EMH konferencia, Kecskemét, Gertheis Antal Városkutatás Kft.

Az előadások a következő témára: "EMH konferencia, Kecskemét, Gertheis Antal Városkutatás Kft."— Előadás másolata:

1 Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei
EMH konferencia, Kecskemét, Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával készült

2 A fenntartható városi mobilitás-tervezés Uniós szakpolitikai háttere
A fenntartható városi mobilitási tervek európai szinten is egyre nagyobb jelentőséget nyernek A városi mobilitás cselekvési terve (Európai Bizottság, 2009): a fenntartható városi mobilitási tervek elterjedésének ösztönzése Az Európai Unió Tanácsának véleménye (2010) 2011-es Fehér Könyv (2.3. pont. 31.: Városi mobilitási tervek) Városi mobilitási tervek esetleges kötelezővé tétele bizonyos méretű városok esetében (uniós iránymutatásoknak megfelelő tartalommal) A regionális fejlesztési és kohéziós alapok támogatásainak feltétele lehet a városi mobilitás fenntarthatóságának igazolása Európai támogatási keret létrehozása a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtásának segítésére A 2009-ben kiadott, A városi mobilitás cselekvési terve című dokumentumban az Európai Bizottság a fenntartható városi mobilitási tervek elterjedésének segítését javasolta útmutatók rendelkezésre bocsátásával, a jó példák megismertetésével, összehasonlító elemzésekkel és a városi közlekedési szakemberek továbbképzésével. Az uniós közlekedési miniszterek támogatják a fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozását. (ennek következménye ez a projekt, amely útmutatókkal, tájékoztató rendezvényekkel és képzésekkel segíti a módszer elterjedését) A városi mobilitás cselekvési tervére vonatkozó június 24-i véleményében az Európai Unió Tanácsa leszögezi, hogy „támogatja a városok és várostérségek fenntartható városi mobilitási terveinek kidolgozását […] és bátorítja a tervek kidolgozását segítő kezdeményezéseket, mint például a szakértői támogatást vagy az információcserét.” Az Európai Bizottság 2011 márciusában adta ki közlekedési Fehér könyvét „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” (COM(2011) 144 végleges) címmel. A Fehér könyv felveti az uniós iránymutatásoknak megfelelő nemzeti szabványokra épülő városi mobilitási tervek esetleges kötelezővé tételét bizonyos méretű városok esetében. Javasolja, hogy a regionális fejlesztési és kohéziós alapok forrásaihoz való hozzájutás feltétele legyen egy érvényes, független szerv által hitelesített tanúsítvány a városi közlekedés területén felmutatott teljesítményről és annak fenntarthatóságról. A Fehér könyv javasolja egy európai támogatási keret létrehozását is a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtása érdekében. Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

3 A fenntartható városi mobilitási terv módszertanának létrejötte
Meglévő európai gyakorlatok értékelése, összegzése az ELTIS+ program keretében Módszertani útmutató (guidebook) kidolgozása és elérhetővé tétele – A módszertan szemináriumokon való ismertetése valamennyi EU-tagországban A projekt magyarországi szakmai partnere a Városkutatás Kft. 2012. március 29. Szentendre: az SUMP tervezési módszertan bemutató konferenciája 2012: szakmai, gyakorlati szeminárium a tervezési módszertan részletesebb megismertetésére Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

4 A fenntartható városi mobilitási terv (SUMP)
Stratégiai terv, tervezési kultúra és gyakorlat, tervezési módszer A valós mobilitási igények kielégítése, az életminőség javítása a városban és környékén – „emberközpontú tervezés” A meglévő jó gyakorlatokra épül (nem egy újabb terv a meglévők mellé) Alapja az integráció (együttműködés), a részvétel (érintettek bevonása) és az értékelés SUMP Mit is jelent? A fenntartható városi mobilitási terv olyan stratégiai terv, amely a jelenlegi tervezési gyakorlatra építve, az érintettek bevonásával a jelen és a jövő valós mobilitási igényeinek kielégítésére törekszik annak érdekében, hogy javuljon az életminőség a városban és környékén egyaránt. Mire épül? Fontos leszögezni, hogy a fenntartható városi mobilitási terv nem egy újabb terv a meglévők mellé, hanem a meglévő tervekre épül, vagy akár azok átformálásával is létrehozható. Magát a módszert európai városok meglévő jó gyakorlatainak összefésülésével dolgozták ki. Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

5 A fenntartható városi mobilitási terv célja
A fenntartható városi mobilitási terv célja, hogy fenntartható városi közlekedési rendszer jöjjön létre: a munkahelyek és szolgáltatások jobb elérhetőségének biztosításával; a közlekedésbiztonság fokozásával; a környezetszennyezés, az üvegházgáz- kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentésével; az áru- és személyszállítás hatékonyságának és költséghatékonyságának növelésével; valamint vonzóbb és jobb minőségű városi környezet kialakításával. Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

6 A fenntartható városi mobilitás-tervezés jellemzői
Valamennyi érintett aktív bevonása a tervezési folyamatba – – erősíti a terv elfogadottságát és támogatottságát A fenntarthatóság iránti elkötelezettség: társadalmi igazságosság, környezetminőség és gazdasági fejlődés egyensúlya Integrált, határokon és hatáskörökön felülemelkedő szemléletmód: Szakpolitikákon, ágazatokon átívelő tervezés Közigazgatási szintek (kerület, település, megye, állam, EU) közötti együttműködés Szomszédos települések, kerületek közötti együttműködés Világos jövőkép, konkrét, mérhető célok Valós költségek és hasznok vizsgálata, társadalmi szinten is; externális költségek internalizálása A terv teljes életciklusának végiggondolása a stratégiaalkotástól a tervezésen át a megvalósításig Hogyan működik? A fenntartható városi mobilitási terv a városi közlekedési problémák kezelésének egy hatékonyabb módja. Az EU tagállamaiban létező gyakorlatokra és szabályozási keretekre építő módszer jellemzői az alábbiak: részvételen alapuló megközelítés; elkötelezettség a fenntarthatóság iránt; integrált szemléletmód; világos jövőkép, mérhető és elérhető célok; a közlekedés költségeinek és hasznainak számbavétele. A részvételi megközelítés alapja a városlakók és más érintettek folyamatos bevonása a kezdetektől a tervezési folyamat végéig Alapvetően fontos a lakosság és az érintettek bevonása a tervezési folyamatba, ezért a részvétel módjának megtervezése is lényeges. Meg kell egyezni a bevonandó csoportokról és a tervezés során betöltendő szerepükről. Az érintettek azonosítását követően meg kell határozni a részvétel módját és idejét. Érdemi társadalmi részvétel biztosítása esetén a városi mobilitást érintő döntések – köztük maga a fenntartható városi mobilitási terv – jelentős legitimációt nyernek, elfogadottságuk és támogatottságuk erősödik. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség a gazdasági fejlődés, a társadalmi igazságosság és a környezetminőség javításának egyensúlyát jelenti Kiemelten fontos a fenntarthatóság iránti elköteleződés. Mivel a fenntarthatóság összetett fogalom, a résztvevőknek egyetértésre kell jutnia abban, hogy mit jelent a fenntarthatóság és a fenntartható közlekedés a város és térsége számára. A fenntartható városi mobilitási tervek készítése során a fenntarthatóság elvét a közlekedési és mobilitási aspektuson túl is vizsgálni kell, különös tekintettel a társadalmi, gazdasági, környezeti, intézményi és politikai szempontokra. Az integrált megközelítés kiterjed a különböző ágazatok, az egymás fölötti közigazgatási szintek, valamint a szomszédos települések céljaira és gyakorlataira is A gyakorlatban a tervezést általában egy város közlekedéséért felelős szervezeti egysége irányítja. A fenntartható városi mobilitási tervek azonban messze túlmutatnak a közlekedés és mobilitás területén, és egyik jellemzőjük, hogy számos egyéb önkormányzati részleget (pl. területfejlesztési, környezetvédelmi, gazdaságfejlesztési, szociálpolitikai, egészségügyi) vonnak be a tervezésbe. Jelentős kihívás az integráció és együttműködés ösztönzése, ugyanakkor ez jelenti az innováció és a fejlődés zálogát. Átfogó fenntartható fejlesztési stratégiába ágyazott jövőkép megalkotása, mérhető és elérhető célok kitűzése A tervezés a teljes várostérségre vonatkozó, hosszútávú közlekedési és mobilitási jövőképen kell, hogy alapuljon. A közlekedési módok teljes vertikumát le kell fednie: közösségi és egyéni, motorizált és nem motorizált módok; személy- és teherszállítás. A stratégiai vízió a város kívánt jövőjének megfogalmazása, amely hozzájárul a tervezés során a megfelelő intézkedések kialakításához. A jövőképet konkrét célokra kell lebontani, amelyek az elképzelt változások irányát egyértelművé teszik. A változásokat és hatásaikat mérhetővé kell tenni, amihez jól kiválasztott célokra és indikátorokra van szükség. A közlekedés költségeinek és hasznainak számbavétele, beleértve a közvetett társadalmi költségeket és hasznokat is Az intézkedések kiválasztása nem csak a hatékonysági mutatók, hanem az ár-érték arány alapján is történik. A városi mobilitásra biztosítható egyre szűkösebb források mellett különösen fontos, hogy a befektetett források a lehető legnagyobb hasznokat hozzák. Ennek érdekében alapszintű változat- és költség-haszon elemzésre van szükség, kitérve azon nehezebben számszerűsíthető tényezőkre is, mint az üvegházhatású gázok kibocsátására, vagy a levegőminőségre vonatkozó hatások. Az Európai Bizottság 2011-ben elkészült közlekedési Fehér könyve kiemeli az externális költségek internalizálásának fontosságát, egységes elvek mentén, de figyelembe véve az egyes közlekedési módok jellegzetességeit Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

7 A fenntartható városi mobilitási terv életciklusa

8 A fenntartható városi mobilitási terv életciklusa
A teljes tervezési folyamat négy fő szakaszból áll: I. A tervezési folyamat gondos előkészítése II. Ésszerű és átlátható célmeghatározás III. A terv kidolgozása IV. A terv végrehajtása Az ELTISplus projekt keretében kidolgozott irányelvek ezt 11 elemre (fő lépésre) és 32 tevékenységre (részletesen meghatározott feladatra) bontják tovább Az tervezési folyamat elemei és tevékenységei inkább logikai, mint időrendi sorrendet jelentenek – vannak időbeli kötöttségek, de a tevékenységek részben párhuzamosan futnak Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

9

10 I. szakasz: gondos előkészítés
Motiváció: „Szeretnénk a városunk lakóinak közlekedési feltételeit és életminőségét javítani”  Nélkülözhetetlen a fenntarthatóság iránti elkötelezettség! A mobilitás nem öncél, hanem magasabb rendű célokat – a lakosság, polgárok életminőségét, jóllétét – szolgálja. Ennek tudatosítása szükséges ahhoz, hogy egy valóban fenntartható és eredményes terv születhessen (ne csak kipipálásra alkalmas). A döntéshozókkal is meg kell tudni értetni ennek a megközelítésnek a hozzáadott értékét. Nehézséget jelent, hogy a hatások teljes mértékben csak hosszabb távon jelentkeznek, ezért érdemes a tervbe rövid távon is látványos eredményeket hozó elemeket (quick win) beépíteni. Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

11 I. szakasz: gondos előkészítés
1. A fenntartható városi mobilitási terv sikeres elkészítéséhez szükséges képességek meghatározása Fenntartható mobilitás iránti elkötelezettség Hazai keretek, viszonyok Rendelkezésre álló belső erőforrások, képességek Kulcsszereplők és érintettek  ambiciózus, de egyben reális célok meghatározása SUMP képességek érintettek helyi környezet ütemezés ! erősségek Reálisan nézve milyen tervet tudunk elkészíteni? Megvan-e a szükséges elkötelezettség, elszántság (döntéshozói és szakmai szinten)? Mit tesznek lehetővé a hazai jogi, intézményi, politikai, gazdasági viszonyok? Milyen erőforrások (munkatársak ideje, energiája, képességei; pénz; idő) állnak rendelkezésünkre? (Mennyi ezekben a mozgástér?) Milyen külső erőforrásokat (szakértelem, kapacitás) tudunk bevonni? Kik a legfontosabb érintettek, akiknek a bevonása fontos? Nagyjából mi az álláspontjuk? A sikeres tervhez szükséges képességek meghatározása Elkötelezettség a fenntarthatóság iránt A hazai keretek hatásainak értékelése Önértékelés Erőforrások rendelkezésre állásának vizsgálata Alapvető ütemezés meghatározása Kulcsszereplők és érintettek azonosítása Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

12 I. szakasz: gondos előkészítés
2. A tervezés menetének és fókuszának meghatározása SUMP elő-készítés teendői SUMP MUNKATERV Földrajzi kiterjedés Szakpolitikák összehangolása, szereplők együttműködése Érintettek és lakosság bevonásának megtervezése Irányítási rend kialakítása Vezető partner kiválasztása a terv földrajzi kiterjedésének meghatározása (résztvevő önkormányzat/ok/ illetékességi területe vs. valós mobilitási folyamatok, funkcionális várostérség); helyi-regionális közlekedés összekapcsolása a távolsági közlekedéssel (pl. transz-európai hálózatok) szakpolitikák, ágazatok (főosztályok, osztályok, irodák…) közötti összefüggések azonosítása; a közlekedés nem öncél, hanem társadalmi-gazdasági-környezeti célokat szolgál érintettek bevonása: ne csak néhány csoport, hanem minden releváns érintett véleménye figyelembe legyen véve. Ez növeli a terv elfogadottságát és támogatottságát; a problémák időben kiderülhetnek. A részvétel módját meg is kell tervezni; a különböző típusú résztvevőknél különböző módszerek lehetnek hatékonyak. A tervezés menetének és fókuszának meghatározása Határokon és hatáskörökön felülemelkedő látásmód A szakpolitikák összehangolására és integrált tervezési megközelítésre való törekvés A lakosság és más érintettek bevonásának megtervezése Megállapodás a munkatervről és az irányítási rendről Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

13 I. szakasz: gondos előkészítés
3. A mobilitási helyzet elemzése és forgatókönyvek felvázolása Mérföldkő: Problémák és lehetőségek elemzésének összegzése A mobilitási helyzet elemzése és forgatókönyvek felvázolása Problémák és lehetőségek elemzése (helyzetelemzés; hol tartunk most) Kvantitatív elemzés; számszerűsítés – a legfontosabb, legjellemzőbb indikátorokra koncentrálva (figyelembe véve az adatok rendelkezésre állását is) Problémák azonosítása (érintettekkel együtt) Forgatókönyvek kidolgozása (segít elképzelni, hogy hogyan alakulhat a mobilitás jövője) Business-as usual és különböző szakpolitikai forgatókönyvek (modellépítés segíthet, de erőforrás-takarékos megoldásokat kell találni) Ezek alapozzák meg a jövőkép és a célok meghatározását. Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

14 II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás
4. Átfogó jövőkép meghatározása a közlekedésben és azon túlmutatóan – milyen legyen a városunk 20 év múlva? Átfogó jövőkép meghatározása Átfogó jövőkép meghatározása a közlekedésben és azon túlmutatóan Alapkérdés: milyen városban szeretnénk élni? A mobilitást a város és a társadalom fejlődésének tágabb kontextusába kell helyezni A lakosság és más érintettek tájékoztatása Akkor értik meg és fogadják el az intézkedéseket, ha világos hogy milyen jövőképet és hogyan szolgálnak Ha mindenki egyetért a jövőképben, akkor lehet rá alapozni a tervezés további lépéseit Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

15 II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás
7%-kal nő a közösségi közlekedést használók száma 2020-ig 5. Prioritások és mérhető célok meghatározása Prioritások és mérhető célok meghatározása A mobilitás célrendszerének meghatározása A jövőképre alapozva (mi következik abból) Prioritások meghatározása az érintettekkel közösen Egyértelmű, az intézkedéseket orientáló célok (mit kell elérni és mikorra) SMART (Specifikus [konkrét], Mérhető, Átlátható, Reális és Teljesíthető) célok megfogalmazása Indikátorok kiválasztása (bázisértékre szükség van; célérték + időpont); db (UK), de sokszor a kevesebb több Teljesíthetőség: vagy forgalmi modell alapján (drága) vagy hasonló városok hasonló intézkedéscsomagokkal mit értek el Ezekhez képest lehet mérni a terv teljesülését! Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

16 II. szakasz: ésszerű és átlátható célmeghatározás
6. A célok elérését segítő, hatékony intézkedéscsomagok összeállítása Mérföldkő: nevesített intézkedések Hatékony intézkedéscsomagok összeállítása A célok elérését kell szolgálni Mit, hogyan, hol, mikor? A leghatékonyabb intézkedések beazonosítása Szóbajöhető (a rendelkezésre álló erőforrásokkal megvalósítható, a célok elérését szolgáló) intézkedések összegyűjtése Más városok példáinak integrálása Az ár-érték arány szem előtt tartása Szinergiák megteremtése és integrált intézkedéscsomagok kidolgozása Inkább összefüggő csomagok, mint különálló intézkedések Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

17 III. szakasz: a terv kidolgozása
7. Felelősségi körök meghatározása, források hozzárendelése Intézkedési és költségvetési terv € Felelősségi körök meghatározása, források hozzárendelése Források és felelősségek hozzárendelése Cselekvési terv és költségvetés készítése Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

18 III. szakasz: a terv kidolgozása
8. Monitoring és értékelési rendszer kidolgozása és beépítése a tervbe Monitoring és értékelési rendszer kidolgozása és a beépítése a tervbe Monitoring és értékelési szempontok megállapítása Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

19 III. szakasz: a terv kidolgozása
9. A fenntartható városi mobilitási terv jóváhagyása Mérföldkő: jóváhagyott terv SUMP „emberközpontú tervezés” SUMP A fenntartható városi mobilitási terv jóváhagyása Minőségellenőrzés Jóváhagyás A terv elfogadottságának és támogatottságának erősítése (az eredmények kommunikálása) Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

20 IV. szakasz: a terv végrehajtása
10. A végrehajtás során megfelelő irányítás és kommunikáció biztosítása Intézkedések végrehajtása Célok hatékony képviselete Együttműködés az érintettekkel Hatékony koordináció A végrehajtás során megfelelő irányítás és kommunikáció biztosítása A terv megvalósulás irányítása (új „tervezési ciklus” minden egyes intézkedés szintjén!) A céloknak megfelelően történő előrehaladás ellenőrzése Érintettek tájékoztatása és bevonása Előrehaladás ellenőrzése Lakosság tájékoztatása Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

21 IV. szakasz: a terv végrehajtása
11. Visszacsatolás, tanulságok levonása Mérföldkő: záró hatáselemzés elkészülte Tennivalók Együtt-működés Következő SUMP Lakosság bevonása Parkolási helyzet Visszacsatolás, tanulságok levonása Rendszeres frissítés, naprakész terv A célok elérésének vizsgálata – a siker- és kudarctényezők megértése A következő tervciklus új kihívásainak rögzítése Mérföldkő: záró hatáselemzés elkészítése Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

22 A város lehetőségeinek mind jobb kiaknázása
A fenntartható városi mobilitás-tervezés fejlődése minden új tervezési ciklussal A város lehetőségeinek mind jobb kiaknázása Első generációs terv Második generációs terv Harmadik generációs terv

23 A fenntartható városi mobilitás-tervezés alkalmazási lehetőségei

24 A fenntartható városi mobilitás-tervezés alkalmazási lehetőségei
Nem csodaszer, csak egy sorvezető, hogy ne maradjanak ki fontos lépések, szempontok Nem új terv a meglévők mellé, hanem meglévő tervek felülvizsgálatával, vagy azokat felváltva (közlekedésfejlesztési koncepció, stratégia, rendszerfejlesztési terv) Nem nulláról átállva egy új módszertanra, hanem a meglevő tervezési gyakorlat kiegészítésével, erősítésével – lépésről lépésre Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

25 A fenntartható városi mobilitás-tervezés alkalmazási lehetőségei
Valós szándék a városvezetés részéről – ennek hiányában a megvalósulás esetleges Idő és forrás a megalapozásra – a kiindulási helyzethez képest határozhatók meg a célok és mérhetők az eredmények Világos jövőkép, egyértelmű prioritások – nem lehet egyszerre minden irányba haladni Indikátorok – az eredményesség mérésére Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

26 A fenntartható városi mobilitás-tervezés alkalmazási lehetőségei
Indikátorok – az eredményesség mérésére A célokat szolgáló intézkedések – a szűkös forrásokat a megfelelő helyre kell koncentrálni, nem lehet szétforgácsolni Intézkedések alapos megszűrése – nincs pénz mindenre ami hasznos vagy jó lenne, ki kell választani a leghatékonyabb intézkedéseket, amelyeknek a megvalósítása reális Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

27 A fenntartható városi mobilitás-tervezés alkalmazási lehetőségei
Végrehajtás – folyamatosan szem előtt tartva a célokat Monitoring – az előrehaladás rendszeres mérése, értékelése a számszerűsített célokhoz képest Visszacsatolás, rendszeres felülvizsgálat – ha változtak a körülmények, ne eltérjünk a tervtől, hanem módosítsuk azt Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

28 A fenntartható városi mobilitás-tervezés hasznai
Jobb életminőség Színvonalasabb mobilitás, jobb elérhetőség Környezeti és egészségügyi hatások Szélesebb társadalmi csoportok megszólítása A városlakók és érintettek által támogatott döntéshozatal A városról alkotott kép átalakulása  Főként közép- és hosszútávon láthatóvá váló eredmények Hasznok Jobb életminőség A fenntartható városi mobilitás-tervezés során az emberek kerülnek a fókuszba az autók és a forgalom helyett. Érzelmi üzenetet is hordoz, ha cél a jobb minőségű, élhető városi környezet, vagy a gyerekek nagyobb biztonsága. Színvonalasabb mobilitás, jobb elérhetőség A emberközpontú városi mobilitás-tervezés jelentősen javítja a városlakók közlekedési helyzetét és megkönnyíti a városi közterületek és szolgáltatások elérhetőségét. Környezeti és egészségügyi hatások A javuló levegőminőség, a csökkenő zajterhelés, a klímaváltozás enyhítése hosszabb távon pozitív egészségügyi hatásokat és jelentősen csökkenthető egészségügyi kiadásokat eredményez. Szélesebb társadalmi csoportok megszólítása A fenntartható városi mobilitás-tervezés lehetőséget jelent szélesebb társadalmi csoportok megszólítására és a különböző használói csoportok igényeinek jobb kielégítésére. A városlakók és érintettek által támogatott döntéshozatal Az embereknek tervezés az emberekkel együtt való együtt tervezést jelenti. A városlakók és más érintettek bevonása révén a városi mobilitást érintő döntések elfogadottsága és támogatottsága erősödik. A városról alkotott kép átalakulása A fenntartható városi mobilitás-tervezést alkalmazó város innovatív és előrelátó város képét alakíthatja ki magáról Nagyobb esély a politikai egyetértésre A fenntartható városi mobilitás-tervezés hosszútávú stratégiai látásmódot kínál. Eredményeképp hatékony tervezési kultúra alakítható ki, amely integrálja a különböző szektorokat, intézményeket, valamint a várost és környékét. Megfelelés a jogszabályi előírásoknak A fenntartható városi mobilitás-tervezés hatékony megközelítés az olyan jogszabályi kötelezettségek és ajánlások betartására, mint a környezeti levegő minőségéről szóló uniós irányelv, vagy az egyes országok zajvédelmi szabályozásai. Versenyképesebb városok, több finanszírozási lehetőség A fenntartható városi mobilitás-tervezés megnyithatja az innovatív megoldások számára fenntartott forrásokat, így az ezt alkalmazó városok nagyobb eséllyel pályázhatnak támogatásokra. Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,

29 Köszönöm a figyelmet! Gertheis Antal Városkutatás Kft. gertheis@mri.hu
Fenntartható városi mobilitási tervek – Gertheis Antal,