Zenélő állatok.

Az előadások a következő témára: "Zenélő állatok."— Előadás másolata:

1 Zenélő állatok

2 Megválaszolandó kérdések
Milyen állatokról „mondják” hogy zenélnek? Milyen hangot adnak ki? Mi az akusztikus kommunikáció szerepe?

3 Darwin; a zene az állatvilágból ered
Madarak füttye - különféle abszolút hangmagasságokban, - motivikus ismétlődésekkel, - ritmikus elrendezettséggel DE - a madarak füttyéből hiányzik a tudatosság, - nem áll mögötte esztétikai akarat, - nem gyönyörködtetésre készül.

4 A zenei elemek szerepe területvédelem (territórium) csoportkohézió
csoporttársak azonosítása szülő és kicsinye közti kommunikáció veszély jelzése (riasztás) párválasztás (szaporodás)

5 Valóban zene? Számos tudós véleménye szerint az állatok által kiadott zenei hangok pusztán meghatározott biológiai funkciókkal bírnak. Az állatok által kibocsátott hangokat vizsgáló tudósok úgy vélik, hogy számos élőlény - például az ember, a madarak és a bálnák - veleszületett zenei tudással rendelkezik; - „a bálnák és a madarak "dalai" ténylegesen zenék” „Zenének szigorúan ember alkotta hangsorokat tartunk, bár más dallamokban is örömét leli az ember, s így azt is zenének nevezi. A 60-as években hippik egész generációja fordította figyelmét a bálnák 'zenéjének' hallgatására .. az emberi fül számára ugyanis ez nagyszerű.”

6 „… teljesen nyitott kérdés, hogy az állatok úgy élik-e meg a zenét, mint ahogy mi. Mivel az állatok kognitív képességeit még nem ismerjük teljesen, zenei "műveiket" csak emberi füllel és érzelmekkel értékelhetjük.” Néhány faj által kiadott hang nemcsak kellemes, de ugyanolyan zenei elvek alapján van megkomponálva, mint az embereké; A bálnák olyan zenei elemeket - például a hasonló ritmust és dalszerkezetet - használnak fel, amelyek az ember alkotta zenében is megfigyelhetők. "Ezek mind azt bizonyítják, hogy a tengeri emlősök megrögzött zeneszerzők.„ A madárdalok is ritmusformákat követnek, és a madarak az emberi zenéhez hasonló hangnemben dalolnak. A madarak nemcsak hogy énekhangokat adnak ki, de hangsúlyoznak is, továbbá "ütőhangszerekkel" egészítik ki dalaikat.

7 történelem előtti ember alkotta kezdetleges furulyák;
Mozart újraírta zongoraversenyének utolsó tételét G-dúrban azért, hogy az egyezzen seregélyének hangnemével. történelem előtti ember alkotta kezdetleges furulyák; csontból készített hangszerek évvel ezelőtti barlanglakó őseink használták (a mai ember éve jelent meg)

8 Tücsök zene tücsök ciripelés Az állat szárnyain lévő recék összedörzsölése által képződik a cirpelés, melyet a szárny egyféle hangszórómembránként felerősít. Ezt fokozza és egyben irányított hangként továbbítja egy kisebbfajta tölcsér, melyet a kissé felemelt szárny és az állat potroha alkot. Csak a hím ad ki hangot, főleg azért, hogy a nőstényt magához hívja és udvaroljon, illetve, ha hím közelegne, akkor azt tájékoztassa arról, hogy ő rátermett legény. kabóca

9 Ha nőstény jön, a hívó ciripelés átalakul halkabb, lágyabb hangjelzéssé, de ha hím tücsök jő, akkor felerősödik. Ha ez nem elég az elrettentéshez, akkor a hím tücskök megvívnak egymással: előbb csápjaikkal, fejeikkel próbálják eltolni a másikat, bizonyítván, ki az erősebb. Ha ez nem elég, akkor bevetik a rágóikat és harapják is egymást. Az igazi ciripelési szezon tavasz végétől nyár elejéig tart. Ez a szaporodás időszaka: a nőstények egyik hangoskodó hímtől a másikig vándorolnak, többel is párzanak. A hangot – mivel fülük nincs – az első lábakon lévő hártyákkal fogják. Tízméteres távolságból pontosan azonosítani tudják a hang forrásának helyét. Egyes tücsökfajok ciripelése igen dallamos, ezért néhol kalickában, házi kedvencként tartották őket. Elsősorban kínai hagyomány, mely még ma is él.

10 Madárdal A madarak hangjelzései:
madarak éneke A madarak hangjelzései:   - Énekhangok: szaporodással összefüggő - A legtöbb fajnál csak a hímek énekelnek. - fajonként sajátos ének (utánzás is előfordul) - Hívóhangok - rövidek és egyszerűek - a társas viselkedés minden területét lefedik (riasztás, menekülés, kunyerálás) - minden madárnak sajátos hívójele van

11 Tanulás - egyes madaraknak veleszületett tulajdonsága az éneklés - másoknak szüleitől kell elsajátítaniuk ezt a képességet(tanulás) - egyes fajok vándorlásuk során több száz idegen madártól tanult dalt képesek memorizálni, s azt saját dallamaikkal keverve reprodukálni. Nyelvjárás - az ugyanahhoz a fajhoz tartozó madarak lakóhelyüktől függően különbözőképpen énekelnek - az egyéves madarak is kissé máshogy énekelnek, mint a kifejlett példányok - a párzási időszak előrehaladtával is változhat a repertoár

12 Pálmakakadu Ausztráliában élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken - állapította meg egy ausztrál kutatás. "A nagy füstszürke madár hímje vastag botokat tör le az ágakról az odvas fákhoz veri őket, hogy a nőstény figyelmét magára vonja" „.. az ütések szinte tökéletesen egyenlő időközönként követik egymást igen hosszú sorozatokban, mintha csak profi zenész dobolna„ A nyomon követett 18 hím pálmakakadu mindegyike saját stílusában dobolt. a dobos - pálmakakadu a beszélő szarka

13 Hosszúszárnyú bálna Évente minden hím hosszúszárnyú bálna újabb és újabb dallamot talál ki. Ezek közül egy bizonyos "number one" dallam válik sikeressé és elterjedté az összes bálna között. A bálnák évről-évre újabb melódiákat találnak ki, és ezekre emlékeznek is. bálnák éneke delfin beszéd

14 Számítógépes elemzések; egyes hangok (füttyök, csettintések) hierarchikusan követik egymást, majd egyre nagyobb ismétlődő szakaszok váltják egymást = Egyedi dallammintázatok ismétlésével hozzák létre a jellegzetes dallamokat A hosszúszárnyú bálnáknak meglepően kifinomult az emlékezőképességük, ugyanis a legbonyolultabb struktúrákra is képesek visszaemlékezni. Habár a kutatási eredmények nem bizonyítják a cetek nyelvének létezését, egyértelműnek tűnik, hogy a bálnák mondatokat használnak, csakúgy, mint mi, emberek.

15 A madárnak- Lajkó Félix