Amit a felvételiről felvételiztetőként tudni kell

Az előadások a következő témára: "Amit a felvételiről felvételiztetőként tudni kell"— Előadás másolata:

1 Amit a felvételiről felvételiztetőként tudni kell
Nagyon figyelj! Gondolj arra, hogy rólad is lehetne szó, a te gyerekedről is lehetne szó! 2019. március 04. Lajos

2 Célok Szeressenek belénk Döntés
Befogadó iskola – mindenki iskolája: kinek nem vagyunk alkalmasak? Minden gyereknek megjár a teljes figyelem – tudod: te is lehetnél, a tiéd is lehetne…

3 Szerkezet 2 szakaszból áll
Egyéni beszélgetést lefolytató egyéni kisbizottság – itt kezd minden felvételiző Együttműködési képességet és szándékot vizsgáló csoportos kisbizottság – itt fejezi be minden felvételiző Tilos arról beszélni, hogy hányadik helyen jelölte a Kürtöt, ha ő maga kezd róla szólni, akkor se menjünk bele, a döntésnél ne vegyük figyelembe ezt az infót Titoktartás! Jegyzetek lapja

4 Kategóriák „Feltétlenül igen” (nagyon való a Kürt a felvételizőnek, megkapja a szóbeli maximális 33 pontját) „Igen” (való a Kürt a felvételizőnek, viszont nem kap pontot) „Nem” (nem vagyunk alkalmasak a felvételizőnek, nem kap pontot a szóbelire, nagyon kevesen szoktak a „nem” kategóriába kerülni)

5 Döntési rendszer az egyes napok során a kisbizottságokban
Diák / csoportnyi diák kimegy: a felvételi közben diszkréten készített jegyzeteket ki lehet egészíteni, lehet egymástól infót kérni – csak infót!!! Nap végéig semmiféle minősítést ne osszatok meg egymással Nap végén: mindenki egyénileg dönt (minden felvételizőnek ad egy pontot, 1-től 10-ig) – ekkor még mindig nincs megbeszélés Ezután a pontok ismertetése Ezután érvelési lehetőség – minden diák neve elhangzik - mindenki megszólal minden diákról (te is lehetnél, a tiéd is lehetne…) Ezután aki akarja, megváltoztathatja a döntését egyénileg A nap döntéseinek rögzítése

6 Döntési rendszer a felvételi végén a kisbizottságokban
Az utolsó nap végén, a nap zárását követően, mindenki átnézheti az összes döntését és módosíthat, ha akar A változtatott döntések ismertetése Érvelési lehetőség Ezután aki akarja, utoljára megváltoztathatja a döntéseit egyénileg A VÉGSŐ DÖNTÉS: a) lehetőleg konszenzussal b) az egyéni kisbizottságok 7 felvételizőnek adnak 33 pontot, néhány diáknak esetleg „nem” minősítést adnak c) a csoportos kisbizottságok 14 felvételizőnek adnak 33 pontot, néhány diáknak esetleg „nem” minősítést adnak d) mindenkit sorrendbe kell rakni e) az el nem jövők miatt a 7-14 fős kvóták módosulhatnak Diák munkatársainktól ekkor elköszönünk A plusz információk (testvér, munkatárs támogatottja) itt lesznek tudhatók - a kisbizottság felnőtt tagjai módosíthatják még a döntéseket

7 Döntési rendszer a felvételi végén a NAGY bizottságokban
A VÉGSŐ DÖNTÉS: 14 felvételiző kap 33 pontot (7 az egyik és 7 a másik egyéni kisbizottságból) Néhány felvételiző esetleg „nem” minősítést kap (lásd később) Mindenkit, aki nem 33 pontos, sorrendbe kell rakni „Munkatárs támogatottja” kategóriába ekkor lehet kerülni: ehhez a támogató munkatársnak személyesen kell megjelennie a NAGY bizottság előtt (lásd később) - EZT MEGELŐZŐEN TILOS BÁRMILYEN INFORMÁCIÓÁTADÁS! A testvérek a 14 fő felett kap(hat)nak 33 pontot NAGY bizottságonként ekkor kell kialakítani az SNI és BTMN kategóriába tartozó diákok sorrendjét: külön kell sorba állítani az SNI és külön a BTMN diákokat: ők a 14 főn belül számítanak, rendelkezésre álló kvótákat az FB tudatni fogja Lehetőleg nem mechanikusan, hanem megegyezéssel dönteni mindenben Az egyéni kisbizottságok azonos helyein álló felvételizők között a csoportos kisbizottsági helyezésük dönt Az egyes bizottságok egymástól nem tudnak helyeket elvenni, hiszen minden bizottság azonos számú felvételizőt látott, akik a lehető legazonosabb összetételben lettek az egyes bizottságokhoz beosztva

8 Feladatok a felvételi végén a NAGY bizottságokban
A „nem” kategóriába sorolt diákokról, illetve a 33 pontot nem kapott testvérekről, az okokat ismertetve, a NAGY bizottság az iskolavezetőnek és a pedagógiai vezetőnek beszámol. Az iskolavezető és a pedagógiai vezető bizottsági döntéssel való egyet nem értése esetén a NAGY bizottság újabb vitát követően újra dönt: megváltoztatja vagy fenntartja a döntését. A NAGY bizottság tagjai minden döntésüket bediktálják az előre elkészített dokumentumba, és papíron, valamennyi bizottsági tag aláírásával ellátva átadják a Felvételi Bizottságnak. Ha semmilyen kérdés nem merül fel ennek során, munkájuk lezárul. Egészen eddig a pontig a NAGY bizottság minden tagjának jelen kell lennie.

9 Specialitások Ha a nyolcadikos felvételiző egy jelenlegi vagy volt kürtös diák testvére, akkor ezt a tényt feltétlenül figyelembe kell venni. Ilyen diákot csak akkor utasíthatunk el, ha megnyilvánulásai, jelenléte kirívóan szélsőségesek, ha az együttműködésre való hajlandóság egyáltalán nem látszik. Minden más esetben automatikusan a szóbelin maximumot, 33 pontot kap. Ha a nyolcadikos felvételiző egy jelenlegi kolléga támogatottja, akkor ezt a tényt figyelembe lehet venni. Ahhoz, hogy egy diák a „támogatott” kategóriába kerüljön, egyrészt a kollégának előzetesen kell írnia egy rövid ajánlást, amelyet minden, az érintett diákot felvételiztető felnőtt megismer egy adott ponton, másrészt a NAGY bizottság végső döntésénél személyesen is meg kell jelennie (ez az adott ajánló felnőtt felelőssége), és ismertetnie kell, hogy milyen érvek alapján szeretné a „támogatott” kategóriába helyeztetni a diákot. A „támogatott” kategóriába való bekerülésről a teljes NAGY bizottság dönt. A „támogatott” kategóriába kerülő diák a szóbelin maximumot, 33 pontot kap.

10 Kommunikáció A szóbeli felvételi alkalmával kiosztott tájékoztató csomagban a szóbeli pontozási rendszere is benne lesz Ha a szóbelin „lepontozott” diák vagy szülője megkeresi az iskolát, az iskolavezető visszahívását ígérjük, ehhez felírjuk az érdeklődő nevét, elérhetőségét, a diák nevét. Az iskolavezető a fent leírtak alapján fog beszélni a jelentkezővel, (újra) ismerteti a rendszert Csak az iskolavezető kommunikál ezekkel a családokkal