 százaléka tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő tanuló). Jelenleg nem ismert, hogy az iskolaérettségi vizsgálaton, mely részterületeken milyen mértékű lemaradás jellemzi általában a gyermekeket. Hiányos információk a DIFER-mérésről

23 Közoktatás iskolai férőhely-kihasználtság 66,7 százalékos
Az iskolákba beíratott gyermekek 58 százaléka hátrányos helyzetű, és 33 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű és 7,6 %-a SNI a tanulók 51,4 százaléka vesz részt valamilyen tanulást segítő oktatási formában. - napközbeni ellátások! A pedagógusok 9 százaléka, nem a tantárgy oktatásához előírt képesítéssel látja el feladatát. Az iskolák megközelítőleg egy negyedében teljes a szakos ellátottság. A részmunkaidős foglalkoztatással nem tudják javítani a szakos ellátottságot, és nem működik kistérségi helyettesítési rendszer. jelentősen csökkent az 1. képességszint alatt álló diákok aránya.

24 Közoktatás a szakiskolai képzésben részt vevőknél, átlag 11 százalékkal gyengébbek a kompetenciaeredmények, és 9 - szeres az 1. képességszintet el nem érő diákok aránya, a szakközépiskolai tanulókhoz képest. Pedagógiai szakszolgákat: a korai fejlesztés, gondozás; a fejlesztő felkészítés, a pályaválasztási tanácsadás általában nem érhető el a kistérségben.

25 Közoktatás Feladatok a férőhely-kapacitás racionalizálása, csoportlétszámok optimalizálása intézményesített oktatásirányítás, tanügy-igazgatás kistérségi oktatási minőségpolitika, mérő-, értékelő-, fejlesztő rendszer, pedagógiai tervezés az új jogszabályokhoz való alkalmazkodás spontán szegregáció mérséklése, megállítása óvoda-iskola átmenet támogatása erőforrás-növelés: pedagógiai segítők Szakmai hálózatok

26 Mi a közös? Nem félni, csinálni, előre menekülni
Együttműködés a tervezéstől a megvalósításig Helyzetelemzés, tervezés, mérés, értékelés, visszacsatolás Ösztönzés Fokozatosság

27 Hogyan tovább? Munkaanyagként használandó!
Tematizálás: a dokumentumokat szakterületre és településekre bontani Megvitatás, kiegészítés, pontosítás, javaslatok megfogalmazása más szakterületeknek: szakmai műhelyek, szakmaközi műhelyek, települési önkormányzat, gyerekbizottság, TKT Többszintű cselekvési tervek kidolgozása az első évre: tovább bontani a feladatokat, felelős, határidő Az előrehaladás folyamatos nyomon követése Helyi lakossággal megismertetni, megvitatni, kiegészíteni (módszereket ajánlottunk)

28 Szakembereknek  ‎" minden találkozás friss, izgalmas megismerni a másikat előítéletek, kategóriák nélkül, megtanulni hogyan látja ő a világot, hogyan értelmezi az élményeit. A legfontosabb kérdés számomra mindig az, hogy milyen körülmények között kellene lennem, miben kellene hinnem, ha pontosan úgy élnék, mint a páciensem. Oda kell találnom, ahol ő van. Az ő nyelvét kell megtanulnom, hogy ne legyen egyedül.„ Feldmár András