Bevezetés a nyelvészetbe 10. Nyelv és társadalom

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a nyelvészetbe 10. Nyelv és társadalom"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a nyelvészetbe 10. Nyelv és társadalom
É. Kiss Katalin PPKE BTK 2018

2 Nyelvváltozatok Ideolektus – egyéni nyelvváltozat Dialektus – egy-egy társadalmi csoportnyelvváltozata. Egy nyelv a dialektusainak összessége. Mikor nyelv, mikor csupán dialektus? Vö. szerb – horvát – bosnyák: nyelvek mandarin – kantoni: dialektusok Egy nyelv dialektusai egyenértékűek egymással (a köznyelvi dialektussal is). Tömegkommunikáció  a dialektusok viszonylagos kiegyenlítődése

3 Területi nyelvváltozatok (nyelvjárások)
A magyar nyelv területileg kevésbé tagolt mint pl. az angol, olasz vagy német. A csángó magyar az egyetlen nyelvjárás, mely nem teljes mértékben érthető a köznyelvet beszélők számára. Nyelvjárási különbségek: főként a hangtan és a szókincs területén, kisebb mértékben az alaktanban és a mondattanban

4

5 Hangtani sajátságok pl.:
Nyugat-Dunántúl: ly helyett l Közép- és Dél-Dunántúl: zárt e Dél-Alföld: ö-zés Palóc: a helyett rövid á, á helyett hosszú o Tiszántúl: í-zés (szíp), diftongusok (joú, kéit) Mezőség: megrövidült hosszú magánhangzók A déli csángó aldialektusban: s helyett sz

6 Alaktani sajátságok: Mondattani sajátságok:
Pl. az északkeleti nyelvjárásban: suk-sükölés fogol, tudol, mondok megyen jösztök Megyek Kovácséknál. Mondattani sajátságok: pl. Nyugat-Magyarország: El kellek menni, El kellem mondani az igazat)

7 Lexikai sajátságok: Északkeleti régió: tengeri - kukorica
spór - kályha parázs hús - sovány hús levonó - matrica paszuly - bab kolompír- burgonya köszméte – egres kasita – nagy kétfülű kosár Csángó magyar: a szavak 17%-a román eredetű (pl. katrinca) Régi magyar szavak is megőrződtek, pl. sér ‚fáj’ (vö. sért, sérül)

8 Társadalmi osztályhoz, nemhez, valláshoz, etnikumhoz stb
Társadalmi osztályhoz, nemhez, valláshoz, etnikumhoz stb. kötődő nyelvváltozatok Pl. USA: fekete angol Stigmatizált szubsztenderd változatok Betiltott (kisebbségi) nyelvek Jelnyelv Deborah Tannen: genderlektusok (Másképp kommunikálnak a nők és a férfiak)

9 Szociolektusok A különféle társadalmi státuszú, anyagi helyzetű, iskolázottságú emberek csoportja eltérő nyelvváltozatokat használnak. A társadalmi helyzet és a nyelvváltozat összefüggéseinek vizsgálata: William Labov – New Yorkban: The Social Stratification of English in New York City (1966) Kontra Miklós: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó (2003).

10 Kontaktus-változatok
Pl. a magyarnak Szlovákiában, Romániában, Szerbiában beszélt változatai. Teljes értékű magyar nyelvváltozatok; szlovakizmusaik, romanizmusaik a kontaktushelyzet természetes velejárói; nem hibáztathatók. Pl.: Erdély: cáp ‘egy pohár sör’, mo­to­ri­na ‘gázolaj, nyersolaj’, punga ‘zacskó,’; Felvidék: hotovo ‘kész(en van)’, preglejka ‘furnérlemez’; Vajdaság: duduk ‘bárgyú, tökkelütött’, kuluk ‘robot’, uopste ‘álta­lá­ban’; Kárpátalja: csurma ‘börtön’, pápka ‘irattartó, dosszié’, váfli ‘ostya’; Horvátország: ixica ’diákigazolvány’, penkala ‘töltőtoll’, vozácska ‘jogsi’;

11 Alaki kölcsönszavak Va Hv anarchizmus ‘anarchia’; Va anterna ‘antenna’; Er Fv Ka bufet ‘falatozó, talponálló, büfé’; Va Hv bu­levár ‘sugárút’ Va szimpatizőr ‘rokonszenvező’ Hv sztudíroz ‘felsőfokú ta­nul­mányokat végez

12 Jelentés-kölcsönzés Er blattol ‘ér­vé­nyes menetjegy nélkül utazik, potyázik’; Er Fv Va Hv Mv Őv blokk ‘pa­nel­ház, tömbház’; Fv brigád ‘társadalmi munka’, ‘alkalmi munka’; Fv Va Hv kanális ‘tévécsatorna’; Va Hv Mv Őv kredit ‘kölcsön’; Er Fv Va Ka Hv Mv szemafor ‘köz­úti jel­ző­lám­pa, közlekedési lámpa’; Er Fv Va Ka Hv Mv Őv szirup ‘szörp’

13 Pidgin, kreol Pidgin nyelvek: együtt élő, közös nyelvet nem beszélő emberek (pl. egy ültetvény rabszolgái) által kialakított kezdetleges nyelvek. Angol, francia, spanyol, orosz alapú pidgin nyelvek. Szubsztrátum nyelvek: a grammatika alapjait adják a pidginhez Szupersztrátum nyelvek: a szókincset adják a pidginhez Egy generáció alatt teljes értékű (kreol) nyelvvé fejlődnek. Tanulmányozása ablakot nyit az emberi nyelv keletkezésének folyamatára.

14 Kreol nyelvek Pidginből kialakult, a pidgint már anyanyelvként elsajátító második generáció által beszélt nyelvek. Már teljes értékű emberi nyelvek. Pl. Haiti kreol (francia alapú), Tok Pisin (angol alapú, Pápua Új-Guinea hivatalos nyelve; chabacano (spanyol-tagalog, Fülöp-szigetek) Új elmélet: Az angol a brit szigeteken megtelepedett germánok és a hódító vikingek nyelvének kreolizációjával jött létre. Újlatin nyelvek: a latin és a barbár törzsi nyelvek kreolizációjának eredményei? Lingua franca: eredetileg a Földközi-tengeri hajósok pidginje volt. Mai jelentése: soknemzetiségű területeken közvetítőnyelvként használt idegen nyelv, pl. India: hindi, urdu, angol Kelet-Afrika: szuahéli

15 Kétnyelvűség A világ nagyobb részén természetes állapot. Kódváltás: nyelvváltás egy megnyilatkozáson – vagy akár egy mondaton – belül. Ideális állapot: a balansz-kétnyelvűség. Az aszimmetrikus kétnyelvűség nyelvcseréhez vezethet. ELŐREJELZÉS: A világ nyelveinek 90%-a el fog tűnni a század végére. Veszélyeztetett nyelvek: pl. az oroszországi uráli nyelvek a magyar a határon túl

16 Nyelvi jogok Küzdelem azért, hogy az anyanyelvhez – az anyanyelv szabad megválasztásához, gyakorlásához és továbbadásához – való jogot teljes értékű emberi szabadságjogként ismerje el az Európai Unió, az ENSZ stb. Küzdelem, hogy a lingvicizmus (az anyanyelv szerinti hátrányos megkülönböztetés) szankcionálható legyen.

17 A nyelv stiláris/regiszterbeli változatai
Formális – informális változatok, eltérő funkcióban Köznyelv Irodalmi nyelv Szleng Szaknyelvek A regiszter megválasztása függ a helyzettől, a beszédpartnerek státuszától, életkori viszonyától.

18 Sztenderd  informális regiszterek
A sztenderd és a szubsztenderd nyelvváltozatok nyelvészeti szempontból egyaránt teljes értékű nyelvek. Csak szociálisan, a társadalmi megítélés szempontjából különböznek. Az informális nyelvváltozatok szerepe: az együvé tartozás kifejezése Preskriptív nyelvészet, nyelvművelés: Nyelvészetileg nem minősíthet (nem nyilváníthat változatokat helytelennek); csupán a változatok társadalmi státuszát értékelheti (művelt; iskolázatlan; nyelvjárásias; irodalmi stb.)