Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések, azok gyakorlati tapasztalatai

Az előadások a következő témára: "Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések, azok gyakorlati tapasztalatai"— Előadás másolata:

1 Munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzések, azok gyakorlati tapasztalatai
Dr. Sasvári Zoltán főosztályezető-helyettes Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály Munkaügyi és Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály

2 I. A munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság kijelölése
Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII.13.) Korm. rendelet szerint: „2. § (1) A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint munkaügyi hatóságként a minisztert, továbbá a járási hivatalt jelöli ki. (2) A járási hivatal munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörét a kormányhivatal illetékességi területére kiterjedő illetékességgel a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala, Budapest Főváros területén a Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala, Pest megye területén a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala gyakorolja.

3 A munkaügyi hatóságra vonatkozó alapvető szabályok
II. A munkaügyi hatóságra vonatkozó alapvető szabályok A munkaügyi hatóság alapvető célja és feladata a foglalkoztatás jogszerűsége követelményeinek az ellenőrzése. Munkaviszony: teljes hatósági ellenőrzési jogkör Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogiszony: korlátozott jogkör

4 1. Ellenőrzési tárgykörök
A munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény (Met.) 3. § (1) bekezdése szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed: a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezésekre b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségre

5 e) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályokra f) a munka- és pihenőidőre az Mt. XI. fejezetében, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt rendelkezésekre g) a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezésekre h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire

6 i) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére, illetve a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályokra k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő- kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályokra o) a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályokra r) a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére vonatkozó jogszabályokra s) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Harm.tv.) 71. § (1), (2), és (8) bekezdése szerinti kötelezettségek foglalkoztató általi megtartására.

7 2. Intézkedések A munkaügyi hatóság az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok miatt a Met. 6. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedésekkel élhet, melyek szerint: a) megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a 3. § (1) bekezdés a) pontjának első és második fordulata, továbbá b), e), f), i), k) és s) pontja esetében a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható

8 2018. 01. 01-től változott a Met. 6. § (1) bekezdés a
től változott a Met. 6. § (1) bekezdés a. pontja, mivel megszűnt a munkaügyi hatóságnak az alábbiak szerinti korábbi intézkedési lehetősége: ha a további foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert a foglalkoztató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket, a munkaügyi hatóság az eltiltás időtartamára kötelezi a munkáltatót az Mt § (1) bekezdése szerinti díjazásnak a munkavállaló részére történő megfizetésére.

9 b) kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére
c) kötelezi a foglalkoztatót a központi költségvetésbe történő befizetésre a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó szabályok megsértése miatt a 7/A. §-ban foglaltak szerint d) munkaügyi bírságot szab ki a 6/A. §-ban és a 7. §-ban foglaltak szerint e) az 1. § (5) bekezdése alapján eljárva megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására f) eltiltja a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik.

10 g) a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre vonatkozó jogsértés megállapítása esetén a gyermek veszélyeztetettsége miatt jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálatnál h) a további jogsértés megelőzésének érdekében – a b) pont alkalmazhatóságának hiányában – megállapítja a munkáltató jogsértését, vagy i) kötelezi az 1. § (8) bekezdése szerint felelős fővállalkozót vagy a köztes alvállalkozót az elmaradt munkabérnek a munkáltató helyett történő megfizetésére, j) kötelezi a foglalkoztatót a 3. § (1a) bekezdés szerinti megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok szolgáltatására.

11 3. Munkaügyi bírság A Met. 6/A. § (1) bekezdése alapján a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató: a) a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezéseket megsértette, b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrejöttére vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének, c) a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette, ide nem értve a felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztatót, vagy d) hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytat munkaerő- kölcsönzésre irányuló tevékenységet.

12 2018.01.01-től a fenti bírságkiszabási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések kiegészültek
a Met. 6. § (2) bekezdése új szövegével, mely szerint a munkaügyi hatóság az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés helyett a külön jogszabályban meghatározott, munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést alkalmaz, kivéve, ha a munkaügyi bírság kiszabása a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel nem mellőzhető.

13 A Met. 6/A. § (2) bekezdése alapján ugyanakkor nem szabható ki munkaügyi bírság, ha
a) a foglalkoztató a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a hatósági ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, b) a munkaviszony létesítésének vagy megszűnésének (megszüntetésének) bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti, és a foglalkoztató a bejelentés határidőben történő teljesítéséhez szükséges adatokat a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig teljes körűen átadta, vagy c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.

14 2018. 01. 01-től a fenti mentességi rendelkezések kiegészültek a Met
től a fenti mentességi rendelkezések kiegészültek a Met. 6/A. § (3) bekezdése új szövegével, mely szerint a (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a foglalkoztató a folyamatban lévő hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesített munkaviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti.

15 4. Ellenőrzés, eljárás A közigazgatásban, és a munkaügyi hatósági hatásk esetében is a jelentős változás január 1-től az általános eljárási szabályok megváltozása. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) hatályon kívül helyezésre került, és hatályba lépett helyette az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (Ákr.).  A munkaügyi hatósági ellenőrzéssel, annak idejével kapcsolatban az Ákr. általános szabályai alkalmazandóak, a Met. külön rendelkezést nem tartalmaz. A munkaügyi hatóság eljárásának határidejét a Met. szintén nem szabályozza, a határidő az Ákr. 50 § (2) bekezdésben foglaltak alapján a teljes eljárásra vonatkozó 60 napos ügyintézési határidő.

16 1. Jognyilatkozat lakszerűségi hiányosságai
III. A munkaügyi hatóság ellenőrzési tapasztalatai év negyedéveiben 1. Jognyilatkozat lakszerűségi hiányosságai A Met. 3. § (1) bekezdés a) pont alapján az ellenőrzés kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére. Munkaszerződés nélküli munkaviszonyban történő foglalkoztatás 27 esetben, összesen 35 foglalkoztatottat érintően került megállapításra. Ezen esetekben a munkáltató a bejelentési kötelezettségét teljesítette, írásos szerződést azonban nem kötött a munkavállalóval. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (Mt.) 44. §-a szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalása foglalkoztatóként a munkáltatót terheli.

17 2. Munkaszerződés tartalmi elemeinek hiányosságai
A Met. 3. § (1) bekezdés a) pont alapján az ellenőrzés kiterjed a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire. Csekélyebb számban fordult elő, hogy a munkaszerződés tartalmilag hiányos volt: előfordult, hogy nem volt meghatározva a munkabér. Mt. 45. § (1): A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi.

18 3. Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása
A Met. 3. § (1) bekezdés a) pont alapján az ellenőrzés kiterjed a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések betartására. A munkáltatónak a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége megsértése szintén kisebb számban fordult elő.  Mt. 46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,

19 c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról, e)26 a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

20 4. Életkori feltételekkel kapcsolatos szabálytalanságok
A Met. 3. § (1) bekezdés a) pont alapján az ellenőrzés kiterjed a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre. Jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételek hiányára, fiatal munkavállaló szabálytalan foglalkoztatása szintén kisebb számban került feltárásra.  Az Mt. alapján munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt (ezen nem csupán a nyári szünet értendő, hanem minden olyan időszak, amikor a tanítás szünetel) – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

21 5. Bejelentési kötelezettségek megsértése
A Met. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ellenőrzés kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítésére. A bejelentési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos jogsértések a leggyakrabban előforduló, legtöbb esetben feltárt jogsértések közé tartoznak, 230 munkáltatót és 376 munkavállalót érintően kerültek feltárásra. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos kötelezettség a munkáltató egyik legfontosabb munkajogi kötelezettsége, amely egyrészt a munkavállalók bérfizetési, társadalombiztosításhoz fűződő, és egyéb jogai érvényesíthetőségének, másrészt az államnak a járulékok befizetéséhez fűződő érdekeinek a garantálását szolgálja.

22 A munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettséget az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény 1. számú melléklete 3., 3.1., pontjai írják elő. A 3.1. pont szerint a bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szerint az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony - legyen szó alkalmi munkáról vagy mezőgazdasági/turisztikai idénymunkáról – az Efo tv. 11. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésével keletkezik. Az Efo. tv. 11. §-ában foglaltak szerint a bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell teljesíteni.

23 Ha a munkáltató bejelentés hiányában foglalkoztat munkavállalót, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyhoz kacsolódóan a lehető legsúlyosabb jogsértést követi el. től a munkaügyi hatóság bírságkiszabási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezései kiegészültek a Met. 6. § (2) bekezdése új szövegével, mely szerint a munkaügyi hatóság az (1) bekezdés d) pontja szerinti intézkedés helyett a külön jogszabályban meghatározott, munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést alkalmaz, kivéve, ha a munkaügyi bírság kiszabása a 6/A. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel nem mellőzhető. A Met. 6/A. § (1) bekezdése alapján a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggésben nem tett eleget a foglalkoztatásra irányuló jogviszony, ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrejöttére vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének.

24 6. Munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok
A Met. 3. § (1) bekezdés f) pont alapján az ellenőrzés kiterjed a munka és pihenőidőre az Mt. XI. fejezetében, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására. 6/A. Munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok A munkaidővel kapcsolatos jogsértések szintén a leggyakrabban előforduló, legtöbb esetben feltárt jogsértések közé tartoznak, 683 munkáltatót és 2637 munkavállalót érintően kerültek feltárásra. Munkaidő-nyilvántartás hiánya, hiányosságai. Az Mt § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát. Munkaidő beosztással kapcsolatos hiányosságok. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 97. § (4) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölnie a munkáltatónak a munkáltató felé.

25 Munkaidőkeret közlésével kapcsolatos hiányosságok.
Az Mt. 93. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. Az Mt. 93. § (4) bekezdése szerint a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. Az Mt. 94. § (1) bekezdése szerint a munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, a 94. (2) bekezdésében foglalt esetekben legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét.

26 6/B. Pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok
A munkaidővel kapcsolatos jogsértésekhez képest a pihenőidővel kapcsolatos jogsértések kevesebb munkáltató, ugyanakkor szintén sok munkavállaló esetében kerültek feltárásra: összesen 25 munkáltatót, és 1495 munkavállalót érintően. Szabadságra vonatkozó szabályok megsértése Mt § (3): A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. Mt § (5): A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet. Mt § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Kivételek: (2)-(4) bekezdésekben.

27 Napi pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése
Mt § (1): A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani. Kivételek: 10. § (2): A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos vagy d) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében.

28 Heti pihenőnapra vonatkozó szabályok megsértése
Mt § (1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Kivétel: (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. (3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani.

29 Heti pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése
Mt.106. § (1) A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. (2) A munkavállaló számára a heti pihenőidőt – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

30 7. Bérrel kapcsolatos jogsértések
A Met. 3. § (1) bekezdés g) pont alapján az ellenőrzés kiterjed a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartása. A Met. 3. § (1) bekezdés g) pontja által meghatározott tárgykörben a munkaügyi hatóság a következőeket ellenőrizeti: a) az alapbér (Mt §-137.§); b) a bérpótlékok, (Mt §), melyek: vasárnapi pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, a munkaszüneti napi pótlék, valamint az ügylet és készenlét esetén járó pótlékok; c) a munkavégzés hiányában történő díjazás [Mt § (1)-(3) bekezdés, § (1) bekezdés]; d) a kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum (Mt §.); e) a munkabér védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezések (Mt §), valamint; f) az eltérő megállapodások (Mt §).

31 7/A. Bérpótlékokkal kapcsolatos jogsértések
A munkaügyi hatóság ellenőrzési gyakorlatában a munkabérrel kapcsolatos jogsértések közül leginkább a különféle bérpótlékok megfizetésével kapcsolatos hiányosságok merültek fel: 61 munkáltatót és 153 munkavállalót érintően. Mt § (1): Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár: a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbá b) a rendkívüli munkaidőre ba)74 az a) pontban meghatározott munkavállalónak, bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető. (2) A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. (3) A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

32 Mt. 101. § (1): Vasárnapra rendes munkaidő
a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során, valamint i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

33 Műszakpótlék: Mt § (1): A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Éjszakai pótlék: Mt §: A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár.

34 Rendkívüli munkavégzés pótléka
Mt § (1): A munkavállalót a (2)–(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. (2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten felül vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. (3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. (4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

35 (5) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg. (6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. (7) A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. Készenlét, ügyelet pótléka Mt § (1): Készenlét esetén húsz–, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár. (2) Munkavégzés esetén bérpótlék a 139–143. § szerint jár. (3) Ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, – az (1)– (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – ötven százalék bérpótlék jár.

36 7/B. Minimálbérrel, garantált bérminimummal kapcsolatos jogsértések
A munkaügyi hatóság a munkabérrel kapcsolatos jogsértések között a kötelező legkisebb munkabérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatban is számos jogsértés megszüntetése végett intézkedett: 15 munkáltatót és 19 munkavállalót érintően.  A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén b) január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint. A 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén b) január 1-jétől havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint.

37 7/C. Munkabér védelmével kapcsolatos jogsértések
A munkaügyi hatóság a munkabér védelme körében 17 munkáltató és 154 munkavállaló esetében kellett intézkednie. Mt § (1): A munkavállaló részére járó munkabért – eltérő megállapodás hiányában – utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni. (2) A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni. (3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A Met. 6/A. § (1) bekezdése alapján a munkaügyi bírság kiszabása nem mellőzhető, ha a foglalkoztató c)a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezéseket megsértette ( ide nem értve: a felszámolás alatt álló foglalkoztató). De: A Met. 6/A. § (2) bekezdése alapján ugyanakkor nem szabható ki munkaügyi bírság, ha c) a foglalkoztató a munkavállaló részére ki nem fizetett a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabért az eljárás során kitűzött határidőn belül kifizeti.

38 8. Elszámolással kapcsolatos jogsértések
Met. 3. § (1) bekezdés h) pont alapján az ellenőrzés kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartására. Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolási illetve igazolási mulasztások miatt 33 munkáltatót és 53 munkavállalót érintően volt szükséges intézkednie a munkaügyi hatóságnak; egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolási kötelezettség megsértése miatt 47 foglalkoztató és 96 munkavállaló esetében hoztunk intézkedéseket. A munkáltató pedig köteles a munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adnia a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

39 A kifizetés összegét érintően a vizsgálat az alábbiakra terjed ki:
- a jogszabályban meghatározott összegű munkabér kifizetésének teljesítése (kötelező legkisebb munkabér/minimálbér, garantált bérminimum, kollektív szerződés szerinti munkabér mértékéig), - a különböző jogcímen járó pótlékok (rendkívüli munkavégzés, műszakpótlék, éjszakai munkavégzésért járó pótlék, vasárnapi pótlék, munkaszüneti napon történő munkavégzésért járó pótlék, pihenőnapi munkavégzésért járó pótlék) - a szabadság pénzbeli megváltása.

40 A munkaviszony megszüntetése esetén kiadandó fontosabb igazolások:
1. álláskeresési járadék megállapításához szükséges igazolás; 2. személyi jövedelemadó igazolás, adó és adóelőleg levonásról; 3. társadalombiztosítási igazolás; 4. a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 78. §-a alapján a munkabért terhelő tartozás; 5. szakmai gyakorlat igazolása; 6. letiltásról szóló fizetési meghagyás, fizetési felszólítás, letiltó végzés; 7. igazolás a tárgyévben fennállt biztosítási idő tartalmáról, a levont járulékokról és tagdíjról, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról; 8. adatlap a bírósági határozattal meghatározott tartási kötelezettségről.

41 A munkavédelmi hatóságra vonatkozó alapvető szabályok
IV. A munkavédelmi hatóságra vonatkozó alapvető szabályok Munkavédelmi hatáskörben a hatóság célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek az ellenőrzése és előmozdítása. A munkavédelemről az évi XCIII. törvény (Mvt.) rendelkezik, amely leszögezi, hogy: a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját — a jogszabályok és a szabványok keretein belül — a munkáltató határozza meg, a munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

42 a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani. 1. Intézkedések Az Mvt. 84. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a munkavédelmi hatóság jogosult: b) valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül – ellenőrzést tartani; c) a munkabaleseteket – kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat – és a fokozott expozíciós eseteket – a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni; d) a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére; e) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni; f) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani;

43 g) a munkavállaló egészségét, testi épségét fenyegető veszély esetén, határértéket meghaladó expozícióban, rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor – annak elhárításáig –, vagy nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatakor a veszélyes tevékenység, illetve üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag vagy keverék használatának felfüggesztését elrendelni; h) elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést; i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, vagy ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek; j) a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik a 18. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott okirattal;

44 k) a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó – a határozatban megjelölt egyéb – információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse; l) a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérni, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívni; m) az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén a rendőrség igénybevételére; n) munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni. 2018. január 1-től hatályba lépett változás, hogy az intézkedési lehetőségek felsorolásából kikerült a 84. § (1) bekezdés a) pont amely alapján korábban a munkavédelmi hatóság jogosult volt előzetes ellenőrzés és helyszíni vizsgálat nélkül: a) a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről.

45 2. Munkavédelmi bírság Az Mvt. 82. §-ában foglaltak szerint a legsúlyosabb esetekben, azaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben munkavédelmi bírság kiszabására kötelezett a hatóság. A munkavédelmi bírságról a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról szóló 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik. Ezen jogszabály továbbra is részletesen meghatározza a munkavédelmi bírság mértékét és kiszabási szempontjait az ,- Ft-os alapösszeg, valamint a normasértések számához, a súlyos veszélyeztetés időtartamához, különféle eredményekhez, súlyosbító és enyhítő körülményekhez rendelt szorzók megállapításával.

46 3. Közigazgatási bírság 2016. év július 8-tól bevezetésre került az Mvt.-be a 82/D. §, melynek (1) bekezdésében foglaltak szerint a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során: a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásnak mellőzését eltűri, b) a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza, c) a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

47 A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. 2017. évi CLXXIX. törvény 3. § (1): ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé – ide nem értve az eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

48 4. Ellenőrzés, eljárás Mvt.83/D. §191 (1) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés határideje negyvenöt nap a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel, b) a baleset munkabalesetnek minősítésével, c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítéséve kapcsolatban. (2) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés határideje az (1) bekezdés által nem érintett esetekben 30 nap. (3) A munkavédelmi hatóság hivatalbóli eljárásának ügyintézési határideje 60 nap.

49 1. Munkavédelmi oktatással kapcsolatos hiányosságok
A munkavédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai év 1-3. negyedéveiben 1. Munkavédelmi oktatással kapcsolatos hiányosságok Munkavédelmi oktatással kapcsolatos hiányosságok miatt a munkavédelmi hatóságnak összesen 264 esetben volt szükséges intézkedést meghoznia. Mvt.55. § (1): A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

50 2. Kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságok
Kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságok miatt a munkavédelmi hatóságnak összesen 739 esetben volt szükséges intézkedést meghoznia, ebből 461 esetben a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályokat mulasztotta el teljesíteni a munkáltató.  Mvt.54. § (2): A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

51 (3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást), c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.  A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

52 3. Egyéni védőeszköz juttatási rend hiánya
A munkavédelmi hatóság 160 esetben intézkedett arra tekintettel, hogy a munkáltató nem határozta meg az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjét. Mvt.56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető  és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell oktatni és az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát meg kell követelni.

53 4. Munkaköri alkalmassági vélemény hiánya
A munkavédelmi hatóság előzetes munkaköri alkalmassági vélemény hiánya miatt 89 esetben, időszakos munkaköri alkalmassági vélemény hiányára tekintettel 234 esetben hozott intézkedést. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet meghatározza a munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos, valamint soron kívüli vizsgálatának feltételeit és szabályait. Tapasztalataink szerint a legtöbb hiányosság azért merül fel, mert a munkáltatóknak nem kísérik megfelelőn figyelemmel az alkalmassági vélemény érvényességi idejét.

54 5. Leesés és beesés veszélyei, egyéni védőeszközök hiánya
A munkavédelmi hatóságnak leesés és beesés veszélyeinek fennállta miatt 197 esetben volt szükséges intézkedést hoznia; egyéni védőeszköz hiánya miatt 144 alkalommal, a rendelkezésre álló egyéni védőeszköz használata mellőzésének eltűrése miatt 12 esetben hozott intézkedést a hatóság. A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 5/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát.  Leesés elleni védelem szükséges: - a munkavégzés magassága meghaladja a 2 m-t; - a munkahely vagy a közlekedési út víz vagy más olyan anyag fölött vagy mellett oly módon helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége fennáll;

55 6. Villamossági érintésvédelmi hiányosságok
- födémek, tetők, mennyezetek, felülvilágítók, aknák építésekor; - a 2 m magasságot feletti tetőn végzendő munkáknál és a hozzá vezető utakon; a földmunkák végzése során. 6. Villamossági érintésvédelmi hiányosságok A munkavédelmi hatóság létesítmények érintésvédelme tekintetében 463 esetben, munkaeszközök érintésvédelmi hiányossága miatt 318 esetben, villamos hosszabbítók és tápkábelek hiányosságai okán 195 esetben hozott intézkedést. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel legalább évente kell elvégezni kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon, a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet (a továbbiakban: KLÉSZ) alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken hatévente.

56 7. Munkaeszközökkel kapcsolatos hiányosságok
A munkavédelmi hatóság a munkaeszköz nem megfelelő állapota, illetve a karbantartás hiánya miatt 204 esetben intézkedett. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). A munkaeszközökre a speciális rendelkezéseket a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV.5) NGM rendelet tartalmazza. A munkaeszköznek teljes élettartalma alatt meg kell felelnie az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek. Ennek érdekében a munkaeszközöket a munkáltatónak karban kell tartania.  Veszélyes munkaeszköz: az 5/1993. (XII. 26) MüM rendelet 1/a. és 1/b. számú mellékletei tartalmazzák a veszélyes munkaeszközök jegyzékét. Ezeken kívül a munkáltató saját hatáskörében is veszélyesnek minősíthet munkaeszközöket. A veszélyes munkaeszközöket üzembe kell helyezni (munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat) és el kell végezni az időszakos biztonsági felülvizsgálatot. A veszélyes munkaeszközt kizárólag annak kezelője használhatja. Ennek betartatása a munkáltató kötelezettsége.

57 8. Védőburkolatok, védőberendezések hiányosságai
A munkavédelmi hatóságnak védőburkolati hiányosságok miatt 589 esetben, védőberendezések hiánya illetve működésképtelensége okán 153 esetben volt szükséges intézkedést hoznia. A hiányzó, törött, hiányos védőburkolatok; a nem működőképes vagy kiiktatott védőberendezések, az illetéktelen hozzáférés, kezelés kizárásának elmulasztása, a vészkikapcsoló berendezés hiánya sok esetben hiányosságként kerültek feltárásra, többször bekövetkezett balesetek okaiként is. Ezen hiányosságok különösen gyakran fordulnak elő a fémfeldolgozó, valamint a fafeldolgozó iparágakban.

58 9. Építőipari tapasztalatok
A leesés elleni védelem sokszor nincs kiépítve, a védőkorlátot esetenként csak ott helyezik el, ahol az építési területen megközelítésekor már látszik. Jellemző hiányosság az egyéni védőeszközök használatának elmulasztása. Munkáltatói kötelességként a használatra kötelezést a helyszínen lévő építésvezető sok esetben eltűri.  Ellenőrzések alkalmával több esetben fordult elő, hogy a villamos hosszabbítókat mechanikai védelem nélkül, botlás veszélyesen, az építési terület közlekedési útján helyezték el. Több esetben az ideiglenes villamos hálózatot áram- védőkapcsolóval nem rendelkező végponthoz csatlakoztatták, vagy az ideiglenes villamos elosztószekrényben lévő áram- védőkapcsoló működési próbáját nem végezték el az előírásoknak megfelelően. A munkavédelmi oktatás általánosságban megtörténik, de a munkavállalókkal a folyamatosan változó munkaterületen a jelentősebb munkavédelmet érintő módosítást követően (mint pl.: egy toronydaru telepítése után) gyakran elmarad az oktatás. Az építőiparban kevés figyelmet fordítanak a gépek, berendezések karbantartására.

59 10. Feldolgozóipari tapasztalatok
Az emelőgépeknél leggyakrabban a kezelői jogosultság hiánya fordult elő, a munkáltatók nem jól mérték fel az emelőgép használatából eredő veszélyeket, ezért nem tartották fontosnak a kezelői jogosultság meglétét, sem az emelőgép naplót. További probléma, hogy az emelőgépek üzembe helyezése megtörténik, de utána az időszakos biztonsági felülvizsgálat, illetve a szerkezeti-és fővizsgálat több esetben elmarad. 10. Feldolgozóipari tapasztalatok Több helyen is probléma, hogy a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatainak rendjében nem szabályozzák le a vizsgálatok irányát. Problémaként jelentkezett esetenként az is, hogy a munkavédelmi szakember nincs tisztában az orvosi szakkifejezésekkel, a foglalkozás- egészségügyi orvos nem segített ebben. Egy varrodánál tapasztaltuk, hogy télen nem fűtöttek a munkateremben, a lecsökkent létszámra hivatkozva. Így télen a szabászteremben +6OC volt. Másik feldolgozóipari vállalkozásnál, ahol szűrőkhöz gyártottak alkatrészeket, (szabtak, varrtak, ragasztottak) nem voltak a helyszínen munkavédelmi dokumentumok: a belső számítógépes hálózaton lehetett elérni a dokumentumokat, de kizárólag csak akkor, ha ezt a budapesti központ hozzáférhetővé tette.

60 Feldolgozóiparban tapasztalt hiányosságok voltak a gatter fűrész burkolatának működés közbeni eltávolíthatósága, lánchajtás hiányos burkolata, dagasztógép hiányos védőráccsal történő használata.  A veszélyes anyagoknál gyakori volt az egyéni védőeszköz hiánya és a nem megfelelő tároló edényzet. Veszélyes anyagokkal, és porokkal dolgozó feldolgozóipari cégeket is ellenőriztünk az évben. Az ellenőrzések során több esetben is arra kellett intézkedni, hogy végezzék el a jogszabályban előírt légtérméréseket, valamint, hogy végezzék el a szellőző és elszívó berendezések munkavédelmi szempontú üzembe helyezését. Előfordult, hogy a bútorgyár munkaterületén gyakorlati oktatáson résztvevő tanulók részére a munkáltató nem biztosított egyéni védőeszközöket, a munkahelyi kockázatértékelésben nem kerültek megnevezésre tanulók a veszélyeztetettek körében. A tanulók az anyagmozgatáshoz saját sportcipőjüket viselték.

61 11. Gépipari tapasztalatok
A leggyakoribb szabálytalanságok a burkolati hiányosságok és a biztonsági berendezések kiiktatása voltak. A kezelőelemek kialakítására illetve jelölésére a korábbiakhoz képest kevesebbszer kellett intézkedni.  Az ellenőrzések általános tapasztalata, hogy a munkavédelemről szóló törvény meghatározása szerint veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök állapotára kevésbé figyelnek a munkáltatók. Különöses igaz az állítás a kollektív használatra átadott munkaeszközök esetében. Az oszlopos fúróknak, állványos köszörűknek, lemezollóknak rendszerint „nincs gazdája”. Mindenki használja az eszközöket, de a tisztítási, karbantartási feladatok kimaradnak a munkafolyamat befejező lépéseként. A bekövetkezett munkabalesetek előzményei vagy kiváltó okai között többször is előfordult a sérült, vagy szennyezett szerszám.  Fordított a helyzet a veszélyes munkaeszközök esetében. Itt nem a rendeltetésszerű használat során következnek be személyi sérüléssel járó balesetek, hanem az összeszerelés, valamint karbantartások és javítások alkalmával.

62 12. Kereskedelmi tapasztalatok
 A kereskedelemben az induló és a kisebb vállalkozások ellenőrzése során találtunk többször hiányosságokat.  A kereskedelemben egyéni védőeszköz hiánya, orvosi alkalmassági vizsgálatok hiányai, elektromos veszélyek, árupolcok rögzítésének hiányai, és érintésvédelmi hiányosságok fordultak leggyakrabban elő.  Ebben az ágazatban fordul elő leggyakrabban a munkavédelmi szaktevékenységet végzők foglalkoztatásának illetve megbízásának hiánya. 2018. III. negyedévében kiemelt figyelmet fordítottunk a benzinkutakra. Ezek többsége jogkövető magatartást tanúsít: a rákkeltő anyaggal való foglalkoztatást bejelentik, a kockázatértékelésben ezt a veszélyt is figyelembe veszik. Azonban az ellenőrzések feltárták azt is, hogy az újonnan belépő benzinkút üzemeltetők nem mindegyike jelentette a rákkeltő anyaggal való foglalkoztatást, ezzel kapcsolatban intézkedést hoztunk.

63 13. Munkabalesetek  2018. évben szeptember 30-ig összesen 991 munkabaleset került bejelentése Borsod-Abaúj-Zemplén megye területét érintően a Miskolci Járási Hivatalhoz, mint munkavédelmi hatósághoz; átlagban minden napra 3-tól több munkabaleset esik. Fentiek közül 2 halálos munkabaleset, 3 súlyos csonkulásos munkabaleset, 2 egyéb súlyos munkabaleset volt.  Áramütés halálos munkabaleset, valamint súlyos csonkulásos baleset esetében is okként jelentkezett; a hatóság a nem balesethez kötődő tematikus ellenőrzései során a villamossági, érintésvédelmi hiányosságokat nagy számban tárja fel, és hoz intézkedéseket azok megszüntetésére. Védőburkolatok hiánya csonkulásos súlyos, egyéb súlyos, és súlyosnak nem minősülő munkabalesetet több esetben okozott. A gépnek a védőburkolat nélküli forgómozgást végző része egyik esetben a munkavállaló kézfejét kapta be és roncsolta szét, másik alkalommal a ruhaujjba akadva a dolgozó teljes karját leszakította.

64 Volt olyan eset is, hogy egy gépre az ékszíjhajtás burkolatát nem helyezték vissza, a gépet a azonban munkavállaló használni kezdte, a haját az ékszíjtárcsa behúzta, melynek következményeként a gép a fej egyik oldaláról tövestől kitépte a hajat, a hirtelen erős rántás során a munkavállalót megrántotta, aki ennek folytán nyakcsigolya törést szenvedett. Építési tevékenység során a kollektív védelem és egyidejűleg az egyéni védőeszközök hiánya súlyos, és súlyosnak nem minősülő egyéb munkabalesetet több esetben okozott. Volt hogy családi ház tetőfelújítása közben 3 méter magasról esett le munkavállaló életveszélyes sérülésekkel, és volt olyan is, hogy több mint 7 méter magas csarnok tetejéről esett le a dolgozó, kiépített kollektív védelem és egyéni védőeszköz hiányában. A hatóság a több méter magasban, kollektív védelem és egyéni védőeszköz nélküli munkavégzés megszüntetése iránt több esetben intézkedést hozott baleset bekövetkezése hiányában, tematikus ellenőrzései során is.

65

66

67

68 K Ö S Z Ö N Ö M A F I G Y E L M Ü K E T !