Vallási újítások 1. A rómaiak nem féltek attól, hogy felhígítják a római vallás rómaiságát idegen kultuszok, istenek befogadásával Az újjítások legsűrűbben.

Az előadások a következő témára: "Vallási újítások 1. A rómaiak nem féltek attól, hogy felhígítják a római vallás rómaiságát idegen kultuszok, istenek befogadásával Az újjítások legsűrűbben."— Előadás másolata:

1 Vallási újítások 1. A rómaiak nem féltek attól, hogy felhígítják a római vallás rómaiságát idegen kultuszok, istenek befogadásával Az újjítások legsűrűbben a hannibali háb. alatt történtek Nem pánik v. félelem az oka ennek A 2. században már többen voltak kritikusok a görög kultúrával szemben Az újításokat ált prodigiumok váltották ki, amire a tipikus válasz új kultusz v. isten bevezetése – a senatus vezető szerepét hangsúlyozza Livius a válaszokban a vallási krízis kezelésében

2 Vallási újítások 2. A Saturnalia ünnep reformja
A ver sacrum fogadalmának bevezetése A Iuno-kultusz erősödése is jellemző a háb. alatt << Astartéval azonosították, aki Karthágó fő istene. Nem evocalták, csak kibékítették (exorare) 207-ben felvonulás az Aventinusi Iuno-templomhoz (az „idegen Iunohoz” << Vei-ből jött), aki így Karthagó védőistenét reprezentálta Az Eryxi Venus kultuszának bevezetése: a Capitoliumon kapott templomot 217-ben a Trasimenus tónál zajlott ütközet után Magna Mater (Kybelé) bev.

3 Vallási újítások 3. Az Eryxi Venus és Magna Mater kultuszát egyaránt kacsolatba lehetett hozni a város alapításával, Aeneasszal, Trójával: ez segítette elfogadtatásukat, mivel így be lehetett úgy állítani, mintha nem lett volna forradalmi újítás bevezetésük, hanem a múlthoz való visszatérés (bár a trójai származás emlegetése a 2. század előtt nem kapott hangsúlyt) Hermaphroditák születésének prodigiuma miatti elhárító szertartások bev. Emberáldozat bevezetése – ilyen eddig nem volt: 2 görög és 2 gall élve eltemetése Róma központjában a Forum Boariumon 228-ban a gall betörés miatt, majd Cannae után, majd 113-ban egy újabb gall invázió miatt

4 Vallási újítások 4. Ezen alkalmak egybeesnek egy-egy Vesta szűz elleni perrel tisztaság elvesztése miatt (a Vesta papnők szűzessége az állam biztonságával állt összefüggésben) Nyilván ezek a perek is ugyanarra a gall veszélyre adott választ jelntik (a Vesta papnőket is eltemették – de őket a város szélén a campus sceleratuson: ezek nem rendes áldozatok voltak) Problémás, miért éppen 2 gall és 2 görög: nem volt olyan időszak, amikor e két nép egyszerre fenyegette volna Rómát – lehet, hogy ők a legfélelmetesebb ellenségnek számítottak, amikor a Sibylla könyvektől tanácsot kértek –kérdés, hogy miért maradtak 113-ban is a görögök, amikor már ők nem jelentettek fenyegetést

5 Polübiosz – Scipio 1. Polübiosz leírásai a római vallásról nagyon fontosak – a vallás fontos szerepet játszik nála Róma sikereinek magyarázatában (szemben a görögökkel, ahol sokkal kevébé élnek a vallási hagyományok) Szerinte a vallás eszköz az uralkodó elit kezében, amivel manipulálja és fegyelmezi a népet. A görögöknél a társ. rendet gyengítette meg a nép vallásosságának hanyatlása. Tehát feltételezi, hogy különbség van az elit és a nép valláshoz való viszonyában, vallási felfogásában.

6 Polübiosz – Scipio 2. (Császárkori íróknál Scipio Africanus Maior tudatosan utánozta Alexandroszt, pl. kígyó fogantatásánál: isteni származás) Az ő vallásossága egyértelmű szakítás a hagyománnyal Olyan gyakran látogatta Iup. templomát a Capitoliumon, hogy a templomi kutyák ismerték, nem ugattak Polübiosznak nem tetszett, hogy forrásaiban (talán a Scipio-család családi hagyományaiban) azt találta, hogy Scipiót álmok és kinyilatkoztatások segítették. Ezért azt állítja, hogy Scipio csak úgy állította be, mintha az istenek segítenék, valójában racionális számítások vitték sikerre. Görög elképzelés, hogy a szerencse elvesz az érdemből (?; de Scipionál nem is szerencséről, hanem isteni segítségről van szó) <> az 1. századi Rómában nem így: a felicitas is az istenektől jön, így a felix (pl. Sulla) érdemeit mutatja (hiszen jutalomképpen kapta, ezért fitogtatni érdemes)

7 (?) Kérdés, hogy Pol. miért vitatja el Scipionál az isteni segítséget, amikor az (más helyeken) a racionális döntést segítheti, azzal egy irányban hathat. Talán nem is vitatja el? Talán a tychéről is elárulhat vmit ez a hely, ill. az istenekről? Tényleg elvesz az érdemből az isteni segítség Pol szerint, vagy egyszerűen ő nem hitt az isteni segítségben? Helyet megnézni!!!

8 Polübiosz – Scipio 3. Spipio tényleg megelőzhette korát módszereiben, ambícióiban (és az isteni támogatás vindikálásában) – ezzel összevág, ahogyan ellenfelei támadták őt Pol. szerint az elit manipulál, a nép hiszékeny; de az általa adott példával ellentmond magának Pol: a magistratusok vallásosságát hozza példának: bízni lehet benne, hogy megtartják esküjüket Róma vallásossága Pol. korában vita tárgya volt (a 2. század közepére vonatkozó kevés forrás jelentős része vallási ügyekkel foglalkozik, és arra utal, hogy viták lehettek)

9 Papi collegiumok 1. A 2. század közepétől cooptatio helyett népgyűlési választás során egészültek ki a papi kollégiumok (a comitia tribután) >> pol. kérdés lett a tagságuk és tevékenységük (a pont. max-t már a 3. századtól népgyűlésen választják) A 2. század elején új papi collegium létrehozása (a 3 nagy mellett – pontifexek, augurok, decemvirek – ez lett a 4.: tekintély lett, melyhez tanácsért lehetett fordulni): triumviri (majd septemviri) epulones: a játékokkal kapcsolatos a feladatkörük, nevük az epulum Iovisra utal A játékokat az aedilisek szervezték – talán őket ellenőrizték a triumviri, és tanácsot adtak a szertartásokra vonatkozóan (Fontos játékok: Római, Plebeus, Ceres, Magna Mater, Apollo játékai)

10 Papi collegiumok 2. Livius tájékoztat a pontifexi, auguri collegiumok tagjairól + részben a decemvirekéről (3-2. században): megállapítható, hogy előkelő családok tartották kezükben az egyes collegiumokat; a vezető politikusok csaknem mindig betöltöttek papi hivatalokat is már fiatal koruktól (csak a kevésbé előkelők lesznek idősebb korban papok) ritka, hogy politikailag jelentéktelen személy legyen pap egy gens egy collegiumban csak egy helyet birtokol egy időben egy személy csak egy papi hivatalt tölt be

11 Papi collegiumok 3. >> megvalósul a hatalom- és felelelősség-megosztás, pedig a cooptatio lehetővé tette volna, hogy egy-egy gens (v. gensek csoportja) tartson kezében egy papi collegiumot A 2. században a haruspexeket is egységbe (de nem collegiumba) szervezték 60 taggal A 2. század közepén egy SC bátorítja az etruszk előkelő családokat a haruspexi mesterség fenntartására >> nő is a szerepük a 2. században: rendszeresek a válaszaik (szertarásokra vonatkozó javaslataik) prodigiumok kapcsán + próféciákat adnak ki

12 Politika és vallás A 2. század közepétő egyre jobban összefonódik pol. és vallás 145-ben próbálták meg először a cooptatio helyett a választást törvényessé tenni: C. Licinius törvényjavaslata - elutasítják (tudunk C. Laelius beszédéről, amiben ellenzi) Licinius talán a hagyományos elit ellen próbált támadást indítani, Laelius pedig védte (tudjuk, hogy Scipio Aemilianust támogatták a 130-as években az augurok – tehát talán őket védte Laelius) Lex Aelia Fufia 140 körül: obnunciatio biztosítása: az istenektől származó jelek bejelentése, amelyek megakadályozzák a népgyűlés tartását: a „populares” (néptribunusok) forradalmi intézkedései (törvényei) ellen (pontos tartalmát nem ismerjük a törvénynek)

13 Régi hagyományok felújítása 1.
Aemilius Paulus és Scipio Aemilianus (mindketten augurok voltak) és körük felújították a régi szertartásokat – pl. 149-ben játékok Disnek és Proserpinának, 149-ben Karthágó devotiója az alvilági isteneknek és a Karthágói Iuno evocatiója Hostilius Mancinus 137-ben békeszerződést köt a numantiaiakkal, miután seregét csapdába ejtették – a senatus nem ismerte el a szerződést: a fetiales kiszolgáltatták az ellenségnek a meztelen és megkötözött Mancinust – valószínűleg Aemilianus Scipio keze van ebben: ő elevenítette fel a régi eljárást – egyértelműen a Caudiumi szorosnál történt események (321) mintájára (v. esetleg a Caudiumi csata leírása született a Mancinusi események mintájára?)

14 Régi hagyományok felújítása 2.
Mindezek az eljárások a múltat veszik modellnek a jelenben történő cselekvéshez – az új vallási gyakorlatok beáramlása idején ellenhatásként jelentkezik a hagyományok felevenítése 139: az asztrológusok kiűzése Rómából, mivel csalók, csak a pénzért űzik mesterségüket (<< a jósoknak nagy a hatalmuk!)

15 Vallási hanyatlás? – 1. Az ókoriak hanyatlónak mutatták be a közt. végi vallást (pl. Horatius) >> ezért a modern felfogás: elhanyagolás + manipuláció (pol. célokra) + Varro azért írja művét, hogy megmentse a feledéstől a régi római vallási hagyományokat + Augustus csak 28-ban 82 templomot újíttatott fel <> a vallás központi szerepet játszik a kor írásaiban (fil. gondolkodásában is) A kevés értelmiségi által folytatott teoretikus vallási vita megváltoztatta a római vallás felfogását Cic. korára a korábbi időszak egyértelműnek tartott vallási előírásai vitatottá válnak, vitára adnak lehetőséget A korábbi időszakot Livius történetírásából (rendezett, rövid, kívülálló, tárgyilagos leírásaiból) ismerjük <> a Kr. e. 1. századot Cicero beszédeiből, leveleiből – de ő ennek a vitának részese volt A 3-2. században is lehettek hasonlóan heves vallási viták (pl. 189: a flamen Quirinalis helytartó akart lenni – a pont. max. ellenzi) (de a különböző műfaj és stílus nem magyaráz meg mindent)

16 58: Clodius törvénye: száműzik azokat, akik törvényes eljárás nélkül ítéltek halálra római polgárt >> Cic. száműzetésbe megy >> lerombolják a házát, helyén Libertasnak szentélyt szentelnek 57: visszahívják; a pontifexi collegium dönt: a hely Libertasnak szentelése a népgyűlés beleegyezése nélkül történt, ezért érvénytelen (a döntést a senatus is megerősíti) >> Cic. visszakapja földjét, és új házat épít Cic. beszéde fennmaradt, amit a collegium előtt mondott

17 Vallási hanyatlás? – 2. Az augustusi ideológia egyértelmű része a közelmúlt vallái hanyatlása és a meghirdetett megújulás A polgárháború pusztításait összekötötték (a régi gondolat alapján) az istenek elhanyagolásával + Augustus a sikerét a vallásosságával A templomépítések / -restaurációk fontos mutatói a vallásosságnak A régészet és a források vizsgálata azt mutatja, hogy a templomépítés és restauráció folyamatos az 1. században is A hadvezérek ugyanúgy építettek templomokat a zsákmányból, mint régen; pl. Pompeius 3 templomot: Hercules, Minerva, Venus Victrix Caesar forumának része: Venus Genetrix temploma + Marsnak tervezett

18 Vallási hanyatlás? – 3. Lehet, hogy csak azért beszélnek vallási hanyatlásról, mert pol. válság volt, és ennek a vallás elhanyagolásával kellett összefüggésben lennie v. egyszerűen túloztak Az 1. században nem történt soha olyan, hogy egy vallási szertartást v. egy papi collegium döntését nem vették figyelembe Az, hogy néhány papi tisztség, szertartás, hagyomány eltünt, inkább az élő, változó, alakuló, a körülményekhez igazodó vallás jele (((de ha volt erkölcsi válság, az nyilván összefüggött a vallás állapotával))) (az „elhanyagolás” értelmezés kérdése – lehet korszerűsítésnek, az új kölülményekhez való igazodásnak nevezni ugyanazt)

19 Vallási hanyatlás? – 4. Bibulus 59-ben Caesar tövény-javaslatait ellenezte (többek között: földosztás veteránoknak). Azt állította, hogy baljós jeleket látott (= obnunciatio; ill. ilyeneket fog megfigyelni – bizonytalan az értelem – lehet, hogy amikor Bibulus a támadások miatt a házába vonult vissza, onnan üzente, hogy az eget figyeli), melyek akadályozzák a törvényhozást (a logika: az istenek segítik Rómát >> a rossz törvényt ellenzik – persze arról különfélék a vélemények, hogy mi a rossz) A törvényeket elfogadta a népgyűlés, ennek ellenére meg lehetett volna a törvényeket emiatt támadni, de hivatalosan nem kérdezték meg az augurokat – a törvények érvényben maradtak (Caesar ekkor a pont. max.)

20 Vallási hanyatlás? – 5. Caesar törvényhozása vitatott lett, a vallási előírások semmibevételét nem fogadták el, tehát él a vallás Bibulus nem járt el szabályosan: személyesen kell bejelenteni az ég megfigyelését a népgyűlés megkezdése előtt a magistratusnak – nem pedig megüzenni. Consulsága nagy részében „az eget figyelte” (hogy megakadályozza a törvényhozást), de lehet, hogy nem kellett személyesen bejelenteni: nem tudjuk biztosan Elképesztő káoszt okozott volna a törvények visszahívása – ezért nem vették figyelembe Bibulus ellenkezését

21 Vallási hanyatlás? – 6. A hagyományos szabályok alkalmazása máskor is nehéz volt, pl. 62-ben P. Clodius Pulcher nőnek öltözve részt vett a Bona Dea ünnepen (Caesar házában volt az ünnep) >> újra megismételték a Vesta-papnők >> vizsgálatok: szentségtörés történt >> Caesar elvált Clodiust felmentik – Cic. szerint a bírák megvesztegetve Közbeszéd tárgya volt a szentségtörés, majdnem a karrierjébe került Clodiusnak – nem lehet a vallási szabályokat semmibe venni

22 Vallási hanyatlás? – 7. 87 és 11 között nem volt flamen Dialis (ez is a vallás elhanyagolásának tűnik), majd Augustus nevez ki újra, miután pont. max lett – ezzel büszkélkedik a vallás megújítójaként - talán senki nem akarta vállalni a tisztséggel járó korlátozásokat Caesar volt a kijelölt flamen Dialis 87-ben – de mielőtt hivatalba lépett volna Sulla visszatért, minden kinevezést hatálytalanított A szertartásokat, amik a flamen Dialis feladatai voltak, nem v. csak kevéssé hanyagolták el – Tacitus szerint a pontifexek végezték a feladatait ezekben az évtizedekben (a fl. Dialis a pontifexi collegium tagja >> így feladatait más is végezheti (?) <> egyébként úgy tudjuk, hogy a flameneknek saját, csak általuk végrehajtható feladataik voltak) Valószínűleg a korai időkben független a fl. Dialis, később egyre kevésbé az a pontifexi collegiumon belül, egyre inkább helyettesíthető lesz (talán a flamen Dialis személyének ideiglenes bizonytalansága miatt kezdte a feladatait a pontifexi coll. átvenni) Voltak, akiknek a tisztség nem, csak a szertartások számítottak Mások a vallás hanyatlását látták ennek az ősi papi tisztségnek a betöltetlenségében – polgárháború és „vallási hanyatlás” így függhetnek össze