A kétszintű érettségiről

Az előadások a következő témára: "A kétszintű érettségiről"— Előadás másolata:

1 A kétszintű érettségiről

2 A kétszintű érettségi vizsga rendszere
Munkaerőpiac Szakképzés Érettségi vizsga Középszint Középiskola Felsőoktatás Átszámítás Emelt szint A legfelkészültebbek számára Magasabb követelmények Külső vizsga Nyilvános és a középiskolában elsajátítható követelmények

3 Árnyaltabb és összevethető értékelés Nyitott vizsgarendszer
Alapelvek Árnyaltabb és összevethető értékelés Nyitott vizsgarendszer Az érettségi vizsgabizonyítvány megszerzése után is van lehetőség újabb vizsgák letételére A vizsgatárgyak új rendszere Új vizsgaformák Új vizsgafajták: előrehozott szintemelő kiegészítő ismétlő Új, standardizált értékelési módszerek Új minősítési rendszer

4 Vizsgatárgyak, felkészítés
Érettségi vizsgatárgyak Központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak Középszint: kötelező t. + 3 tantárgy Emelt szint: kötelező t. + 2 tantárgy létszámtól függetlenül Az iskola felkészítési kötelezettsége Az iskola pedagógiai programjában Középszint: legalább 138 óra Emelt szint: legalább 276 óra A felkészítés ideje

5 Milyen vizsgatárgyat választhat a diák?
A diák vizsgatárgyai Kötelező tárgyak Magyar, matematika, történelem, idegen nyelv Milyen vizsgatárgyat választhat a diák? Választott (választható) tárgyak Vizsgatárgy Független a felkészítés tényétől Független a felkészítés szintjétől Mindig az akkor érvényes vizsgakövetelmények szerint!

6 Jelentkezés a vizsgára
Mi a vizsga letételének (választásának) feltétele (a tanulói jogviszony alatt)? A vizsgatárgy helyi tantervben szereplő követelményeinek teljesítése Vizsgázhat A bizonyítványba bejegyzett megfelelő osztályzat(ok) A tanulói jogviszony után bármely vizsgatárgyból lehet vizsgázni. Idegen nyelvek esetében csak a Magyarországon középiskolában tanított nyelvekből. A felnőttoktatásban az esti-levelező munkarend szerint tanulók számára a 2009/2010. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában lesz kötelező az idegen nyelvi érettségi. Addig más tárgyat választhatnak.

7 Értékelés (1.) min.10% Írásbeli Szóbeli Tanár Részpontszámok
Írásbeli (vizsgarész) összpontszám Szóbeli (vizsgarész) összpontszám A vizsga összpontszáma Automatikus Automatikus A vizsga százalékos minősítése A vizsga érdemjegye

8 Értékelés (2.) A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Tehát ha valaki 150 pontból 124-et ér el, érettségi minősítése 82% (nem 82,6 vagy 83%).

9 Középfokú nyelvvizsgát ér (C) Alapfokú nyelvvizsgát ér (C)
Értékelés (3.) Átváltás % közép emelt osztályzat 80-100, 5 60-79, 4 40-59, 3 20-39, 2 0-19, 1 Középfokú nyelvvizsgát ér (C) 40 Alapfokú nyelvvizsgát ér (C) Az informatika 5-ös érettségi esetén csupán a regisztrációs díj befizetése mellett kiváltható az ECDL bizonyítvány.

10 Idegen nyelvi érettségi
Csak a Magyarországon középiskolában tanított idegen nyelvekből lehet vizsgázni. A Ktv. 30.§ (9) szerint vizsgázóknak lehetőségük van „A” vagy „B” típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget szerezni: Szóbeli vizsga + hallott szöveg értése „A” típusú Olvasott szöveg értése + íráskészség + nyelvhelyesség „B” típusú A középszintű idegen nyelvi vizsgákon az olvasott szöveg értése, az íráskészség, a nyelvhelyesség és hallott szöveg értése együttesen egy vizsgarésznek számít (írásbeli), ezért a 10%-os szabály az együttes eredményre vonatkozik. Emelt szinten marad az összesen öt vizsgarész, ezért a 10%-os szabály mind az ötre külön-külön vonatkozik.

11 OKTV eredmények - érettségi
Számukat a versenykiírás határozza meg. A döntőn részt vevő versenyzők Max. 30 fő Felmentés a vizsgatárgy választásának feltételei alól! Középszintű jeles, 100% Emelt szintű jeles, 100% Az adott vizsgatárgyból teljesítették az érettségi követelményeit. 15 fő Számukat a versenykiírás határozza meg.

12 A jogorvoslati lehetőségekről (1.)
A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére. (Az iskola tanulói saját iskolájukban tekinthetik meg mind az emelt, mind a középszintű vizsgadolgozataikat.)

13 A jogorvoslati lehetőségekről (2.)
A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen - jogszabálysértésre való hivatkozással - a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdésében szabályozott törvényességi kérelmet az igazgatónak nyújthatja be az országos vizsgaközpontnak címezve. Az igazgató a törvényességi kérelmet a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon kézbesítővel megküldi az országos vizsgaközpontnak. Az országos vizsgaközpont a törvényességi kérelem tárgyában - a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdése alapján három munkanapon belül - meghozott döntéséről, a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) - értesíti az igazgatót, aki arról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét. A tanuló, a szülő a törvényességi kérelem tárgyában hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre való hivatkozással.

14 Felvételi és érettségi (1.)
Az érettségi és a felsőoktatási jelentkezés két különböző dolog, ám a jelentkezési határidő azonos: 2006. február 15. A felsőoktatási jelentkezés sok esetben meghatározza, hogy a kötelező érettségi tárgyakon kívül, mely tárgyakból és milyen szinten kell - a sikeres továbbtanulás érdekében - érettségi vizsgát tenni. Az érettségi jelentkezésen a határidő után változtatni, módosítani nem lehet, így a jelentkezésben foglaltakat alaposan meg kell fontolni, és a végső adatokat - még a jelentkezés aláírása előtt - ajánlatos ellenőrizni. Információ: Felvételi – Felsőoktatási felvételi tájékoztató + Érettségi – Iskola

15 Felvételi és érettségi (2.)
Iskolai eredmények Érettségi eredmények Magyar*  Történelem Matematika Választott t. Id. nyelv. 2-2 jegy összege Átlageredmény „Felvételi” tárgyak %-os érettségi eredményei Átlagx2 és kerek. Hozott pontok 50 pont 10 pont 60 pont Szerzett pontok Többletpontok: nyelv 7 vagy 10 p (Összesen max. 20 p 2006-ban és 2007-ben) emelt szint 7 (14) p + … Maximum 24 többletpont vehető igénybe Felvételi pontszám 120+többletpontok

16 Felvételi és érettségi (3.)
Az emelt szintű vizsga utáni többletpont csak akkor jár, ha a szerzett pontot is az emelt szintű vizsga eredményéből számítják ki. Az iskolából „hozott” pontok beszámítása helyett választható a szerzett pontok duplázása is. (A hozott pont nem duplázható.) Egy nyelvből a többletpont csak egy jogcímen jár, vagy nyelvvizsga alapján, vagy emelt szintű vizsgaként. Ha a szerzett pontot egy tárgyból számítják, az emelt szintű vizsgáért 14 többletpont jár. Információ: Felvételi – Felsőoktatási felvételi tájékoztató + Érettségi – Iskola

17 A szintválasztás dilemmája
Középszint Emelt szint Szükséges Választható Várhatóan magasabb % Várhatóan alacsonyabb % Nincs többletpont 7 többletpont lehetséges Belső vizsga Külső vizsga Más pluszpontok? A választott szak „népszerűsége” Bizonyos szakokon a verseny akkora, hogy valószínűleg szükséges az emelt szintű vizsga még akkor is, ha az adott szakon azt nem írják elő.