III. rész: Évszámok titkai

III. rész: Évszámok titkai
Szekeres Sándor Eltévedt időszámítás Az elmélet kialakítása során olyan történelmi adatokat, forrásokat, jelenségeket kellett keresni, amelyekre a hivatalosan elfogadott történelemírás nem talál elfogadható magyarázatot, vagy elutasítja, mint tényszerű forrás-anyagot. A mostohán kezelt középkori magyar krónikák - a hivatalosan el-fogadottól jelentősen eltérő évszámaival - szinte azonnal előtérbe kerültek. III. rész: Évszámok titkai

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai
A Bevezetőben leírtak alapján Kézai Simon évszámait az egykori pártus birodalom i.e. 247-ben kezdődött időszámításában kell értelmezni. A 700-as évszám Attila hunjainak Pannóniába jövetelének éve Kézai Simon művében, a 453 pedig Attila halálának éve a mai időszámításban. Folytatva a gondolatot, azt állítom, hogy a 700-as évszám valójában Attila halálát takarja! Ebben a részben elsődlegesen ezt az állítást kell bizonyítani.

A magyar középkori krónikák és szövegezésük
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A magyar középkori krónikák és szövegezésük Négy középkori szerző négy krónikáját hívom segítségül annak bizonyításában, hogy Kézai évszámai az arszakida időszámításból származnak, és Attila 700-ban halt meg. Az első Kézai Simon A hunok és magyarok viselt dolgai, a második Anonymus Magyarok krónikája, a harmadik Kálti Márk Képes Krónikája, és a negyedik a ma még kevésbé ismert, Vámbéry Ármin által Törökországból 1860-ban hazahozott, török nyelvre lefordított Tarih-i Üngürüsz, a Magyarok története.

A magyar középkori krónikák és szövegezésük A krónikákból egyetlen eredeti példány sem maradt fenn. A fellelt másolatokban lévő évszámok jelölései között szembetűnő különbség fedezhető fel. A dátumok megnevezései Anonymusnál és Káltinál, de még a törökből visszafordított Tarihi Üngürüsznél is szabatosak, egybehangzóak, míg Kézai Simon minden egyes évszámot más-más névvel vezet be. A Kézai-krónika másolatában megmaradtak az általa jelzett különböző (ős)forrásokból származó egyedi dátumozási formák, míg a többinél a későbbi kódexmásolók átfogalmazták az évszámok megnevezéseit.

Kézai-krónika évszámai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Kézai-krónika évszámai A Kézai-krónika évjegyzése három időszakra bontható: Az első az 1000 előtti évek, ahol három konkrét évszámot említ. A második az 1000 utáni évek, ahol kizárólag uralkodói évszámítás szerepel, összesen tizennégy. A harmadik a mű megírásának jelenéhez tartozó évek, ahol egy évszám szerepel, és azt a kor dátumozásának megfelelően írta le szerzője.

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Kézai-krónika évszámai Az év utáni évjegyzések felsorolása, csak a bemutatásként : Szent István … uralkodásának 46. esztendejében… Péter uralkodásának 3. esztendejében … Aba királyságának … 3. esztendejében … 11 esztendő …telt el András uralkodásának első esztendejéig. Péter uralkodott első és másod ízben hatodfél esztendeig, Aba pedig uralkodott 3 esztendeig. András … uralkodásának 12. esztendejében… … maga pedig elhala uralkodásának 15. esztendejében, Béla …uralkodott pedig 2 esztendeig s a 3.-ban múlt ki e világból Salamon után pedig Gyeics (I. Géza) uralkodék 3 esztendeig, László halálával pedig ... Kálmán uralkodék 18 esztendeig, Kálmán után .. Béla uralkodik 11 esztendeig … Béla után ... Gyeics (II. Géza) uralkodék 20 esztendeig, …ez után uralkodék István 11 esztendeig

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Kézai-krónika évszámai Négy, egy adott kezdőponttól számított évszámot említ, a következő elnevezésekkel: Az esztendő előtti évek: „Úr hétszázadik esztendejében” történt a hunok bevonulása, (700) „Jézus Krisztus születésének nyolcszázhetvenkettedik esztendejében „ jöttek Pannóniába a magyarok, (872) „Úr születésének kilencszázhatvanhetedik esztendejében” nemzette Gyeics vezér István királyunkat, (967) A krónika megírásának jelenéhez tartozó év: „Urunk születésének ezerkétszáznegyvenegyedik esztendejében” történt a tatárjárás, (1241)

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Kézai-krónika évszámai A krónika születésének idejében, a hétköznapi formában ’Urunk születésének’, a hivatalos okiratokban pedig az ’Urunk megtestesülésének’ alakban írták le a dátumokat, ahol az „Urunk” kifejezés Jézus Krisztus megnevezése volt. A Kézai évszámai közül a 967-es, István születési éve és a tatárjárás 1241-es évszáma a mai tudomány által is elfogadott számadatok. A másik kettő viszont eltér a jelenlegi évszámoktól, ahol a magyarok bejövetelét ra teszik. A korai hunok 375 körül jelentek meg, az Attilához köthető hunok pedig a 420-as év körül telepedtek be a Kárpát medencébe.

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Kézai-krónika évszámai Kézai krónikájában a kereszténység bevezetése előtti időszakból három, adott kezdőponttól számított évszámot említ, majd eltűnik ez a fajta évjegyzés és a továbbiakban a kora középkorban szokásos, nehezen követhető, uralkodótól uralkodóig történő évszámításban írja az éveket. A krónika megírásának ideje körül tér vissza a tatárjárás időpontjával. Az megkérdőjelezhető, hogy a korai időpontokat Kézai Simon illesztette volna be a Krisztus utáni időszámításba, vagy ha igen, akkor miért nem tette meg a krónika István utáni évszámaival, ami jóval egyszerűbb művelet lett volna. Szinte biztosra vehető, hogy valamennyi évszámát készen kapta az ősgesztákból, illetve az akkori közelmúlt leirataiból és változatlan formában jegyezte le gesztájában.

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Kézai-krónika évszámai István megkoronázása után a keresztény papság vette át a kultúra irányítását, közülük kerültek ki az írnokok, akik a széles körben elterjedt uralkodó időszámításban jegyezték fel az éveket. Ezzel magyarázható évek jegyzésében az ezredforduló után történt váltás. Ezek szerint ekkor, és még sokáig nem használták a Krisztus születésétől jegyzett időszámítást! István halála után a keresztény papság egyre erőszakosabban lépett fel a magyarság régi, pogány kultúrája ellen. A korabeli leírások beszámolnak róla, hogy István király uralkodása után, a pogány időkből származó történelmi forrásokat, eseményeket feljegyezték a keresztény írástudók, mielőtt megsemmisítették volna azokat. A másolatokat megtartották, illetve elküldték Rómába.

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Kézai-krónika évszámai Több kútfő megemlíti, hogy a magyaroknak a rovásírásuk mellett volt saját naptáruk, és feltételezhető, hogy volt valamilyen rendszerük az évek jegyzésére is. Természetesen nincs feljegyzés a magyarok - vagy az ide bejövő egyik nép - által használt időszámításnak kezdő időpontjáról, és nem is lehet, ha az ugyanaz, mint a mai. Az olyan, a mai érához nem illeszkedő évszámok árulkodhatnak erről mint a 700-as évszám. Fontos megjegyezni: nem azt kell bizonyítani, hogy a magyaroknak, vagy az ide bevonuló valamelyik népnek volt-e saját időszámítása, hanem azt, hogy a pártusok érája ismertté válhatott-e a keresztény világ területein.

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Kézai-krónika évszámai Kézai krónikájában a különböző dátumnevek és a sajátságos számok azt mutatják, hogy a szerző és az esetleges későbbi másoló sem módosította a forrásokból nyert információt. Az évszámokat az eredeti forrásokból (ősgesztákból) változatlanul átvett számadatoknak értelmezem, amelyek István megkoronázása előtti időkből származhatnak. Kézai hitelesnek fogadhatta el a forrásainak adatait és változtatás nélkül írta le, ezért a továbbiakban az ő gesztájának elnevezéseit és évszámait tekintem alapnak, amikor összehasonlítom a többi krónika dátumozásával.

Anonymus krónikája Többé-kevésbé egyet lehet érteni azzal, hogy a bizonytalan keltezésű geszta inkább irodalmi mű, mint hiteles történelmi forrás. Például kétséget ébreszt a Kárpát-medencébe történő bevonulás leírása. Gyakorlatilag végigharcoltatta az utat a teljes állatállománnyal, nőkkel, gyerekekkel és idősekkel együtt vonuló magyarsággal. Lovasnomád népként még Kijevet is megostromoltatja velük. Egy anakronizmus rejlik ’a vértezett harci ménjükön ülve pajzzsal meg lándzsával nagy tornát vívtak’ mondatában, amelyben saját korának harci játékait vetítette vissza a honfoglalás korába. Forrásairól is csak annyit tudunk, amit előbeszédjében állít: távol tartja magát a parasztok hamis meséitől vagy a regösök csácsogó énekétől és az iratok biztos előadásából, meg a történeti művek világos értelmezéséből építi fel könyvét. Nála Attila vezetésével jönnek ki Szkítiából, ami ellentmond a többi középkori krónikák adatainak és a ma elfogadott történetírásnak is A krónika dátumbevezetésének szabatossága, és az évszámok pontossága miatt fontos bemutatni.

Mottó: se vele, se nélküle?
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Anonymus krónikája Anonymus évszámai a következők: „Úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében” szállt ki Attila Szkítiából (451) ; „Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében” Ügyek….. feleségül vette…. (819); „Úr megtestesülésének nyolcszáznyolcvannegyedik esztendejében” jöttek ki Szkítiából. (884); „Úr megtestesülésének kilencszázharmadik esztendejében” Árpád vezér elküldvén seregeit…. (903); „Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében” Árpád vezér is elköltözött ebből a világból (907); Mai napig élénk vita tárgya Anonymus hitelessége. Nagyon késő került elő a bécsi udvarból, a történészek többsége megtagadja, de lépten-nyomon idézik, sőt a politika szobrot állított néki. Mottó: se vele, se nélküle?

A Képes Krónika évszámainak titka Kálti Márk Képes Krónikája kiemelt szerephez jut az elmélet igazolása során. A művet a bevezetője szerint 1358-ban kezdték el írni. A Képes Krónikában szereplő évszámok - Kézai számaihoz hasonlóan - szintén eltérnek a hivatalos történetírásban rögzített időpontoktól. Az eltérés mellett néhány egyéb évszám összege sem pontos. A következőkben kerül sor annak a bizonyítására, hogy a Kézainál szereplő 700-as évszám nem a hunok bejövetele, hanem Attila halálának éve.

A Képes Krónika évszámainak titka
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A Képes Krónika évszámainak titka A számtani pontatlanságok ellenére követhető egy logikai vonal: Ahol módosítják a régi kútfők dátum elnevezéseit, ott átszámítják az odatartozó évszámot is! Az elnevezés átírásának az „Úr” szó „Urunk” alakra átírt formáját kell érteni. A régi kútfők a Kézai ősgesztáit jelentik. Azoknál az időpontoknál, ahol átírták az „Urunk születésének” alakra, ott egy átszámolt évszám található.

Kálti Márk valamennyi évszáma az államalapításig:
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Kálti Márk valamennyi évszáma az államalapításig: Urunk születésének 373. esztendejében”… indultak a hunok Pannóniába Urunk születése után a 401. ,.. Pannóniába jövetele után pedig a 28. esztendőben,…. lett Attila király A cesumauri ütközettől Attila királyságáig egy év folyt el Uralkodott pedig Attila 43 esztendeig, a vezérséget bírta 5 esztendeig, élt 123 esztendeig,.. Attila meghalt pedig a magyarok Pannóniába jövetele után a 72. ,… Urunk születése után a 445. esztendőben… Urunk születésének 677. ,… Attila magyarok királya halálának 104. esztendejében,..jöttek másodszor a magyarok Tehát Urunk születésének 677. … Attila halálának pedig 100. esztendejében,..jöttek másodszor a magyarok Úr születésének 969. esztendejében,nemzette Szent István királyt Sarolttal,… Urunk születésének esztendejében … István király elfogá Gyula vezért …

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A Képes Krónika évszámainak titka A listából kitűnik, hogy szinte valamennyi évszám bevezetését az új alakban írták le (Urunk születésének), kivéve István születésénél, de ott nem írták át a születési dátumát sem. Mind alakban, mind értékben ugyanaz maradt, mint Kézai krónikájában. Továbbmenve: azt állítom, hogy a Kézainál szereplő másik két, ősgesztákból származó esemény évszáma is átkerült a Képes Krónikába (700 és 872), de megváltoztatva. A magyarok második bejövetele 677-re, Attila halála pedig 445-re került. A bizonyításra váró állítás, hogy a 700-as évszám Attila halálát jelenti, módosul, és elég azt bizonyítani, hogy a Kálti Márk 700-ból származtatta a 445-ös évszámot.

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A Képes Krónika évszámainak titka A Képes Krónikában már az István megkoronázása utáni évszámokat is átírják. Fontos mozzanat, hogy több másoló és festő dolgozott a művön, más volt a szerkesztő, a másoló és esetleg a festő is. A pontatlanságok azt sejtetik, hogy nem a másoló számolt, és/vagy nem hangolták össze munkájukat. Az is lehet, hogy a hibák egy későbbi átszámítás, átmásolás, kijavításnak szánt módosítás során keletkeztek Például a hunok korához tartozó egyes időtartamok kiszámításánál alaposan megkeveredtek Kálti Márk művének másolói, például Attila 123 éves életkora bizony eléggé valószerűtlen szám, még a mai korban is.

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A Képes Krónika évszámainak titka A bizonyítás során fontos szerephez jut az uralkodói évszámítás segédszáma, az egyiptomi eredetű indictio-ciklus. A továbblépés előtt egy rövid ismertető: A középkori időszámításban az indictión 15 éves ciklust értettek, amelynek éveit római I.–XV. sorszámmal látták el, de azt, hogy hányadik indictióról van szó, nem tüntették fel. Az uralkodói évszámítás nehezen követhető éveit egészítették ki az egykori adókivetési ciklusok sorszámaival.

Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A Képes Krónika évszámainak titka Következzen azoknak az évszámoknak az összehasonlítása, amelyeket Kézai és Kálti is egyaránt említ. Egyik a hunok bejövetele, avagy Attila halálának éve. a másik pedig a magyarok második bejövetelének éve. Krónikák A hunok bejövetele Attila halála Magyarok bejövetele Kézai Simon 700 872 Kálti Márk 455 677

Az I. számú kapcsolat a krónikák között
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Az I. számú kapcsolat a krónikák között Kézai évszámai a következőképpen alakulnak Attila halálának a Krisztus utáni időszámítás jelenlegi évszámához, 453-hoz viszonyítva: 700 – 453 = 247 év különbség; 872 – 700 = 172 év különbség; Ugyanígy Kálti Márk évszámai: = 232, + egy indictio ciklus (15 év) egyenlő 247 év; 872 – 677 = 195, mínusz egy indictio ciklus (15 év) egyenlő 180 év, ráadásul: 453 – 445 = = 172 év; Érdekes módon jön elő a 247-es szám, és feltehetőleg nem tudatosan történt a bevitele. Kálti krónikájának szerzői Kézai két évszámának különbségét több helyen is beépítették művükbe, és így hozták létre a látszólag zavaros időtartamaikat.

A II. számú kapcsolat a krónikák között
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A II. számú kapcsolat a krónikák között A hunok Pannóniába jövetele után 72 évvel hal meg Attila. Attila halálának 100. esztendejében jöttek másodszor a magyarok. Összeadva: = 172 Egy másik mondatban a 104-es szám szerepel a 677-es év mellett. Az ötös számú kapcsolat tárgyalásánál annak is meg lesz a párja.

A III. számú kapcsolat a krónikák között
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A III. számú kapcsolat a krónikák között A 172-es szám újra megjelenik a Képes Krónikában Attila uralkodásáról szóló mondat évszámaiban: A cesumauri ütközettől Attila királyságáig egy év folyt el, uralkodott pedig Attila negyvenhárom esztendeig, a vezérséget bírta öt esztendeig,élt százhuszonhárom esztendeig… Összeadva: = 172 Ez ugyan nem vezet el bennünket egy újabb bizonyítékhoz, csupán megerősíti, hogy ugyanazok a számok ismétlődnek a Képes Krónika oldalain, mint Kézainál. A hibákat valószínűleg a már kész szöveg módosítása során követhették el.

A IV. számú kapcsolat a krónikák között
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A IV. számú kapcsolat a krónikák között Bizonyító erejű megközelítése és olvasata a számok azonosságának a következő: Úgy módosították Kézai évszámait, hogy a 15 éves indictio-cikluson (adókörön) belüli sorszáma ugyanaz maradjon. A mai időszámításunk éveinek az indictio-cikluson belüli sorszámának kiszámításának szabálya a következő: …hozzá kell adni hármat az adott évszámhoz, majd el kell osztani 15 -el. A kapott egész számú maradék az évszám indictio sorszáma.

A IV. számú kapcsolat a krónikák között
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A IV. számú kapcsolat a krónikák között A Kézai : Kálti évszámpárok indictio számainak összehasonlítása: 1. Magyarok második bejövetele Pannóniába: 872 : 677 mindkettőnél indictione V. 2. A hunok Pannóniába jövetelének éve, illetve Attila halálának éve: 700 : 445 mindkettőnél indictione XIII.

…és kijelenthető, hogy a 700-as évszám Attila halálának éve,…
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Ezzel bizonyítást nyert a fejezet elején tett feltételezés, hogy a… …Képes Krónika szerzői Attila halálának 445-ös évét Kézai Simon forrásának 700-as évszámából származtatták… …és kijelenthető, hogy a 700-as évszám Attila halálának éve,… …Kézai évszámai pedig a pártus birodalom arszakida időszámításában értendők!!

Egy érdekes kapcsolat a krónikák között
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Egy érdekes kapcsolat a krónikák között Tóth Gyula a ’A magyar krónikák és a kitalált középkor’ című könyvében figyelemre méltó összefüggést talált Nagy Sándor i.e. 323-ban bekövetkezett halálakor induló évszámítás és a Képes Krónika évszámai között. A Képes Krónika készítői Kézai évszámaiból a szóban forgó 323-t kivonták, és a kapott adatokat megpróbálták beépíteni művükbe. Kézai-krónika évszámai és azok 323-al csökkentett számai: Események Kézainál i.e. 323-nál Hunok bejövetele 700 377 Magyarok bejövetele 872 549

549 – 445 = 104 A 104 és 68 összege pedig ismét 172.
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Egy érdekes kapcsolat a krónikák között A magyarok bejöveteléről szóló első mondatban 104 évvel Attila halála után jönnek be a Kárpát-medencébe. 549 – 445 = 104 Természetesen itt is találkozunk a 172 -es évszámkülönbséggel, hiszen mindkét Kézai-évszámból 323 lett kivonva. A 445 és 377 különbsége 68. A 104 és 68 összege pedig ismét 172. Ha a 104 -es szám csak egyszeri figyelmetlenségből elkövetett elírásból keletkezett, akkor nem szerepelne kétszer is hibás összeadásban. Kálti a kérdéses mondatban a magyarok bejövetelét 104 évvel írja Attila 445-ös halála után. Ugyanabban a mondatban évszámként mégsem 549-t, hanem 677-t ír.

Évszámok módosítása Az évszámok módosításának szándéka nyilvánvaló. Az évszámok kétféle visszahelyezése az időskálán bizonyítja, hogy Kálti Márk és társai rájöttek, hogy nem Krisztus születése szerinti időszámításban kell értelmezni, és megpróbálták átszámítani. A többféle műveletből arra lehet következtetni, hogy nem voltak tisztában az ősforrások évszámainak valódi eredetével, és különféle megoldással kísérleteztek. A 677-hez és a 445-höz indictio ciklusok segítségével, a többihez egyszerű kivonásokkal jutottak hozzá.

Évszámok módosítása Magának a visszadátumozásnak azonban lehet egy nagyon egyszerű, a kitalált középkor és az eltévedt időszámítás elméletein kívül eső oka is. A krónika írásának idején, 1358 körül vagyunk. Ekkorra már István megkoronázásának időpontja egy éles választóvonallá vált a kereszténység kora és az ősi pogány kor között. Valaki pedig rájött, hogy az évszámok forrásai a kereszténység felvétele előtti pogány időkből származnak, és logikusan „kikövetkeztette”, hogy az csak egy másik időszámításban íródhatott, mivel a „pogány” magyarok (vagy a hunok), akkor és ott, még nem ismerhették Jézust és tanításait. Így az általuk lejegyzett évszámok sem íródhattak a Krisztus születése szerinti időszámításban. Az információ, ami alapján észrevették a problémát, feltehetőleg örökre elveszett. Mára az ősforrások évszámai legtisztábban Kézai munkájában maradtak meg.

Következtetések A korábbi állítás, amely szerint Kézai 700-as évszáma Attila halálának évét takarja, Kálti Márk krónikájának évszámain keresztül bizonyított. 2. Az évszámok módosításának egyik oka, hogy a Kézai-számok az ősforrásokból erednek. 3. Kézai Simon és ősforrásainak évszámai az egykori Pártus Birodalom időszámításából származnak.

Kitérő a Tarih-i Üngürüsz krónikájához
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai Kitérő a Tarih-i Üngürüsz krónikájához A Tarihi Üngürüsz a magyar őstörténeti krónikák legutoljára előkerült darabja. A krónika több olyan új részt tartalmaz Attila és Árpád idejéből, amelyek a jelenleg ismert magyar krónikában nem találhatóak meg. Az egyik idézet arról beszél, hogy azonos nyelvű népeket találtak a Pannóniába bevonuló hunok (üngürüszök): „Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az országnak, és az ő nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén] beszélnek [az ottani népek].” Kálti Márk krónikájából már megismert évszámok köszönnek vissza a Tarihi Üngürüsz krónikájában. Az éveket Iszá (Jézus Krisztus) próféta születésétől számolja.

A Tarih-i Üngürüsz évszámai
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A Tarih-i Üngürüsz évszámai háromszázhetvenharmadik évében elindultak. (Pannóniába) (373); háromszáznyolcvanhetedik évben Atiluszt megkoronázták (387); háromszázkilencvenkilencedik évben …a helyet felépítették (399); Iszának négyszázkettedik évében Szolvin vidéke ellen indult (402); Atilusz király…életének a százhuszonnegyedik évét..elvénült (124); Atilusz király halála után háromszáz év elmúltával,… (300); Iszá őkegyességének hétszáznegyvenötödik esztendejében Szidijja padisahjától elbúcsúztak, (745); A Képes Krónikával azonos évszámok: A 373, hunok kijövetele Szkítiából; A 124, eredetileg 123, Attila rendkívüli életkora.; Attila halálának éve, ami = 445 -ben következett be;

Így az „eltévedt időszámítás” bizonyításában nincs perdöntő szerepe.
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A Tarih-i Üngürüsz évszámai Attila valószerűtlen életkorának jelenléte arra enged következtetni, hogy számainak egy része Kálti Márk Képes Krónikájából származik, mivel ott levezethető az eredete a 172-es számból, míg a Tarih-i Üngürüszben nem fedezhető fel hasonló kapcsolat. Így az „eltévedt időszámítás” bizonyításában nincs perdöntő szerepe. Az évszámok azonos bevezetései, illetve a pártus birodalomhoz fűződő áttételes kapcsolata viszont megerősíti azt.

A pártusok birodalmáról
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A pártusok birodalmáról A pártus birodalom az időszámítás előtt 247-től időszámítás után 228-ig létezett a mai Türkmenisztán és Irán területén, a Turáni-alföld közelében. A mai magyarságnak így már bizonyára ismerős. A „turáni átok” kifejezést a széthúzás szinonimájaként szokás emlegetni. A birodalom első dinasztiaalapító királyuk, Nagy Arszak trónra kerülésével jött létre. Az arszakidák dinasztiája körülbelül harminc királyt adott a birodalomnak. Idővel a második legnagyobb ókori hatalomnak nőtte ki magát a római birodalom mellett. Róma egyetlen katonai ellenfele, amelyet soha nem tudott meghódítani.

A pártusok időszámításának neve
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A pártusok időszámításának neve Az időszámításokat általában saját elnevezéssel és jelzéssel szokás megkülönböztetni, pl. a rómainak „ab urbe condita” azaz „a város alapításától” (A.U.C.), a bizáncit „a világ teremtésétől” kifejezéssel jelölték, egyrészt hogy jelezze az évszámként történő olvasatát, másrészt hogy megadja az éra nevét. Az arszakida időszámítást a pártus birodalom megszületésétől számították. Az időskálához tartozó éveket vagy a birodalom éveiként, vagy I. Arszak uralkodóvá válásától számolt évekként jelölhették.

A pártusok időszámításának neve
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A pártusok időszámításának neve Példa az első változatra: …birodalom / ország keletkezésének, születésének 100. évében, vagy a …birodalom / ország 100. évében... _______________________________________________________________ Példa a második változatra: Úr / Urunk születésének 100. évében, vagy az Úr / Úrnak / Urunk 100. évében... Kézai ősforrásokból származó évszámainak szövegezése: Úrnak 700. évében… (hunok bejövetele) Úr születésének 967. évében… (István születése) Kézai bevezetései szinte betűről betűre egyeznek a feltételezett második változat példáival.

A Krisztus születésétől számolt 872. évnek…
Szekeres Sándor: Eltévedt időszámítás III. Évszámok titkai A pártusok időszámításának neve A magyarok bejövetelének 872-es évszáma ‘Jézus Krisztus születésének’ szöveggel lett indítva, ami a „pogány” időkből származó eredeti forrásban vagy olvashatatlan volt, vagy nem is szerepelt, és a forrás Szent István korabeli másolója rögtönzött. Azt a bevezetést írta az évszám elé, amilyen időszámításban jegyzett évnek vélte a 872-es évszámot! A Krisztus születésétől számolt 872. évnek…

Akármelyik kifejezéssel is illették az időszámításukat a pártusok, vagy a Kárpát-medencei népek (Úrnak vagy uradalomnak / Urunak vagy uruszágnak), tévedés, félreértés következtében, Kézai krónikáját alapul véve, latinul az „Anno Domini”, magyarul az „Úr … esztendejében” nevet kapta. Tovább A fantomkor című bemutatóhoz Visszalépés az elmélet honlapjára © : Szekeres Sándor 2009

III. rész: Évszámok titkai

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "III. rész: Évszámok titkai"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

III. rész: Évszámok titkai

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "III. rész: Évszámok titkai"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés