A Nemzeti Színház igazgatói pályázata

Az előadások a következő témára: "A Nemzeti Színház igazgatói pályázata"— Előadás másolata:

1 A Nemzeti Színház igazgatói pályázata
Készítette: dr. Németh Antal ,,Klasszikus-konzervatív értékeket tükröző, közvetítőeszközeiben modern, nemzeti népszínház.”

2 Bevezető gondolatok: lezárult egy ötéves ciklus 1935 – a misszió
Május 31-én Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezett ki engem a Nemzeti Színház igazgatójának. Új irányokat kellett megfogalmaznom, új szakmai, esztétikai és morális célokat kellett kijelölnöm önmagam és a színház számára. Szeptember 2-án évadnyitó társulati ülésen álltam ki először a társulat elé, itt mondtam el „színházi credomat”. Első híres rendezésem Ujházy György Missa Sollemnis című liturgikus drámája volt, amit a Pázmány Péter Tudományegyetem fennállásának 300. évfordulója alkalmából vittem színre. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter

3 1936 – Európára nyíló ablak Ronin jelmez
Pályám során törekedtem arra, hogy magam rendezzem az előadásokat, ezáltal egyértelműen el tudtam fogadtatni a megszokottól eltérő elképzeléseimet. Már ekkor éreztem, hogy sikerült létrehoznom egy modern színházat, tele élettel, élménnyel. Ez év őszén Társulatunk meghívást kapott Bécsbe, ahol Kállay Miklós A roninok kincse című színdarabjával léptünk színre, nagy sikerrel. Ugyanilyen fogadtatása volt Münchenben és Hamburgban is. Ronin jelmez

4 Az ember tragédiája és a Kék róka címlapja
1937 – a centenárium éve A centenáriumi rendezvénysorozat pályafutásom legemlékezetesebb eseménye volt. Az 1937/38-as jubileumi évadban a Nemzeti Színház színpadán az elmúlt 100 esztendő legjelentősebb és legsikeresebb drámáit játszották. A teljesség igénye nélkül: - Madách Imre: Az ember tragédiája - Herczeg Ferenc: Kék róka - Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése - Ruzicska József – Csery Péter: Béla futása - Nyírő József: Jézusfaragó ember - Bibó Lajos: Eszter Az ember tragédiája és a Kék róka címlapja

5 1938 – az élet működése Próbáltam a politikától elválasztani a színházat. Augusztusban lépett életbe a Színházművészeti és Filmművészeti Kamara felállításáról szóló 6.090/1938. M.E. számú rendelet, ami ellen erőteljesen tiltakoztam. Lényegi célom: az egymás felé fordulás. Szerettem volna, hogy a Társulatunk büszke legyen magára. Ezért új magyar drámákat vittünk színre. Ilyen volt Német László VII. Gergely című darabja, valamint Tamási Áron Tündöklő Jeromos című műve. Az évadban összesen 35 színdarabot mutattam be, és ezzel párhuzamosan rendeződött az anyagi háttér, eltűntek a színpadról a kopott díszletek, a foltozott ruhák.

6 1939 – jól működő színházi gépezet
Karrierem felfelé ívelt. Februárban kérvényeztem a Kamarától, hogy szerződtetési és foglalkoztatási ügyekben kizárólag a mindenkori felelős igazgató dönthessen. Április 5-én pedig kormány-főtanácsossá neveztek ki. Az évad különösen gazdag volt új magyar színdarabokban: újabb Németh László- és Tamási Áron-drámákat mutattunk be. Májusban megrendezésre került a legmerészebb, egyben a legmodernebb Az ember tragédiája-feldolgozás. Az előadás dísztelen térben zajlott, csak egy végiglebegő szalagra felírt idézet segítette a nézőket abban, hogy felismerjék a történelmi színek változásait. Németh László A papucshős

7 Művészeti koncepcióm – a jövő képe
Miért pályázom újra? Úgy gondolom, folytatnom kell, amit elkezdtem. Mi a mértéke annak, hogy valami az esztétikai értéken túlmenően egy-egy nép, egy-egy nemzet számára értéket jelent-e vagy sem? Ez a mérték az, hogy valaki az alkotásában a színvonal mellett milyen módon fejezi ki a nemzeti lelket. A nemzet szempontjából csak az lehet értékes, ami az ő szellemi arcát mintázza meg a halhatatlanság számára.

8 Egy új színház eszménye
„Klasszikus–konzervatív értékeket tükröző, közvetítőeszközeiben modern, nemzeti népszínház.”Mi a tartalma, mi az eszmei magja a fenti, jelmondatszerű mottónak? A színház véleményformáló erő, ezért ragaszkodni szeretnék a hagyományokhoz, de közben újat is teremtek majd. Ars poeticám lényegi eleme a „magyar színházi nyelv” fejlesztése, a magyar kulturális megújulás, ugyanakkor a külföldi tradíciók befogadása. Az irodalmi értékek közvetítése mellett a szórakoztatást is középpontba fogom helyezni. Továbbra is célom az igazgatás mellett a friss szemléletű rendezés, a szakmai színvonal fenntartása, a kialakult szemléletmód folytatása. Fontos feladatom a Társulaton belüli pozitív kapcsolatok, a bizalom és a munkafegyelem fenntartása.

9 A jövő évad tervei A Kaland számozott példánya
Hagyományőrzés – Jókai Mór: Földönjáró csillagok, Madách Imre: Az ember tragédiája, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Kortárs magyar drámák – Márai Sándor: Kaland, Bókay János: Négy asszonyt szeretek, Zilahy Lajos: A házasságszédelgő Külföldi kitekintés – Ibsen: Peer Gynt, Ibsen: Nóra, Rostand: Cyrano de Bergerac, Szophoklész: Oidipusz király A Kaland számozott példánya

10 Összegzés és köszönetnyilvánítás
A Nemzeti Színház vezetését együttes munkával, az átöröklött művészi és szakmai színvonal megtartásával kívánom megvalósítani. Emellett néhány módosítást is végezve, a nemzeti besoroláshoz méltó irányokat is kijelölve. Ezúton köszönöm meg kollégáimnak, Társulatom tagjainak az eddigi együttműködést, illetve a pályázatom megírásához küldött bátorító szavakat!