A megerősítés keresése

Az előadások a következő témára: "A megerősítés keresése"— Előadás másolata:

1 A megerősítés keresése

2 A megerősítés keresése
Kérdőív: (3, 5) A megerősítés keresése heurisztika: általában megerősítő információkat keresünk, amikor el akarjuk dönteni, hogy igaz-e, amit gondolunk, és nem keresünk cáfoló adatokat. Előnyben részesítjük az igazolást a cáfolással szemben. A hiba abból adódik, hogy az igazolás sok helyzetben logikailag nem elegendő! Két pszichológiai erő működik itt: Gyakran tudat alatt eldöntjük, hogy mit gondolunk/ teszünk, mielőtt megtudnánk mondani, hogy miért gondoljuk/tesszük azt. (Racionalizáció) Szívesebben foglalkozunk azzal, amit kedvelünk, mint azzal, amit nem.

3 Példák a megerősítés keresése hibára
Megtetszik egy autó (egy döntés, álláspont, megoldás), utána megismerjük, és indokokat gyűjtünk, hogy miért lenne az jó nekünk. Szimpatikus a jelentkező, a beszállító, majd indokokat keresünk és találunk, hogy miért kell őt választani.

4 Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor a megerősítés keresése hibás döntéshez vezetett! Fogalmazza meg a problémát! Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban a megerősítés keresése hiba esete! Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás!

5 A megerősítés keresése hiba elkerülése
Tudatosan gondoljuk végig, milyen körülmények között derülhetne ki, hogy tévedünk? És keressünk cáfoló bizonyítékokat! Játsszuk az ördög ügyvédje szerepét! Érveljünk az álláspont/döntés ellen! Vagy kérjünk fel erre valakit! Legyünk őszinték a saját motívumainkkal kapcsolatban! Miért is akarom ezt csinálni/hinni?

6 Túlzott magabiztosság

7 Túlzott magabiztosság
Kérdőív: (6b), (14), (21) Túlzott magabiztosság: Hajlamosak vagyunk túlságosan megbízni az ítéleteinkben -- különösen ha közepesen nehéz vagy nagyon nehéz kérdésekről van szó! Még akkor is, amikor tudnunk kellene, hogy nem szabadna megbíznunk bennük. Ilyenkor feladjuk a kritikai hozzáállásunkat és a nyitottságunkat a cáfoló bizonyítékokra. Ismerős kérdések esetén nincs túlzott magabiztosság, néha még túlságosan is bizonytalanok vagyunk. Feltételezhető, hogy itt is a lehorgonyzás és igazítás heurisztika működik. Az első becsléstől nem távolodunk el eléggé a konfidencia-intervallum kijelölésénél. A túlzott magabiztosság nem tévesztendő össze az alaptalan optimizmussal! (Lásd később!)

8 Példák a túlzott magabiztosság hibára
Minden nem szűken szakmai vélekedésben, becslésben megjelenhet a hiba. Pl. biztosak vagyunk benne, hogy adott helyen nem érdemes szállodát nyitni, hogy az adott autómárka megbízhatatlan, hogy az adott kolléga követte el az indiszkréciót stb. Vigyázat! Minden döntésben vannak nem szakmai kérdések!

9 Feladat: Saját példa

10 A túlzott magabiztosság hiba elkerülése
Nézzük a szélsőséges értékeket először, hogy ne horgonyozzon le bennünket az első becslésünk! (Táblázat 2-3. oszlop!) Kérdőjelezzük meg a feltevésünket! Játsszuk az ördög ügyvédje szerepét! Próbáljunk minél többet megtudni a témáról!

11 Hozzáférhetőség

12 Hozzáférhetőség Kérdőív (4), (6a), (9), (18)
Hozzáférhetőség heurisztika: Gyakoribbnak ítéljük azokat az eseményeket, amelyekre könnyebben találunk példát az emlékezetünkben -- azért, mert élénkebbek az emlékek, mert a közelmúltban történtek az esetek, mert fontosak, feltűnőek, van rá szabályunk stb. Ez a mechanizmus általában segíti a jó döntést, hiszen a gyakoribb eseményekkel gyakrabban találkozunk, és így könnyebben találunk példát rá az emlékezetünkben. Hibához vezet, ha egy eseménynek a memóriánkban való hozzáférhetősége valami okból nem tükrözi az esemény gyakoriságát, irreleváns az esemény bekövetkezésének valószínűsége szempontjából. Bármi, ami a gyakoriságon kívül befolyásolja a hozzáférhetőséget, torzítani fogja a gyakoriság becslésünket!!!!

13 Példák hozzáférhetőség hibára
Ha a menedzser az év végi értékeléshez nem készít jegyzeteket, fejből csinálja, akkor az értékelésben nagyobb szerepet fognak játszani az élénk emlékek és az utolsó három hónap benyomásai. Csoporttagoknak a csoportteljesítményhez való saját hozzájárulásukra vonatkozó becslése (pl. Házastársak házimunkája, munkahelyi közösségek kölcsönös értékelése.) Hirdetések ismétlése A média események (madárinfluenza, terrorizmus, szerencsétlenségek, bűncselekmények, atomkatasztrófa stb.) veszélyesebbnek tűnnek, mint amilyenek. Személyes „statisztikák”: pl. egy autótípust megbízhatatlannak tartunk, mert emlékszünk, hogy a szomszédnak is ilyen van, és sokat bosszankodik vele. Előítéletek kialakulása (Lásd a lehorgonyzást is!)

14 Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor a hozzáférhetőség heurisztika hibás döntéshez vezetett! Fogalmazza meg a problémát! Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban a hozzáférhetőség hiba esete! Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás!

15 Mit tehetünk a hozzáférhetőség hibák ellen?
Feltesszük magunknak a kérdést: miért is könnyű felidézni bizonyos típusú esetet? Mert gyakori, vagy más oka van annak, hogy könnyen hozzáférünk ilyen esetekhez? Milyen adatok támasztanák alá, illetve cáfolhatnák a becslésünket? A hozzáférhetőség hiba számtalan komoly probléma forrása!

16 6-7. Házi Feladat: Saját példa
Mutasson be egy esetet, amikor a megerősítés keresése és egyet amikor a hozzáférhetőség hibás döntéshez vezetett! Fogalmazza meg a problémát! Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban a megerősítés keresése / a hozzáférhetőség hiba esete! Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás! A házi feladat terjedelme 1 oldal (feladatonként ½ oldal). 6-7. Házi Feladat: Saját példa

17 A probléma megfogalmazásából adódó torzítások

18 A probléma megfogalmazásából adód torzítások
Kérdőív: (15)-(16) A kérdés megfogalmazása befolyásolja kockázatvállalási hajlandóságunkat. Általában kerüljük a kockázatot, ha a problémát nyereség lehetőségeként fogalmazzák meg, és kockázatvállalók vagyunk, ha a problémát veszteség elkerülésének lehetőségeként fogalmazzák meg.

19 Példák a probléma megfogalmazásából adód torzításokra
Befektetések, előrejelzések, tervezés, hitelezés stb. kapcsán kockázatosabb lépésekre lehet rávenni minket, ha veszteség elkerülésének észleljük a problémát, mint ha nyereség lehetőségeként. Hasonló a helyzet, ha fenyegetés/jutalom van kilátásban. (pl. a juttatások csökkentésére kockázatvállalóan reagálnak az emberek, míg a nem növelésére nem.) A veszélyes helyzet további kockázatvállalásra ösztönöz! Veszélyhelyzetben hajlamosak vagyunk a kis valószínűséggel működő megoldást választani, még akkor is, ha az nagy valószínűséggel sokat ront a helyzeten. (Pl. elrontott előzés, vészhelyzetek kezelése, csak a val.t nézzük, nem a várhatóértéket)

20 Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor a probléma megfogalmazásából adódó torzítás hibás döntéshez vezetett! Fogalmazza meg a problémát! Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban a probléma megfogalmazásából adódó torzítás hiba esete! Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás!

21 A probléma megfogalmazásából adód torzítások elkerülése
Próbáljuk meg megfogalmazni a problémát az eredetivel ellentétes, de azzal logikailag egyenértékű formában, és e két megfogalmazást egyszerre figyelembe véve döntsünk!

22 Az elkötelezettség irracionális fokozódása

23 Az elkötelezettség irracionális fokozódása
Hajlamosak vagyunk olyan döntéseket hozni, amelyek igazolják, megerősítik korábbi döntéseinket, még akkor is, ha a korábbi döntés a megváltozott helyzet miatt már nem tűnik tarthatónak, vagy már a legelső is hibás volt. Valójában nem egyetlen döntés hibája, hanem egy rossz döntési sorozatról van szó! Abból adódik, hogy nem akarjuk beismerni, hogy (már) tarthatatlan a döntés. erőfeszítéseket kellett a döntés következtében tennünk, és nem akarjuk ezeket veszni hagyni.

24 Példák az elkötelezettség irracionális fokozódására
Banki hitelezés: a rossz adós gyakran kap újabb és újabb mentő hiteleket. Munkatársak megtartása: nehezebben küldjük el azt a munkatársat, akit mi vettünk fel. Hosszú, baljós, vagy akár teljesen kudarcba fulladt projekteket nehezen állítunk le, ha mi kezdeményeztük. Futunk az elsüllyedt költségek után.

25 Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor az elkötelezettség irracionális fokozódása hibás döntéshez vezetett! Fogalmazza meg a problémát! Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban a az elkötelezettség irracionális fokozódása hiba esete! Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás!

26 Az elkötelezettség irracionális fokozódásának elkerülése
Vállalati kultúra, amely nem támogatja a kudarckerülő magatartást: Megkülönbözteti a jó döntést és az eredményes döntést, megengedi a véletlent, és azt, hogy jó döntések is lehetnek eredménytelenek, és ezért néha szégyenkezés nélkül vissza lehet vonni őket. Adjuk át az ügyeket olyanoknak, akik nem vettek részt az eredeti döntésben! Tekintsük úgy, hogy az életünket minden nap újra elkezdjük!

27 Alaptalan optimizmus

28 Alaptalan optimizmus Kérdőív: (10)
Hajlamosak vagyunk magunkat, jövőnket, lehetőségeinket, saját csoportunkat a reálisnál jobb színben látni, pozitívabban értékelni. Különösen olyan esetekben, amikor nehezen ellenőrizhető a minősítés.

29 Példák az alaptalan optimizmusra
Saját nem mérhető készségeink megítélése: mindenki jobban vezet mint mások, mindenki jobb tanár, barát, kolléga, mint az átlag, mi jó emberismerők vagyunk stb.. Esélyeink megítélése: Velünk ez nem történhet meg! Mi tudunk vigyázni! Ez a másik mechanizmus, ami rendszerint az alapeloszlás figyelmen kívül hagyásával együtt jár. A magunkra vonatkozó leíró információ túlságosan rózsás képet fest. Kívülálló számára felelőtlen hitelfelvétel Nem tévesztendő össze a túlzott magabiztossággal! (Lásd korábban!) Idetartozik az ellenőrzés illúziója, és a véletlen elutasítása is. (Kérdőív: 11) Azt hisszük, hogy jóval a realitásokon túl is képesek vagyunk a világot befolyásolni. Pedig nem!

30 Feladat: Saját példa Mutasson be egy esetet, amikor az alaptalan optimizmus hibás döntéshez vezetett! Fogalmazza meg a problémát! Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban az alaptalan optimizmus hiba esete! Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás!

31 Az alaptalan optimizmus elkerülése
Amikor fontos kérdésről van szó, tekintsük magunkat úgy, mintha átlagosak lennénk! (Egészen addig, amíg megdönthetetlen bizonyítékkal nem rendelkezünk az ellenkezőjéről.) Vagyis alkalmazzuk magunkra is az alapeloszlást! Ha jobbnak ítéljük magunkat, tegyük fel magunknak a kérdést: hogyan derülhetne ki, hogy mégsem vagyunk jobbak? Volt már ilyen lehetőség, hogy kiderülhetett volna, de nem ez derült ki? Az alaptalan optimizmust erősíti a megerősítés keresése!

32 Utólagos bölcsesség

33 Utólagos bölcsesség hiba
Kérdőív: (7) Az utólagos bölcsesség hiba: Utólag eltúlozzuk, hogy mit tudtunk előtte. Utólag azt hisszük, hogy bölcsebbek voltunk előtte, mint amilyenek valójában voltunk az esemény előtt. (Nem arról van szó, hogy utólag bölcsebbek vagyunk! Ez természetes!) Miután kiderült, mi történt, gyakran túlértékeljük, hogy mennyire tartottuk valószínűnek az eseményt, hogy mit tudtunk az eseményről -- még annak bekövetkezése előtt. Azt állítjuk utólag, hogy előrelátható volt, ami történt. Miután megtudtuk hogyan vannak a dolgok, azt állítjuk, hogy már korábban is így gondoltuk.

34 Példák az utólagos bölcsesség hibára
„Nincs ebben semmi meglepő, semmi új!”– mondjuk, mikor valami szenzáció felbukkan, valami újdonság megjelenik. „Mindig is tudtam!”– mondjuk, miután tanulunk valami újat. (Példa: kérdőív kitöltése, egy hét múlva u.a. kérdőív részben a helyes válaszokkal, majd a saját korábbi válasz becslése.) A válság (sikertelen projekt, piaci kudarc, baleset stb.) után úgy látjuk, hogy mindez előre látható volt. (és mindenki látja, hogy mi és miért vezetett ide). A betegségben, öngyilkosságban elhunytak hozzátartozói, úgy érzik, látható volt, hogy mi fog következni, és nem tettek ellene semmit.

35 Az utólagos bölcsesség hiba következményei
Nehezen tanulunk, mert nem látjuk az infók súlyát, újszerűségét, fontosságát. Nem vagyunk képesek tárgyilagosan értékelni mások döntéseit! Attól még lehet jó egy döntés, hogy nem válik be! Ha valaki helyesen járt el, azaz minden értelmesen figyelembe veendő körülményt figyelembe vett, és helyesen okoskodott, akkor jó döntést hozott. De akkor is lehet, hogy nem jön be a döntése, mert a világ bizonytalan. Az utólagos előrelátás alapján azonban ilyenkor elmarasztaljuk, és azt állítjuk, hogy ha jó lett volna a döntése, akkor azt jósolta volna, ami bejött. Nehezen oktatunk, magyarázunk, mert nehezen tudjuk elképzelni, milyen az, amikor a másik nem tudja, amit mi már tudunk. A saját, már meglévő tudásunkat nem tudjuk figyelmen kívül hagyni. Táplálja az alaptalan optimizmust! Ha egy baleset után, utólag úgy hisszük, előre látható volt, mi fog történni, akkor azt hisszük, hogy legközelebb meg tudjuk akadályozni. „Majd vigyázunk.” Félre vezető tanulási mechanizmus!!!

36 Az utólagos bölcsesség hiba elkerülése
Jegyezzük föl a döntéseinket az esemény előtt, és később ennek fényében értékeljük őket! Vegyük tudomásul, hogy a világ sokszor kiszámíthatatlanul viselkedik, a véletlen nem szűrhető ki! Ezért különböztessük meg a jó döntést és az eredményes döntést! Az utólagos bölcsesség nem jelentkezik, ha rácsodálkozunk az eredményre, ha meglepődünk rajta! Alakítsuk ki a világra való rácsodálkozás képességét és szokását!

37 8. Házi Feladat: Saját példa
Mutasson be egy esetet, amikor az utólagos bölcsesség hibás döntéshez vezetett! Fogalmazza meg a problémát! Ismertesse az alkalmazott megoldási eljárást és az eredményt! A definíciót felhasználva mutassa meg, hogy valóban az utólagos bölcsesség hiba esete! Mutassa meg, mi lett volna a racionális eljárás! A házi feladat terjedelme ½ oldal.

38 A döntések javításának eszközei I.: tanulás

39 Tanulás Pusztán a tapasztalat nagyon ritkán segít,
mert nincs közvetlen, egyértelmű, világos visszajelzés. mert nem tudjuk, hogy mit rontottunk el. mert ezek a hibák többek között meg tudják akadályozni, hogy a gyakorlás által tanuljunk! Az alapos elvi megértés nélkülözhetetlen! Az elfogultságok csökkentése: a tárgyalt torzító mechanizmusok tudatosítása, megértése, (a belső ellenállás leküzdése!) felismerése, visszacsatolás és új rutinok kialakítása, begyakorlása.

40 Felismerés: Mikor, milyen hibákra figyeljünk?
Az információ gyűjtésénél: Véleményalkotásnál, ítéletalkotásnál: Az előrejelzésnél, becslésnél: A feltevések, álláspontok igazolásánál: Amikor azt gondoljuk, most helyesen járunk el:

41 A döntések javításának eszközei II.: lineáris modellek

42 Lineáris modellek Lineáris modell készíthető:
Gyakori, statisztikailag elemezhető mennyiségű hasonló döntésre, ami mind ugyanazokra a változókra épül. Szakértők döntési módszereit elemezve választjuk ki a változókat, és a szakértő döntéseit, illetve az utólagos beválást legjobban közelítő függvényekkel állítjuk elő belőlük a döntést. A lineáris modellek statisztikailag jobbak, mint a szakértők!

43 Példa Szívinfarktuson átesett betegek osztályozása a kórházi felvételnél: Az első 24 h-ban a systolés vérnyomás >91? → Nem→ Nagy kockázat Igen ↓ Életkora 62,5 év felett? → Nem → Kis kockázat Sinus tachycardia van? → Nincs → Kis kockázat Nagy kockázat Összesen három, könnyen hozzáférhető tényező, 19, hosszadalmas kivizsgálással kapott tényező helyett, és mégis jobb statisztikát ad, mint a szakértők! Amit lehet, automatizáljunk! Nincs hiba, elfogultság, véletlen hiba, elnézés stb.!

44 A döntések javításának eszközei III.: az intuitív döntés korrekciója

45 Az intuitív állásfoglalás / döntés korrekciója
Az állásfoglalás, a döntés elemzése (tárgy, döntéshozó, kontextus, input adatok stb.) A lehetséges torzító tényezők feltárása A logikai korrekciók meghatározása Korrekció Vagyis meghozzuk az ideiglenes döntést, majd a saját döntéshozatalunkra kívülről tekintünk rá, elemezzük és kritizáljuk a tanultak fényében. (Mint ahogyan a szakértőket is kalibráljuk.)

46 9. Házi feladat Írjon le egy információ gyűjtési / ítéletalkotási / becslési / igazolási feladatot (az egyik fajtát a négy közül), és vizsgálja meg Milyen heurisztikák működhettek és torzíthatták a feladat megoldását? Az egyes heurisztikák definícióját használva mutassa meg a torzító hatást!!!! Hogyan torzíthatták az eredményt? Milyen módon lehetne korrigálni az eredményt, hogy kiszűrjük, vagy ellensúlyozzuk a torzító hatásokat? Terjedelem: 1 oldal.

47 A döntések javításának eszközei IV
A döntések javításának eszközei IV.: módszeresség, racionális /korlátozottan racionális döntések

48 Racionalitás, korlátozott racionalitás
Racionalitás: a legjobb megoldást keressük a problémára (Ez költséges: idő, pénz, szellemi erőfeszítés stb.) Félreértett korlátozott racionalitás: az adott költség és kapacitás keretek között a lehető legjobb megoldást keressük. Optimalizálás az adott keretek között. Ez valójában még nagyobb feladat, mert az jelenti, hogy a legjobb megoldást keressük a probléma és a költségek figyelembevételével. Korlátozott racionalitás: nem a legjobb megoldást keressük, hanem csak kielégítő (elég jó, elfogadható) megoldást keresünk. Megadjuk, hogy milyen feltételt kielégítő megoldást tekintünk elég jónak, és arra a feltételre keressük a megoldást.

49 A kielégítő megoldás Különböző szabályok adhatók:
Vedd fel a kizáró feltételeket, és válaszd az első megoldást, amelyik nem ütközik ezekkel! Vedd fel a legfontosabb szempontot, és válaszd azt a megoldást, amelyik ebből a szempontból a legjobb! Válassz (racionálisan) azok közül, melyek egy szempontot teljesítenek (pl. könnyen elérhetők)! Stb.

50 A heurisztikus döntés javítása
A tárgyalt heurisztikus döntési hibák ellen használható a módszeresség: a racionális eljárás a fenti szabályokkal megválasztott korlátozottan racionális eljárás! A módszeresség sok esetben segít! De még a tejesen racionális eljárás (pl. táblázat) segítségével való döntés is feltételez heurisztikus inputokat!!!

51 Összefoglalás: Heurisztikák

52 A tárgyalt ítéletalkotási és döntési hibák I.
Az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása Hozzáférhetőség hiba Lehorgonyzás hiba A megerősítés keresése Túlzott magabiztosság A probléma megfogalmazásából adódó torzítások Utólagos bölcsesség Konjunktív és diszjunktív események valószínűségének torzítása

53 A tárgyalt ítéletalkotási és döntési hibák II.
Az elkötelezettség irracionális fokozódása Alaptalan optimizmus magunkkal és a csoportunkkal szemben Az ellenőrzés illúziója, a bizonytalanság elutasítása

54 Az öt legfontosabb Hozzáférhetőség A megerősítés keresése Lehorgonyzás
Az alapeloszlás figyelmen kívül hagyása Utólagos bölcsesség

55 A hibák Működnek együtt, egymást erősítve és külön-külön.
Csoportos döntés esetén gyakran felerősítik egymást. Viszonylag ártatlan hibából végzetes hiba lehet. Pl. a túlzott magabiztosság, az alaptalan optimizmus a csoportgondolkozás esetében. (Lásd csoportos döntések!)

56 A fejlődés módja Megértés
Felismerés: Egy hiba figyelése, felismerése egy hétig. Új rutinok begyakorlása: Az egyes hibáknál tanult elkerülési módok rutinná alakítása Saját döntésünk korrekciója (fontos esetekben): Az állásfoglalás, a döntés elemzése (tárgy, döntéshozó, kontextus, input adatok stb.) A lehetséges torzító tényezők feltárása A korrekciók meghatározása Korrekció Módszeres, racionális és korlátozottan racionális eljárások elsajátítása, és rutin szerű alkalmazása.