Gazdaságpolitika 13/b. ea.

Az előadások a következő témára: "Gazdaságpolitika 13/b. ea."— Előadás másolata:

1 Gazdaságpolitika 13/b. ea.
A szociális piacgazdaság

2 Miről van szó? Egyrészt egy közgazdasági, társadalompolitikai elméletről Másrészt egy egyes országok, elsősorban a II. világháború utáni Németország által alkalmazott konkrét gazdaságpolitikáról

3 A teória Ordoliberalizmus Freiburgi iskola
Személyek: Wilhelm Röpke ( ) Alexander Rüstow ( ) Walter Eucken ( ) Alfred Müller-Armack ( ) Ludwig Erhard ( )

4 ordoliberalizmus A kialakulásakor uralkodó kollektivista (fasiszta kommunista) nézetekkel szemben Ugyanakkor a hagyományos laissez-faire vagy manchester-i liberalizmussal és a neoliberalizmussal is szemben áll

5 ordoliberalizmus Ordo – ordre: rend
A rend a szabadság rendje, a piac rendje, a szabad verseny rendje Ez magától (szemben a klasszikus liberalizmus vagy a neoliberális gazdasági doktrína álláspontjával) nem jön létre, nem marad fenn Az állam, az állami gazdaság és társadalompolitika feladata ennek a rendnek a kialakítása, megőrzése

6 ordoliberalizmus Röpke - Értékközpontú megközelítés:
- középpontban a felelős, cselekvő egyén - humánum, a társadalom humanizálása (itt: tulajdon széles körű terítése!) - emberi, élhető léptékek - civil társadalom és részvétel - szubszidiaritási elv

7 ordoliberalizmus - munka alapú társadalom - regionális sokféleség elismerése - hagyományok ápolása - magas kultúra, nemzeti hagyományok ápolása, együttélési készségek, kötelességtudat

8 Ordoliberalizmus Ezek előfeltételei a versenyelvű, teljesítmény központú társadalom működésének, létének Ahhoz, hogy az ilyen típusú társadalom működőképes legyen, egyáltalán létrejöhessen ezeket az előfeltételeket kívülről be kell vinni (a piacgazdaság hatásait tompító szociális háló szükséges – ugyanakkor a segélyekből élők társadalmát el kell kerülni)

9 ordoliberalizmus Eucken – freiburgi iskola - ebben a modellben nem a társadalmi erők közötti alkuk, hanem a verseny a meghatározó - árstabilitás - kiegyensúlyozott államháztartás - stabilitás kultúrája

10 ordoliberalizmus produktív és innovatív önfoglalkoztatás
Családi és közép vállalkozások Ezek a szociálpolitika leghatékonyabb elemei, egyúttal az emberi alkotó készség és a vállalkozóvá válás iskolái – szemben az állami hivatalokkal, az állami túlszabályozással

11 ordoliberalizmus Jól látható, hogy az elmélet nem szektorsemleges: Egyértelműen a személyes magántulajdon pártján áll, szemben a különféle személyektől elidegenedett, közösségi, szervezeti, állami tulajdoni formákkal

12 ordoliberalizmus Hayek a) a gazdasági és a társadalmi/politikai szabadság egymást kölcsönösen feltételezik b) cáfolja az emberi tervezés és előrelátás korlátlanságába, a műszaki újítások végtelen megvalósíthatóságába és a természet leigázhatóságába vetett, valláspótlékszerű hitet

13 ordoliberalizmus - komplexitás, a létszférák elkülönülése csak gondolatban létezik - bizonytalanság - fejlődés: a meglévő elemekből előre elvileg sem látható módon kombinálódva létrejövő áttörések - vagyis: reménytelen a társadalom tervezése

14 ordoliberalizmus Nem lehetséges a gyakorlatban
társadalomszervezés alapjává tenni „a bölcsőtől a sírig tartó” biztonság vágyát Következésképp a szociális állam csak kiegészítője és nem alkotója a szabad gazdaságnak és társadalomnak Ezért az állam feladata nem lehet a gazdaság „társadalmasítása”, az emberi viszonyok piaci jellegének kiirtása (dekommodifikáció)

15 ordoliberalizmus Ehelyett: az állam feladata a verseny
tisztaságának és az információs és gazdasági önrendelkezés feltételeinek a biztosítása - Vagyis: önkorlátozó államhatalom szükséges

16 A német szociális piacgazdaság
Innen ered, itt próbálják meg átültetni Kik: Konrad Adenauer – az NSZK első kancellárja, től egészen 1963-ig Ludwig Erhard – végig ő a gazdasági miniszter, 1957-től már alkancellár is, majd 1963 és 1967 között kancellár

17 A német szociális piacgazdaság
II vh. után Németország vesztes, jóvátételt fizető, felosztott ország, melynek szuverenitása sem teljes Ráadásul a korábbi intézmények, szervezetek sem működhetnek változatlanul Választások először csak 1948-ban, addig … Ebben a helyzetben az első győztes a kereszténydemokrata CDU

18 A német szociális piacgazdaság
1948 valutareform: - bevezetik a DM-et - eltörlik az 1936 óta fennálló magántulajdonosi viszonyok melletti sajátos német „tervgazdálkodást” - felszámolják a hatósági árak és központi elosztási előírások 90%-át - megszűntetik a központi bérszabályozást - majd 50-es években liberalizáljáé a külkereskedelmet is

19 A német szociális piacgazdaság
Mindez a gazdaság egészének radikális liberalizálását jelenti - ez szembe megy a meggyötört lakosság elvárásaival - ellentétes a győztes európai és részben az észak- amerikai országok gyakorlatával és elvárásaival - gyakorlatilag a korszellemmel szemben kialakított gazdaságpolitika, mai szóhasználattal gyakorlatilag sokkterápia

20 A német szociális piacgazdaság
Hogy milyen ellenállást kellett leküzdeni, azt mutatja, hogy a valutareform és a hozzá kapcsolódó intézkedések bevezetése után: - 5 hónap alatt kétszer is bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Erhard ellen - a szakszervezetek árellenőrzést és gazdasági szükségállapot bevezetését követelték - 48 novemberére általános sztrájkot hirdettek meg

21 A német szociális piacgazdaság
Ez a gazdaságpolitika nem az állami beavatkozás erősítésével: - nem államosításokkal - nem tervezéssel - nem részletekbe menő szabályozással kíván kilábalni, hanem ellentétes dolgokkal:

22 A német szociális piacgazdaság
Középpontjában a szabad és önmagának is felelős ember áll Szociális alatt nem az újraelosztást érti ehelyett: „segíts magadon, s Isten is megsegít” (protestáns etika) Alapelve: annyi teret adni a szabad piacgazdaságnak, amennyit lehet és annyi teret az állami beavatkozásnak, amennyi feltétlen szükséges

23 A német szociális piacgazdaság
Gazdaságpolitikai céljai: Pénz értékének stabilitása A fizetési mérleg egyensúlya A lehető legmagasabb foglalkoztatás

24 A német szociális piacgazdaság
A sokkterápia eredményei: 48 júniusától az év végéig 50%-kal nőtt az ipari termelés! Összességében a háborúban vesztes és ennek eredményeként sokkal mélyebben visszaeső és ezért a negyvenes évek második felében a fejlett nyugat-európai országok többségénél fejletlenebb, szegényebb Nyugat-Németország a hatvanas évek közepére (alig egy – másfél évtized alatt) Európa legvirágzóbb, legstabilabb, legfejlettebb országává vált, megelőzve Angliát, Franciaországot, Olaszországot….

25 A német szociális piacgazdaság
A szociális piacgazdaság jellemzői A gazdaság mint alrendszer önállósága relatív, társadalomba ágyazottan kell vizsgálni, az erkölcsi értékrendtől nem függetleníthető A piaci rendszer, a verseny fenntartása az állam szabályozását igényli (ordoliberalizmus) Az állami beavatkozásnak, ha végképp szükséges, piackonformnak kell lennie Az árstabilitás elsődlegessége A piaci mechanizmus szociális korrekciója rászorultsági alapon történik A társadalom szerveződési elve a szubszidiaritás = decentralizálás elve, + kisegítés elve.

26 A német szociális piacgazdaság
Az állam gazdasági szerepe: Az igen fejlett és kodifikált jogrendszer a bizonytalanságot csökkenti és megteremti az igen stabil üzleti környezetet. (Mindez Amerikában a hagyományos közjog hatókörében, míg japánban az erős közigazgatási adminisztráció hatókörében van) A politikai gazdaságtan német rendszerének a középpontjában a központi bank a Bundesbank áll, mely alapvetően bizalmi kérdés, hiszen sokáig sikerült kézben tartania az inflációt, védelmeznie a márkát. A kormányzat jelentős összegeket a kutatás fejlesztésre költ

27 A német szociális piacgazdaság
A vállalatirányítási rendszer és üzleti gyakorlat: Kiemelkedő szerepük a nagy befolyásos szervezeteknek van, mint pl. a Német Iparszövetség, A Német Ipar és Kereskedelemkamara, ezek nemzeti szinten képviselik az üzleti élet érdekeit; Kifejezetten erős a munkásképviselet A német piaci szerkezetben meghatározó szerepet az ún. Mittelstandok játszanak; Ezek a legjelentősebb exportőrök és különlegesen erős pozíciókkal rendelkeznek a félkésztermékek gyártásában. Vagyis az 50-es években Németországban is kialakult a neokorporatív rendszerekre jellemző intézményi struktúra és az ehhez illeszkedő trs.-i gyakorlat

28 A német szociális piacgazdaság
A német gazdasági siker második elemét az állami vállalatok jelentik, amelyek részvényeivel a tőzsdén szabadon lehet kereskedni; A német vállalatirányítás egyik alapvonása mindig is a pénzügyi élet és az ipar integrációja volt; bár kevés a hasonlóság a japán keiretsuval, de valahol ezek a szövetségek jelentik a stabilitást Az iparfinanszírozás döntően banki hitelekből történik, és sokkal kevesebb a jelentősége a részvényeknek, vagy egyéb kereskedelmi és vállalti értékpapíroknak. Annak ellenére, hogy a vállalati szférát a nagyfokú zártság jellemzi a német gazdaság nyitott és ezt a kodifikált jogrendszer teszi liberálissá