A munkásság művelődési törekvései a a századforduló körüli években

Az előadások a következő témára: "A munkásság művelődési törekvései a a századforduló körüli években"— Előadás másolata:

1 A munkásság művelődési törekvései a a századforduló körüli években

2 Az első világháborút megelőző időszak
Az 1910, a legnagyobb és leghatékonyabb a munkások művelődése Az ezt megelőző időszak-> röpiratok, gyűlések

3 Miért van szükség a munkások művelődésére?
Mert számuk nő: 1901: fő 1904: fő 1907: fő Szükség van iskolarendszeren kívüli képzésükre

4 Művelődési mozgalmak Analfabetizmust felszámoló törekvések
Szakegyleti oktatás Szakszervezeti Tanács oktatásai Pártvezetőség által támogatott tanfolyamok Társadalomtudományok Szabad Iskolája(megközelíti az egyetemi színvonalat)

5 A munkás művelődés hátrányai 1.
A képzőhelyek nem rendelkeznek megfelelő feltételekkel Az előadások, nem épülnek egymásra-> csökken a hatékonyság Hallgatóság passzivitása, hamar feledésbe merülnek a hallottak Kisebb érdeklődés az elvont témák iránt Hamar abbahagyják a tanulást Megélhetési gondok Időhiány Munkakiesés

6 Elemi oktatás Század első évtizedében kiépül az elemi munkásoktatás hálózata Cél: az elemi iskolázás hiányának pótlása, Pl. magyar helyesírás, fogalmazás, számtan-mértan. Nagy a lemorzsolódás

7 A Magyar Társadalomtudományi Egyesület Szabadiskolája
század második fele: új szakasz 4 féléves, összefüggő ciklusok 1. félév: csillagászat, szociológia 2. félév: természettudományok, kapitalizmus története 3. félév:szerves világ törvényszerűségei, erkölcs 4. félév: biológia, vallástörténet

8 Társadalmi Tanulmányok Szabad Iskolája
Az iskola vezetője: Jászi Oszkár, a polgári radikális kör vezetője Az intézmény szociológiai beállítottságú Cél: tanulási lehetőség bárkinek Az intenzív műveltségi szint elérése a munkásoknak Művelt munkások nevelése

9 Társadalmi tanulmányok Szabad Iskolája
Szemléltetés: grafika, múzeumok Előadók: Ady Endre, Szabó Ervin Kedvezményes ár: 6 korona helyett csak 1 1906-ban Tudományos Egyesület lesz

10 Galileli- kör Tagjai egyetemisták, akik a radikálisok utánpótlásai Nincs működési engedély, Szabadgondolkodók fiókegylete Cél: a munkásifjúság körében kultúrmunka Előadások, szemináriumok Írásban közlik az előadásokat

11 Pártiskola Tagjai: tudatos szocialisták Új fegyver az osztályharcban
Új hatalmi eszköz Marxista tanok Időpont: délutánonként, amikor a szakszervezeti alkalmazottak is részt tudnak venni

12 Munkásművelődés- munkássajtó
Nagy szerep Feladata: regisztrálja a történéseket, programokat terjeszt Széles kör Munkások 10-12%- hoz eljut Pártlapok: Szocializmus, Népszava, szakmák lapjai Cél: a munkások helyzetének tisztázása, világnézet különbözősége

13 Művészeti- esztétikai nevelés
Szocialista törekvés Olcsó munkásszínpad Műkedvelő előadások Cél: agitáció, a művészet megkedveltetése Hézagpótló szerep: akik nehezen jutnának el ilyen helyekre, jegyárak

14 A munkásság irodalmi nevelése
Közkedveltek a ponyvaregények Világos Könyvtár Ideológiai könyvek Esténkét jönnek a tagok

15 Kitekintés A munkásság célja: szembeszállni a háborús propagandával
Népiskolák létrehozása Könyvtárak fejlesztése Zenepaloták múzeumok Tömegsportok, sporttelep Szakegyesületek keretében folynak az előadások Felolvasások:-> munkásság öntudatának ébrentartása Az általános műveltség növelése A munkásokra váró feladatok tudatosítása